Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-18 / 166. szám
1962. JULIUS 18, SZERDA Z7&£Map 3 \ Kívánni sem lehet jobb időt a nyári mélyszántásra és a másodvetésre A megyei főagronómus tájékoztatóin az időszerű feladatokról Július derekán járunk, jól bent az aratás időszakában. Az időjárás bizony nem az, amilyet „joggal” várhatnánk. A gabonáik későbben is értek a szokásosnál. Indokolt tehát a nyugtalanság, az aggodalom: nem fenyegeti-e veszély a lábon álló gabonát? Megbirkózik-e szövetkezeti parasztságunk a gabonabetakarítás nagy feladatával. Ezekre a kérdésekre adott választ Prezensz- ky Gábor elvtárs, a megyei tanács főagronómusa. — Az időjárás valóban nem a legkedvezőbb a gabonafélék betakarításához — mondja a főagronómus —, de mi, mezőgazdászok ezért nem is haragszunk. Igaz, hogy nehezíti a munkát, de viszont kívánni sem lehetne jobb időt, az ugyancsak rendkívül fontos nyári mélyszántásra és a másodvetésre. —- Hol tartanak a megye termelőszövetkezeteiben a gabona-betakarítással ? — Az aratás kedvező ütemben halad. Az őszi árpának kilencven százalékát már betakarították, a rozsnak harmincöt-negyven százalékát aratták le, a búzának pedig tizenöt-húsz százalékát. Ellenőrzéseink során azt tapasztaljuk, hogy a gépek jól dolgoznak. Ahol pedig nincs elegendő gép, ott a szövetkezeti parasztok kellő számú kaszával kezdtek munkához. Géppel mintegy harmincöt- ezer holdat, kézzel pedig huszonötezer holdat arattak le, illetve takarítottak be. — Évek során szerzett tapasztalatainkat csak megerősítik az idei ellenőrzéseink — folytatja Prezenszky elvtárs. -*„Nem=is. annyira a gabona betakarítása', miatt kell -aggódnunk és nem ennek a szorgalmazása jelenti a legnehezebb feladatot, hanem az úgynevezett járulékos munkák idejében való elvégzése. A szalma lehúzása a táblákról, a tarlóhántás és a mélyszántás. A nagyüzemi gazdálkodás mellett ugyanis ezek a feladatok ugyanolyan fontosak — tekintve, hogy a jövő évi termést alapozzuk meg velük — mint a gabona betakarítása. — Mi akadályozza a szalma lehúzását? — A kévekötő-aratógépek által levágott gabona egy része, mintegy hétezer holdon, kévékben a tarlókon hever. A kombájnok után mintegy tizenötezer holdon vár lehúzásra a szalma. A kévék keresztbe rakása a termelőszövetkezeti tagok feladata, a kombájnszalma lehúzásához is a termelőszövetkezeteknek kell embereket biztosítani. Tekintve, hogy a kapások második növényápolása javarészt befejeződött, elegendő embert találni a szövetkezeti gazdaságokban. A szakemberek feladata, hogy jól szervezzék a munkát. Meggyőződésem, hogy a munka szervezetlensége gátolja a szalma lehúzását. — Mi a helyzet a nyári mélyszántással ? — Ha lassan haladnak a kévék keresztekbe való rakásával és a szalma lehúzásával, nem haladhat kellő ütemben a nyári mélyszántás sem. Eddig nyolcezer hétszáz hald nyári mélyszántást jelentettek a köz. ségi tanácsok. Meg kell mondani, hogy a nyári mélyszántást pillanatnyilag nem akadályozza a szalma letakarítá- sánaí tapasztalható lemaradás. Erős mocskospajor- és arankafertőzés A háztáji és szórványgyümölcsösökef a szövőlepke veszélyezteti — Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása a termelőkhöz Utoljára 12 éve jelent meg ilyen nagy tömegben a vetési bagolypille hernyója, vagy más néven mocskospajornak ismert kártevő. Csongrád, Heves, Bács—Kiskun és Szolnok megyében kezdődött a fertőzés, s az utóbbi hetekben már az ország valamennyi területére átterjedt. Helyenként máris érzékeny károkat okozott. Ez a három centiméter hosz- szúságú, rendkívül szapora hernyó nappal a föld alatt tartózkodik, s a növények gyökérnyakát rágja el, éjszaka jön ki a felszínre s vándorol tovább. Különösen erős mocskospajor-fertőzést tapasztaltak az árvizek által megöntött, hordalékos talajú területeken. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat gyors és hatékony védekezésre szólítja fel a termelőszövetkezeteket és az egyéni gazdákat az egész országban, hogy még idejében elejét vegyék a nagyobb kártételnek. A védekezést megnehezíti, hogy a hernyók különböző fejlődési fokot értek el. Az egész fiatal hernyók ellen hatásosan lehet védekezni a DDT vagy DDT-Lin- dán porozószer kiszórásával. Ezekből holdanként 15—25 kiló a hatásos adag. A kifejlett hernyók ellen a porozószer nem használ, ezeket csalétekkel lehet pusztítani. A csalétek elkészítéséhez 10 kiló melasz, 20 kiló árpa vagy korpa helyett szárított répaszelet, illetve lucernaliszt szükséges, s ebbe két kiló DDT-port teli keverni. A csalétekből 32 kilót kell kiszórni minden holdra. A vonuló hernyók ellen a jánlatos a táblákat eke- nyomnyi mélységben körülárkolni, s az árkokat HCH- vagy DDT-porral beszórni. Ugyancsak elszaporodott az utóbbi években a pillangós táblákat különösen veszélyeztető aranka. Elsősorban a lucerna és vöröshere magfogását akadályozza a fertőzés. Leghatékonyabb védekezési mód az aranka ellen az, ha még virágzás előtt lekaszálják és a táblán kívül megsemmisítik. A már elvirágzott, magot kötött arankát helyben beásni nem szabad. Szolnok és Békés megyében kiterjedten alkalmazzák a Krezonit-e 0,75—1 százalékos oldatát, amellyel az arankával fertőzött foltokat „kiperzselik”. A Krezonit permetlé a lucernatöveket is leperzseli, de ezek újból hajtanak. Több nagyüzemben eredményesen próbálták ki az Aretit nevű szelektív arankairtó szert is, amely tavasztól őszig gyommentesen tartja a lucerna-, illetve vöröshere-táblákat. A legutóbbi jelentések szerint az egész ország területén megjelent az amerikai fehér szövőlepke, amely elsősorban a háztáji és szór- ványgyümölcsösöket veszélyezteti. A vegyszeres védekezés legalkalmasabb időpontja az első hernyófészkek megjelenésétől számított harmadik hét. A szövőlepke ellen használt permetezőszer hektoliterenként 0,8—1 kiló DDT olajos emulzió, vagy 30 deka Hungária DL—40 DDT- és Lindántartalmú, kombinált növényvédőszer. Gyümölcsérés idején a vegyszeres védekezést tilos alkalmazni; Az utolsó vegyszeres kezelést a gyümölcs érése előtt legalább 30 nappal be kell fejezni, (MTI) A kézzel learatott 35 000 holdon nyugodtan dolgozhatnának a traktorok. A nyári mélyszántásnál mutatkozó lemaradásért elsősorban a gépállomások, ott is a vezetők a hibásak. A nyári munkák megkezdése előtt, ígéretet tettek a gépállomások felelős vezetői, hogy a 100 000 holdas nyári mélyszántási tervet idejében teljesítik. Megígérték, hogy a kombájnokat, aratógépeket és a kézikapásokat nyomon követik a szántótraktorok. Ígérték azt is, hogy megszervezik a kettős műszakot, ahol erre nincsenek meg a feltételek, ott nyújtott műszakban üzemeltetik a gépeket. Ugyancsak megígérték, hogy felkérik a traktorosokat, a vasárnapi munkára is. Most a munkák dandárjában azt állapítjuk meg, hogy a gépállomások vezetői — néhány kivételtől eltekintve — nem tartják be adott szavukat. A vasárnapi ellenőrzésünk során mindösz- sze 11 traktort láttunk szántani a megyében. Ezek közül is hét a Szentmártonkátai Gépállomás gépe volt. — Milyen feladat vár még megoldásra napjainkban? — Több esztendős tapasztalat birtokában mondhatom, hogy Pest megyében a csapadékban szegény nyár esetén is sikerültek a tarló- vetések, ha azokat közvetlenül az aratás után vetették el. Az idei nyár eddig is csapadékos volt és továbbra is ilyen időre számíthatunk;. A mostani időjárás kiválóan alkalmas a másodnövények termesztésére. Nincs olyan, szövetkezeti gazdaság a megyében, amely ben éLmondhat- nánk, hogy van elegendő takarmány. A száilastakar- mányok az idén a tervezettnél gyengébben fizettek. Nemcsak kívánatos, hanem kötelező, hogy a termelőszövetkezeti vezetők vegyék figyelembe a kiváló adottságot & másodvetéssel javítsák szövetkezeti gazdaságuk takarmányhelyzetét. •— Von-e elegendő vetőmag a másodvetésre? — A megye termelőszövetkezeteinek másodvetési terve 50 000 hold. Az őszi takarmánykeverékek után és az őszi árpa után mintegy 15 000 holdat vetettek. Felméréseink azt bizonyítják, hogy az ötvenezer hold másodvetési terv teljesítéséhez elegendő mennyiségű vetőmaggal rendelkeznek a termelőszövetkezetek. De további jelentős mennyiségű napraforgó, takarmány- káposzta és kölesmagot tudunk biztosítani a vetni szándékozó termelőszövetkezetek számára. A vetőmagot a járási tanácsoknál igényeljék a termelőszövetkezetek — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait Prezenszky Gábor elvtárs. ___________ (m. s.) Ö tszáz kilométer vadvédelmi kerítés A korszerű erdőgazdálkodás megköveteli, hogy az új erdősítéseket a vadkár ellen is megvédjék. Az erdőgazdaságok ebben a gazdasági évben csaknem ötszáz kilométer vadkárelhárító kerítést építenek. Dél-Somogyban ötvenöt, a gödöllői erdőgazdaság területén ötven, a Duna-ártéri erdőgazdaság területén negyven kilométer hosszú kerítéssel védik a fiatal csemetéket a szarvasok, őzek, vaddisznók, nyulak kártételétől. A gödöllői erdészek által kidolgozott módszer szerint legtöbb helyen palánkos kerítést emelnek, mert az olcsóbb a drótkerítésnél, s a vadak is észreveszik az akadályt, visszariadnak tőle, míg a drótkerítés gyakran megsebesíti a menekülő állatokat; (MTI) Fizessek vagy ne fizessek? címmel július 4-én cikket közöltünk Az olvasók fórumában. A következő választ kaptuk: „A Ráckevei Járási Tanács pénzügy osztálya id. Kollár András délegyházi (Némedi u. 1.) lakos ügyét megvizsgálta,, és megállapította, hogy a panaszos felesége termelőszövetkezeti tag és így a család háztáji gazdasággal rendelkezik. E háztáji gazdaság után kell fizetnie a kifogásolt 120 forint községfejlesztési hozzájárulást. Ezt az 1961. évi 12. számú törvényerejű rendelet írja elő. Bíró Gábor csoportvezető Első a közös! A szadai Székely Bertalan Termelőszövetkezetnek másfél milliónyi állóeszköz vagyona van, s közös állat- állományuk 548 darabot tesz ki. A tsz tehát nem gazdálkodik rosszul — persze azért van még tennivaló a portájukon. A napokban furcsa menet indult útra Szadáról Gödöllő felé. Tíz-tizenöt ember, akik egy cseresznyével és gyümölccsel megrakott kocsit húztak. A gödöllői HÉV-állomásra igyekeztek, azonban félúton utolérte őket motorjával az elnök, s a menetet visz- szairányította Szadára. Az eset előzménye a következő. A cseresznye- és meggyérés Ideje elérkezvén, a tsz tagságának egy része inkább a háztáji gyümölcsöst részesítette előnyben, mint a közöst. A tsz harminc mázsa cseresznyére szerződött — s ezt alig tudták teljesíteni, mivel a felnőttek helyett a nyolc-tízéves, heHiányzik tizenhat oldal Feleségemnek könyvet ajándékoztam, Dumas Három testőrét, amely a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg, 1961-ben. Feleségem örült is az ajándéknak, azonban öröme ürömmé változott, amikor az első kötet vége felé üres oldalakra bukkant. A 322—323, 326— 327, 330—331, 334— 335, 338—339, 342—343, 346—347, 350—351-es oldalakon egy fia betű sem látszott, s ezáltal a könyv is élvezhetetlenné vált. Hiszen 16 hiányzó oldalnál még azt sem lehet követelni az olvasótól, hogy a fantáziájára támaszkodva kitalálja, mi történt közben. Persze, az esetet komplikálja, hogy mindez az első kötetben van, s így, amíg be nem szerezzük az új első kötetet, addig feleségem a többit sem olvashatja. Csiba József tudósító Ausztria és Dabas Ügy hallottuk, hogy Budapestről öt perc alatt tudják telefonon kapcsolni Ausztriát. Sajnos, Alsónémediről csak négy óra alatt érhetjük el telefonon Dabast, főleg azért, mert az alsónémedi postahivatal Ócsán keresztül tud csak Da- bassal és Budapesttel beszélni. Ez jól meghosszabbítja a várakozási időt. Pedig nekünk nagyon sokszor fontos megfoeelindulni, mert a telefon még nem jött be. Jó volna a technika századában valami lehetőséget találni arra, hogy ne legyenek ilyen problémáink. Gy. Tóth János ig. elnök Dobos Sándor főkönyvelő Alsónémedi Fmsz. lyettesként elküldött gyerekek szedték a gyümölcsöt. A tsz elnöke először nem akadályozta, hogy a tagok a szabad piacon értékesítsék a saját gyümölcsüket, sőt még kocsit és Zetort is rendelkezésükre bocsátott. Azonban amikor látta, hogy az egyéni érdeket a közös érdeke elé helyezik, a szállítóeszközök használatát megtagadta. Erre Balia Györgyné, aki egyben az fmsz intéző bizottságának vezetőségi tagja is, egy tizenöt fős csoport élére állt — s ezek az emberek alkották azt a furcsa menetet, amely a gödöllői országúton haladt. Jó volna, ha az egyéni haszon mellett mindenki szem előtt tartaná a közös kenyéradó, a termelőszövetkezet hasznát, igényeit is. Kiss Sándorné tudósító, Gödöllő Tizenöt új szakmunkás szélni valónk van, hiszen több milliós értékekkel dolgozunk, s ezeknek az összegyűjtése, elszállítása és ennek megszervezése rendkívül fontos. Több esetben előfordult, hogy Alsó- nómediről meghívtuk Dabast, s kénytelenek voltunk motorral A Pest megyei Hírlap néhány hónappal ezelőtt az Országos Sertéshizlaló Vállalat pilisi hizlaldájáról írott cikkében megemlítette, hogy vállalatunk tizenöt dolgozója — akik részben az „élelmiszeripar kiváló dolgozója”, részben a „kiváló dolgozó” jelvényt megszerezték — szakmunkásvizsgára készül. A vizsga azóta — az egyéves tanulás végállomásaként — megtörtént, s a Földművelésügyi Minisztériumból kiküldött vizsgabizottság igen kedvezően értékelte új szakmunkásaink felkészültségét. Véleményem szerint nem árt, ha tizenöt új szakmunkásunk nevét és eredményét közöljük. Babicz Károly jeles, Bc- rinszki János jeles, Bódi István jeles, Blahut Pál jó. Gál János jeles, Hudoba János jó, Kosa Pál jeles, ifjú Ke- repeszki Jánosi KISZ-titkár kitűmő, Opauszki Károly kitűnő, Rávágyi Károly jeles, Reismayer János jeles, Segyevi István jó, Sztyehlik Mihály jeles, Takács Lajos jeles, Tóth Károlyné jeles eredményt ért el a szakmunkásvizsgán. Göbölyös Ferenc hizlaldavezeitő Gyömrői örömök és gondok címmel június 28-án cikket közöltünk Az olvasók fórumában. Cikkünkre válaszolt a Ceglédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, s most a Pest és Nógrád megyei Tejipari Vállalat is. A tejipari vállalat, mint a Gyömrőre tejet szállító ceglédi tejüzem felettes szerve, közli, hogy „a ceglédi tejüzem olyan intézkedést foganatosított, amelynek értelmében a tejet szállító gépkocsi már hajnali fél négykor Gyömrőre érkezik. így Gyöm- rő tejellátása a közeljövőben teljesen zavartalan lesz. Dr. Czeider Lajos főmérnök”. Túrái panaszok Tetézy István és Gólya József túrái tudósítóink küldték az alábbi panaszokat, amelyeket most csokorba kötve közlünk. Orvos kellene Túrára. A napokban halt meg dr. Molnár Pál, Túra idős körzeti orvosa. S ma a községbelieknek Galgahévízre kell menniük orvosért. Jó volna, ha a többezres község kapna még két körzeti orvost, akik ellátnák a község betegeit. A strandon sokszor egész éjjel zúg a szivattyúmotor. Zúg, de olyan erővel, hogy a közvetlen környéken lakók csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak elaludni. Nem lehetne ez ügyben segíteni? Nem kielégítő Túra élelmiszer-ellátása. Vajat és húsárut sokszor nem lehet kapni, be kell utazni Aszódra. ha ilyesmit akarnak vásárolni. Jó lenne, ha a Váci Húsipari Vállalat és a Hatvani Tejüzem a túrái földművesszövetkezeti bolthálózatot nem tekintené mostohagyermekének. Legtöbbször délelőtt 10 és tizenegy között kapható Túrán a kenyér. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkába induló emberek egy része kénytelen a munka helyett a kenyérre várni, s ez — nemcsak az éhség szempontjából — mindenképp kellemetlen. Pedig a Gödöllői Sütőipari Vállalat aszódi kirendeltsége időben szállít Túrára kenyeret, csak éppen Túrán lassú a szállítás. Persze érthető, hogy lassú, hiszen a nyolcezer lakosú községben csak egy lovaskocsi szállítja a kenyeret. Jó volna, ha valami teherautót kapna ez a nagykiterjedésű község. Igaz, ez talán nem lesz kifizetődő, de a teherautó gyorsan és rövid idő alatt szállítaná el az üzletekbe a kenyeret. Jó :volna, ha a helyi földművesszövetkezet is segítene ennek a kérdésnek a megoldásában.
