Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-01 / 152. szám

ns r MEGY El FILMHÍRADÓ Bernáth Aurél: Révfülöpi kikötő Július 31-től augusztus 15- 'ff ig ebben az évben is megren­gi dezik a Fekete-tenger partján, Várnában a bolgár Jilmjeszti- 3 vált. Vittorio de Sica, Sophia 1 Loren és Maximiliam Schell i befejezte Kelef-Berlinben az '% Altonai foglyok című film •; egyes jeleneteinek forgatását. f\ A felvételek alatt Sophia Lo- f ren a Berliner Ensemble-al '/ egy Brecht darabban lépett v, fel. \ Huszonöt ország részvételé- í y vet rendezik meg június 30 jj és július 10 között Cannes- $ ban a in. nemzetközi if júsá- ^ gi filmfesztivált, amelyen ^ Magyarország is képviselteti4 magát. Laurent Terzieff főszereplé­sével Raoul Sandla rendezi Roger Vallland 325 000 frank című regényének filmváltoza­tát. VWvVV'W^XX\X\XX%XXXXX\XNXXVXXYXXXXXXXXX\\\XXXXXXX\XVXXXX\\XXXXXX\\X\X\\X\\Vy\VXVXXXV.\XX\X\\XX\X\XX\X\\X\X\\N\X\\XXV.XX\XVXXX\X\S.X'4 . Népművelés a gyárban M indig voltak munkások, akiket tölbib érdekeit a világból, mint amennyit az üzem négy fala határolt. Tu­dásszomjuk kielégítése azon­ban sokszor nehézségekbe üt­között. Mert mit tehetett az, akit például a csillagászat von­zott? Megpróbált esetleg köny­veket. folyóiratokat szerezni, de szakavatott tudóssal, kuta­tóval, igazán hozzáértővel — hogy mindenre választ kapjon —, hogyan hol találkozhatott volna össze? Napjaink üzemében még több. sokkal több az olyan munkás, aki nyitott szemmel jár az életben, mint tíz, húsz vagy harminc esztendővel ez­előtt volt. Megszabadulva a mindennapos nyomasztó ke­nyérgondoktól. a legtöbb mun­kás olvas, érdeklődik, rádiót haUgat, tájékozott az élet ezer­nyi kérdésében, s még többet akar tudni. Akinek futja ener­giájából, kedvéből, s családi körülményei, kora. munkabe­osztása engedi, esti általános iskolában vagy technikumiban, gimnáziumiban tanul. Esetleg szakmailag képzi tovább ma­gát. S akiknek erre nem futja erejéből, idejéből? Azoknak a művelődés könnyebb formáját kel] biztosítani szakavatott, hozzáértő emberek bevonásá­val Ez a könnyebb, lazább, s ma már népszerű forma, a munkásakadémia. Megyénk üzemeiben há­rom esztendővel ezelőtt még alig hallott fogalom volt a munkásáluidémia. Három he­lyen szervezték meg. de csak egy helyen, a Csepel Autó­gyárban fejeződött be az elő­adássorozat. A sikertelenség oka főleg az volt, hogy a mun­kások jó része nem is tudta, miről van szó. A szervezés, a propaganda, nem jutott el minden munkapadig. Két év­vel később, az 10BÖ—61-es ok­tatási időszakban már lényege­sen ismertebb volt a munkás- akadémia, s jobb eredmények szőlőitek. Tizennégy üzemben indult meg az előadássorozat. A ' z idén a megye húsz üze­mében szervezték meg a munkásakadémiát, s a tervek sízerinf 216 előadásra került volna sor. Ebiből műszaki 85, természettudományi 19. társa­dalomtudományi 58, közgazda- sági 34. művészeti 6 s tanul­mányút. üzemlátogatás, stb. 14 alkalommal került volna meg­rendezésre. A tervezett előadá­sok döntő zömét meg is tar­tották. Az idei esztendő tapasztalata bizonyítja, hogy azokon a he­lyeken. ahol a szakszervezeti bizottság alkalmas, rátermett embert talált és bízott meg, hogy a munkásaíkadémia gaz­diája legyen, népszerű az elő­adássorozat. A TIT előadói Ugyanis jól felkészült, jól ki­választott szakemberek, akik sóit újat, sok érdekeset tudnak mondani. S azok a munkások, akik rendszeresen eljárnak a munkásakadémia foglalkozá­saira. nem is sajnálják az időt, sokat nyernek, gyarapítják is­mereteiket. Ahhoz azonban, hogy valamennyi munkás ér­tesüljön a művelődési lehető­ségről. jó szervező kell, alti nem rest néhányszor végig­menni a műhelyeken, s beszél­getni az emberekkel. A Diósdi Csapágygyárban tíztagú aka­démiai _ elnökség, a Csepel Autógyárban pedig nyolctagú különbizottság vette kézbe az üzemi népművelést. Eredmé­nyeik magyarázata jórészt eb­ben keresendő. Azokban a gyárakban, üze­mekben. ahol jól működött az oktatási bizottság, s közvéle- ménykwtatással állították ösz- sze a munkásakadémiák prog­ramját, ott az érdeklődés hűen tükrözi a munkások tudnivá- gyását. Ezt bizonyítják a Du­nakeszi Járműjavító, a Nagy­kőrösi Konzervgyár, a Ganz Árammérőgyár és a Váei Fo­nógyár eredményei. Ezeken a helyeken a munkásakadémia hallgatói rendszeresen eljár- \ tak az előadásokra; sőt. időn- I ként még több volt a hallgató, mint a beiratkozott munkás- ^ akadémiai tag, mert vendége- ^ két is hoztak. á y A húsz tanfolyam közül jó ^ néhányban megközelíti a fi- j zikai munkások aránya a 90— < 95 százalékot, s ez jó. A Ganz ^ Árammérőgyárban, a Nagykő- 'j rösi Konzervgyárban, a Pest- £ vidéki Gépgyárban, a Váci Fo- ^ n ógyárban és a Dunakeszi Jár- ^ mű javító Vállalatnál a mun- < kásailoadémiai előadások leg- f szorga lmasabb látogatói a szó- ^ etatista brigádok, és a szocia- ^ lista címért még most küzdő ^ brigádok tagjai voltak az idén. ^ A brigádok kulturális jellegű / felajánláséban ugyanis szere­pelt a munkásakadémia láto­gatása. Ez a jövő fejlődésének egyik nagyon számottevő útja lehet... A z elmúlt három év jó ta­pasztalatokat adott. Most pedig a munkásakadémiák ne- gvedik oktatási időszaka előtt í állunk. Az őszi-téli előadások ^ tervét ezekben a napokban be- % szelik meg és öntik végleges £ formába az üzemi oktatási bi- í zottságok. S ennek a negyedik, s majd az ötödik és a további ^ esztendőknek még jobb ered- ‘f, ménve attól is függ, hogy most J: hogyan hasznosít ják az eltelt ^ évek, az eddig megrendezett ^ akadémiák tanulságát az üze- ^ mi szakszervezeti bizottságok, j oktatási felelősök, s a helyi; TIT előadó-csoportok. Ha gon- f dósán és a munkások vélemé­nyét kikérve terveznek, a si­ker nem marad el. s a most i még csak első lépéseit próbál- I gató új oktatási forma, az üze- ; mi népművelés néhány év; alatt általánossá és termesze- j tessé válik minden gyárban, \ minden üzemben. Tenkely Miklós Rövidesen bemutatják filmszínházaink az Aki átmegy falon című nyugatnémet filmszatírát Lebukásom története 1962. JÚLIUS 1. VASÄRNAP Csuka Zoltán: AZ ŐSTEHÉN fényfüves mezők örök legelészője csillagok elporzott országútjain szüntelenül zarándokol gazdag tőgyén a mindenség lakmározik égi ködök lebámulnak fehér fejére élősködőknek illik megdicsérni az örök tehenet. Gerince forróságán erők születnek beláthatatlan élet bugyborékol melléből hátán erdők szörnyű üstöké lobog viharok vonítanak, s szelek jazzbandja kavarog állatok magukba szívják kifogyhatatlan erejét virágok balzsamos zsoltárokat szavalgatnak az örök tehénnek emberek véres jeleket karcolnak a homlokára busába irtózatos betűket sütnek vonatok, autók és repülőgépek az ő erejét köhögik magukból Östehén a föld békés, jámbor, járása lomha, színes városok tarjagoznak a bőrén énekek piros pántlikái lobognak s a minden életének örök körforgása himnuszoz le róla kik rajta élünk, magunkra vagyunk büszkék és repeső örömmel szívjuk az örök emlőt. Dicsérjük magunkat és vértől csepegő emberségünk. Szelíd az östehén planéták körben táncolnak körülötte 6 pontosan járja az örök legelőket és mi forró, boldog testünket gondtalanul adja! egymásnak a csip-csup céljainknak utánunk jövőnknek hadd fakadjon belőlünk is új, éltető tej. Fekete Lajos: AJTÓK KÖZÖTT Oktondi gyermek, kicsi gyermekem milyen megható együgyűségge! topogtál ma a négy ajtó között; az építészet új csodájaképpen modern lakásunk szűkös ketrece, az előszoba, ajtókkal van tele. Az ajtók között nem tudtad hova nyissál be, hogy megtaláld anyádat édesanyádat, aki szólított... Topogtál körbe mint az őzboci, irányt, hangot és ajtót veszítve, ajtót veszítve az ajtók között. Az építész, hoev vonalt vezetett, megrajzolván egy ilyen palota hatalmas tervét, bizony nem gondolt kis emberkék, oktondi gyerekek riadt lelkére az ajtók előtt... Tudom gyermekem, a nagy Tervezet a fe fogalmad szerint megbukott! De lásd, mi nagyok, kik az életet megfundáljuk, hogy így, meg úgy legyen, míg jövődet a végtelenre nyitnánk, melléfogunk egy szűkös méreten ... És most állunk! Nem tudnánk mitévők legyünk amikor százezreket ölelnek karba a szétnyílt arányok, a távlatok? ... Hát hogy’ veszhetne el négy ajtó között tágas jövendőnk szeppent, pityergő, apró embere? ... Szét a falakkal, csákány kell ide! Az alkotásban mi nagy nép vagyunk. Tévedni nem bűn, emberi dolog: nyissunk széliében ajtót, ablakot, tágas falakkal, honnan messze lát ez a mi népünk, s ne is emlékezzék, hogy igazáért egykor cella járt... Azok a régi szép idők címmel mulatságos filmet forgatnak a német stúdiókban i Rumjanceva játssza a Mai Iá-! nyok című szovjet filmvígjá- - ték főszerepét 1 5 Henri Spade rendezésében', film készült Flaubert Bouvard \ es Pecuchet című regényéből. \ A két főhőst Bourvii és Fér- \ nandel alakítja. TOWWWWWWWWWWW WWW.WW.VWVV ! esti televíziós szórakozásra, ugyancsak elfordult tőlem. Sőt, amikor a fiam kezdeményezte, hogy megnézhetné-e náluk az Európa-bajnokságot, kifejezet­ten nyersen utasította vissza kérését. Nem tudtam mire vélni kör­nyezetem elhidegülését. Gon­doltam ügyetlen asszonyt pletykára, félreértésekre, va­lamilyen emberi botlásomra, de egyiket sem találtam sem reálisnak, sem elég indoknak, így hát lassan beletörődtem elszigeteltségembe és tovább­ra is szorgalmasan jártam az építkezésre. Szokatlan volt a nehéz fizikai munka, meg ez a csöndes bojkott, dehát üsse kő, gondoltam, úgysem sokáig lakom már ebben a házban. Az új helyen pedig majd meg­próbálok minden eddiginél kedvesebb és tapintatosabb lenni az emberekkel. Két hétig tartott ez az ál­datlan állapot. Utána ismét ki­lencre jártam dolgozni hiva­talomba, vasalt nadrágban, elegáns irattömbbel, minthogy letelt a két hét társadalmi munka, amit az új lakásért kellett elvégeznem. S csodák csodája, a házmester elejtette a söprűt, amikor meglátott, s minden megelőzőnél harsá­nyabban köszönt rám. — Na, ugye, hogy kiderült az igazság! — szólított meg ráadásul. — Én mindig mond­tam az asszonynak, hogy nem lehet igaz, amit az elv­társra ráfogtak, majd rehabi­litálják ... A boltos stanicliba tette a; két piros zsemlét, s nézett, né- ; zett hihetetlenül, majd ked-! veskedő mosollyal. — Lám, lám, hát csak erő- \ sebb lett az igazság! — mond- : ta. Harmadik este a főkönyvelő í is átjött. — Kiszálláson voltam, hoz- \ tam egy kis jó termelői bort j Gyertek át megkóstolni. Az- ", tán — suttogott bizalmasan — ; majd elmondod azt is, hogy \ mi történt veled. Tudtam én, • hogy téged nem bírnák, meg- \ fúrni. S különben is, ma már j nem lehet keresztrefesziteni \ az igazságot. Csak győz az < előbb-utóbb! é i Csak a postás nem váltó- j zott. ö nem tért vissza régi j szokására. Még két hét múl- \ va sem nézett át hozzám az \ utca másik oldalára, ha talál- ", koztunk. Mégis vele békültemi meg leghamarabb. ö legalább \ következetes volt. Éppen úgy \ hozta a lapokat, mint másnak, \ s tőlem is elfogadta a borra- í valót A többiekkel viszont \ mégis megmaradt az a vi-: szony, ami két teljes hétig! jellemezte kapcsolatunkat. \ Velük szemben azért sem en- j gedtem. Az ő számukra min-! dig csak egy vasalt nadrág,! meg egy irattömb voltam. El-; határoztam hát, hogy a legkö- \ zelebbi ünnepen elegáns irat-! tartóval ajándékozom meg < őket. Hadd tiszteljék azt. De; nadrágot nem kapnak. Annyit í nem érnek. Sz. Simon István i Egy napon azon vettem £ magam észre, hogy barátaim f és ismerőseim egyre inkább í elfordulnak tőlem. Reggel fél hatkor, amikor az építkezés- í hez igyekeztem, s tomposán í kibújtam a kapun, a söpröge- \ tő házmester nem szólított {meg, de még csak felém sem í fordult, amikor köszöntem. \ Éppen csak biccentett egyet a \ söprűnyéllel és bizonyos cél- zatossággal felém csapta a jár- % da porát. Biztosan bosszús, $ gondoltam magamban, hiszen J nem gyerekjáték annyi felnőtt f ember szeszélye szerint élni és !j cselekedni. í A boltban, ahol megvettem ta reggelihez való panzert és t zsömlét, a kereskedő nem kér- ídezte tőlem, hogy lehet-e öt t dekával több, csak úgy saccra t levágta a szeleteket, rádobta ta mérlegre és közölte velem, fhogy mennyit fizetek. A süte- t ményt is találomra kapta ki a t kosárból, pedig azelőtt mindig t szép pirosakat választott, még t ha a gyereket küldtem is a ■ boltba. \ Postásunk, aki a friss ; reggeli lapokat hordta, egy : időben mindig megkocogtatta \ az ablakot, ezzel jelezte, hogy \ megérkezett a napi sajtó, de / hirtelen ő is leszokott erről a í figyelmességről: csak bedobta, ; begyürte az újságokat a leve- • lesládába és tovább kariká- í zott, y íj A szomszédom, az egyik % üzem főkönyvelője, akivel az- | előtt naponta együtt ultiztunk, %s állandóan hívott bennünket Eltűnt egy asszony címmel Izgalmas csehszlovák bűnügyi filmet mutatnak be a közeljö­vőben filmszínházaink.

Next

/
Oldalképek
Tartalom