Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-18 / 166. szám

«*T megyei é/Círlao 1962. JULIUS 18, SZERDA ^J^ényeó bérdéóeb ? Tizenkétszemközt a Mechanikai Művekben Személyek: Makai József, a szakszervezeti bizottság el­nöke, Horváth Ferencné, az szb termelési felelőse. Ladnai Ferencné, a vállalati verseny felelős, Halász József a rendészet vezetője. Keresztes Mária adminisztrátor, újságíró, lapunk munkatársa. Történik: Napjainkban, Hétköznap, kora délelőtt. Szín: A Mechanikai Művek szakszervezeti bizottságának irodája. Napfény árad a nyitott ablakon. Keresztes Mária gé­pel. Horváth Ferencné, Ladnai Ferencné, Makai Józsefné és Halász József ül, nagy paksamétával a kezében és várja az újságíró kérdéseit. Makai: Mire kiváncsi tehát az elvtárs? Újságíró: Milyen ügyékkel jönnek ide az üzem dolgozói? Makai (elgondolkodva): Hát, az attól függ. Horváthné: Mindenfélével... Bizalommal jönnek a szak- szervezethez. Ami ripen adó­dik. Újságíró: Lehet kissé konk­rétabban válaszolni? Makai (mosolyog): Most akartam rátérni... Általában felvilágosításért jönnek hoz­zánk. Például, hogy mennyi szabadság jár. Horváthné: Segítségért is jönnek. Érdekes és ez szép vo­nás, nem az keres fel bennün­ket, aki támogatásra szorul, hanem a munkatársai. Újságíró: Kissé konkrétab­ban. Horváthné: Tessék ... íme egy példa. Valamelyik dolgo­zónk gyerekei beszédhibásak voltak. Jöttek a munkatársai, hogy csináljon valamit a szak- szervezet. Újságíró: És mit tett a szak- szervezet? Makai: Elhelyeztük a gyere­keket egy váci intézetben. Az­óta már mindkét gyereknél jelentős változás történt. Ja­vult a beszédkészségük. Horváthné (egyre inkább belehevül): De mondhatok más példát is. Valamelyik anya kórházba került. Mi legyen azonban addig a gyerekekkel? Makai: Ami történt, talán nem volt teljesen szabályos, del segített. A gyerekek a Me­chanikai Művek munkásellá- tása révén mindennap ebé­det kaptak. Horváthné: Már elég konk­rétan beszélünk? Újságíró: Igen, bár szívesen feljegyeznék még újabb pél­dákat is. Makai: Mindenkit megláto­gatunk, aki beteg. Előfordu1, hogy havonta 60—30 gyengél­kedőt keresünk fel a lakásán. Újságíró: Törődés az em­berrel, ez az elv itt a Mecha­nikai Művekben nemcsak frá­zis. Halász (régóta készül, hogy bekapcsolódjék a beszélgétés- be): Hadd mondjak én is pél­dát, hogy mennyire érzik az emberek a töi'ődésf. Nem ar­ról beszélek, amit mi, az üzem vezetői adunk, hanem fordított esetet. Mindenütt virágok il­latoznak a gyár körül. Ha az emberek nem érzik jól ma­gukat nálunk, aligha ápolnák a kertet, a virágokat, hanem munka után rohannának haza. Horváthné: Látta az elvtárs a virágainkat? újságíró: Láttam. Szépek. Megvallom azonban őszintén, ahogy mostanában Pesten mondják, valami rázósabb, ha úgy tetszik, izgalmasabb kér­dés érdekelne. Makai: Például? Halász: Tessék, nyugodtan. újságíró: Bemelegítésként például a munikaverseny. Ladnainé: Negyvenkét bri­gádunk van. Tizennégy a szocialista címért küzd, há­rom már elnyerte. A leg- összeforrottabb közösség az Alkotmány-brigád a TMK- műhelyben. Négy esztende­je tartanak ki egymás mel­lett. jóban-rosszban. Horváthné: Ugye, igazam volt, a munkaverseny ná­lunk nem kényes kérdés. Halász (az újságíróhoz): Tessék kérdezni valami mást. újságíró: Munkafegyelem, késések? Halász: Mint a rendészet iezetője, válaszolhatok erre. Horváthné: Ez sem ké- lyes kérdés.. Halász: Nem bizony. Ná- ifunk külön autóbuszok hoz­nák-viszik az embereket, te- ját már eleve nincs annyi ké- lés, mint más üzemben. Ha valaki mégis időzavarba ke­rül, akkor taxival jön. Újságíró: Taxival? Halász: Azzal. Azt mondják az emberek, hogy inkább fi­zetnek 30—40 forintot a ta­xinak, minthogy kevesebb legyen a nyereségrészesedés. Makai: Nálunk ugyanis ér­demes vigyázni, hogy valaki a teljes nyereségrészesedést kapja. újságíró: Hány napot kap­tak a dolgozók? Horváthné: Nincs szeren­cséje, mert ez sem kényes kérdés. Mákai: Huszonegy napot, te­hát négy nappal többet, mint tavalyr újságíró: Nincs tehát ké­nyes kérdés a gyárban? Makai: Nyilván akad. Újságíró: Próbáljunk más témát. Mi a helysiet az üzemi demokráciával ? Ladnainé: Rendszeresen tartunk termelési értekezletet, ott mindenki elmondhatja a véleményét. Újságíró: Ez sem kényes kérdés? Mindenki él ezzel a lehetőséggel? Horváthné: Tíz-tizenkét dol­gozó szólal fel egy-egy ter­melési tanácskozáson. Gyak­ran kér például szót Labore... Újságíró: Hol dolgozik? Horváthné: Az áru- és anyagforgalmi osztályon. Újságíró: És ha felszólal, miről beszél? Horváthné: Kritizál, de csak általánosságban. Újságíró: 'Megfelel a té­nyeknek, amit mond? (Szünet) Horváthné: Attól függ ... Makai: Talán úgy ötven százalékig... baj azonban az általánosítás, a konkrét té­nyek, nevek hiánya ... Újságíró: Gondolkoztak már azon. hogy lehet valami oka az általánosításnak és a rendszeres felszólalásnak La­bore kartárs esetében? Horváthné: Ezen még nem gondolkoztam. Makai: Én sem. Újságíró: Behívhatnánk La­bore kartársat? Horváthné: Tessék. Makai: Semmi akadálya. (Az adminisztrátorhoz): Mária, le­gyen szíves, hívja fel Labor- cot ... . Keresztes (fürge ujjakkal tárcsáz): Áru- és anyagforgal­mi osztály? Labore kartársat kérem ... Nincs benn? Házon kívül van. Jól van, köszö­nöm. Újságíró: Mi a Labore karr társ beosztása? Horváthné: Anyagbeszerző. Újságíró: Majd talán leg­közelebb több szerencsénk lesz és itt találjuk. De talán addig sem ártana, ha gondol­kodnának, nyilván lehet vala­mi oka, hogy a felszólalásai nem elég konkrétak, hanem általánosak ... Még egy utol­só kísérletet teszek, hátha ta­lálunk más kényes kérdést. Lopások nem fordulnak elő? Horváthné: Ez már valóban kényes kérdés, de ebben az ügyben Halász elvtárs, a ren­dészet vezetője az Illetékes. Halász: Előfordulnak kelle­metlen esetek, amikor fényt kell derítenünk egy-egy titok­zatos ügyre. Furcsa esetek is előfordulnak. Újságíró: Például? Halász: Valamelyik dolgo­zónk :azt állította, hogy ellop­ták a fizetését. Kerestük, ku­tattuk a tettest, azután kide­rült, hogy önlopás történt. Senki sém vette el az illető pénzét, csak megjátszotta a sajnálatra méltó károsultat. Szerencsére kiderítettük az igazságot. Újságíró: Igazi lopás nem volt az üzemben? Halász: Sajnos, volt. Nem is egy. Többen üzletszerűen ké­szítettek és kivittek az üzem­ből késeket, bárdokat. Felfe­deztük és véget vetettünk a törvénytelen „késüzemünk” tevékenységének. Nagyméretű üveglapokat is kicsempészte^ az üzemből, talán éppen a vikendházra lett volna tető a zsákmányból. Ez az ügy1 is azonnal lebukással végződött. Újságíró: Csökkenő, vagy növekvő a tolvajlások szá­ma? Halász: Szerencsére ez nem kényes kérdés. 1960-ban az üzem társadalmi bírósága két ügyet, 1961-ben öt esetet, idén pedig az első félévben csak egyetlen ügyet tárgyalt. Újságíró: Ez bíztató. Feljegyezte: Molnár Károly Legendák és valóság Éppen hogy a tizenöt esztendeje, Holt-tenger mellett egy barlangban héber nyel­ven írt tekercseket találtak. Minden régészeti lelet' nagy kincs, hiszen segítségükkel mind részletesebben ismerjük meg az emberiség múltját, történetét. A mai Jordánia területén napvilágra került héber iratok azonban messze felülmúlják sok más régészeti lelet jelentőségét. Tartalmuk ugyanis új megvilágításba helyezi a kereszténység ere­detének kérdését, új oldalról bizonyítja az evangéliumokkal kapcsolatos egyházi álláspont tarthatatlanságát. A qumrani tekercsek A Holt-tenger melletti Qumran közelében talált ira­tok legalább száz évvel ko­Az újjávarázsolt könyvtár Egy kiváló könyvtáros egyéves munkája Aki egy évvel ezelőtt az ér­di könyvtárban járt, ma nem ismerne rá. A régi, kopott bú­torok helyett fényezett kis asztalkákat, kényelmes széke­ket, ízléses függönyöket adott a tanács és az újjászületett szobában gazdag könyvállo­mány fogadja az olvasót. A könyvtáros Bella István­ná. Érdeme, hogy a könyvtár szépen fejlődik, gyarapodik. Egy évvel ezelőtt, amikor ide került, még csak 432 olvasója és 5100 kötete volt a könyv­tárnak. Ma pedig 6200 kötet könyve. 688 olvasója van és közöttük egyre több tsz-tag. Több fiókkönyvtár is mű­ködik Érd-Parkvárosban, Érd- Öfaiuban, Újtelepen, a Vin­cellér-iskolában, Érdligeten. Közülük legjobb az érdligeti, amelyet özv. Ivonácz Józsefné vezet. Itt csaknem háromszáz rendszeres látogatója van a könyvtárnak. A községben Bella Istvánná megszervezte ä József Attila olvasómozgalmat, tanította a résztvevőket, akik közül nem­régen harmincketten eredmé­nyesen tettek eleget a követel­ményeknek. Rövidesen újabb tanfolyam kezdődik, harminc részvevővel. Rendszeresen ismeretterjesz­tő előadásokat is tartanak. Eh­hez Terkovics István, gimná­ziumi tanár adja a legtöbb se­gítséget. Terkovics István ér­dekes könyvbarátmozgalmat szervezett. Felkérte az iskolá­kat, társadalmi szerveket j és tömegszervezeteket, hogy ajándékozzanak könyveket a könyvtárnak. Eddig 80 köny­vet gyűjtöttek össze a fiata­lok. A lakosság körében nagy visszhangja van az ajándéko­zási mozgalomnak — a könyv­tár állománya állandóan gya­rapodik. Egy év alatt sok eredményt ért el segítőivel Bella István­ná könyvtárvezető. A könyv­tár benne jó gondozóra talált. Téri András tudósító rábbiak Jézus születésének időpontjánál. (Közbevetően jegyezzük meg: a valláskriti­ka szemszögéből másodrendű az a még mindig eldöntetlen kérdés, hogy Jézus valóban élő, történeti személyiség volt-e. Ha soha nem élt, ak­kor is vallás és egyház fűző­dik a nevéhez.) A tekercsek néhány zsoltárt tartalmaznak, azonkívül bizonyos „Mester” tanításait, amelyek rendikívüli módon hasonlítanak az őske­resztény felfogáshoz. A szegé­nyeknek a boldogsághoz való jogát hirdetik, összefoglalják „a közösségben élők paran­csait”, s például egyik írás címe: A világosság fiainak harca a sötétség fiai ellen. Mit jelent ez? Azt, hogy a „keresztény érzület”, a nincs­telenek mindenesetre szerve­zetlen és erőtlen lázadása a hatalmasok ellen, s az ezzel párhuzamosan kialakult míto­szok, szertartások jóval a ke­reszténység alapítójának fel­lépése (esetleg csak vélt mű­ködése) előtt kialakultak. Bármilyen jelentős is a qumrani tekercsek megtalá­lása, lényegében korábbi ku­tatások eredményeit igazolja. A XVIII. századtól — amióta a felvilágosodás kritikával „merte” megközelíteni a Bib­liát —, mind több adat gyűlt egybe a kereszténység igazi történetéről, eredetéről. Kide­rült az is, hogy az evangéliu­mi legendák valamennyi ókori közelkeleti vallásból merítet­tek, és számos későbbi betol­dás, átírás után maradtak ránk mai alakjukban. Más­részt, amint a tekercsek bizo­nyítják, az evangélium írói már keresztényi hagyomány­ra is támaszkodhattak! „Harmonia evangelica" ? Ezzel szemben ismeretes, hogy az egyház Máté, Márk, Lukács és János evangéliumát, a Biblia úgynevezett újszövet­ségi részét, „istentől sugalma­zott” írásoknak, a keresztény vallás ősforrásainak tairtja. Azt állítja, hogy az evangélium­Tíz perc alatt négyszáz mozdulat Tized másodpercük szerepe a gépkocsivezetésben Milyen gyorsasiigru képes nz ember '/ Autóútjaihkon ezen a nyá­ron az eddigieknél is nagyobb mértékben növekedett meg a forgalom és vele a veszély is. A balesetek elkerülése gyak­ran kizárólag a gépkocsivezető gyorsaságán múlik. Márpedig a gyorsaságot nem mindenki egyforma mértékben kapta aiándákul a természettől. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alkalmasságvizs- gáló intézetében az elmúlt években ezrével vizsgálták meg a gépkocsivezetők reak­cióinak gyorsaságát és — amint az intézet vezetője, dr. Horváth László Gábor a bio­lógiai tudományok kandidátu­sa elmondotta, érdekes ered­ményekre jutottak. Megállapították például, hogy a kézifék behúzásához az átlagosan jó gépkocsiveze­tőnek 3—4,5 tizedmásod- percre van szüksége. Volt azonban, akinek erre csak 2 tizedmásodperc kellett, de volt olyan is, akinél ez a moz­dulat csaknem egy teljes má­sodpercet vett igénybe. A kormánykerék negyedkör- rei való elfordítása átlagosan 7 tizedmásodpercet igényel, de különösen érdekes, hogy az át­lagos érték balra fordulásnál 6.78. jobbra fordulásnál pedig 7,35 tizedmásodpercnek bizo­nyult. A „rekord a fél másod­perc körül van — természete­sen balra fordulásnál — vi­szont körülbelül egy másodperc még a leg­lassúbb gépkocsivezetőnek is elég volt a volán 90 fo­kos elforgatásához. Rosszul értelmezett pontos zárás (Komádi István rajza) Megvizsgálták azt is —, mert hiszen a fékezésnél, a gázadagolásnál és a kuplungo­zásnál döntő jelentősége van —, hogy milyen gyors a láb munkája. A bal és a jobb oldal kö­zött is van eltérés, de most már az egyoldalúság meg­szokott formájában. Ugyanahhoz a mozdulathoz a bal lábnak átlag 5,89, a jobb­nak csak 5.46 tizedmásodparc- re van szüksége. Az egyes sze­mélyek között elég nagy elté­réseket találtak. Ugyanazt a mozgást — külön számítva a bal és külön a jobb lábat — a gyors reakcióképessógű gépko­csivezető 2,7, illetve 2,6, a las­sú 6,36, illetve 6,5 tizedmásod­perc alatt végezte el. Megállapították azt is, hogy ha állandóan ' újabb és újabb „utasításokat” kap a gépkocsi- vezető, tíz perc alatt körülbe­lül 400—450 mozdulatot képes tenni és legfeljebb a mozgások öt százalékában követ el hi­bát. A jelzés felvillanásától számítva a jó gépkocsivezető idegrendszerében 1—3,5 tized- mésodperc alatt születik meg és jut el a parancs az izmok­hoz és 1,1—1,2 másodperc alatt a mozgást már végre is hajtot­ta sőt a pedált, a kormányt stD. már vissza is vitte az alapállásba. Az átlagos vezető­nek mindehhez körülbelül 1.5, a kimondottan lassúnak pedig csaknem két másodpercre van szüksége. Érdekes az is, hogy alakul a reakció gyorsasága 18 és 50 év között az egyező korcsoportok­ban. Kiderült, hogy a legjobb teljesítmények 26 és 40 kö­zött fordulnak elő, — és ez megnyugtatja az ..Idő­sebb” gépkocsivezetőket, illetve utasaikat — lényeges eltérés ebben a tekintetben nem mu­tatkozik, (MTI) ban foglaltak, szemtanúk le­írásából erednek, s hitelessé­gükhöz nem férhet kétség. Az eltérések azonban olyan szem- beszökőek, hogy kezdettől fog­va igen sok hívében is kéte­lyek támadtak: „istentől su­galmazott” írások hogyan kö­zölhetnek ennyire ellentmondó tényeket? Tatianus egyház! író mindenesetre már a II. században szükségesnek tartot­ta a négy evangélium egybe­hangolását („harmónia evangé- lica”), s az egyeztetés azóta is az egyház állandó, de remény­telen törekvése. A katolikus egyház, a protestáns vallások­kal ellentétben, ezért engedé­lyezi híveinek kizárólag a „jegyzete» fordítások” olvasá­sát. Az újkor elején, évszáza­dokon át pedig csak a papság olvashatta a Bibliát, nehogy az egyszerű hívek „félreértések’* áldozatai legyenek ... Félreértésről nincs szó, az igazság teljesen világos, A részletes elemzések könyvtára­kat töltenek meg (két alapve­tő, magyarul is megjelent mű­vet említünk: Kautsky: A ke­reszténység eredete, és J. A. Leeman: A kereszténység ere­dete), de a hatalmas történeti adattömegből csak a legfonto­sabb mozzanatokra utalunk. Az evangéliumokat 80 (Márk), 90 (Máté), 110 (Lukács és Já­nos) évvel Jézus születése után írták, addig szájhagyo­mány útján éltek és a legkü­lönbözőbb, idegen forrásokkal keveredtek. Képzeljük el, mi­lyen pontos és hiteles értesü­lései lennének a jövendő em­beriségnek, mondjuk az első világháborúról, ha napjainkig, 1962-ig, egyetlen sort sem ír­tak volna róla! Az első három evangélium szerint Jézus egy évig, a ne­gyedik szerint négy évig szere­pelt a nyilvánosság előtt. Má­té Jézusa az ótestamentumi prófétáktól megjövendölt „Messiás”, Lukácsié a kiala­kuló. új egyház fejedelme. Egyik evangéliufn szerint Jé­zus azt mondta, hogy ..arriíg ég és föld fennáll, nem múlhat el a (mózesi) törvény egyetlen, legkisebb betűje vagy jelecské- je sem.” A másikban Jézus le­kicsinylőén szól a mózesi tör­vényekről. Egyik evangélium szerint nagy ősöktől: Dávid ki­rálytól (még távolabb Ábra­hámtól) származik Jézus, a másik, szinte lenézve az „elő­kelő származást” a .szeplőtelen fogantatást” hirdeti. (Ez a mo­tívum egyébként a görög Arte- mis-kultuszban a Rómát ala­pító Romulus és Remus mon­dájában másutt is megtalál­ható.) Nem sorolhatjuk fél itt azt a számtalan ellentmondást, ame­lyet Jézus életének egyes epi­zódjaiban és kijelentéseiben tükröznek az evangéliumok. Fogadjuk el egy modern és hívő német teológuskutató, J. Jeremias szavait: „Ennek az anyagnak alapján a z eddigi számtalan hiú kísérlet tanúsá­ga szerint is, Jézus életrajzát nem lehet megírni. Hit és tudomány Az egyház csak a hitre tud hivatkozni, de a történelem: tudomány. A valláskutatásban éppen úgy nincs helye az ön­kényes nézeteknek, a tények­kel ellenkező hitnek, mint pél­dául abban a kérdésben, hogy milyen körülmények között ment végbe a magyarok hon­foglalása. vagy milyen törté­nelmi helyzet robbantotta ki a francia forradalmat. A modern, haladó vallásku­tatás a tények alapján objektív törvényszerűségeket tár fel, mint minden tudomány, amely méltó erre a névre. Az űrha­józás. az automatizálás, vagy a második világháború okai­nak feltárása nem lehet „hit kérdése”. Majdnem száz éve. hogy Engels a valláskutatást illető­en ezt írta: ..új leletek Rómá­ban. Keleten, főként pedig Egyiptomban sokkal többet fognak tisztázni mint minden kritika.” íme. az 1947-ben felfedezett Holt tenger melletti leletek ra­gyogóan igazolták Engelsnek szilárd világnézeti és tudomá­nyos alapon álló szavait. Gy. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom