Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-13 / 162. szám
«ST MEC.YEI ____ / űrlap 1962. JÚLIUS 13. PÉNTEK . ! ' Befejeződtek a magyar— jugoszláv külkereskedelmi vegyesbizottság tárgyalásai A magyar—jugoszláv külkereskedelmi vegyesbizottság tárgyalásai csütörtökön Belg- rádban jegyzőkönyv aláírásával zárultak. Perzsaszőnyegek az országúton Csütörtök, reggel 7.45 órakor szokatlan méretű karambol történt Üllő határában. Az ankarai Iran—Turkey— Transport Co. elnevezésű nemzetközi szállítmányozási vállalat hatalmas méretű Diesel tehergépkocsija, amely 60 mázsa keleti perzsaszőnyeget szállított, összeütközött a Tollfeldolgozó Vállalat FA— 1572 rendszámú teherautójával, és azt az útmenti árokba lökte. A török szállítókocsi az összeütközés következtében kereszitbsfordult az úttesten, pótkocsija leszakadt az alvázról és 27 métert csúszva, elzárta a forgalmat az úttesten. A Tollforgalmi Vállalat teherautóját ért anyagi kárt mintegy 70—80 ezer forintra becsülték, a helyszínelésre megjelent szakemberek. Az összeütközést a török gépkocsivezető okozta, a csúszós úton a megengedettnél nagyobb sebességgel haladva és szabálytalan előzéssel. Különös módon emberéletben nem esett kár. Az út és a támfal Merre vezessék át Nagymaroson a nemzetközi utat és mi lesz a düledező Duna-parti támfal sorsa ? I Egyiptomi történet \ Magyarországon forgatják .az egyiptomi—magyar kopro- idukciós filmet. A Hunnia Filmstúdióban megkezdődtek az * „Egyiptomi történet” c. egyiptomi—magyar koprodukciós ifilm műtermi felvételei. A film rendezője: Mészáros Gyula. í arab részről pedig Seif El din Chawkat. A forgatókönyv írója \ Thurzó Gábor és Patai Zeki. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai, mint ismeretes, nemrég szemlét tartottak a Dunakanyar mindkét partján és megállapították, hogy amíg a déli part idegenforgalmi szempontból örvendetes fejlődést mutat, az északi eléggé elmaradt. Az északi part egyik legszebb fekvésű pontja kétségtelenül Nagymaros. Innen esik talán a legszebb kilátás a túlsó part felé, amelynek koronája, a visegrádi fellegvár pontosan szemközt büszkélkedik az ősrégi községgel. A nagymarosi lokálpatrióták szívesen tréfálkoznak azzal, hogy Nagymaros azért szebb Visegrádnál, mert Nagymaros felől sokkal jobban lehet gyönyörködni Visegrád szépségében, mint Visegrádon. Ebben van is valami igazság. Valamint abban is, amit beszélgetés közben Pál Sándor, a nagymarosi tanács vb-elnö- ke mond: — Községünk, ha másért nem, már csak ezért az innen élvezhető gyönyörű panorámáért is megérdemelné a nagyobb figyelmet és a hathatósabb támogatást. Nagymarosnak két igen sú- Y’os problémája van, az egyik az út, a másik a Dunapart' A községen , keresztül ] vezet az a fontos útvonal, amely a hazai úthálózat tér- j képén a 121. számot viseli és j amely Budapestet köti össze | Szobon keresztül Csehszlovákiával. Ennek az útnak nemcsak a nemzetközi forgalom szempontjából van nagy jelentősége, hanem a Dunakanyar szempontjából, is, hiszen ez vezet a Börzsöny és az . Ipoly-völgy vadregényes szépségei felé. Az útnak Nagymaroson keresztül vezető szakasza viszont valóságos réme az autósoknak és a motorosoknak. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium évek óta foglalkozik a veszedelmes útszakasz átépítésének kérdésével. Legutóbb odáig ért a dolog, hogy megkezdődött a j vita az új útvonal kijelöléséről. Különböző elgondolások merültek • fel, dé döntés még nincs. A község vezetői és lakossága éber figyelemmel kíséri a vitát, mert Nagymaros számára egyáltalában nem közömbös, hogy mi lesz a megoldás, Pál Sándor vb- elnök erről a következőket mondja: — Eredetileg kétféle elgondolásról volt szó. Az egyik szerint megtartanák az útszakasz jelenlegi nyomvonalát, ebben az esetben gondoskodni kellene az úttest kiszélesítéséről, ami igen sok és költséges kisajátítással járna, mert számos lakóépületet kellene lebontani, hogy helye legyen a szélesebb útnak. A másik elgondolás szerint a főtérről a Ságvári utcáig vezetnék és onnan építenék tovább a gépgyár felé. Ezt a megoldást Nagymaros örömmel üdvözölné, de csakis akkor, ha az úthoz szükséges területet a Duna medréből vennék el, különben a Du- na-parti kertek egy része esne áldozatul, ami pedig elcsúfítaná a part képét. Újabban felbukkant egy harmadik megoldás gondolata is. Eszerint az út a vasút alatt haladna át, ami a vasúti töltés megbontásával járna. A vasút ebbe nem menne bele szívesen. A tárgyalásokról az hírlik, hogy az idén megérik döntésre a dolog. Nagymaros másik problémája szintén kapcsolatban van a Dunával: a Duna-parti támfal kérdése. Ezt a kőburkolatú falat, amely a harmincas években épült, az akkori idők rossz emlékű ínség- munkája keretében, az áradások ' alaposan megrongálták. a múlt évi magas vízállás pedig úgyszólván teljesen tönkretette. A víz a kőfal mögül sok helyen kiÉg» Nyílt levél John Kennedyhez, az Amerikai Egyesült Állomok elnökéhez Mélyen Tisztelt Elnök Ür! EInézését kérem, hogy humorista létemre meglehetősen komoly ügyben zavarom, de úgy érzem, hogy mindenképpen írnom kell önnek. Mint ön előtt is ismeretes, a moszkvai béke-világkongresszuson N. Sz. Hruscsov bejelentette, hogy tekintélyes nyugati atomtudósok becslése szerint, földünk mindenegyes lakosára már most átlag több mint nyolcvan tonna hatóerejű robbanóanyagot tartalékoltak. Nyolcvan tonna hatóerejű robban óanya got! Istenfélő özvegy édesanyámmal és nyomdász fivéremmel együtt lakojn Budapesten. A nyugati atomtudósok szerint háromtagú kis családunk részére már most több mint kétszáznegyven tonna robbanóanyag van félretéve. Nem értek a háztartáshoz, de szerintem ez a mennyiség egy ilyen kis családnak, mint a miénk, még töltött káposztából is sok, hát még robbanóanyagból. Pedig mi a töl- töltkáposztát szeretjük, a robbanóanyagot nem. Édesanyám szerint kétszáznegyven tonna háztartási szén körülbelül 100 évig elég lenne részünkre és robbanóanyagra nekünk tulajdonképpen nincs is szükségünk. mert még a legkeményebb marhahúst is hagyományos módszerekkel főzzük — villanytűzhelyen, kukta ban. Kedves Elnök Ür! Fentiek alapján azzal a ké . résssel fordulok Önhöz, hogy ff azt a jelentős mennyiségű 'f robbanóanyagot. családom re- ff szere tovább már ne tártaié- ff kolja. Egyébként ez a véle- ff menye a mellettünk lakó dr. ff Kovács Jenőnek és a házmes- 'f terünlcnek, Péterfi bácsinak í is. ff Ügy értesültem., hogy N.ff Sz. Hruscsov hajlandó lenne 'f ennek a robbanóanyagban fe- ff leslegesen elfekvő készletnek ff legalább a felét, tehát sze-1 mélyenként minimum negyven ff tonnát meg semmisíteni, ön, 'f sajnos — legalábbis ma még ff — vonakodik ettől a gondo- ff lattól annak ellenére, hogy f az önöknél fennmaradó négy- f, ven tonna is többszörösen} meghaladja az egy főre jutó ff sok évtizedes robbanyóanyag-1 szükségletünket. Kedves Elnök Űr! ff Bár nem élünk közvetlenül egymás mellett, én bízom a ff békés egymás mellett élés po- ff litikájában és biztos vagyok« abban, boay ha önnel, mint ff szomszédok egi/más mellett,$ egy emeleten laknánk, akkor sem lenne konfliktus közöttünk, mert ön nem szeretne magyar humorista lenni és én sem amerikai elnök. Bizonyos, hogy jó szomszédság alakulna ki közöttünk és ha én éjfélkor átkopognék a falon, hogy legyen szíves, hal- kítsa le a rádióját, mert szeretnék nyugodtan aludni, ön biztos megtenné ezt nekem, hiszen ennyivel mi, emberek tartozunk egymásnak. Sajnos, nem lakunk egymás mellett, de biztos vagyok abban, hogy meghallja a ko- j. pogásomat, már csak azért is, I mert rajtam kívül még száz- | milliók kopognak. Kedves Elnök Űr! Valamennyien szeretnénk nyugodtan aludni, legyen szives N. Sz. Hruscsovval együtt semmisítsék meg a részünkre tartalékolt robbanóanyagokat. Hiszen emberek vagyunk és ennyivel tartozunk egymásnak. Befejezésül még annyit, hogy az én humorom még nem termonukleáris és bocsássa meg, ha e kis írásom végén a poén nem robban. Én se robbanásokat várok öntől. Maradtam továbbra is igaz tisztelője és jó szomszédja Miklósi Ottó Új konzervgyár, hűtőipari létesítmények A tervezettnél gyorsabban fejlesztik az élelmiszeripart az ötéves terv hátralevő időszakában \ A második ötéves népgkzda- ságfejlesztési tervről 'szóló törvény kimondja, hogy az élelmiszeripar termelését 1961 és 1865 között 40—42 százalékkal ' kell emelni. Ezen belül a konzerv- és a hűtőipar termelése több mint kétszeresére, a * baromfiiparé pedig mintegy 75 százalékkal növekszik. Az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán szóba került, hogy az eredeti elképzelésekhez képest gyorsítani kell az élelmiszeripar fejlesztését az ötéves terv hátra levő idejében. Ezzel kapcsolatban az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki főosztályán elmondták: — A bel- és külföldi igények növekedése miatt az élelmiszeripar néhány ágát, elsősorban a konzerv-, a buta- és a baromfiipart, az • eredetileg tervezettnél gyorsabb ütemben fejlesztjük az ötéves terv hátralevő időszakában. A második ötéves terv ’ a konzervipar termelésének 114 —116 százalékos növelését írja élő, újabb rekonstrukciós bővítések útján azonban további 7000—S000 vagonos emelkedést tervezünk. A már épülő békéscsabai és nyíregyházi új' konzervgyáron kívül 1964-ben, később kijelölendő helyen, megkezdjük egy újabb, 6000—SOOO vagon évi kapacitású konzervgyár építését, amelyre egyébkéht csak a következő ötéves tervben került volna sor. Gyorsul a hűtőipar fejlesztése is. Korszerűsítéssel és bővítéssel további, mintegy 200 vagon befogadóképességgel nö- ______________ H örcsöfjvadásut „lélektani“ alapon A törtei! tanácsháza, a két iskolaépület és a templom határolta négyszögben terül el ez a kedves miniatűr park. Időseknek, fiataloknak — s minden bizonnyal főként a szerelmeseknek — egyaránt kedvenc pihenőhelye. Az a fővárosi pedig, akit errefelé hoz a dolga, egy pilanatra a Margitszigeten képzeli magát. Ami megint csak azt bizonyítja, hogy a töríeliek szeretik a szépet — A hörcsög legfőbb jellemzője a gyűjtőszenvedély. Sokszor két méterre is leás, hogy biztonságos lakóhelyet, nagy éléstárat építhessen ki. A labirintus kiszélesedő alsó része az éléskamra, ahol őszre ÍO—60, de sokszór száz kilót is meghaladó mennyiségű t szemestakarmányt: gabonát, taikarmány- és fűmagvakat, legfőképp pedig kukoricát halmoz fel. — A hím- és nőstényhörcsög egyaránt remete- életet él, csupán a párzás rövid időszakában — évente kétszer, háromszor — tesz látogatást a hím a szomszéd nőstényeknél. A hór- csögmama 10—12 fiókát nevel körülbelül 25 napos koráig, akkor kiűzi őket az „anyai házból”, s azok is mind önálló remeték, igazi hörcsögök lesznek. A mezőkön, az • útmenti, erdőszéli bozótokban kitaposott állandó útját járja a hörcsög: nem hajlandó kitérni soha. Ha útját állja, m- kiugrik a macskának, kutyának, sőt az embernek is. A lyukjába dugott csutaMot rohammal veri ki, s tépi szét, a szokott útjába tett csapdának torpanás nélkül nekimegy. S a hörcsögvadászok igy, „lélektani” alapon szervezik a gereznaszedő portyáikat: a hör- csöguta'kat meg- ra'zják csapdával, s a zsákmány biztos. Ha nincs csapda, mérgezett szalmacsutak is megteszi, mert a hörcsög nekimegy, szétmarja, miközben beveszi a szükséges dózist. Legutóbb már a lyukakba öntött 40—40 grammnyi szénkéneggel pusztítják igen eredményesen az elszaporodott kártevőt, igy azonban az értékes gereznáról a vadászoknak le kell mon- daniok. Rakfár vagy műemlék? Forgatják a film egyik jelenetét (MTI foto, Keleti Éva felv.) mosta a talajt, a fal besza- j kadt, deformálódott, sőt, be £ is omlott. g — Üjjá kellene építeni az \ egész, közel két kilométer \ hosszúságú támfalat — mond- j ja a vb-elnök —, de ezt a J hatalmas munkát a községfej- j lesztési alap terhére már sem- í miképpen sem végezhetnénk í el. \ Nagymaros zegzugos utcáin \ sok helyen látni felhalmozott j betonlapokat. Az idén 4s foly- í tátják a már évekkel ezelőtt 1 megkezdett i járdaépítést. ! Ezerötszáz-kétezer négyzetrné- j tér új járda készül ebben az í évben. A hozzá szükséges! anyag már a helyszínen van, i az érdekelt házigazdák is fel- ; készültek arra, hogy tárfeadal- j mi munkájukkal elősegítik a i dolgot, egyik-másik ponton ; már javában folyik a munka, \ de éppen a legfontosabb szakaszon, a Bajcsy-Zsilinszky úton megtorpant. A megtorpanásnak az az oka, hogy még senki sem tudja, merre vezetik majd az autóutat, arPely jelenleg itt fut végig. Ha végül mégis megtartják az út régi nyomvonalát, akkor esetleg az úttest kiszélesítése miatt kárba veszne az új gyalogjárda. Ezért is sürgős lenne a döntés. Magyar László Az a hatalmas epulet, ( amelyben az abonyi József j Attila Termelőszövetkezet j magtára van, bizony alaposan j megrongálódott a második vi- j lágháborúban. Sérültek a fa- j lak, méteres részeken átázik j a tető, napról napra avul az épület és senki sem viseli i gondját. 1 Az idő múlik. Az eső csapkodja, a nap szívja, a szél rongálja a tetőt, a falakat és a bizottság egyre késik. Már nem is azon vitatkozunk, hogy magtár-e, vagy műemlék, csak azért emelünk szót, hogy akár az egyik, akár a másik — ne hagyjuk elpusztulni semmiféle bürokratikus huzavona miatt. Az utóbbi években minden eddiginél nagyobb • hörcsöginvázió kezdődött az ország északkeleti vidékein: a korábbi védekezési akciók ellenére az idén valósággal el- özönlötték a mezőket. Jellemző a „hörcsögveszedelem” méreteire, hogy az egyes szerencsés kezű vadászok napi zsákmánya néha több százra rúg. A Földművelésügyi Minisztérium a nyár folyamán minden eddiginél nagyobb irtóhábo- ; rút szervez a hör- I csög ellen, s a nö- ; vény védelmi Icölt- i ségkeretből kere- : ken egymillió fo- j rintot irányzott '■ elő erre a célra. \ Az Országos Nö- \ vényvédelmi Szol- ; gáláinál dr. Nehdy '■ Olivér, az irtóhad- ■ járat egyik szerve- j zöje elgondolkoz- : tató jellemzést ; adott a hörcsög í életformájáról és ! a hörcsögvadászat J „lélektani” fogá- sálról. véljük a hűtőteret, a gyorsfagyasztott árule termelését pádig újabb négyszáz vagonnal fejlesztjük. A már elhatározott két hűtőház építésének befejezésén kívül az eddigi tervektől eltérően már korábban, 1964-ben hozzákezdünk egy új hűíőház építéséhez, amely körülbelül 500 vagon gyorsfagyasztott áru előállítását biztosítja majd egy év alatt. A baromfiipari vállalatoknál olyan gépesítést hajtunk végre, hogy további 2500 vagonnal növekedjék az évi ter- I melés. Üj feldolgozó üzem | építését is megkezdjük 1964- I ban. (MTI)
