Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-13 / 162. szám
1962. JÜLITIS 13, PÉNTEK fM» HE CI tJCírlan Tartozzék mindenki a munkavédelmi őrséghez! Egy jelentés néhány fontos tanulsága Egy sokszorosított anyagot kaptam a napokban. Címlapján ez áll: jelentés a Budakalászi Textilművdfc 1961. évi munkavédelmi munkájáról. Már az 1962-es év második felében járunk, tehát /iem lenne érdemes írni erről a jelentésről, illetőleg a benne foglaltakról. Mégis kénytelenek vagyunk a tollhoz nyúlni és szót ejteni róla, mert az anyag olyan tanulságul szolgál, amit mindenütt érdemes megszívlelni. Lapunkban időről időre számot adunk arról, hogy a Budakalászi Textilművek termelési eredményét tekintve állandóan a legjobb vállalatok között foglal helyet, a gyár eredményei egyenletesen emelkednek. Ennek ellenére hosszabb ideje nem nyerhetik el az élüzem címet, mert baleseti statisztikájuk elüti őket a kitüntetéstől. A szóbanforgó jelentés is erről ad számot. Közli, hogy 1960-ban, az első félévben 16 embert ért három napon túl gyógyuló baleset, a második félévben ugyanennyien kerültek betegállományba baleset miatt. 1961 első felében már 17, a második felében pedig 35 ember vált hosssabb-rövidebb időre munkaképtelenné balesetek következtében. Bár most nem az okok keresése a célunk, érdemes közölni a jelentés két összehasonlító adatait. Megállapították, hogy a balesetek 20,5 százaléka történt 13 és 14 óra között, 14-től 20 óráig pedig 79.5 százaléka következett be. A másik összehasonlítás a balesetek havonkénti megoszlását tartalmazza. E szerint az év elején és végén fordult elő a legkevesebb baleset, júliusban augusztusban és szeptemberben sérültek meg a legtöbben. Talán az a megállapítás is mond valamit, hogy a balesetet szenvedett legtöbb dolgozó több éve dolgozik a gyárban. Csupán ezekből az összehasonlításokból számos okra lehet következtetni, de amint már jeleztük, most nem a balesetek okairól akarunk szólni. A figyelemre méltó statisztikánál is jobban szembetűnik, ahogyan a jelentés készítői magyarázzák ezt a helyzetet. Mindenekelőtt önkritikusan elismerik, hogy a SZOT X. teljes ülésének határozatát nem tárgyalták meg időben. Elmondják, hogy a munkavédelmi felelőst betegsége miatt fel kellett menteni funkciójából és az üzemi bizottság titkára is öthónapos iskolán volt. Kissé elkésve szervezték meg a munlcavédelmi őrséget, s az őrség még jelenleg is erősítésre szorul. Ez az egyik oldal, s a másik, hogy a minisztérium és a vállalat vezetősége tetemes összegeket fordított a munka- körülmények javítására. Az üzemi bizottság számo^ javaslatát gyorsan megvalósították. Oktatást szerveztek. A mulasztókat felelősségre vonták, prémiumot vontak el a balesetekért felelős vezetőktől. Elmondják, hogy ötezer forint értékű plakátot, tettek ki az üzemekben. Nagyon sokan foglalkoznak a munkavédelmi agitációval 1— de hozzáteszik, hogy még mindig nem elegen. Aztán arról írnak, hogy az idén ismét megszervezik az általános balesetelhárítási oktatást. Jobbnál jobb intézkedések, munkavédelmi újítások egész sora szerepel a jelentésben. Szankcióról js elég sokat írnak és a balesetek száma mégis növekszik. Miért? Azt írják, hogy megállapították: a baleseteknek csak kis töredéke követkézéit be műszaki hiányosságok miatt. A többi pedig... Válaszként idézzünk a jelentésből: „... középkádereink (a művezetők) egyrészt nem fejtenek ki ezen a területen propagandamunkát és kellő ellenőrzést, másrészt ennek következtében nem alkalmaztak felelősségre- vonásokat sem (csak elvétve), az óvórendszabályok be nem tartása miatt (pl. fejkendő viselés, ill. annak helyes viselése stb.).” S itt álljunk meg egy szóra. Ebben az országban a kormányzati szervektől, szákszervezeti központoktól kedve a bizalmiakig mindenki foglalkozik a munkavédelemmel. Nagy összegeket költünk védőberendezésekre, tanítjuk az embereket. Plakátokkal rakjuk tele a gyárat, agitálunk és itt-ott már felelősségre is vonjuk a mulasztókat. És mégis, amikor nem látják, nagyon sokan leveszik a védőszemüveget, vagy a fejkendőt, mintha a védőfelszerelést büntetésből kellene használniuk. Engedjék meg, hogy most ne a vezetőkhöz, hanem a munkásemberekhez szóljunk. Kinek jó az, ha baleset éri? Kinek jó a fájdalom, az elvesztett ujj, vagy, kar? Gondolják meg, nem az lenne a helyesebb, ha máguk a dolgozók kérnék, sőt tovább megyünk, követelnék a védőfelszereléseket, ha erről valahol megfeledkeznének a vezetők? Véleményünk szerint ez lenne a természetes, nem pedig az, hogy a védőfelszereléseket is, ha csak tehetik, mellőzik. Munkavédelmi őrségeket szerveztek a gyáraikban. Milyen jó lenne, ha ezek az őrségek nemcsak 20—25 emberből állnának, hanem az őrséghez tartozna az egész gyárl Értsük meg végre, hogy „felülről” csinálhatnak, amit akarnak, ha a hozott intézkedések, rendszabályok nem találkoznak mindannyiunk éber figyelmével, elővigyázatosságával. Értse meg mindenki: életről, a saját életünkről van szó. F. I. Törpebarackosok a Kiskunságban 1 A kiskunsági barackosokban ^ évente sok kárt okoz az úgy- ^ nevezett hőguta, amely szinte £ hetek alatt végez a fákkal. A ^ kutatók több mint két évtizede ^ keresik e fulladásos jelenség í okozóját. A Helvéciái Állami í Gazdaság kertészei megfigyel- f ték, hogy leginkább a csapa- { dékos telet és tavaszt követő | száraz nyáron „hervadnak le” | az egyébként dús lombozató fák. A bőséges nedvesség hatására ugyanis tevékenyebb munkát fejtenek ki a fa sejtjei, nagymennyiségű mézgát halmoznak fel, ami a hirtelen meleg hatására vízhiány esetében megköt, s eltömíti a szál- lítóutakat. Hasonló jelenség játszódik le a hideg hatására is. A megfigyelések és a sorozatos kísérletek után kidolgozták és már nagyüzemileg is alkalmazzák a „gutaütés” elleni védekezést. Észrevették például, hogy a felszínközeiben kisebb a hőingadozás, mint egy-két méter magasságban, ezért — az almafákhoz hasonlóan — a barackosokban is alacsony törzsön nevelik a koronát. Megnövekedett a váci idegenforgalom Már a téli programon dolgozik a helyi IBUSZ-iroda (Tudósítónktól) Bár a nyáreleji időjárás Vácott sem kedvezett az idegenforgalomnak, most már mégis egyre többen keresik fel, a Széchenyi utcai IBUSZ-irodát, úgy a vidékről érkező csoportok, mint az egyéni turisták. A város egyre szépül, műemlékei gondozottabbak lesznek, ennek eredménye kihatással van a látogatottságra is. Ötödik esztendeje működik a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltsége. Júliusban szinte óránként érkeznek a csoportok, hogy vezetőt igényeljenek a város megtekintésére. A hivatal kezelésében van a váci járásbeli Penc község 44 helyes turistaszállója. A szép környezet, megközelíthető fekvés, kellemes pihenést biztosit az idősebb korosztálynak, míg a fiatalok számára innen szép kirándulási lehetőség adódik. Azonban itt nemcsak fogadják az idegeneket, hanem az ország legszebb vidékeire, sőt külföldire is eljuttatják az idevalósiakat. Már ebben az évben sok váci és környékbeli dolgozó utazott a baráti országokba. Egy kiállítás — milliós haszon Kiállítást sok helyütt rendeznek. Hol jól, hol rosszul sikerülnek az ilyen rendezvények. Ezt persze előre nem lehet lemérni. Ha lehetne, néhány elmaradna közülük. így gondolkodott Nyilas elvtárs is, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója, amikor Németh Lajos £ő- mémök»az.t javasolta, rendezzenek újítási kiállítást a gyárban; — (Nem látom sok értelmét *— vélekedett az igazgató. — Én viszont fontosnak tartom — így a főmérnök. — Nemcsak azért, mert a pártszervezet határozatai között szerepel, hanem azért is, mert bár lassan beletanulnak az emberek a sok új híradástechnikai alkatrész gyártásába, mégsem ért, ha megismerkednek a legjobb módszerekkel, egyszóval nem ártana egy kis tapasztalatcsere. — Jó. rendezzünk kiállítást — egyezett bele a gyár igazgatója. Ezt mondta a kiállítás előtt, i most, miután már túl van- taik rajta, így beszél: — Sohasem gondoltam vól- fca, hogy ennyi haszon szármánk belőle. Négy hétiig volt hyitva az újítási kiállítás a kultúrteremben. Érthető, hogy Iniután kezdetben vonakodtam tőle. már az első nap érdeklődéssel vártam a fejleményeket. Nem kellett sokáig várni. Másnap már egyik ember’ a másikat érte. Jöttek és egyik javaslatot a másik után tették: ezt meg ezt még jobban is lehetne csinálni. A főmérnök közbeszól: — A kiállítás kapcsán ötletnapot is tartottunk. A vártnál nagyobb volt az érdeklődés. Vagy ötven ötletet fogadtunk el és jutalmaztunk 56—100 forinttal. Persze jó néhány ötletet érdemes kidolgozni, s így újítás lesz belőlük, ami nemcsak a gyárnak, de az újítóknak is hasznot hoz. Olyan haszna is volt ennek az ötletnapnak, hogy több kérdésre műszaki magyarázatot adtunk, s azokból mindenki sokat tanulhatott. Elmondták, hogy olyan kézenfekvő megoldások születtek, amelyek mellett naponta /elmentek, de rá sem gondoltak, hogy másként is lehetne csinálni. Valkó Jenő technológus például aat javasolta, hogy a sajtológépekre, amelyekkel egyes alkatrészek hajlítását (végzik, szereljenek fel védőkosarat. így nem fordulhat elő baleset. Görög Józsefné fizikai munkás a permalloylemezek tisztítására tett ésszerű javaslatot. Eddig egyenként" tisztították festés előtt a lemezeket, a javaslat alapján a jövőben egyszerre többet tudnak tisztítani. Jakab László, a forrasztóónüzem csoportvezetője, még nagyobb horderejű javaslattal állt- elő. Elmondotta, már régóta figyeli, hogy értékes szerszámok egyes részei milyen hamar tönkremennek. Ilyenkor az egész szerszámot félre kell tenni. Jobb lenne, ha úgy csinálnák a szerszámokat, hogy a gyorsabban kopó részeket egyszerűen ki tudják cserélni. Kiszámították, hogy csupán e-nnek az egy javaslatnak a megvalósításával évente annyi haszonhoz jut a gyár, mint amennyit egyetlen napi forrasztóóntermésük ér. Ennyi is meggyőzően bizonyítja, hogy hasznos volt ez az újítási kiállítás, de am; még meggyőzőbb, a gyár vezetői elmondták. hogy még valamire felfigyeltek. Már a kiállítás alatt, de külünösen utána, azt vették észre, hogy rohamosan csökken a selejt. Tavaly még 4,5 százalékos se- lejtet mértek, ami az első negyedben háromra csökkent, most pedig már a kettő felé tart a selejt higanyszála, ami azért jelent sokat, mert a selejt egyetlen százalékos csökkenése 1 300 000 forint hasznot jelent a gyárnak, s a népgazdaságnak is, Legutóbb Lipcsében voltaik negyvenen s a Szovjetunióban ötvenhatan. ’ Július elején újabb 42 létszámú váci csoport indult hétnapos csehszlovákiai körutazásra. Az iroda biztosította, hegy Vácról induljon a kocsi és ide is érkezik majd vissza. A csoportos utazásokon kívül egyéni turistáik számára ;s biztosítottak nagy számban helyet. Váciak mentek Romániába, a Fekete-tenger partjára, az NDK-ba. a Szovjetunióba, Lengyelországba. Még a nyár derekán tartunk, de az idegenforgalmi iroda vezetői már a téli programon dolgoznak. Az év utolsó hónapjában a Tátrába indul egy közvetlen váci autóbusz. Ebbe a tsz-tagságot is szeretnék bevonni, mivel aikkor már több lesz a szabad idejük. Számos más érdekes külföldi út terve is szerepel őszi-téli programjukban. Utoljára szóljunk a jól sikerült hazai túráikról. Májusban hatszázan utazlak különvonattal Vácról Pécsre. Autóbuszok vitték Aggtelekre, Dobogókőre, Egerbe, Budapestre a túrázóikat; Idén is indul Vácról külön- busz a szegedi szabadtéri ünnepi játékokra. Nemcsak az utazás lehetőségét; belépőjegyet és szálláshelyet is biztosítanak. Ez évben még két különvonat indítását tervezik: július 22‘-én Ácsa—Erdőkürtről Balatonföldvárra; szeptember 30-án pediig a TIT-tel karöltve Egerbe megy különvonat. Papp Rezső Géppel és kézzel Gyorsan érik a gabona a túrái határban. A szövetkezeti gazdák mindent megtesznek annak érdekében, hogy a túrái adottságoknak közepes, de ifiegyeileg jónak mondható termést mielőbb betakarítsák. Az Aszódi Gépállomás csupán 212 hold őszi árpára és 200 hold búzára kötött aratási szerződést, ezért a vártnál nagyobb területen aratnak kézzel. Negyvenöt kaszás kezdett a rozs aratásához. Egy kombájn az őszi árpát vágja, egy rendrearató a búzatáblán biztosít munkát két kombájnnak. Géppel is, kézzel is aratnak a túrái határban, tehát idejében biztonságba kerül az életet adó gabona. :/ : tf# : ; « r; ■ . }'$$ . V " '' t-íy H %, A 'PÄÄ ' Ä % Nagyon fontos személy a furái Galgamenti Tsz-ben Sándor Pál traktoros, aki most rendrearató gépével rója a köröket a búzatáblán. Nagyrészt rajta múlik, hogy milyen nagyságú területen szabadítják meg gépekkel a betakarítás gondjától a szövetkezeti gazdákat lÄillüMiliM A rendrearatott őszi árpát kombájnnal csépelik. Prima József SzK—3-as kombájnjának a tartálya megtelt. Vontatóra kerül a termés Magyar tudósok külföldi konferenciákon Július első hetében több jelentős külföldi tudományos konferencián, szimpozionon vettek részt magyar tudósok. Dr. Digléria János nyugalmazott kutatóintézeti igazgató és dr. Sarkadi János tudományos osztályvezető a berlini Német Mezőgazda- sági Tudományos Akadémia Jénai Mezőcgazdasági Kísérleti Intézetének 100 éves jubileuma alkalmából rendezett szimpozionon, dr. Nie- detzky Antal egyetemi tanársegéd Bmóban „A sugárzások biológiai hatásai molekuláris szinten" témájú konferencián, Hanák Péter, a történettudományok kandidátusa Prágában az Osztrák— Magyar Monarchia történetével foglalkozó nemzetközi konferencia előkészítő ülésén képviselte az Akadémiát. (MTI) Batik János elsőkaszás diktálja az iramot a rozstáblán. Nagy szakértője a kaszának | (Foto: Nagymiklós) á Már a nyári idény elején megszervezik a szántó traktorok kettős műszakját Az elmúlt években főleg az őszi munkák idején, a nyári idény végén tértek rá nagyobb mértékben a kettős műszakra a szántó traktorosok. Az idén. mint a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési főigazgatóságán közölték, már ezekben a napokban időszerű feladat a kettős műszak megszervezése. Az a cél. hogy a nyári mélyszántásnál és a tarlóhán- tásmál az erőgépek mintegy 40 százaléka, ősszel pedig több mint fele kettős műszakban üzemeljen. Az aratás, a c^éplés, a be- hordás, a szalmalehúzás, s egyes helyeken még a növényápolás. illetve szálas takarmánybetakarítás rendkívüli mértékben igénybe veszi a meglevő gépi kapacitást. Ugyanakkor a szántótraktorokkal nem csupán a tarlóbantást kívánják elvégeztetni, hanem a tavalyihoz hasonlóan, több mint egymillió holdon nyári mélyszántást terveztek a szakemberek. E feladat megvalósításához a legnagyobb tartalék a termelőszövetkereteik, a gépállomások és az állami gazdaságok számára egyaránt a kettős műszak minél nagyobb arányú megszervezése. Ehhez megvannak a szükséges feltételek. A különböző tanfolyamokon elegendő traktorost képeztek ki, most az a legfontosabb, hogy ezek a szakemberek valóban a gépekre kerüljenek. A termelőszövetkezetek birtokában ma már mintegy 12 000 traktor van, s ezek teljesítménye is nagymértékben növelhető a kettős műszakkal. A kettős műszak megszervezése bérezési szempontból is megoldott. Az így dolgozó traktorosok ugyanis műszakonként 16 forint iutalmat kapnak. egy-egy műszaknorma teljesítésiéért tehát a két műszakban dolgozók nem 80. hanem 96 forintot kapnak. (MTI)
