Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-05 / 129. szám

HÍREK — EGY BECSÜLETES MEGTALÁLÓ jelentkezik. Május 21-én a vecsési felsőte­lepi iskola tanulói kirándulni voltak a budai hegyekben. A Széchenyi-hegyen Kádár Ist­ván V. osztályos tanuló egy fényképezőgépet talált. Igazolt tulajdonosa átveheti Vecsésen, a felsőtelepi iskolában. — MEGSZÜNTETTEK a gyömrői pénzügyőri szakaszt. Hatáskörét a mór.őri, illetőleg nagykátai szakasz vette át. — HÉTVÉGI SÁTORTÁ­BORT rendez a járási KISZ- bizottság a póiharc-szti erdő­ben, szombaton és vasárnap. A táborozás az alapszervi tit­károk továbbképzését szol­gálja. MI DftE Az állami gazdaságok morcon előregyártó telepén Ma A P£ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1962. JÜNIUS 5, KEDD Járási tanácstagok fogadónapjai Június 6, szerda: Csömör Sándorné — Monor, Tóth László — Gyömrő. Június 9. szombat: S. Kovács Béni — Monor. Június 11, hétfő: Gyöngyösi Rudolfné — Gyömrő. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Mérés'. Maglód: Házas­ságból elégséges. Monor: Halál ha­jó (széles). Pilis: Felmegyek a mi­niszterhez. Tápiósüly: Fehér csat. Üllő: Fekete Orfeusz. Vecsés: Af- rikai képeskönyv. Négy új kombájnt kapott a gépállomás, még hatot várnak TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Már szinte hagyományossá válik az, hogy a gimnázium tanulói május második heté­ben országunk különböző tá-, jait látogatják meg tanulmá­nyi kirándulás keretében. így volt az idén is, országunk leg­különbözőbb, de egyben leg­szebb tájait keresték- fel, mint például a Bükköt, a Zempléni hegységet, a Bakonyt, a Mecse­ket. A Il/b osztály tanulói az I/a osztállyal együtt a Mecsek­ben jártak. — Mit láttatok? — kérdez­tem Szilágyi Imrétől. — Voltunk Abaligeten, Zen­gőváron, Misinatetőn, Sükon- dán, Komlón, s azonkívül ter­mészetesen, megismerkedtünk a szálláshelyt adó nagy város­sal, Péccsel. — Mik voltak a legnagyobb élmények? — kérdeztem — de ezt már az egész társaságtól. Nagy hangzavar a válasz, mindenki a saját élményeit kezdi mesélni — amelyből úgylátszik van elég. Azt azon­ban már többen állítják, hogy a sikondai fürdés tette rájuk a legnagyobb hatást. vannak olyanok is, akik viszont esküd­ni mernek, hogy az éjjeli sze­renád, amit az I/a osztályosok­nak adtak. Amikor csendes a gépállo­más, neoi veri fel a traktorok zúgása, valószínűleg örül az igazgató. — Igaz is! — ezt már Kiss József, a gépállomás igazga­tója mondja,, valamennyi erő­gépünk kint van, kultivátort húz és a kedvező időben a szépen fejlődő burgonya- és kukoricasorok között irtja a gyomot. — Sok ezer holdnyi terület várja a kapát ezen a lassan nyárba nyúló tavaszon a járá­sunk területén. A termelőszö­vetkezetek e nagy és sürgős munkájából részt vállal a gép­állomás is, mert az időben végzett növényápolással lé­nyegesen nagyobb termés ér­hető el. Számoltak ezzel a tsz- ek szakemberei is és 7060 hoki kapás terület gondozását hízták trakto­rosainkra. Gomba 970 holdját a Kala- men-tirigád vállalta, Mendén a Peíz-brigád dolgozik 650 hol­don, Bényén Bálint Gyuláik szorgos-kodnak a 400 holdas j táblán, a monori Űj Életnél pedig 1168 hold várja a kul­tivátort. — És a monori Kossuthnál? — kérdezzük Kovács Béni el­nöktől. — Nálunk csak 200 hold ku­korica művelhető géppel — ki­csit gondolkodik: mondja, ne mondja, de az igazgató sürge­ti a szót, én is feljegyzem, amit mond: — Pár héttel ez­előtt nálunk is a gépállomás gépei tették földbe a kukori­cát, de olyan girbe-görbe sorokat húztak, hogy ott most csak kárt okozna a kultiváíor. Most kénytelenek vagyunk a lassú, fogatos kapákkal végez­ni ezt' a sürgős munkát. Jö­vőre azonban majd mi vá­lasztjuk meg a traktorost, aki­re ezt a munkát bízzuk! — Növényápolási munkák mellett — folytatja Kiss Jó­zsef — 12 fűkaszánk lucernát vág, Üllőn pedig silókombájn aprózza a takarmánykeveré­ket. Igen fontos és sürgős munka a takarmánykeverék tarlójá­nak gyors a-lábuiktatása. Mielőtt a tűző nap felszippan­taná a talaj nedvességét, új magot kell bele tenni, hogy ennek termésével is emeljük a munkaegység értékét. Nem kis terület ez sem... Traktoro­saink erre a munkára is felké­szültek! Az iroda előtt négy barna- színű kombájn mellett halk szóval két szerelő szorgosko­dik. — Rakusz József és Nagy Miklós üzemképes állapotba hozza a most érkezett, űj kom­bájnokat — kapjuk a felvilá­gosítást —, még hat darabot várunk Ez a munka már az aratásra való felkészüléshez tartozik. Kis büszkeség cseng az igaz­gató hangjában, amikor mond­ja: — A járás 19 000 holdnyi kalászosából 10 00Ó hold beta­karítását a gépállomás dolgo­zói vállalták! Ehhez a mun­kához 25 kombájn és 17 arató- gép áll rendelkezésre. Persze, hogy ezt a feladatot is időben és jól elvégezhessük, hogy minden szem gabona „az őr­ség asztalára” kerüljön, ahhoz a traktorosok lelkes és s jó munkája is szükséges. Ebben pedig nem lesz hiány! __ Kiss Sándor Negyvenöt pedagógust jutalmaztak meg Monoron w Balog Géza és Kollár PáJ ce- mentgyűrűket készít (jobbra) Kenyai József és Gyeues Jó­zsef szaru gerendát fűrészel (középein) Dolgozik a motoros kézi fűrész. Duhaj László szocialista bri­gádjának keze afiiatt ég a mun­ka (lent) (Kiss Attila képriportja) A községi pártbizottság és a községi tanács ünnepélyes ke­retek között köszöntötte Mo­nor pedagógusait a XI. petía- gógusnap alkalmából. A közsé­gi tanács feldíszített nagyter­mét teljesen megtöltették a — S mi tetszett a legjobban? — teszem fel utolsó kérdése­met Varga Karcsinak. — A pécsi székesegyház és a pécsi lányok — feleli, a fiúk nagy helyeslése, közepette. Sz. A. A csaknem havas júniusban, szemerkélő esőben esernyő alatt ülő szülők és hozzátar­tozók előtt kezdték meg mű­sorukat vasárnap délután a gyömrői Erzsébet-telepi iskola tanulói. A műsorban minden osztály szerepelt. Az elsősök és máso­dikosok az édesanyáitat kö­szöntötték műsorukkal, A kar- I módik és negyedik osztály a ! Bíbormadár című mesejátékot | mutatta be. A negyedik osz- i tály ezenkívül egy iátteszám- j mai, két tangókarmöniSkasző- j lóval és egy énekhármassal ! szerepelt a műsorban. A felsősök két jelenetet mu- j £attak be. Munkásmozgalmi té- í mát dolgozott fel Ács Kató i „18 éves nem volt még” című | jelenetében, melyet az ötö­dik, hatodik és nyolcadik osz­tály tanulói elevenítettek meg. Hetedikesek és nyolcadikosok keltették életre a diáik számá­ra belül egy kicsit mindig Híradás egy iskolai előadásról példaképként tekintett Ludas Matyi alakja köré fonódó tör­ténetet. Az iskolai énekkar és az úttörőcsapat megyei sereg­szemlén is szereplő kamarakó­rusa is megérdemelt sikert aratott. Az időjárás később megkö- nyörüli rajtunk, az eső elállt, az utolsó jelenetet a látóhatár szélén feltűnő nap vérvörös korongjának fénye is színezte. A gyerekek a hűvös időben, mostoha körülmények között is tudásuk legjavát adták, melyet a jelenlevő közönség sűrűn felhangzó tapsa és kaca­gása jutalmazott. Furuglyás Géza pedagógusok és a szülői mun­kaközösségek küldöttségei. Az úttörők köszöntése után a köz­ségi pártbizottság nevében Gál János, a pártbizottság tit­kára üdvözölte a nevelőket és a vendégeket, majd Kupecz Ferenc, a községi tanács elnö­ke mondott ünnepi beszédet. A nagy tetszéssel fogadott be­széd elhangzása utón került sor a jutalmak kiosztására. A tisztasági mozgalom'terén el­ért kiváló eredményeiért, a legtisztább iskolák: a pilisi és gvömrői Erzsébet-telepi, vala­mint a monori-erdei általános iskolák, iskolai célokra egyen­ként 1000—1000 forint jutal­mat kaptak. Negyvenegy mo- nori pedagógus kapott előlép­tetést, illetve pénzjutalmat. A jutalmak kiosztása után a Vö­röskereszt nevében Antal Jó­zsef gyógyszerész; a nőtanács részéről dr. Gaszner Lajosné; az egyes iskolák szülői mun­kaközössége nevében pedig Füri Sándomé, Hernádi Pál- né és Magócsi Jánosné köszön­tötték lelkes szavakkal és a szeretet virágaival a pedagó­gusokat. Földmunkásokat keres a Monori Községi Tanács Biztosított s gyömrőiek tüzelőellátása « cikk előző részében emlí­ts tett Farkasától, keletre feküdt Zsiger falu. Adataink valamivel bővebben szólnak róla, s így alkalmunk van megismerni fennállásának rö­vid történetét. 1390-ben törté­nik róla először említés Sy- gerli néven. Ezután azonban több évszázadig nincs ada­tunk. 1562:53--' .1 bvlzi töröli adólajstrom jelentős te^pü- lésre valló jövedelemmel em­líti. 1565-ben a megyei adó- összeírók öt portát jegyeznek fel. 1668-ban a megye tö­rökellenes vizsgálati jegyző­könyve (az elpusztult falvak közül egyedül Zsigeri említi) két embert jegyez fel Zsigri faluból: Aczél Miklóst és Po­ca Miklóst, akik felpanaszol­ják, hogy a szultáni adó 21 forinttal nőtt, az újvári vár­építésen pedig négy ökrük ve­szett. Pusztulása valószínű­leg a XV11. század végére esik, mert a következő szá­zadban a leírások már lakat­lan helyként említik. Far­kasához hasonlóan, itt is megemlékeznek templomrom­ról. A vasútvonaltól észak fe­lé találjuk egymás mellett három falu nyomát. Legna­gyobb volt közülük hajdan Oszlár, mely egyben egyike legrégibb településeinknek. 1252-ben említik először, s mindjárt kétszer is előfordul. IV. Béla király oklevele Oz- lar birtokot Oltumam lovag­nak adományozza. Ekkor még lakatlan terület. Ugyanez év­ben szól egy másik oklevél az oszlár—úri nyilvános útról (strata publica). A követke­ző években is sűrűn talál­kozunk nevével, főleg határ­járások alkalmával. 1274-ben már lakott helyként, 1276- ban pedig kimondottan falu­ként (villa) említik. 1283-ban esik először szó az Oszlár— Süly irányába húzódó útról, ez feltehetőleg a későbbi Pest — Mende — Káka — Zsámbok irányú kereskedelmi út előd­je. a település hamar túl­jutott virágkorán, bár a XIV. századból adataink nincsenek, a XV. században már csak né­hány jobbágy él itt. 1562 63- ban a török adóösszeírás még faluként említi, de igen cse­kély jövedelemmel. A kö­vetkező századokban már a puszták sorában találjuk. A jó idő beálltával elérke­zett annak az ideje, hogy a községfejlesztési tervekben fel­vett munkákat el is végezzék. Földiváry György tanácstitkár informált bennünket a kérdés­sel kapcsolatban. — Monor község ez évi prog­ramjaiban — mondotta — töb­bek között tekintélyes mennyiségű földmunka elvégzése vol­na máris időszerű. A Marx-ligetben a helyszínen rendelkezésre áll az utakhoz szükséges sóder; a Rákóczi- telep víztelenítésére mintegy 1500 méter hosszúsái.iban árok­ásásra, az új sporttelep céljára Id jelölt területen földegyenge- tési, valamint az övcsatorna létesítésével kapcsolatban kü­lönböző földmunkák elvégzésé­re volna szükség. A munkála­tok költségei is biztosítva van­nak, mégsem tudjuk végre­hajtani, mert nem kapunk hozzá munkaerőt. Pedig ezek a munkák egész nyáron át őszig jó néhány embernek adnak keresetet. Jelentkeztek ugyan környék­beli tsz-tagok, ezek azonban csak a tsz elnökének hozzájá­rulásával vállalhatnak a tsz-en kívül munkát. Tudjuk, hogy az idő sürget, minden alkalmat, így az újság nyilvánosságát is felhasználják a szükséges munkaerő biztosítására. H. K. SPORT Gyenge színvonalú mérkőzés Monor—Cegléd 3;1 (2:1) Esős. borús időben, mintegy 800 néző előtt, a monori csapat lép fel támadólag, de a csatárok több helyzetet hagytak ki. A ceglédi csapat a Í7. percben váratlanul megszerzi a vezetést, mivel Fó- nyad I. és Sáránszki közösen hi­bázik, és Máté a kimozduló Fó- nyad II. melett gólt rúg. Ez kissé felrázza a monori csa­patot és jobban kezd játszani. A 19.. majd a 22. percben Kéri két góljával megszerzi a vezetést. A második félidőben a vendé­gek nagy becsvággyal küzdenek a kiegyenlítésért, de csak azt érik el. hogy szebben és tervszerűb­ben játszanak. A monori csatársor egyáltalán nem tudja tartani a labdát és a védelemből is csak Sáránszki és Godina nyújt némi­leg elfogadhatót. Már úgy látszik, hogy nem vál­tozik az eredmény, mikor egy ha­zai támadást a ceglédi védelem csak szabálytalanul tud megállí­tani. A szabadrúgást Stettner csa­vartan kapura rúgja és azt a gól­vonalon menteni akaró Hegedűs saját kapujába fejeli (öngól. 3:1). Jók. Monor: Sáránszki, Godina, Szabó. Cegléd: Hegedűs, Füle és Nagy. Monori ifi—Ceglédi ifi l:i (1:0). Tóth A HARMADIK KILIÁN KUPA A ren­is gazdára talált vasárnap. JTST elnöksége ugyanis itt dezte meg a kézilabda ifjúsági villámtornát, melynek győztese kapta meg a kupát. A nevezők közül hiányzott Monor és a gim­názium. örvendetes viszont Gyömrő részvétele. Eredmények. Férfi: Üllő I.—Gyömrő 14:4. Ve- csés—Üllő II. 9:4. Gyömrő—Üllő II. 11:7, Üllő I.—Vecsés 12:5. A tornát kieséses rendszerben bonyolították le. Helyezések: l. Üllő I., 2. Vecsés, 3. Gyömrő. 4. Üllő H. A torna befejezése után Vecsés és Gyömrő férfi felnőtt csapata barátságos bemutató mérkőzést játszott. Tápiósüly—Tápiósáp 4:1 (3:1) Dacára a rossz időnek, mind a sápiak, mind a sülyiék közül, na­gyon sokan kiváncsiak voltak a mérkőzésre. A közönség jó játé­kot láthatott. Az első félidőben a sülyi csapat Herédi révén érte el az első gólt. Ugyancsak ő lőt­te a másodikat is. tizenegyesből. A harmadikat Szabó rúgta bravú­rosan a hálóba. Nem sokkal a fél­idő befejezése előtt, a sápia'k szé­pítettek az eredményen. A második félidőben a sülyi csa- oat lefékezett. A védelem legjobb játékosa: Holecz, megsérült és a iobbszélső posztját töltötte be. Azonban sérülten is eredményes vo’t. mert a sülyiek negyedik gó’iát ő szerezte. A sápiak kénytelenek voltak erősen tartalékosán kiállni. Há­rom játékosuk volt eltiltva erről a mérkőzésről. Ha az összeszokott tizenegy fiú állt volna ki a mér­kőzésre. bizonyára más eredmény született volna. A sápiak legjobb embere — a sok gól dacára — a kapus volt. Sok veszélyes labdát a kapu torkában önfeláldozóan mentett. A sülyi csapat ezzel a győzel­mével felzárkózott az élvonalba. Krátky László ECSFR—MAGLÖD 2:0 Ecser sorozatos győzelmeivel egyre lobban biztosítja bennma­radás! esélyeit a megyei területi bajnokságban. Maglód elleni győ­zelme szép sikernek számit. kerestük fel a kérdéssel Mar- kali Istvánt, a gyömrői TÜ- ZEP-telep vezetőjét. — Felkészültünk a nagy for­galomra, rengeteg szén — ta­tabányai, dél-nógrádi, berentei, dorogi — mintegy 300 mázsa fűrészelt fa várja a vásárlókat. Év elején kissé állott, porosabb szenet adtunk, de ma friss szenet lehet kapni a telepen. — Nem lesz baj a szállítás­sal sem — toldotta meg a kor- délyozási vállalat vezetője. — Igaz, hogy meglehetősen rossz a híre a vállalatnak, de keve­sen üjdják, hogy csaknem minden régebbi dolgozót lecse­réltünk, ma már jóval keve­sebb a probléma. Még aznap házhozszállítjuk a tüzelőt, mi­kor beadják az igénylést. Je­lenleg félkapacitással is el tudjuk látni a szállítást. Sőt még inkább pz a panaszunk, hogy 'a lakosság nem adja át nekünk az utalványát, az ön­álló fuvarosokkal hordatják a tüzelőt. — Ez erősen kihat a TÜZÉP forgalmára is — kapcsolódott be ismét Markali elvtárs a beszélgetésibe. — Félő, hogy sok tüzelő megmarad a tele­pen. Nyugodtan át lehet adni a kordélyozó vállalatnak az utalványokat is. akkor jobban fogy a szén. mindig frisset tudunk adni és az sem lehet közömbös, hogy olcsóbba is kerül a szállítás. t mintha az önállókkal hozatnak a környe­ső községekből. Gy. S. — Hogyan látja biztosított­nak a község tüzeiőellátását, a tüzelő házhozszállítását? — r özei Oszlárhoz feküdt az ; ÍV egykori Bille. 1306-ban. í első említésekor, faluként sze- j repel. Okleveleink főleg a XIV. és XV. században em-; lilik. 1568-ban már mint pusz- 5 ta szerepel. A későbbiekben} is csak mint ilyen fordul elő. A legrejtélyesebb az Apáti', néven szereplő község sorsa, % melyről mindössze három ada-% tunk van, s az is a XIII—XIV. századból. Első említése 1274- % ben az Oszlár határjárásáról % készült oklevélben történik, % ettől észak-északkeletre. 1306-% ban a pannonhalmi apát el- % cseréli Apáti Pest megyei bir-% tokot, amely a biliéi és pé- % téri nemesek (utóbbiak bir- % toka ekkor Oszlár) valamint % Sápi János (birtoka Sáp) í földje közt terül el. Utoljá- í ra 1326-ban hallunk róla, ek- í kor is, mint Bille és Lu- £ csud között fekvő faluról. Ez- % zel adataink ki is fogynak. % Pusztulásának körülményeit y teljesen homály borítja. % y a fentiekben igyekeztem % ** röviden összefoglalni el- £ pusztult településeink egyko- % ri virágzásának fennmaradt % adatait. Ezen a területen a £ végszót a konkrét régészeti % kutatásnak kell kimondani. % % Gecsényi Lajos E'pu?ztu!í települések járásunkban (II)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom