Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

1963. JÜNIUS 3, VASÄRNAP rtar ueCYEI túrion kiállítás a szerszám- gyártás ÚJ MÓDSZEREIRŐL A Koh6- és Gépipari Mi­nisztérium műszaki informá­ciós és fordító vállalatának rendezésében szombat délelőtt a Technika Házában kiállítás nyüt a szerszámgyártás kor­szerű módszereiről és a mű­anyag alkalmazásáról. A kiál­lításon a Kábel- és Műanyag­gyár, a Központi Szerszám- gyár, az Elzett Vasárugyár, a Híradástechnikai Szerszám- gyár és több más üzem be­mutatta a nagytermelékenysé­gű szerszámgyártó gépeket, a hosszú élettartamú műanyag­szerszámokat, s egyben tájé­koztat arról, hogy az egyes műanyagok milyen szer­szám, vagy gépalkatrész ké­szítéséhez használhatók fel a legelőnyösebben. A kiállítás szombat és va­sárnap kivételével, július 14- ig áll az érdeklődők rendel­kezésére. (MTI) A hasznos segítség megsokszorozza az erőket Brigádok versenye — Vác és Százhalombatta Másodszor is elnyerték Kísérlet - az olcsóbbért \ A Kiskunsági Állami Gazdaság apajpusztai üzemegységéjL $ ben kísérleti időre szabadtartásos tehenészetre rendezkedtek ^ be. A kísérlet célja az olcsóbb tejtermelés és az egészségesebb életmód megteremtése. Ezzel a. rendszerrel az eddigi istálló- ^ építés költségeit is csökkenteni tudják. Egy nyitott pihenő- ^ termes istálló mindössze hatezer forintba kerül. A szabad- £ tartásos rendszerekhez tartozó központi etető istállóban egye- A dileg, a tejhozamnak megfelelően tudnak foglalkozni az álla- /. tokkal. Az állatcsoportok felváltva járnak a központi épületbe fyfejésre és abrakolásra. 4 Hónapról hónapra erősödik a szocialista brigádmozgalom az ÉM 1-es sz. Mélyépítő Vál­lalatnál, a DCM generálkivite­lezőjénél. Természetes és ezen nem csodálkozhatunk, hogy nem minden csoportosulás vált erős brigáddá. Még aránylag fiatal a mozgalom, ezért ért­hető az itt-ott tapasztalható bizonytalanság. Sok helyen feloszlottak a brigádok, különösen ott, ahol a kezdet nehézségein nem se­gítették át őket a vállalat gaz­dasági vezetői és a szakszer­vezeti bizottság. Szerencsére az elmúlt esz­tendő utolsó negyedében az illetékesek felismerték, hogy az előzőnél többet kell tenniök a brigádok fejlődéséért. A szakszervezeti bizottság széleskörű aktívahálózatát mozgósította Százhal om­A KISZ-munkában élenjáró pedagógusok kitüntetése A KISZ Pest megyei Bizottsága a pedagógusnap alkalmá­ból kitüntette azokat a pedagógusokat, akik a legeredmé­nyesebben segítették az ifjúsági szövetség munkáját. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült Rózsás László, a nagykőrösi Arany János gimnázium pedagógusa, aki mint KISZ segítő tanár évek óta részt vett az iskolai szervezet tevé­kenységében. Az elmúlt évben az ő jó munkájának is köszön­hető, hogy növekedett a KISZ-tagok száma az iskolában. Ró­zsás László érdeme az is, hogy a KISZ Központi Bizottsága kö­zépiskolás irányelveinek alapján a megyében elsőként hozták létre az osztályonkénti KISZ alapszervezeteket. Három peda­gógus kapta meg az aranykoszorús KISZ-jelvényt. Várkonyi Jó­zsef. a Pest megyei Általános Iskolák Sporttanácsának elnöke, különösen az általános iskolai sportmozgalom fejlesztésében tűnt ki. Szoboszlai Imre a Ceglédi Helyiipari Tanuló Iskola KISZ segítő tanára, az ipari tanulók kulturális munkájának fellendítésében ért el eredményeket, ezenkívül rendszeresen segítette a környező termelőszövetkezetek kultúrcsoportjait. Gergely Mihály a monori József Attila gimnázium tanára, a DCM ifjúsági építő táborában végzett jó munkájával tűnt ki. valamint azzal, hogy az általa szervezett gimnáziumi irodalmi színpad a középiskolások versenye alkalmával kitűnő szerep­léséért arany plakettet kapott. (B) ____, , , ,«|„..,mrirmT-------------------—————«—— •' •- ‘-l .'1—‘ A fő feladat: eleget tenni a megnövekedett feladatúknak Az MHS megyei elnökségének ülése Szombat délelőtt kibővített elnökségi ülést tartott a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség Pest megyei elnöksége. Az ülésen jelen voltak: Sza­bó István altábornagy, az MHS országos elnöke, Házi Árpád, a Pest megyei Párt- bizottság osztályvezetője, Sal- lai Tivadar alezredes, Pest megye kiegészítő parancsno­ka, valamint a fegyveres tes- tüíetek és a társadalmi és tő- | megszervezetek vezetői, illet- f. ve képviselői. Szikra József őrnagynak, a } megyei elnökség osztályveze- ^ tőjének megnyitója után Ko- ^ zo Sándor, az országos elnök- í ség osztályvezetője ismertette' a megyénkben folyó hon- ; védelmi sportmozgalom ; eredményeit és feladatait. : Megállapította, hogy hazánk- j ban rendkívül szép eredmé- j nyékét ért el a mozgalom,! Pest megye azonban nem já-! rult hozzá kellően az orszá-I gos eredményeikhez. Igaz, me- l gyénkben sok új taggal nö-: vekszik az alapszervezetek és : klubok létszáma — de majd- i nem ilyen arányú a régi tagok : lemorzsolódása is. Ezt, s a többi hibát, elsősorban a volt elnökség rossz munkája idézte elő. A legfontosabb fel­adat most, hogy a megyei elnökség és intéző bizottság — a párt- és az állami szervek irányelveit figyelembe véve — jó kapcsolatot teremtsen a já­rási elnökségekkel, az alap- szervek, és klubok vezetősé­gével, mert csak így vár­ható javulás, A tartalékos tisztek, tiszthelyettesek, kato­nák nagyobb arányú bevoná­sa, a technikai szakkörök jó működése, a KISZ-szel és a Kilián-mozgalommal összefo­nódó sporttevékenység; álta­lában a jól és eredményesen szervezett és végzett munka a feltétel* annak, hogy megyénk országos szinten az élvonalba ke­rüljön. Ezután széleskörű vita kö- következett. A vita után a jelenlevőik egyhangúan meg­választották az MHS új Pest megyei elnökét, Bálint Gyula személyében, aki már 12 éve dolgozik — vezető beosztásban — a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség köte­lékében. (m. J.) baltán éppúgy, mint a DCM építkezésén. A hatás aránylag gyorsan mu­tatkozott, nemcsak a megma­radt brigádok erősödtek meg, hanem újabbak alakultak és felajánlást tették, versenybe léptek a szocialista brigád címért. Mi most a helyzet? A 41. építésvezetőséiSl amely a száz­halombattai építkezésen tevé­kenykedik, figyelemmel kíséri és segíti a brigádmozgalmat. Farkas János kubikos brigád­jában nyolcán dolgoznak. A felajánlást a brigád maradék­talanul teljesítette, nehezíti azonban a további eredmények elérését az a tény, hogy a gaz­dasági vezetők nem minden esetben tudnak a brigád-tagok számára összefüggő munkate­rületet biztosítani. Az ÉM 1-es Mélyépítő Vál­lalatnál azonban- ezt a hát­rányt már felismerték és erre a hibára a termelési osztály vezetői már felhívták az épí­tésvezetők figyelmét. Ugyan­ezt megtették az építéshelyre kiküldött szakszervezeti meg­bízottak is. Erre általában az építésvezetők legújabban már a tervfelbon-tásnál is gondol­nak. ígj teliát mód nyílik arra, hogy a brigádok ne szóródjanak szét a nagy kiterjedésű százhalombattai építkezés területén. Vácott még kedvezőbb a heiyzet. A DCM-munkálatok- nál meg erősebb alapokra si­került helyezni a brigádmoz­galmat.. Dicséretet érdemel a ti23-as építésvezetőségnél te­vékenykedő Toldi Miklós kő­művesbrigád. Létszáma is sze­rencsés: tizennégy tagból áll. Munkájukat figyelemmel kí­séri az építkezés MSZMP- szervezete és a szakszervezet is, rendszeresen értékelik a brigád teljesítményét. A tizen­négy kőm üves immár másod­szor szerezte meg a szocialista brigád címet. A G24-es építésvezetőségnél Nagy Mihály ácsbrigádja dol­gozik eredményesen. Az ácsok még nem értek el olyan si­kert, mint a kőművesek, ők most először teljesítették úgy a követelményeket, hogy el­nyerhették a megtisztelő cí­met; Ugyanitt tart Kiss Pál épí­tésvezetőnél, fenn a hegyen, a bányanyitásnál dolgozó Bagi Lajos bányászbrigád, mert el­ső ízben kapott szocialista cí­met. A bányászok pedig ne­A nyitott pihenőteres karámokban jól érzik magukat az állatok 100000 forintos tűzkár Pomázon Szombaton hajnalban két órakor a Budapesti Építő­anyagipari Vállalat pomázi te­lephelyén a kerámiaégető ke­mence olajtüzeléses berende­zésének elromlása következté­ben tűz keletkezett. A hely­színre kivonultak a budapesti és a váci állami tűzoltók, va­lamint a pomázi és szentend­rei önkéntes tűzoltók. Az ol­tást nehezítette, hogy a tűz színhelyétől másfél kilométer­re volt csak víz. A tűzoltók megfeszített, önfeláldozó mun­kájának köszönhető, hogy a lakótelep közepén levő tűz­fészket sikerült lokalizálni majd a tüzet végleg eloltani. Az épület tetőzetében, vala­mint a berendezési tárgyak­ban, s a telephelyen levő kész­árukban a tűz így is mintegy 100 000 forintos kárt okozott. VASÁRNAPI POSTA FEHER OLDAL Hiba nélkül természetesen nem lehet dolgozni. De a hibaszázalékot csökkenteni, arra törekedni, hogy minél kevesebb legyen az, ami fél­resikeredik, nemcsak lehet, hanem gazdasági szükségsze­rűség is. A selejt elleni harc­ról sokat beszéltünk, s egy időben csak beszéltünk róla. Az utóbbi esztendők jelentős javulást hoztak, s elég, ha csak egyetlen megyei üzemün­ket, a Diósdi Csapágygyárat említem, ahol a selejt nem­csak hogy mindig alatta, hanem jóval alatta van a megengedettnek. De van, ahol jócskán fe­lette ... Nemegyszer nagy port csa­punk körülötte, ha egy-egy brigádnak, kisebb kollektí­vának sikerül elérni a „saját MEO” színvonalat, azaz azt, hogy ellenőrzés nélkül kerül­hetnek munkadarabjaik to­vább. De nemegyszer elfeled­kezünk arról, hogy a zömnek, azoknak, akik még messze vannak ettől, jócskán akad feladatuk a minőségi száza­lék javításában. És ez a zöm az, amelyre sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk, első­sorban nem úgy, hogy több, selejt elleni harcra felszólí­tó plakátot helyezünk el a műhelyekben, hanem úgy, hogy kellő műszaki, technoló­giai színvonal biztosítása mel­lett megköveteljük a minő­ségi mutatók betartáisát. Mert a legtöbbször itt, a megkövetelten van a hang­súly. Kinek nem ismerősek az olyan viták, amelyek a meós és — főnökei között zajlanak le. Nem azért, mert a meós liberális, hanem azért, mert a meós „szőrösszívűségé­vel” veszélyezteti a prémiu­mot, a tervteljesítést stb., stb. Ilyen légkörben nemhogy elítélendő lenne a selejtgyár- tás, hanem egyenesen elné­zett, azaz hallgatólagosan megengedett dologgá válik, s próbáljon csak szólni még egyszer a minőségi ellenőr! Vajon a zsebre rakott néhány száz forint hány ezer forint­jába került a népgazdaság­nak? Vajon hány fogyasztó, legyen az magánszemély vagy kooperáló vállalat, mér­gelődik, dühöng s reklamál amiatt, mert efféle „szempon­tok” vezették azokat, akik hallgatásukkal az engedélyt ütötték rá a selejtgyártásra. Es ez csak egyik vetülete e kérdéshalmaznak. Mert nemcsak selejtgyártók, hanem selejtet gyártatok is van­nak, nem kevesen. A rossz konstrukcióra, a hibás tech­nológiára, az anyagi érdek­ből elfogadott, de különben használhatatlan újításra, az elavult gyártmányokra gon­dolunk. Mennyivel bocsánatosabb se- lejtet gyártatni, mint gyár- taniT Semmivel sem kisebb egyik a másiknál. Mégis: sokszor különbséget tesznek. A selej tgyártó meg­fizeti — kijavítja — a hibás darabot. A selejtet gyártató megússza figyelmeztetéssel, vagy azzal, hogy „ütemezze” be a másféle gyártást. Ilyen kétféle felelősség alapján azonban nem lehet Ítélkezni. Nem lehet az em­berek erkölcsi érzékére apel­lálni, nem lehet eredménye­sen harcolni a selejt ellen. A könyvben üresen ma­radt oldalak — apróság. Ap­róság a felfeslő cipővarrat, a napok alatt használhatatlan­ná váló, széttöredezett hegyű ceruza, mindez apróság. De vajon nem apróságokból áll össze egész életünk? Vajon nem ilyen apróságok jelzik napjainkat, s nem ilyen ap­ró bosszúságok tudják nagyon a kedvünket szegni? A sók kicsi sokra megy. Ha e sok apróságot népgazdasági szinten adjuk össze, súlyos milliók lesznek belőlük, ab­lakon kidobott, elfecsérelt milliók, olyan milliók, ame­lyeknek előbbre lépésünket, jobb holnapunkat kellett vol­na szolgálniuk, de amelyek nem szolgáltak semmit, ha­nem kárbavesztek, semmivé lettek, mintha csak zsák­számra eltüzeltük volna a százforintos bankókat. Selejtet senki sem akar gyártani. De mégis kikerül a keze alól. De az, hogy nem akar, még kevés. Akarjon — selejt nélkül dolgozni. Akarjon figyelmes, alapos munkát vé­gezni. Akarjon versenyre kel­ni azokkal, akik előtte jár­nak, akik jobban dolgoznak, akik többet érnek, mint ő. Akarjon képzettebb munkás lenni, hozzáértőbb vezető, akinél szaktudása egyik biz­tosítéka a kisebb hit>alehet6- ségnek. Ennek megértetése, tudat­ba ültetése nem könnyű fel­adat, de nem is olyan fel­adat, amelyet minduntalan to­vább tologatni, elodázni le­het. Sokat beszélünk, vitat­kozunk az új embertípus, a szocialista embertípus kiala­kulásáról. Elképzelhető-e ez az új ember úgy, hogy rosszul dolgozik, hogy munkájának fele vagy negyed része, de akár tíz százaléka is, hasz­nálhatatlan?! Elképzelhető-e az új ember selejtgyártóként? Vajon az uj embert nevel­jük, formáljuk, amikor a se­lejt ellen harcolunk? Termé­szetesen. A könyvben maradt fehér oldalak eltüntetése, kevesbedése egyben azt jelen­ti, hogy tűnnek, kevesbednek a „fehér foltok”, a meg nem hódított területek a társada­lomban is, hO'gy mindinkább egységes egésszé válnak a külön-külön emberek: olyan egésszé, amely nemcsak fel akarta, hanem fel is építette a szocialista t^-sadalmat. Mészáros Lázár \ Lapozom a könyvet, ahogy sorról sorra, oldalról oldalra haladok. S egyszercsak, ahogy áthajtom az oldalt, meghök- kenek: makulátlan fehér pa­pír vigyorog rám. Egy betű sincs rajta. Ejnye, nézzük csak. Sajnos, hiányzik egy teljes oldal. Mérgelődök, a ké­sőbbiekből próbálom kitalál­ni, mi is lehetett azon a pa­tyolattisztán maradt oldalon. De nem sokkal később újabb fehér oldatra akadok. Ez már dühítő. Le is csapom a köny­vet, magiamban azokat szid­va, akik keze alól kikerült a selejt. Másnap viszem vissza a könyvesboltba, megmutatom, kicserélik. Elnézést kémek ;— holott nem is ők tehetnek róla. Ezzel rendben is lenne \ a dolog, máir ami a saját, ; selej tre sikeredett könyvemet I illeti. ! De rendjén van-e a „fehér ' oldal”, az ilyen vagy olyan ; fehér oldal, amellyel — sajnos ;— nem ritkán találkozhatunk, \ s bosszankodunk, mérgelő- ; dünk, nemegyszer újabb ki- '• adásokra kényszerülünk? i Selejt mindig volt, van és lesz — hangoztatta egyik ille­tékes, akit — nem nyugodha- : tott bennem a méreg — a ■- könyv-ügyben felhívtam. A takarmányt csilléről rakják az állatok elé a központi istállóban (MTI foto) héz körülmények között telje­sítik felajánlásukat. Ugyancsak fenn a Naszály oldalában dolgozik a Bakos Sámuel bányászbrigád. Érde­kes, hogy a vezető régi hegyi lakos és szinte együtt fejlő­dött a DCM -építkezéssel, vált kitűnő, szorgalmas szakmun­kássá. A Bakos-brigád má­sodszor nyerte el a szocialista címet. Különösen magas létszámú a Mészáros Kálmán vasbeton- szerelő vezetésével dolgozó vasbetonszerelő-brigád. Hu­szonöt ember munkáját elég nehéz összehangolni. A brigád erősségei a fiata­lok, akik tevékenyen ve­szik ki részüket a társa­dalmi munkából és az építkezésen is megállják a helyüket. A vasbetonszerelő-brigád a határidők lerövidítésével vált híressé. A szerelők immár másodszor jutottak a szocialis­ta brigád cím birtokába. Biztatóan dolgozik ezenkívül még tizenegy különféle brigád, így elsősorban a kubikosok és a kőművesek erősen összeforrt közössége. Ez azonban még nem vég­leges eredmény, mert az épí­tők Vácott egy esztendővel ha­marabb akarják befejezni a munkát. A határidő-rövidítés jó alkalmat jelent arra, hogy újabb brigádok nyerjék el a szocialista címet. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha ma­radéktalanul teljesítik az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásai­kat; Mblnár Károly TÍZ KÜLÖNVONAT, ÖT HAJÓKIRÁNDULÁS Az IBUSZ júniusban tíz ki­ránduló különvonatot indít a fővárosból. Június 3-án Fo­nyódra, Balatonalmádiba, Egerbe, 10-én Fonyódra, Al­mádiba és Bánkra, I7-én Gyöngyös—Mátrafüredre és Dunaalmásra, 24-én pedig Al­mádiba és Dunaújvárosba. A nyár közeledtével megnö­vekszik a hajókirándulások száma is. Az IBUSZ kirándu­lóhajói öt alkalommal indul­nak el Budapestről, hogy 9-én és 16-án Leányfalura, 9-én, 20-án és 27-én pedig Horány- ba vigyék a turistákat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom