Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-15 / 164. szám

HATÁRJÁRÓ TUDÓSÍTÓINK JELENTIK • A PEST MEGYEI-HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A mendei Lenin Tsz-hen jó ütemben folynak a nyári munkák IV. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1962. JÜLIUS 15, VASÁRNAP Reális intézkedési terv készült a gyömrői Petőfi Tsz-ben a bevételi kiesések pótlására JVt/olc és fél hold kertészet » Uuszonét hold csepnegekukorica » Tízezer csirke Mint köztudomású, a gyem­ről Petőfi Tsz gyengén zárta az elmúlt gazdásági esztendőt. Az új vezetőségnek' az idén nagyon körültekintő gazdálko­dást kell folytatni annak érde­kében, hogy a gazdaság kátyú­ba került szekerét kimozdít­sák. Ehhez a miunkához az ed­digi időj4rás nemigen volt kedvező. Komoly gondot oko­zott a tsz vezetőinek és irá­nyító szerveinek: milyen intéz­kedéseket tegyenek annak ér- j dekében, hogy a’ szövetkezet j mindenképpen teljesítse bévé- i teli tervét. Hasznos segítséget kaptak: Guba Pál elvtársitól, a járási , pártbizottság titkárától és Ja­kab Sándor elvtárstól, a pb mezőgazdasági osztályának ve­zetőjétől. Nemcsak egy intéz­kedési terv kidolgozáséiban se­gítettek, hanem eljártak egy­két szervnél annak érdekében is. hogy a tsz megkapja a terv végrehajtásához szükséges anyagi, technikai feltételeket. A bevételek növelését jelen­tős részben a kertészetiből akarják elérni. 1 hold karalá­bét, 2 hold kelkáposztát, 4 hold spenótot, 1 hold céklát és fél hold karfiolt kívánnak vet­ni, illetve -ültetni. Ezek a nö­vények a levágott rozs helyére kerülnek. A gépállomás úgy segít a terv végrehajtásához, hogy azonnal felszántja a te­rületet, ahonnan a rozs leke­rült. A Magtermeltető Válla­lat gondoskodott vetőmagvak­ról, megvannak a szükséges palántáik, rendelkezésre áll a palántázáshoz szükséges bri­gád is. Az említetteken kívül még hatezer fej üvegházi salá­ta termelése is benne szerepel a tervben. Mindent összevet­ve: a kertészet 62 ezer forint bruttó bevétellel járul hozzá a kiesés pótlásához. A felszedett újfourgomya he­lyére 25 hold csemegekukori­cát vetnek. Ez az ötven hold másodvetésű rövid tenyészide­jű kukorica több mint 100 ezer forint bruttó bevételt jelent. Az állattenyésztés bevételé­nek növelésével is pótolni kí­vánják a várható kiesések egy részét. Még tízezer darab csir­két tenyésztenek az idén, már meg is van rá a megegyezés a Gödöllői Kisállattenyésztő Ku­tató Intézettel. Július 26-án már küldik is az első szállít­mányt. Ugyancsak a járási pártbizottság vezetőinek köz­benjárásával sikerült biztosíta­ni az aprójószágok felnevelésé­hez 400 mázsa baromfitápot. Ezenkívül még terven belül 13 üszőborjút is felnevelnek, ezekkel együtt az állattenyész­tés bruttó bevétele Icözel 250 ezer forinttal megnövekszik. Az intézkedési terv nagyon reális, ha haladéktalanul hoz­záfognak és maradéktalanul végre is hajtják, az eredmény semmiképp sem maradhat el. Bővítik a pilisi művelődési otthont A pilisi művelődési otthont új irodahelyiségekkel és öltö­zőkkel bővítik. Az építkezés 1961 őszén kezdődött, de a tartó­gerendák hiányoznak és emiatt körülbelül 3 hónapja leállt a munka. Csupán a falak egy része van felépítve. Vajon mikoi- látjuk ott ismét a kőműveseket, hogy befejezzék a sokat hiá­nyolt öltözőhelyiségek építését? Murvai Istvánt, a tsz párt­tikárát a borsócséplésnél ta­láltuk meg, néhány vidám kedvű asszony társaságában, akik éppen jól megérdemelt ebédjük elfogyasztásához ké­szültek. Murvai elvtárstól tudtuk meg, hogy a borsó saj­nos, nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket, a rendkí­vüli időjárás miatt. Szerencsé­re nem okoz komolyabb prob­lémát a tsz bevételi tervé­ben. Továbbmenve rövidesen megtaláltuk Poharánszki elv­társ kombájnját is, amint ép­pen a mellette haladó vontató pótkocsijába » ürítette az aranysárga árpát. Míg folyt a szem, elbeszélgettünk a pót­kocsin tartózkodó ifjú Ács István, Jámbor János és Engi Pál tsz-tagokkal. — A mai nap 'nem kedve­zett a kombájnnak — mon­dotta ifjú Ács István —, reg­gel szemetelt az eső, és csak kilenc órára tudott a gép el­indulni. — Nem olyan nagy baj — szólt közbe Jámbor János bá­csi —, majd rápótolunk esté­re. Tovább haladva a levágott tarlón, találkoztunk Homa István bácsival. Már távo­labbról láttuk, hogy vasvil- lával szelelgeti a szalmaku­pacok tövében levő töreket. — Van-e sok benne? — kérdeztük, miután odaérve kölcsönösen üdvözöltük egy­mást. — Nincs abban, kérem! — hangzott a válasz. — Én so­kát dolgoztam cséplőgépnél, de ott se sokkal kevesebb szó­ródik. A kombájnnál azért látszik soknak, mert az egy­szerre szórja, amit szór. A ké­zi aratásnál pedig veri a sze­met a kaszás, a marokszedő, a kévekötő, hullik a kereszt­be rakásnál, a kocsira fel- és onnan lerakásnál és a csép- lésnél is. Ha mindezt össze­számítjuk kérem, talán a kom­bájn még kevesebbet szór. A tábla végét találkoztunk Fazekas Károly tsz-elnökkel, amint éppen Bódis Pál falú­felelőssel, B. Szabó Ferenc ta­nácselnökkel és Sas Kálmán­nal, a tsz mezőgazdászával együtt ellenőrizték a munkát. Valamennyiüknek, s nekünk is az a véleményünk alakult ki, hogy ha továbbra is ilyen lelkesen dolgoznak a tsz tag­jai, akkor a mendei Lenin Termelőszövetkezet sem fog elmaradni a nagy nyári mun­kák elvégzésében. Lapzártakor vettük a hírt, hogy a tsz szombaton dél­előtt 200 hold területen befejezte az őszi árpa aratását­írták: Bognár Miklós Drózdik László Hörömpő Jenő Koblencz Sándor Fényképezte: Kiss Attila Az utolsó 100 fej salátát is elszállították a monori U,| Élet Tsz kertészetéből. Dimoíf János brigádvezető szállítás előtt megmossa a salátát. Holdanként 14 mázsát ad az őszi árpa a nyáregyházi Béke Tsz-ben A nyáregyházi Béke Tsz elnökét, Hanák Mihályt, alig tudtuk megtalálni a .nagy do­logidőben. Végre a cserepesi dűlőben rátaláltunk. Vizsgá­lódó szemmel figyelte a szov­Csévharaszton megkezdték már a búza aratását Lasán Károly MAI MŰSOR MOZIK Ecser: A góllövő zenész. Gomba: Amíg holnap lesz. Gyömrö: Meg­szállottak. Matiné: 13-as számú kedvenc. Maglód: Vigyázz nagy­mama. Mends: Feltámadás. Monor: Pesti háztetők (széles). Matiné: A vár titka H' Mindenki ártatlan? (széles.) Nyáregyháza: A gőllövő zenész, pilis: Békét az érkezőnek. Tápiósáp: Megöltek egy leányt. Xápiósüly- A lelkiismeret lázadá­sa. III. Úri: Felmegyek a minisz­terhez. Üllő: dr Faustot elvitte az ördág Maané.- Próbakisasszony. Vasad: Tiszta égbolt. Vecsés; Húsz évre egymástól (széles). Matiné: A csikó. H: levegő kalózai (széles). ÜGYELETES ORVOS Gyömrö: dr: Túri Mária. Monor; dr. Féterífy Gusztáv. Az útfordulón túl hirtelen megszakadt a hullámzó búza- tenger. A csévharaszti Egyet­értés Tsz kertészetéhez ér­keztünk. Tóth Jánosné, Or­szág Mihályné, Nagyszegi János, Sztanó István és a többiek keze alatt ég a mun­ka. Még a fiatal Sirkó Esztike is serényen dolgozik. Reggel fél hat óta szedik az uborkát. Péntek István brigádvezető megelégedéssel tekint a teli ládákra Ma estére is elmegy a MÉK-nek az 5 mázsa ubor­ka. Néhány perc múlva a szö­vetkezet központi épületé­nél vagyunk. A nagy ud­var végén kazlaznak. N. Tóth István elnökhelyettes is ott szorgoskodik. Hozzá for­dulunk felvilágosításért. Hogy állnak az aratással? — Nyolcadikén kezdtük el. Eddig 22 hold őszi árpát és 20 hold rozsot vágtunk le. A tisztá búza aratását is meg­kezdtük! Már 32 hold van mögöttünk. Sajnos, a kedve­zőtlen időjárás és a kései vetés- miatt a rozsátlagunk nem túl jó, Idegenvezető: CSÁK ANDRÁS II. rész de úgy látom, hogy a bú­za kárpótolni fog. — És a többi munkálatok? — A lucerna kazlazását és betakarítását már befejeztük. Amint látják, éppen most kazlazzuk a bükkönyös za­bot. Kapásnövényeink szé­pen feltöltve, rendben van­nak. A szövetkezeti tagok zöme lelkiismeretesen dolgozik. Az élenjárók közül Kocsis Jó­zsef, Bredka Pál, Erős Jó­zsef, Tóth Pál és Kun Jó­zsef nevét lehetne megemlí­teni. A munkaegység-gyűj­tésben idős Nyúl József jú- hász vezet (500 munkaegység!), nyomában Nyerges Józseffel. Sajnos egyes tagok nem követik {»Idájukat. Pedig ha ők is erejükhöz mérten, becsületesen dolgoznának, nagyobb .lenne a termelőszö­vetkezet jövedelme — és a tagoké is! jet SZK—3-as kombájn mun­káját. — A hatalmas aratógép ki­fogástalanul, tisztán dolgozik — fordult felérek — nagyon meg vagyunk vele elégedve. — Hogyan állnak az aratás­sal, elnök elvtárs? — Nagyon szépen haladunk, háromnapi teljesítményünk: 65 hold gépi és tíz hold kézi aratás. Az őszi árpából hol­danként 14 mázsa az átlag. Ez a várakozásnak megfelelő. Nem mondhatjuk el ezt a búzáról és a rozsról, itt 20 százalékos kieséssel kell szá­molnunk. — Történt valami intézkedés a kiesés pótlására? — Igen. Tíz holdon babot, 15 hol­don uborkát, öt holdon káposztát vetünk, s négy­ezer csirkét állítottunk be nevelésre. — Az idén a tagságnak adunk 600—800 négyszögöl, egyszer már hasznosított terü­letet a közösből. Ezen a „pótháztájin” — amit fel is szántunk — termett zöldta­karmánnyal hosszú időre biz­tosítják a háztáji állatok el­látását. Jól fizet a Szkoroszpelta-búza Maglódon %; Kazalba rakják a bükkönyös zabot. Folyik az aratás a maglódi Micsurin Tsz-ben is, az arató- gépek és a kombájn szorgal­masan takarítják be az évi ke­nyérnek valót. József Sándor, az elnök, állandóan a határt járja, ellenőrzi a tágok mun­káját. bizakodva latolgatja a várható jövedelmet. A fehér hajú* elnök arca gondterheltnek látszik, mikor rövid időre leülünk beszélget­ni a tsz-ről. — A szövetkezet határa je­lenleg 1400 hold. a komoly ta­vaszi aszállyal szemben elég szépek a vetések. Szép a para­dicsom és a paprika is a ker­tészetben. Összesen 677 hóid gabonáink van. az őszi árpát már learattuk. Közepesnél gyengébb termést takarítot­tunk be. A magyar búza 7—8 mázsát ad holdanként, egye­dül a szovjet Skoroszpelka bú­za hozza a várt 13 mázsás termést. Az aratás után azonnal tarlót bántunk és vetjük a másodveteményt (csalamá- dé, napraforgó) a közösnek és a tagoknak. — A lucerna első kaszálás­kor közepes, 7—8 mázsás ter­mést hozott holdanként. A má­sodik kaszálás sajnos gyen­gébbnek mutatkozik. A tsz fő gazdálkodási ágai az állat­tenyésztés és a mind jobban fejlődő kertészet. Az állatállo­mány nagyon szép. van .120 állandóan tejelő tehén, egyik- másik a 20—25 litert is megad­ja naponta. Ezenkívül van 280 növendékborjú. illetve hízó­marha. • — A baromfi törzsállomány­ra is büszke vagyok. Évente egy tojó 140 loiást „termel”. A kertészetet iövőre bővíteni akarjuk, ezzel együtt meg kell oldani kutas alapon az öntözé­si hálózatot is — mondotta az elnök elvtárs. Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ez az ő profiljuk? Rakoncátlan kölyök Álom, álom, édes álom... A kapcsolatuk jó! Fördös fstván járási főállat­orvos, az Uj Élet Tsz-nél pe­dig dr. Homoki Nagy László körállatorvos látja el. A múl1 hibáinak leküzdésében nagy segítséget jelentett az Uj Élet­nél Ferber Viktor főállatte­nyésztő; a Kossuth-nál pedig Nattán István főagronómus gyakorlott és szakképzett köz­reműködése. Az állatok szét­szórtsága nagy nehézséget je­lent az állategészségügyi szol­gálat ellátásában, ezért töre­kedni kell az állatállomány összpontosítására. A múlt sú­lyos hibáinak leküzdésében valamennyi szakértőnek össze kellett fognia, így is csak nagy erőfeszítésekkel lehetett az állategészségügyi helyzetet normalizálni. Az Uj Életnél még mindig nehézséget jelent a szarvasmarha-állomány sza­porítása. A szakszerű vezetés a gondozás eredményeként, mindkét tsz-ben most már ha­tározott és állandó fejlődés ta­pasztalható. Odaadó és lelkes munkájukért dicséretet érde­melnek Monori Ferenc és Ke­nyeres Pálné, a Kossuth Tsz sertésgondozója; Jónás János- né és Seres István, az Uj Élet Tsz sertésgondozói, valamint Fazekas István és Gál Imréné baromfigondozók. A gimnázium építésének be­fejezése alkalmából a tanács az egész építkezés folyamán kifejtett' önzetlen és odaadó munkájukért Fonál Sándornak és Oláh Istvánnak köszönetét i és elismerését fejezte ki. Huszty Károly Monor község tanácsa Dön­tő György elnöklete mellett megtartott július havi ülésén dr. Balogh József körzeti or­vos és dr. Homoki Nagy Lász­ló körállatorvos jelentése alapján megtárgyalták a he­lyi termelőszövetkezetek egész­ségügyi helyzetét. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy a fél folyamán a tsz-ek részé­re megtartott közérdekű egész­ségügyi előadások iránt a tag­ság részéről alig nyilvánult meg valamelyes érdeklődés. Az egészségügyi hiányossá­gok pótlására irányuld törek­vések is nagyrészben ered­ménytelenek maradtak. Mind­két monori tsz épülő tanya- központjában létesített tehén- istállóknál az úgynevezett tejházak sem berendezésüknél sem tisztaságuknál fogva tej­kezelés céljaira alig használ­hatók. A higiénikus fejőshez szükséges felszerelések is hiá­nyoznak. A trágyalé elvezetése és a trágyatelepek kezelése körül is sok rendellenesség ta­pasztalható. Dicséretes vi­szont hogy mindkét tsz az új majorságában mélyfúrásos kutat létesített. Kívánatos vol­na a távol dolgozók ivóvíz és étkezési problémáinak meg­szervezése lehetőleg meleg étellel. Az állategészségügyi szolgá­latot a Kossuth Tsz-nél dr. VÁROSNÉZÉS Egészségügyi és állategészségügyi problémákat tárgyalt a monori tanácsülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom