Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-18 / 166. szám

1962. JULIUS 18, SZERDA Z7&£Map 3 \ Kívánni sem lehet jobb időt a nyári mélyszántásra és a másodvetésre A megyei főagronómus tájékoztatóin az időszerű feladatokról Július derekán járunk, jól bent az aratás időszakában. Az időjárás bizony nem az, amilyet „joggal” várhatnánk. A gabonáik későbben is értek a szokásosnál. Indokolt tehát a nyugtalanság, az aggodalom: nem fenyegeti-e veszély a lá­bon álló gabonát? Megbirkó­zik-e szövetkezeti parasztsá­gunk a gabonabetakarítás nagy feladatával. Ezekre a kér­désekre adott választ Prezensz- ky Gábor elvtárs, a megyei tanács főagronómusa. — Az időjárás valóban nem a legkedvezőbb a gabonafélék betakarításához — mondja a főagronómus —, de mi, me­zőgazdászok ezért nem is ha­ragszunk. Igaz, hogy nehezíti a munkát, de viszont kívánni sem lehetne jobb időt, az ugyancsak rendkívül fontos nyári mélyszántásra és a má­sodvetésre. —- Hol tartanak a megye termelőszövetkezeteiben a ga­bona-betakarítással ? — Az aratás kedvező ütem­ben halad. Az őszi árpának kilenc­ven százalékát már beta­karították, a rozsnak har­mincöt-negyven százalékát aratták le, a búzának pe­dig tizenöt-húsz százalé­kát. Ellenőrzéseink során azt ta­pasztaljuk, hogy a gépek jól dolgoznak. Ahol pedig nincs elegendő gép, ott a szövetke­zeti parasztok kellő számú kaszával kezdtek munkához. Géppel mintegy harmincöt- ezer holdat, kézzel pedig hu­szonötezer holdat arattak le, illetve takarítottak be. — Évek során szerzett ta­pasztalatainkat csak megerő­sítik az idei ellenőrzéseink — folytatja Prezenszky elvtárs. -*„Nem=is. annyira a gabona betakarítása', miatt kell -aggód­nunk és nem ennek a szorgal­mazása jelenti a legnehezebb feladatot, hanem az úgynevezett járulékos munkák idejében való el­végzése. A szalma lehúzása a táblák­ról, a tarlóhántás és a mély­szántás. A nagyüzemi gazdál­kodás mellett ugyanis ezek a feladatok ugyanolyan fonto­sak — tekintve, hogy a jövő évi termést alapozzuk meg ve­lük — mint a gabona betaka­rítása. — Mi akadályozza a szal­ma lehúzását? — A kévekötő-aratógépek által levágott gabona egy ré­sze, mintegy hétezer holdon, kévékben a tarlókon hever. A kombájnok után mintegy ti­zenötezer holdon vár lehúzás­ra a szalma. A kévék kereszt­be rakása a termelőszövetke­zeti tagok feladata, a kom­bájnszalma lehúzásához is a termelőszövetkezeteknek kell embereket biztosítani. Tekint­ve, hogy a kapások második növényápolása javarészt be­fejeződött, elegendő embert találni a szövetkezeti gazda­ságokban. A szakemberek feladata, hogy jól szervezzék a munkát. Meggyőződésem, hogy a mun­ka szervezetlensége gátolja a szalma lehúzását. — Mi a helyzet a nyári mélyszántással ? — Ha lassan haladnak a ké­vék keresztekbe való rakásá­val és a szalma lehúzásával, nem haladhat kellő ütemben a nyári mélyszántás sem. Eddig nyolcezer hétszáz hald nyári mélyszántást jelentettek a köz. ségi tanácsok. Meg kell mon­dani, hogy a nyári mélyszán­tást pillanatnyilag nem aka­dályozza a szalma letakarítá- sánaí tapasztalható lemara­dás. Erős mocskospajor- és arankafertőzés A háztáji és szórványgyümölcsösökef a szövőlepke veszélyezteti — Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása a termelőkhöz Utoljára 12 éve jelent meg ilyen nagy tömegben a veté­si bagolypille hernyója, vagy más néven mocskospajornak ismert kártevő. Csongrád, He­ves, Bács—Kiskun és Szol­nok megyében kezdődött a fer­tőzés, s az utóbbi hetekben már az ország valamennyi területére átterjedt. Helyenként máris érzé­keny károkat okozott. Ez a három centiméter hosz- szúságú, rendkívül szapora hernyó nappal a föld alatt tartózkodik, s a növények gyökérnyakát rágja el, éjsza­ka jön ki a felszínre s vándo­rol tovább. Különösen erős mocskospajor-fertőzést ta­pasztaltak az árvizek által megöntött, hordalékos talajú területeken. Az Országos Növényvé­delmi Szolgálat gyors és ha­tékony védekezésre szólítja fel a termelőszövetkezeteket és az egyéni gazdákat az egész országban, hogy még idejé­ben elejét vegyék a nagyobb kártételnek. A védekezést megnehe­zíti, hogy a hernyók kü­lönböző fejlődési fokot értek el. Az egész fiatal hernyók el­len hatásosan lehet véde­kezni a DDT vagy DDT-Lin- dán porozószer kiszórásával. Ezekből holdanként 15—25 kiló a hatásos adag. A ki­fejlett hernyók ellen a po­rozószer nem használ, ezeket csalétekkel lehet pusztítani. A csalétek elkészítéséhez 10 kiló melasz, 20 kiló árpa vagy korpa helyett szárított répaszelet, illetve lucernaliszt szükséges, s ebbe két kiló DDT-port teli keverni. A csalétekből 32 kilót kell ki­szórni minden holdra. A vonuló hernyók ellen a jánlatos a táblákat eke- nyomnyi mélységben kö­rülárkolni, s az árkokat HCH- vagy DDT-porral beszórni. Ugyancsak elszaporodott az utóbbi években a pillangós táblákat különösen veszé­lyeztető aranka. Elsősorban a lucerna és vöröshere mag­fogását akadályozza a fertő­zés. Leghatékonyabb védeke­zési mód az aranka ellen az, ha még virágzás előtt lekaszálják és a táblán kí­vül megsemmisítik. A már elvirágzott, magot kötött aran­kát helyben beásni nem sza­bad. Szolnok és Békés me­gyében kiterjedten alkalmaz­zák a Krezonit-e 0,75—1 szá­zalékos oldatát, amellyel az arankával fertőzött foltokat „kiperzselik”. A Krezonit permetlé a lucernatöveket is leperzseli, de ezek újból haj­tanak. Több nagyüzemben ered­ményesen próbálták ki az Aretit nevű szelektív arankairtó szert is, amely tavasztól őszig gyom­mentesen tartja a lucerna-, il­letve vöröshere-táblákat. A legutóbbi jelentések sze­rint az egész ország terü­letén megjelent az amerikai fehér szövőlepke, amely el­sősorban a háztáji és szór- ványgyümölcsösöket veszélyez­teti. A vegyszeres védekezés legalkalmasabb időpontja az első hernyófészkek megjele­nésétől számított harmadik hét. A szövőlepke ellen használt permetezőszer hekto­literenként 0,8—1 kiló DDT olajos emulzió, vagy 30 deka Hungária DL—40 DDT- és Lindántartalmú, kombinált növényvédőszer. Gyümölcs­érés idején a vegyszeres vé­dekezést tilos alkalmazni; Az utolsó vegyszeres kezelést a gyümölcs érése előtt leg­alább 30 nappal be kell fe­jezni, (MTI) A kézzel learatott 35 000 holdon nyugodtan dolgoz­hatnának a traktorok. A nyári mélyszántásnál mu­tatkozó lemaradásért elsősor­ban a gépállomások, ott is a vezetők a hibásak. A nyári munkák megkezdé­se előtt, ígéretet tettek a gép­állomások felelős vezetői, hogy a 100 000 holdas nyári mélyszántási tervet idejében teljesítik. Megígérték, hogy a kombájnokat, aratógépeket és a kézikapásokat nyomon kö­vetik a szántótraktorok. Ígér­ték azt is, hogy megszervezik a kettős műszakot, ahol erre nincsenek meg a feltételek, ott nyújtott műszakban üze­meltetik a gépeket. Ugyan­csak megígérték, hogy felké­rik a traktorosokat, a vasár­napi munkára is. Most a mun­kák dandárjában azt állapít­juk meg, hogy a gépállomások vezetői — néhány kivételtől eltekintve — nem tartják be adott szavukat. A vasárnapi ellenőrzésünk során mindösz- sze 11 traktort láttunk szánta­ni a megyében. Ezek közül is hét a Szentmártonkátai Gépál­lomás gépe volt. — Milyen feladat vár még megoldásra napjainkban? — Több esztendős tapaszta­lat birtokában mondhatom, hogy Pest megyében a csapa­dékban szegény nyár ese­tén is sikerültek a tarló- vetések, ha azokat köz­vetlenül az aratás után vetették el. Az idei nyár eddig is csapadé­kos volt és továbbra is ilyen időre számíthatunk;. A mostani időjárás kiválóan al­kalmas a másodnövények ter­mesztésére. Nincs olyan, szö­vetkezeti gazdaság a megyé­ben, amely ben éLmondhat- nánk, hogy van elegendő takarmány. A száilastakar- mányok az idén a terve­zettnél gyengébben fizettek. Nemcsak kívánatos, hanem kötelező, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők vegyék figyelembe a kiváló adott­ságot & másodvetéssel javít­sák szövetkezeti gazdaságuk takarmányhelyzetét. •— Von-e elegendő vetőmag a másodvetésre? — A megye termelőszövet­kezeteinek másodvetési terve 50 000 hold. Az őszi takar­mánykeverékek után és az őszi árpa után mintegy 15 000 holdat vetettek. Felméréseink azt bizonyítják, hogy az ötvenezer hold má­sodvetési terv teljesítésé­hez elegendő mennyiségű vetőmaggal rendelkeznek a termelőszövetkezetek. De további jelentős mennyi­ségű napraforgó, takarmány- káposzta és kölesmagot tu­dunk biztosítani a vetni szán­dékozó termelőszövetkezetek számára. A vetőmagot a já­rási tanácsoknál igényeljék a termelőszövetkezetek — fejez­te be kérdéseinkre adott vá­laszait Prezenszky Gábor elvtárs. ___________ (m. s.) Ö tszáz kilométer vadvédelmi kerítés A korszerű erdőgazdálkodás megköveteli, hogy az új er­dősítéseket a vadkár ellen is megvédjék. Az erdőgazdasá­gok ebben a gazdasági évben csaknem ötszáz kilométer vadkárelhárító kerítést építe­nek. Dél-Somogyban ötvenöt, a gödöllői erdőgazdaság terü­letén ötven, a Duna-ártéri erdőgazdaság területén negy­ven kilométer hosszú kerítés­sel védik a fiatal csemetéket a szarvasok, őzek, vaddisznók, nyulak kártételétől. A gödöl­lői erdészek által kidolgozott módszer szerint legtöbb he­lyen palánkos kerítést emel­nek, mert az olcsóbb a drót­kerítésnél, s a vadak is ész­reveszik az akadályt, vissza­riadnak tőle, míg a drótkerí­tés gyakran megsebesíti a menekülő állatokat; (MTI) Fizessek vagy ne fizessek? címmel július 4-én cikket kö­zöltünk Az olvasók fórumában. A következő választ kaptuk: „A Ráckevei Járási Tanács pénzügy osztálya id. Kollár András délegyházi (Némedi u. 1.) lakos ügyét megvizsgálta,, és megállapította, hogy a pa­naszos felesége termelőszövet­kezeti tag és így a család ház­táji gazdasággal rendelkezik. E háztáji gazdaság után kell fizetnie a kifogásolt 120 forint községfejlesztési hozzájárulást. Ezt az 1961. évi 12. számú tör­vényerejű rendelet írja elő. Bíró Gábor csoportvezető Első a közös! A szadai Székely Bertalan Termelőszövetkezetnek más­fél milliónyi állóeszköz va­gyona van, s közös állat- állományuk 548 darabot tesz ki. A tsz tehát nem gazdálko­dik rosszul — persze azért van még tennivaló a portáju­kon. A napokban furcsa menet indult útra Szadáról Gödöllő felé. Tíz-tizenöt ember, akik egy cseresznyével és gyü­mölccsel megrakott kocsit húztak. A gödöllői HÉV-ál­lomásra igyekeztek, azonban félúton utolérte őket motorjá­val az elnök, s a menetet visz- szairányította Szadára. Az eset előzménye a kö­vetkező. A cseresznye- és meggyérés Ideje elérkezvén, a tsz tagságának egy része inkább a háztáji gyümöl­csöst részesítette előnyben, mint a közöst. A tsz har­minc mázsa cseresznyére szer­ződött — s ezt alig tudták tel­jesíteni, mivel a felnőttek helyett a nyolc-tízéves, he­Hiányzik tizenhat oldal Feleségemnek könyvet ajándé­koztam, Dumas Három testőrét, amely a Szépiro­dalmi Könyvki­adónál jelent meg, 1961-ben. Felesé­gem örült is az ajándéknak, azon­ban öröme üröm­mé változott, ami­kor az első kötet vége felé üres ol­dalakra bukkant. A 322—323, 326— 327, 330—331, 334— 335, 338—339, 342—343, 346—347, 350—351-es oldala­kon egy fia betű sem látszott, s ez­által a könyv is él­vezhetetlenné vált. Hiszen 16 hiányzó oldalnál még azt sem lehet követel­ni az olvasótól, hogy a fantáziájá­ra támaszkodva kitalálja, mi tör­tént közben. Per­sze, az esetet komplikálja, hogy mindez az első kö­tetben van, s így, amíg be nem sze­rezzük az új első kötetet, addig fe­leségem a többit sem olvashatja. Csiba József tudósító Ausztria és Dabas Ügy hallottuk, hogy Buda­pestről öt perc alatt tudják te­lefonon kapcsolni Ausztriát. Sajnos, Alsónémediről csak négy óra alatt érhetjük el tele­fonon Dabast, főleg azért, mert az alsónémedi postahivatal Ócsán keresztül tud csak Da- bassal és Budapesttel beszél­ni. Ez jól meghosszabbítja a várakozási időt. Pedig nekünk nagyon sokszor fontos megfoe­elindulni, mert a telefon még nem jött be. Jó volna a tech­nika századában valami lehe­tőséget találni arra, hogy ne legyenek ilyen problémáink. Gy. Tóth János ig. elnök Dobos Sándor főkönyvelő Alsónémedi Fmsz. lyettesként elküldött gyere­kek szedték a gyümölcsöt. A tsz elnöke először nem akadályozta, hogy a tagok a szabad piacon értékesítsék a saját gyümölcsüket, sőt még kocsit és Zetort is rendel­kezésükre bocsátott. Azonban amikor látta, hogy az egyéni érdeket a közös érdeke elé he­lyezik, a szállítóeszközök hasz­nálatát megtagadta. Erre Bal­ia Györgyné, aki egyben az fmsz intéző bizottságának ve­zetőségi tagja is, egy tizenöt fős csoport élére állt — s ezek az emberek alkották azt a fur­csa menetet, amely a gödöl­lői országúton haladt. Jó volna, ha az egyéni ha­szon mellett mindenki szem előtt tartaná a közös ke­nyéradó, a termelőszövetkezet hasznát, igényeit is. Kiss Sándorné tudósító, Gödöllő Tizenöt új szakmunkás szélni valónk van, hiszen több milliós értékekkel dolgozunk, s ezeknek az összegyűjtése, el­szállítása és ennek megszerve­zése rendkívül fontos. Több esetben előfordult, hogy Alsó- nómediről meghívtuk Dabast, s kénytelenek voltunk motorral A Pest megyei Hírlap né­hány hónappal ezelőtt az Országos Sertéshizlaló Vál­lalat pilisi hizlaldájáról írott cikkében megemlítette, hogy vállalatunk tizenöt dolgozója — akik részben az „élelmi­szeripar kiváló dolgozója”, részben a „kiváló dolgozó” jelvényt megszerezték — szakmunkásvizsgára készül. A vizsga azóta — az egyéves tanulás végállomásaként — megtörtént, s a Földműve­lésügyi Minisztériumból ki­küldött vizsgabizottság igen kedvezően értékelte új szak­munkásaink felkészültségét. Véleményem szerint nem árt, ha tizenöt új szakmun­kásunk nevét és eredményét közöljük. Babicz Károly jeles, Bc- rinszki János jeles, Bódi Ist­ván jeles, Blahut Pál jó. Gál János jeles, Hudoba János jó, Kosa Pál jeles, ifjú Ke- repeszki Jánosi KISZ-titkár kitűmő, Opauszki Károly ki­tűnő, Rávágyi Károly jeles, Reismayer János jeles, Se­gyevi István jó, Sztyehlik Mihály jeles, Takács Lajos jeles, Tóth Károlyné jeles eredményt ért el a szakmun­kásvizsgán. Göbölyös Ferenc hizlaldavezeitő Gyömrői örömök és gondok címmel június 28-án cikket kö­zöltünk Az olvasók fórumá­ban. Cikkünkre válaszolt a Ceglédi Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat, s most a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vál­lalat is. A tejipari vállalat, mint a Gyömrőre tejet szállí­tó ceglédi tejüzem felettes szerve, közli, hogy „a ceglédi tejüzem olyan intézkedést fo­ganatosított, amelynek értel­mében a tejet szállító gépko­csi már hajnali fél négykor Gyömrőre érkezik. így Gyöm- rő tejellátása a közeljövőben teljesen zavartalan lesz. Dr. Czeider Lajos főmérnök”. Túrái panaszok Tetézy István és Gólya József túrái tudósítóink küldték az alábbi panaszo­kat, amelyeket most csokorba kötve köz­lünk. Orvos kellene Tú­rára. A napokban halt meg dr. Mol­nár Pál, Túra idős körzeti orvosa. S ma a községbeliek­nek Galgahévízre kell menniük or­vosért. Jó volna, ha a többezres község kapna még két kör­zeti orvost, akik el­látnák a község be­tegeit. A strandon sok­szor egész éjjel zúg a szivattyúmotor. Zúg, de olyan erő­vel, hogy a közvet­len környéken la­kók csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak elaludni. Nem lehetne ez ügy­ben segíteni? Nem kielégítő Tú­ra élelmiszer-ellátá­sa. Vajat és húsárut sokszor nem lehet kapni, be kell utaz­ni Aszódra. ha ilyesmit akarnak vá­sárolni. Jó lenne, ha a Váci Húsipari Vál­lalat és a Hatvani Tejüzem a túrái földművesszövetke­zeti bolthálózatot nem tekintené mos­tohagyermekének. Legtöbbször dél­előtt 10 és tizen­egy között kapható Túrán a kenyér. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mun­kába induló embe­rek egy része kény­telen a munka he­lyett a kenyérre vár­ni, s ez — nemcsak az éhség szempont­jából — minden­képp kellemetlen. Pedig a Gödöllői Sütőipari Vállalat aszódi kirendeltsége időben szállít Tú­rára kenyeret, csak éppen Túrán lassú a szállítás. Persze érthető, hogy lassú, hiszen a nyolcezer lakosú községben csak egy lovaskocsi szállítja a kenyeret. Jó volna, ha vala­mi teherautót kapna ez a nagykiterjedé­sű község. Igaz, ez talán nem lesz kifi­zetődő, de a teher­autó gyorsan és rö­vid idő alatt szál­lítaná el az üzle­tekbe a kenyeret. Jó :volna, ha a he­lyi földművesszövet­kezet is segítene en­nek a kérdésnek a megoldásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom