Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-01 / 152. szám
s 1962. JULIUS 1, VASÁRNAP MEZOGAZDASAGI TECHNIKUM GÖDÖLLŐN Az 1962/63-as tanévben kezdődik a mezőgazdasági technikus képzés a Gödöllői Agrártudományi Bjyetem épületében. Az oktatás levelező úton történik és az a célja, hogy a gödöllői járás termelőszövetkezeti vezetőit középfokai mezőgazdasági képzésben részesítse. A járási tanács nyilvántartása szerint eddig összesen 24- en jelentkeztek tanulásra a járás termelőszövetkezeteiből, még továbbiakra is számítanak. Budaörsi tervek és tapasztalatok Tanulságos határjáráson vettem részt a minap Budaörsön. Demeter Miklós, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet mezőgazdásza invitált egy kis sétára, mondván, elromlott a motorja, gyalog vág neki a szokásos napi határszemlének, s ha kedvem tartja, nézzek körül — vele — én is. Hamar kiértünk a falu szélére, a Vasút dűlőbe, ahonnét belátni a szövetkezet birtokát. Kelet felől Buda, a déli részeken a Kamaraerdő, majd pedig a törökbálinti határ fogja i Közgyűlésen tárgyalták meg az időszerű tennivalókat a minap az üllői Kossuth Termelőszövetkezet gazdák Már a tavaszi munkák idején is derekas munkát végeztek az üllőiek, s az utóbbi hetekben is jó ütemben haladt a növényápolás. Ezt egyébként a vezetőség is megállapította, s a legfrissebb eredmények is erről tanúskodnak. Tegnap délutánra például befejezték a soron levő növényápolási munkákat. Kétszer megkapálták a kukoricát, háromszor a cukorrépát, feltöltögették a krumplit. Különösen az asszonyok jó munkáját dicséri ez a teljesítmény, de mellettük a férfiak sem maradtak el. A szövetkezetben nagy ösztönzést ad a munkákhoz a verseny. Jó példát mutatnak a szocialista dmért versengő brigádok tagjai. Tulajdonképpen a takarmánybetakarítással is végez■vvvvvvxvxvvvvvvxxxxxxxvvXVXVVAXVVN.Vv'iNVNXV tok már. A réteket kiadták a tagoknak kaszálásra, ezzel is segítvén a háztáji gazdaságok takarmánygondjain. Ha az idő engedi, holnap reggel megkezdik az aratást Üllőn. Kasza alá érett már a rozsosárpa; a tervek szerint két kombájn kezd az aratáshoz. Ebben az évben az üllői szövetkezeti parasztok már nyugodtan szegre akaszthatják a kaszát. A kalászosokat teljes egészében géppel takarítják be. Idejében megkötötték a szerződést a szövetkezet vezetői a gépállomással, ennek köszönhető, hogy a szövetkezet részére három kombájnt és egy aratógépet biztosított a gépállomás. Ily módon tehát nem szerveznek kézi aratócsapatokat, viszont annál nagyobb gondot fordítanak majd az aratás után következő tarlóhántási és másodvetési munkálatokra. Színes látvány tárni a látogató elé a ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezet földjén. Kövér máklevelek felett hófehér virágok nyílnak egy negyven holdas táblán közre ezt a hatalmas, háromszögre emlékeztető, réte.ike', patakokkal, szántókkal és szőlős dombbal tarkított területet. — Még kisüzemi keretek között dolgozunk — mutatott kísérőik az út mentén meghúzódó alig másfél holdnyi kukoricára. Legnagyobbrészt parcellákban vannak földjeink. Ezt itt például Gerse Jánosné, meg Angyal Pálné művelik. Odébb, azt a nagyobb darabot az egyik tíz fős munkacsapatunk ápolja. A budaörsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet alig félezer holdat mondhat magáénak, s mindössze nyolcvan tasot rzum- lál. Sajátosak itt a körülmények, a falu határa túlnyomórészt dimbes-dombos, helyenként terméketlen sziklaoldalak tarkítják. Nagyüzemi gazdálkodásra csak a községtől délnyugatra eső részeken gondolhatnak, ott, ahol jelenleg is gazdálkodik a tsz. — Az időszerű tennivalók mellett legfőbb gondunk a jövő alapjainak lerakása. Itt szeretnénk kialakítani, sajátos körülményeinket figyelembe véve, a nagyüzemi gazdálkodást. Ott — mutatott Demeter Miklós a távolabbi szőlők felé —, a Hirsch-dülő- ben telepítünk majd száz hold őszibarackost. Jövő ősszel ötven holdat, 1965-ben pedig újabb ötvenet. A távlati fejlesztési tervünk szerint 1970-ig ismét száz holdat... Á Buda környéki dombokon immáron több mint nyolcvan esztendje termesztenek őszibarackot. Budaörsön is szép hagyományai vannak ennek a gyümölcstermesztési ágazatnak. A Vörös Csillag Tsz vezetői is ebből indultak ki, amikor elhatározták, hogy a hagyományt, amely eddig a kisüzemi gazdálkodásra épült, korszerű nagyüzemi módon folytatják. Addig is, amíg a gyümölcsös valósággá válik és termőre fordul (ehhez már megtették a szükséges lépéseket, termesztik már a szaporító anyagot, készülnek a telepí- | tési tervek), a rendelkezésre álló földterületeket maximálisan szeretnék igénybe venni, i Minden tenyérnyi helyet meg- í művelnek. Lassan befejezik a második kapálást, s mire ezek a sorok megjelennek, a takarmánybegyűjtéssel is végeznek. Az ara. tás sem okoz gondot; a százötven holdnyi kalászost gépek fogják levágni; Amerre csak elhaladtunk, a gondosan művelt földek között, mindenütt a lelkiismeretes munka nyomaival találkoztunk. A szövetkezet nagy gondot fordít a tagok megfelelő anyagi ösztönzésére. Ennek köszönhető, hogy például a kukorica közé valamennyi család vetett babot, sőt a szőlőkben a hiányzó tőkék helyét is beültették. Ebben a szövetkezetben is a nádudvari módszer egyik változatát alkalmazzák; a természetbeni juttatás mellett munkaegységet is kapnak a tagok. Nemrégiben végezték el a termésbecslést, az első kapálás után minden egyes parcellát megvizsgáltak, felbecsülték, milyen termésre számíthatnak. Így aztán a reális kilátásoknak megfelelően állapították meg a várható terméshozamokat. A terven felül megtermelt kukorica, vagy burgonya negyven százaléka a tagokat illeti meg. Hogy többet teremjen a föld, jobbak legyenek a várható hozamok, az a gazdákon is múlik: lelkiismeretesebb munkával, nagyobb termésre számíthatnak. — Most egyébként mindent elkövetünk, hogy minél több takarmányt takaríthassunk be — kapcsolódott a beszélgetésbe a mezőgazdász. — Nagy az állatsűrűség, szűkiben vagyunk az eleségnek. A szükséges takarékossági intézkedéseket már megtettük, tagjaink úgy vigyáznak a közös takarmányra, mint a sajátjukéra. Erről egyébként Mihály István, aki a szén akazla zók munkacsapatát irányította, ugyancsak meggyőzött. — Tavaszi árpánk — mutatta meg a szőkülő tízholdas táblát,— az egész környéken a legszebb; 15—16 mázsás termésre számítunk. A kamaraerdei részen találkoztunk a szövetkezet főkertészével, Németh Imrével. Elmondotta, hogy most még külterjes kertészkedést folytatnak, de az a tervük, hogy ha a korszerű öntözőberendezést megkapják, több zöldségfélét, paprikát, paradicsomot termelnek. VÍZ, VÍZ, VÍZ.-. Egyelőre ez a legnagyobb gondjuk, pontosabban az öntözőberendezés. Ha lenne szivattyújuk, a rétekről is megtízszerezhetnék a takarmányhozamot, felhasználhatnák a vizet a szőlő-, sőt a gyümölcs- termesztéshez is. Szeszélyes az idei nyár, Budaörsön is. A szövetkezeti gazdák szorgalmas munkája azonban biztosíték, hogy ebben az évben sem érheti őket kellemetlen meglepetés. (súlyán) Amerikai agrárfőiskolások látogatása Gödöllőn kai agráregyetemek között létesítsenek kapcsolatot, esetleg tanár- és diákcseréket is tervezhetnének. A diákok megtekintették az egyetem tanszékeit, s Gödöllőn működő kísérleti gazdaságait. Néhány napos magyarországi tartózkodásuk során más vidékekre is ellátogatnak, s kicserélik tapasztalataikat. Ezt követően Angliában és Skóciá. ban folytatják tanulmányút] u- kat. (sp) A termelőszövetkezet az Idén négy mezőgazdasági tanulót szerződtetett a növény ápoló szakmára. Juhász Feri, Kiss Gabi, Merkl Feri és Nagy Dani nevére minden tsz- tag derűs mosollyal bólint: „ök igen, ők majd megtanulják”. Mi cseresznyeszüret közben beszélgettünk velük terveikről : Európai körútja során Ma- í gyarországra látogatott az ! Amerikai Egyesült Államok i minnesotai és Wisconsin! ag- ; rárfőiskolájának hetven tagú ; diákcsoportja. Lengyelország és Csehszlovákia után most nálunk tanulmányozzák az agrárfelsőoktatást és a mezőgazdaságot. i Tegnap délelőtt a kék kord- i bársony egyenruhás diákok i vezető professzoraikkal együtt i a Gödöllői Agrártudományi í Egyetemet tekintették meg. A i küldöttséget szívélyesen fogad- ; ták az egyetem vezetői és diákjai. Dr. Magyari András i rektor a magyar mezőgazdál- i kodás eredményeiről és egye- ; térni oktatásunkról számolt be az amerikai diákoknak. A kül- i döttség vezetői elmondották, j hogy a hatezer mérföldes ; hosszú út után már az első : órákban rendkívül kedvező \ benyomásokat szereztek ha- i zánkban. Különösen feltűnt i nekik népünk vendégszeretete, I nagyon megtetszett a diákokinak a magyar főváros, Budapest. Jól érzik magukat, s itt— tartózkodásuk során bizonyára sok hasznos tapasztalatot szerezhetnek. Indítványozták, hogy a magyar és az ameriFELVESZÜNK Budapestre naponta bejáró kőműves, asztalos, bádogos, szobai estö-mázoló szakmunkásokat és SEGÉDMUNKÁSOKAT Fővárosi Javító Szerelő Vállalat XIV., Telepes utca 2—4. sz. (7/c. autóbusz végállomásánál) TÁVOL ÁLLJON A SZŰKKEBLŰ SÉG A mi megyénkben is megkezdődött az aratás, ami a leggyorsabb ütemű mező- gazdasági munkák szakasza. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és gépállomásaink dolgozói felkészültek a rajtra, hogy egy hosz- szabb idő fáradságos munkájának gyümölcsét, a gabonatermést mielőbb veszteség nélkül betakaríthassák. Mivel a megye legtöbb gabonája a termelőszövetkezetekben terem, s mert a szocialista nagyüzemek közül a tsz-ek vannak leginkább híján a beta kari tó-gépeknek, itt okozza a legtöbb gondot az aratás. A termelőszövetkezetekben a gépi kapacitás teljes kihasználásán kívül jelentős emberi munkaerőre is szükség van még, nem szólva a mindenképpen szükséges igaerőről. Mindebből az következik, hogy a lehető lfegjobb feltételeket kell megteremteni a tsz-ekben a kaszások és a foga tosok munkájához, mert a kedvező feltételek híján a munka akadozik, sőt sikertelenné válhat. Nem arról van sző, hogy minden eddiginél nagyobb kedvezményekkel vagy teljesíthetetlen Ígéretekkel 'kecsegtessük a dolgozókat, hanem arról, hogy minden arató-cséplő munkás értelmét lássa munkájának. Ma már bátran számíthatunk a tsz-tagok nagy többségének öntudatára, hiszen mindenki tudja, hogy az egyéni jövedelem csak a közös haszonnal együtt növekedhet. Sok szép példáját sorolhatnánk fel a közös tulajdon védelmének, annak a féltő gondnak, amellyel a közös termést, a tsz gabonáját minden tag félti, ovija. Ahol még akadnak is néhányan, akik nem mindig gondolnak erre, társaik jő példája, a közösség ereje jobb belátásra juttatja a felelőtlenebb embereket is. ]V agy hiba lenne azonban, ka a tsz-vezetők csupán szólamokkal, a közös érdekek puszta hangoztatásával akarnák munkára serkenteni a tagságot. Tudatában kell lennünk annak, hogy az anyagi érdekeltség elve nem maradhat puszta szólam, hanem a napi munkában rendszeresen érvényesülnie kell ennek a mozgató erőnek is. Különösen szem előtt kell tartani ezt a szocialista elvet az aratás-cséplés idején, amikor a dolgozóktól fokozottabb erőfeszítést és gondosságot követel a mezőgazdasági munkák jellege. A legtöbb termelőszövetkezetben megnyugtató módon, előre állapították meg az aratási munkák díját, sőt azok kialakításánál figyelem^ be vették az egész tagság véleményét, óhaját. Sajnos, hallani azonban nyugtalanító híreket is ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy egyes vezetők — a közös érdekek helytelen értelmezése miatt — még most is vitatkoznak két-három kiló gabonán, amennyivel több munkadíjat, vagy prémiumot kellene kimérni a tagoknak ahhoz, hogy mindenki szív- vei-lélekkel dolgozzon; A megyei pártbizottság már korábban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az aratási és cséplési munkákban nincs helye szűkkeblűség- nek és holmi túlbuzgóságnak. Ha azon. múlik a gabona betakarítása, hogy 110 kiló helyett — indokolt esetben — 115 kilót, vagy 120-at adjanak egy hold betakarításáért, akkor azt nem szabad sajnálni, mert nyilván olyanok a betakarítási körülméi- nyek, hogy a tagok rosszul járnának kevesebbel. A megye termelőszövetkeu zeteinek nagy része örömteli módon készült fel így is az aratásra, hiszen a termelőszövetkezeti tagság jó kedvvel látott munkához. Az itt-ott elvétve tapasztalható , szűkkeblűség általában nem befolyásolja a nyári mező- gazdasági munkák sikerét, de nekünk a legkisebb közösség érdeke is szívügyünk. Ezért hangsúlyozzuk ezúttal is a leghatározottabban, hogy mindenütt igazságosan, a helyi körülményeknek megfelelően díjazzák, serkentsék az aratási és a cséplési mim*, kát a termelőszövetkezetek. Nagymiklós István nyárra NtlHDEW HELVBEÜ UEGVtóWOUi« „ siöveweiei S1«0XIE1E»W KÉT KÉP - EGY TSZ-BŐL