Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-01 / 152. szám

1962. JÚLIUS 1, VASÄRNAP PEST »I ÜGYEI 'sMMod Barátságii szerződést kötött Alfonsáne és Nagykáta Az clasz vendégek első napja Pest megyében (Munkatársunk, telefonje­lentése) Alfonsine város kilencta­gú küldöttsége szombaton reggel érkezett meg Nagyká- tára. Délelőtt 10 órakor Mon­da János, a községi tanács el­nöke üdvözölte a kedves vendégeket. — Nagy szeretettel köszön­tőm községünkben kedves olasz barátainkat — kezdte a szót. — Szeretnénk, ha jól éreznék magukat közöttünk és látogatásuk során sok kellemes emlékkel gazda­gabban térnének majd vissza hazájukba. Hisszük, hogy ez a találkozás nemcsak orszá­gaink kapcsolatát erősíti, de azt a nagy ügyet is, amit együttes erővel folytattunk a béke megőrzéséért. Monda János üdvözlő be­szédére Oreste Rambelle, Al- fomsine polgármestere vála­szolt — Egész delegációnk nevé­ben nyilvánítok most kö­szönetét azért a szívélyes és bensőséges fogadtatásért, amellyel bennünlcet már meg­érkezésünk első percében fo­gadtak magyar barátaink — mondotta többek között ■— Hisszük, hogy ez a találko­zás etinditója lesz annak az őszinte barátságnak, amely Nagykáta és Alfonsine la­kóit az elkövetkező években összefűzi. A községi tanácsnál ren­dezett fogadás után a ven­dégek ellátogattak a Ma­gyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezetbe ahol Máté János, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket. A rö­vid üdvözlő beszédek el­hangzása után az olasz kül­döttség tagjai megtekintették a gazdaságot és mindany- nyian elismeréssel nyilatkoz­tak a látottakról. Ahogy Al­fonsine polgármestere megfo­galmazta: „Mindannyian na­gyon sokáig emlékezni fo­gunk nemcsak erre a ked­ves fogadtatásra, hanem az itt látottakra is”. Délután a járási trnécsháza épületében Farkas Ferenc, a járási tanács elnöke köszön­tötte a vendégeket és fejezte ki jókívánságait az egész nagykátai járás lakossága ne­vében. Ismertette a járást leginkább jellemző adatokat, majd további kellemes ma­gyarországi tartózkodást kí­vánt Alfonsine küldöttségé­nek. A szombati nap befejezése­ként került sor este 7 órai kezdettel arra az ünnepi ta­Dörzselektromos porszívó, színes poliészter-lakk Megnyílt a KISZÖV műanyagkiállítása Szombaton délelőtt Budapes­ten a Népköztársaság úti. min­tateremben vegyi- és mű­anyag-kiállítás nyílt Bemutat­ták az ezzel foglalkozó kisipari szövetkezetek termékeinek egy részét Újdonság a most első ízben előállított üvegszálas poliésztercső, amelyet vegyi üzemekben hasznosíthatnak különböző maróanyagok továbbításá­ra. A háziasszonynak szerez örö­met a most elkészített dörzs- elektromos „iparszívó”. A te­nyérben megférő vagy nyélre erősíthető lyukacsos doboz a ruhaféle vagy szőnyeg dörzsö­lésekor keletkező elektromos­sággal rántja magáihoz a port. Az egyszerű, igen praktikus készítmény néhány forintos áron kerül majd forgalomba. A vegyipari és műanyagipari szövetkezetek különben 300 millió forint értékű különféle háztartási és játékárut szállí­tanak az idén a belkereskede­lem részére. Befejezéséhez kö­zeledik a vegyi alágyújtós kí­sérlet. Két kis kockácskával egy tíz négyzetméter tűzterű nagy kazánt is begyújthat­nak. A vegyszerekkel át­itatott fűrészporkocka fil­lérekbe kerül. A négyezer féle műanyag- tál. doboz, alkatrész és szerke­zet között még automata WC- tartályt is találni. A PVC-ből hegesztett tartályba zajtalanul töltődik a víz és zuhogás nél­kül ürít is használat után. A WC-ülőkéhez csatlakozó rej­tett szerkezet hozza működés­be a tartályt. A ktsz-ek által gyártott tíz­ezer féle vegyianyag közül Ilvei László, a KISZÖV elnöke a színes polisztirol lakkra hív­ta fel a figyelmet. Két hete si­került előállítani a bútor mű­anyag-bevonat színes változa­tát Az idén 150, jövőre 500 tonnát gyártanak. Vegyi- és műanyagtermé­keink nagy részét külföld­re szállítják. Még Nyugat- N érne tors zúg is vásárol tő­lünk speciális festékalap- anyagot. Megkezdték a bukoríca- gyomirtó Simazin készítését is, hogy a nagymértékben meg­nőtt igényéket az állami ipar­ral karöltve kielégíthessék. Nagyobb figyelmet akarnak szentelni a látszólag jelenték­telen krétagyártásnak is. Az országban egyedül a kisipari szövetkezetek készítenek kü­lönféle iskola-, szabó- és más rendeltetésű krétákat Az időn­ként fellépő hiány oka, hogy az egyedül használható jó alapanyagbánya Solymáron magánkézben van. s így az anyagellátás folyamatossága nem biztosított A vegyi- és műanyagipari szövetkezetek ötszázmillió fo­rintos tiszta haszonnal gyara­pítják az ország vagyonát eb­ben az esztendőben. r/.y.’.’.y.1 nácsülésre, amelynek kerete ben az olasz vendégek át­nyújtották Nagykáta veze­tőinek Alfonsine város zász­laját, valamint a város dol­gozóinak ajándékait, majd ezt követően a két város vezetői barátsági szerződést írtak alá. A szerződés kimondja: a két helység tanácsa vallási, poli­tikai és világnézeti felfogásra való különbség nélkül mélyen tudatában van annak, hogy szükséges összefogni annak ér­dekében, hogy kifejezzék a béke és szabadság iránti vá­gyukat. Szembeszálljanak minden olyan propagandával, amelynek az a célja, hogy a gyűlöletet és a népek egymás elleni uszítását szolgálják. Az előrehaladás, a jobb életért való küzdelem, a szebb és a jobb jövő utáni vágy egyfor­mán él a 12 ezer lakosú Al- fonsinében éppen úgy, mint az ugyancsak 12 ezer lakosú Nagykáta községben. Amikor Alfonsine város és Nagykáta község szerződésben fektette le barátságát, együttműködé­sét. szimbólummá válik sok százezer község és város kö­zös akarata: békében, szabad­ságban élni és alkotni, A szerződés kimondja, mi­után mindkét helység lakosai­nak zöme a mezőgazdaság te­rületén dolgozik, cserélje ki tapasztalatait a jövőben sajtó és levelezés útján. Szükséges­nek tartják továbbá, a két helység egymás kultúrájának közelebbi megismerése céljá­ból az irodalom, a sajtó és egyéb folyóiratok széleskörű cseréjét. Ugyancsak szüksé­gesnek tartják a nagykátai kultúrház, valamint az alfon- sinei kulturális tervek cseré­jének a megszervezését és elő­készítését. Egyetértenek a sport területén, a közös kap­csolatok megteremtésében. A szerződés negyedik pontja ki­mondja: Nagykáta tanácsi és kulturális delegációja a lehe­tőségekhez képest még az ősz­szel viszonozza alfonsinei ba­rátainak látogatását. Az ünnepi tanácsülés után közös vacsorával zárult az olasz küldöttek első hazánk­ban töltött napja. Ma, vasár­nak délelőtt a küldöttség tag­jai ellátogatnak a tápiógyör- gyei szociális otthonba, este pedig a művelődési házban díszelőadás keretében a Tápió menti népi együttes mutatja be azt a műsorát, amellyel a tervek szerint a jövő eszten­dőben Alfonsinében szerepel. Prukner Pál A loíióhúzások júliusi menetrendje Júliusban négy lottóhúzást rendeznek: egyet a főváros­ban, hármat pedig vidéken. A hónap első sorsolását jú- T us 6-án, pénteken az Építő­pari és Közlekedési Műszaki Egyetemen tartják, s ezúttal húzzák a júniusi tárgyjutal­makat is. Július 13-án Bala- tonfüreden, 20-án Balatonlel- lén, 27-én pedig Szegeden sor­solják a lottót. (MTI) Nimblkii/i ifjúsági vöreskercsites táborozás a fóti Gyermekvárosban A Vöröskereszt nemzeti szervezetei évről évre más­más országban rendezik ha­gyományos ifjúsági táborozá­sukat. Hazánkban az idén el­ső alkalommal lesz ilyen nem­zetközi találkozó, a Magyar Vöröskereszt rendezésében. A fóti Gyermekvárosban július 29. és augusztus 12. között sor­ra kerülő kéthetes táborozáson Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió szervezetei vesznek részt Hazánkat 42 ifjú vöröskeresz­tes képviseli majd az ország minden részéből. (MTI) Bensőséges, évente visszaté­rő ünnepség színhelye volt szombaton délelőtt a Pest me­gyei Tanács Semmelweis Kór­háza: a kórház orvosai és egész­ségügyi dolgozói ez alka­lommal ünnepelték név­adójuk, Semmelweis ígn c születésének 144. évfordu­lóját Az ünnepélyen megjelent Ba- ráth Károly elvtárs, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága osztályvezetője és Hege­dűs Istvánná. a Magyar— Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára: részt vettek az ünnepélyen a -luganszki terü­let egészségügyi intézményé­nek dolgozói is, akik IBUSZ társasutazás keretében érkez­tek hazánkba. Az ünnepség koszorúzással kezdődött, az anyák megmen- tőiének szobránál és emlék­táblájánál, majd a vendéglá­tók végigvezették szovjet kol­légáikat a kórháznak azon az osztályán, amelyen Semmel­weis Ignác dolgozott. Ezután került sor az ünnepi beszédre, amelyben dr. Szemantsik Jenő igazgaitó-fő orvos méltatta a gyermekágyi láz elleni harc magyar úttörőjének munkás­ságát s ismertette a kórház életét. Mint minden esztendő­ben. ez alkalommal is kiosztot­ták a Semmelweis-plaket- tet azoknak az orvosoknak, akik kiváló munkásságuk­kal leginkább megérdemel­ték a kitüntetést. Idén az alábbiak kaptak Sem­mel weis-plakettet: dr. Németh Béla és dr. Beregi Edit kan­didátusok. dr. Márton Dezső, dr. Székely Tamás, dr. Kovács Tibor és dr. Vida István ad­junktusok. Végül az igazgató- főorvos átadta az emlékplaket- tet a szovjet arvosesoport ve­zetőiének. dr. Anatólij Vaszii- jevics Antimonovncck. Az ünnepség után a magyar és szovjet orvosok tapaszta­latcserét tartottak. A Különböző szovjet spe­cialistákat az egyes osztá­lyok vezető orvosai kalau­zolták végig a kórházban s válaszoltak kérdéseikre. A mindkét réséről hasznosnak bizonyult tapasztalatcserét ba­ráti találkozó követte: a kór­ház vezetősége megvendégelte a szovjet egészségügyi dolgozó- kait. • • Önkéntes nyomozók juttatták rendőrkézre Érd veszélyes fosztogatóját A megyei rendőrfőkapitány kitüntette a két éber dolgozót A múlt év ősze óta sok be­törés, lopás történt Érden. A rendőrségen sorra jelentkez­tek a károsultak, az egyik azt panaszolta, hogy a baromfiál­lományát dézsmálták meg, a másiknak a kerékpárja tűnt el, s akadt olyan is, akinek lakásáról a tolvaj ruhaneműt, készpénzt zsákmányolt. A rendőrség széles körű nyomo­zást indított a tettesek kézre- kerítésére. Gelencsér István őrnagy, az érdi kapitányság veze­tője a községi tanácson keresztül a lakossághoz fordult, kérve a nyomozók munkájának aktív támo­gatását. A rendőrség a károsultak be­jelentései alapján széles kör­ben ismertette az ellopott hol­mik egy-egy jellegzetes darab­ját, a többi között pontos le­írást adott egy pirosra zomán­cozott kerékpárról is. Érd la­kosai közül igen sok dolgozó a rendőrség felhívására önkén­tes nyomozónak csapott föl. B. E. kőműves is közéjük tartozott. Éberségét június el­ső napjainak egyikén siker ko­ronázta. Az utcán megpillan­tott egy piros kerékpárt és rajta egy hátizsákos, ismeret­len fiatalembert. Észleletét azonnal bejelentette a rendőr­ségnek. B. E. most már egy nyomo­zó társaságában cirkálta be a községet. Csakhamar sikerült megállapítaniuk, hogy a titok­zatos kerékpáros egy Csányi Lajos nevű fiatalember volt, akinek Érd-Parkvárosban be­jelentett lakása van. Ebből a lakásból azonban már hóna­pokkal ezelőtt elköltözött, de senki sem tudta megmondani, hová. Alkalmi munkahelyéről is eltűnt hónapokkal ezelőtt. Az érdi kapitányság meg­szerezte fényképét és országos körözést adott ki ellene, mert közben olyan dolgok derültek ki róla, amelyek méginkább feltételezhetővé tették, hogy ő az érdi bűncselek­ménysorozat tettese. Elhagyott felesége is feljelen­tést tett ugyanis ellene, mert egyetlen fillér támogatás nél­Az ember egészségéért dolgoznak Beszélgetés Pest megye egészségügyének két érdemes munkásával Kilencvenkét orvos és tizennyolc gyógyszerész kapta meg szombaton a kiváló, vagy érdemes orvos, illetve a kiváló, vagy érdemes gyógyszerész címet. Pest megyéből egy orvos és egy gyógyszerész részesült ebben a szép kitüntetésben. Az érdemes orvos Dr. Szinna Ferenc, a szent­endrei járási szakorvosi ren­delőintézet igazgató főorvosa. Éppen huszonöt esztendeje kapta meg diplomáját. Mind­járt nagy szerencse érte ak­kor, díjtalan gyakornok lehe­tett a II. sz. Belgyógyászati Klinikán. Aztán tanársegéddé lépett elő, szintén díjtalan vi­szonylatban. Nyolc évig dol­gozott a klinikán fizetés nél­kül, azaz az utolsó pár évben kerek 80 pengő havi segéllyel díjazták. El is ment 1946-ban falura, körzeti orvosnak Kun­madarasra. Újpesten iskola­orvos volt később három esz­tendeig. Akkor már a szent­endrei járásban lakott, onnan járt naponta Újpestre, ami bizony elég körülményes do­log. Még jó, hogy a szentend­rei járási főorvos helyettese ugyanakkor ugyanezt az utat fordítva tette meg nap mint nap, ugyanis Rákospalotán la­kott Természetesen örömmel cseréltek állást, amint erre engedélyt kaptak. 1955-ben szervezték meg a szentendrei szakrendelőt, Szinna doktor lett az igazgatója és azóta ezt a közben folyton fejlődő in­tézetet vezeti. Amióta oda­hagyta Kunmadarast, vagyis 1950 óta, nem folytat magán- prakszist. Nem munkatársaitól, sem a rendelő pacienseitől, tőle magától kérdjük meg, mit gondol, miért kapta a kitün­tetést? — Magam is sokszor felte­szem önmagámnak ezt a kér­dést és nem tudom el­dönteni, valóban érdemes vagyok-e rá. Igyekeztem mindig a betegek érde­keit szem előtt tartani, de hi­szen ez a kötelességem. Or­vos vagyok. Az érdemes gyógyszerész Pokomándy Endréné, szüle­tett Böhm Zsuzsa főgyógysze­rész, a megyei Semmelweis- kórház gyógyszertárának ve­zetője. Mindössze tizenöt éve végezte az egyetemet. Kevés­sel utóbb részt vett az V. Magyar Gyógyszerkönyv elő­készítésében. 1950-ig apja gyógyszertárában dolgozott. Anyai ágon valóságos egész­ségügyi dinasztia sarja, heted- iziglen valamennyi őse orvos volt Apján kívül gyógyszerész a fivére és a férje is. Elei, köz­vetlen hozzátartozói mind az egészségügy munkásai. A me­gyei kórház gyógyszertárát 1952. óta vezeti. Egyszer már, 1955-ben, jó munkája elisme­réseképpen az egészségügyi miniszter ezer forint jutalom­ban részesítette. — Most miért kapta a Ki­tüntetést? — Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy jól végez­zem el a rámbízott feladatot. Örülök, hogy igyekezetem méltányolják, de kitünteté­sem nálam is boldogabbá te­szi az apámat. A hetvenkilenc éves öreg gyógyszerészt, aki még mindig dolgozik a Pé- terffy Sándor utcai kórház, pa­tikájában. Ha szakmailag ér­demesnek találtattam, neki köszönhetem. Eddig én voltam rá méltán büszke, most büsz­ke ő is rám és ezért ezersze­resen örülök az elismerésnek. Meghatottan lehajtja szőke fejét. Ebben a percben nem főgyógyszerész. Apjára gondo­ló kislány képét lehetne meg­festeni róla. Sz. E. kül hagyta el, két pici gyer­mekével együtt. Munkát sehol sem vállal, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetnie. A körözés kiadása után je­lentkezett a rendőrségen egy másik önkéntes nyomozó, H. J. érdi tszcs-tag és elmondot­ta, hogy a fényképen látható arc ismerősnek tűnt előtte. Azt hiszi, hogy a körözött tol­vaj azonos lehet azzal a fiatal­emberrel, aki nemrégen egyik ismerősétől kutyát vásárolt és jelenleg egy érdligeti vikend- házban rejtőzik. A rendőri nyomozókat elvezette a meg­adott címre, s ott valóban megtalálták Csányit a piros kerékpárral együtt Odújában a kerékpáron kívül más olyan holmit is találták, amely az utóbbi időben ellopott tárgyak listáján szerepel. Csányi Lajos eleinte min­dent tagadott de hamarosan belátta, hogy a töméntelen bi­zonyíték reménytelenné teszi helyzetét: sorra beismerte a fejére olvasott bűnöket. Őrizetbe vették és betöré­seinek, tolvajlásainak szín­helyén sorra lejátszatták vele bűncselekményeit. Most már cinikusan mutatta meg, hogyan mászott át a ke­rítéseken, hogyan feszítette föl a lezárt ajtókat, ablakokat, hogyan hurcolta el zsákmá­nyát. Összeállították terjedelmes bűnlajstromát: öt tyúklopás, hat kerékpárlopás, hat betörés és három egyéb bűncselek­mény szerepel benne. A rendőrség a tolvajt átad­ta az ügyészségnek. B. E. és H. I., a két önkéntes érdi nyo­mozó pedig a napokban ba­rátságos meghívót kapott Bra- dács György rendőralezredes­től, a főkapitányság Aradi ut­cai székházába A főkapitány Gelencsér István őrnagy és több vezető rendőrtiszt társa­ságában fogadta és villásreg­gelire látta vendégül Érd két éber polgárát. Meleg hangon mondott nekik köszönetét a segítségért, amelyet a nyomo­zó hatóságnak nyújtottak. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség feladatát ered­ményesen csakis akkor láthatja el, csakis akkor biztosíthatja az ország szocializmust építő társa­dalmának nyugalmát és biztonságát, ha munkájá­hoz hathatós, megértő támogatást kap maguk­tól a dolgozóktól is. Bradács György alezredes ezután szép dicsérő oklevelet nyújtott át a derék érdieknek, akik kijelentették, hogy a rendőrhatóság továbbra is szá­míthat segítségükre. m. t SZÁZNEGYVENNÉGY AZ ANYÁK MEGMENWJE Szovjet orvosok a Semmelweis-kórházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom