Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-03 / 128. szám
nwt MEGYEI </CíHan 1962. JÚNIUS 8. VASÁRNAP Áz erősebb segítse a gyengét! Azok, akik jól ismerik a magyar falu életét, tudják, hogy a parasztság rétegeződé- se a múltban milyen kegyetlen életszemléletet alakított ki. Az egyik ember lenézte, megvetette a másikat, sokszor még saját magának is ordasává . vált a parasztember. Nem csoda — a puszta megélhetésért és a természeti erők ellen vívott küzdelem rideggé, másokkal nem törődő, csak saját magáért élő-haló emberekké tette őket. Még a közmondás is azt tartotta, hogy „Kaparj kurta, neked is lesz!’’ Ez az elv sokáig érvényesült, bár voltak, akik áhítozták a szépet, a jót — egy jobb világról álmodoztak, amelyben az egyén az egész közösségért, a közösség pedig az egyénért él. Sokan voltak, akik nem hittek ebben. A tsz-szervezés idején megyénkben is hányán és hányán kérdezték, hogyan lesz majd a tsz-ben, segítenek-e rajtuk, ha elemi csapás vagy más kár éri őket — és mi lesz, ha a gvenge vezetés következtében nem boldogul szövetkezetük? Azóta élteit néhány év. Megyénk parasztsága meggyőződhetett róla, hogy a párt és az állam a tsz-eket nem hagyta magukra, segítette és segíti, hogy megtalálják az utat a boldoguláshoz. Szövetkezeteink zöme élt is a lehetőségekkel és tagjai számára biztosította a nyugodt megélhetést. Meg kell azonban mondani, hogy megyénkben is vannak tsz-ek, amelyek — a gyenge vezetés, rossz gazdálkodás következtében — sok nehézséggel küzdenek. Mi lesz velük? Magukra maradnak-e? A mi világunknak éppen az az ereje és nagyszerűsége, hogy senkit nem hagy magára, hogy benne az emberek segítik egymást. Nem egyesek emelkednek fel — mint a múltban —, hanem az egész társadalom. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja az a mozgalom, amely kibontakozásának tanúi vagyunk. Hogy ki indítottá el a mozgalmat — nem lényeges, fő, hogy él és nap mint nap újabb eredményeket hoz. Lényege: segítse az erősebb a gyengét; Segítse az erősebb tsz a gyengébbet a vezetési módszerekben, a -jó gazdálkodási és termelési módok elsajátításában, a munkaszervezési tapasztalatok átadásában. Járási pártbizottságaink — mint annyi sok más jó kezdeményezést — felkarolták a tsz- ek között megindult mozgalmat és az ő irányitásukkal újabb eredményeket érnek el a tsz-ek megszilárdításáért folyó munkában Az erősebb, jól gazdálkodó tsz patronálja a gyengébbet. Vezetőket enged át, akik az erős tsz-ben már bebizonyították, hogy értenek a gazdálkodás ezernyi kérdéséhez, az emberek irányításához, neveléséhez. Legutóbb az inárcsi Március 21 Tsé vállalta, hogy segíti a táborfalvi Május 1 Tsz-t. Az inárcsi Március 21 Tsz-t nem kell bemutatni olvasóinknak, tudják, hogy megysszer- te híres, jól gazdálkodó közösség, tavaly is 40 forintot osztott egy munkaegységre. Az inárcsi tsz a táborfalviak részére átengedte Sztancsik Józsefet, aki eddig az inárcsiak Sári községbeli üzemegységét vezette — kitűnően. Sztancsik Józsefet a táborfalvi Május 1 Tsz-ben megválasztották elnöknek. Jó szakember, ért a nagyüzemi gazdálkodáshoz és tapasztalatait, amit- az inárcsi Március 21 Tsz-ben szerzett — igyekszik majd Táborfalván is hasznosítani. Perényi István, a patronáló inárcsi tsz elnöke is segíti a táborfalvi tsz-t, hogy ott is olyan kiváló eredményt érjenek el, mint Inárcson. Nem egyedüli eset ez a megyében —, hosszasan lehetne sorolni, hány helyen és milyen formában segítik egymást a tsz-ek, és hol, milyen segítséget nyújtottak az állami gazdaságok a tsz-e-knek. Ennek már több éves tapasztalata van megyénkben. A Dánszent- miklósí ÁUami Gazdaság igazgatója például a Micsurin Tsz-t patronálja, úgy, hogy a tsz-tágok tír. Keleineh Györgyöt, az állami gazdaság igazgatóját megválasztották tsz- elnöknek is. Ismeretes, hogy Kókán a Kossuth Tsz-ben nehezen birkóznak meg a nehézségekkel — erről sokat írt a Népszabadság is. — KorataVINV\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\vvxv\\\\\\\^ r Kezesek, mint a bárány A napokban adtunk hirt arról, hogy az áporkai Vörös Csil- ] tag Termelőszövetkezetben a Nagy-család milyen kimagasló í eredményeket ér el a sertéstenyésztésben. Nagyék eredményei- ! nek titka az a végtelen türelem és szeretet ahogyan a szövet- \ kezet közös állományát gondozzák. Mindegyik kocának, sül- i dőnek neve van. Az állatok érzik gondozóik jóságát s ennek tulajdonítható, hogy valamennyi olyan 'kezes mint a bárány. vasszal Vaszil László elvtárs, a lőrindkátai Üj Világ Tsz elnöke elvállalta, hogy.— mint a kókai Kossuth elnöke is — segíti rendbeszedni a kókaiak szénáját. Vaszil Lászlót a környéken jól ismerik, még abból az időből, amikor a Kátai Állami Gazdaság főkertésze volt. Több mint másfél évtizedes tapasztalata van a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban —, amelyet egész biztosan Kókán is jól hasznosít. íme néhány példa: nálunk senki sem marad magára! A régi kapitalista szemléletet a szocializmust építő társadalomban új szemlélet váltja fel. 1 logy ez mennyire így van, arról azok is meggyőződhettek, akik a tsz-szervezésnél még kételkedtek ebben. A szövetkezeti mozgalom a parasztság egészének a mozgalma, község- vagy járáshatárok nem lehetnek az akadályai annak, hogy ez a mozgalom az egész parasztságot mind magasabb életnívóra emelje fel. Ennek egyik emelője és bizonyítéka a mi megyénkben is kibontakozó „segítse az erősebb a gyengébbet!” — nioz- galom sikere. Gáli Sándor Egyszerű számtan Az utóbbi hónapokban néhány új taggal gyarapodott Nagykovácsiban a Vörös Hajnal Tsz. Olyanokkal, akik azelőtt a fővárosba jártak be dolgozni, az iparba. Van közöttük esztergályos!, kazánkovács. lakatos, meg olyan is. akinek több szakmája is van, mint ifj. Dávid Andrásnak. Vele találkoztam közülük elsőnek a tsz majorjában, tőle kérdeztem meg hát, miért határozott úgy, hogy belép a tsz-be. — Számoltam — mondja egyszerűen. Aztán azt is elmondja, mivel és hogyan. A „Ganz-villanyban” dolgozott Budán. Első szakmája szerint elektroműszerész, de ott a turbógenerátor-szl- getelőben dolgozott. Ez is szakmája. Nyolc forint negyven fillér órabére volt. Nem keresett tehát rosszul, de... E „de” után a következőkben kaptam meg kérdésemre a választ: — Három műszakban dolgoztam. Harmincegy éves vagyok, nős. két gyermekem van. Naponta jártam be autóbusszal munkahelyemre. Befelé harminc perc volt csupán, kifelé azonban gyakran másfél órát is várnom kellett a csúcsforgalomban, amíg felfértem az autóbuszra. Ez napi két óra idő- veszteség. Az éjszakai műszakok idején alig válthattam szót a családommal. Most néhány perc alatt otthon vagyok. s még ha a nyári hónapokban hosszabb is a munkaidőm, mint a gyárban, akkor is több időm jut a családnak. Kényelmi, érzelmi, tehát emberi okok. Vannak azonban anyagiak is. Azok sem idegenek az emberi természettől. Ifj. Dávid András elhatározásában is döntő szerepük volt. Először is, megmarad a közlekedésre költött száz forint. Aztán az egy hold háztáji földön termett húsz mázsa kukorica. Ha eladja. Nem Is számolja, minek? Csak kérdezi: „hát nem szép jövedelemkiegészítés hónapokra elosztva?” Ha hízóba fekteti, abban kamatozik. De inkább a tsz-től vásárolja meg a kés alá hízott sertést. Ebből a kedvezményből származó hasznot sem Nem kell hajrázni Amit a háztáji hoz Készpénzelőleg Ifj. Dávid András számvetése TERV SZERINT HALADNAK AZ IDEI BERUHÁZÁSOK Miska, a szövetkezet apaállata „kedélyesen” tűri Juliska simogatását, pedig másokkal szemben nem ilyen „elnéző” Ha ló nincs, jó a koca is. A szövetkezet egyik legjobb anyakocája a Borcsa, még „játszótársnak'' is megfelel (Mihók felv.) Az élelmiszeriparban a múlt [ érvben beruházásra és felújí-! tásra fordított több mint egy- j milliárd forintból elkészült i többek között a zalaegerszegi j új sajtérlelő üzem, a diósgyő- ri édesipari gyár, a soproni sörgyár új gépháza, a szegedi konzervgyár raktára, valamint a kaposvári és a szolnoki, cukorgyár új letisztító üzeme. A múlt évre tervezett beruházások közül az idén adták át véglegesen a szentesi erőta- karmánygyárat, bár itt a munka már tavaly ősszel megkezdődött. A múlt évi üzembe- halyezésének eredményeként több mint . kétszeresére nőtt, az élel- mfezerfparbaffl a t i kár- Jttányélesztö-gyártás, a korábbi 228 vagonról 460 vagonra bővült a sajtérlelő kapacitás, naponta 250 vagonnal több borsót és 36 vagonnal több nyers paradicsomot dolgozhatnak fel az idén. Ebben az évben több mint 800 millió forintot terveztek beruházásokra az élelmiszer- iparban. Az egész keretből legnagyobb arányban a konzerv- és a tejipar, valamint Malomipari Terményforgalmi Igazgatóság részesedik. A folyamatban levő 46 nagyobb beruházásból az idén harmincegyet kell befejezni. A Minisztertanács is kiemeltnek minősítette a békéscsabai és a nyíregyházi konzervgyárat. a budapesti sertésvágóhíd hűtőházát, a szegedi szalámigyár bővítését, a békéscsabai hűtőházat, valamint a hatvani cukorgyár erőművének építését. Az eddigi tapasztalatok szerint a hatvani erőmű kivételével, a kiemelt beruházások építése jó ütemben halad, az erőműben a kazánszerelés lassúsága és a turbina szállításának késése veszélyezteti az tizembe helyezést a feldolgozási idény kezdetére. A békéscsabai konzervgyárban már a közeljövőben, a hűtőházban pedig a harmadik negyedévben sor kerül a próbaüzemelésre, .más, jelentős, beriiházár sok, például a rákospalotai teipalaokozó, az újszászi tárház, valamint a hatvani konzervgyár raktárainak és paradicsomüzemének építési munkái jó ütemben haladnak. nehéz kiszámolni. S hát még az igazolatlan mulasztás „bűnébe” nem esett dolgozóknak közgyűlési határozatban biztosított terményvásárlási kedvezmények? S a zárszámadás utáni, néhány havi átlagjövedelemnek megfelelő prémium, ami máris biztosra vehető, mert jó itt a munkamorál és biztos a gazdasági vezetés. Meg aztán itt is van társadalombiztosítás. S nem utolsósorban megkönnyítette „hazatérési” elhatározását a habi két részletben folyósított készpénzjavadalmazás. Annak évi átlaga egymagában megközelíti régi munkabérét. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy még a szakmáját sem kellett feladnia — amolyan műszaki mindenes a tsz-ben — látnivaló, milyen jól oldotta meg' ifj. Dávid András életének ezt az egyszerű számtani feladatát. Ferencz Lajos A szocialista brigád címért versenyeznek Jóformán fél esztendeje sincs még, hogy az üllői Kossuth Termelőszövetkezet állattenyésztő brigádja Komcsik Józsefné vezetésével elhatározta, versenyre kel a szocialista brigád cím megszerzéséért. Részletes tervet állítottak össze a brigád tagjai, s írásban rögzítették, milyen módon akarnak méltóvá válni a megtisztelő címhez. Vállalásukban, túl a munka gondosabb elvégzésén, tekintélyes társadalmi munka is szerepel, többek között megTAKARÉKOSKODNAK Kicsiből lesz a sok — tartja a közmondás, s a tanítást a vérségi Törekvő' Termelőszövetkezet gazdái és vezetői is megszívlelték. Az utóbbi időben mind több gondot fordítanak a szövetkezetben a takarékosságra. Túl a termelés gondosabb megszervezésén és irányításán, a vezetőség figyelme arra is messzemenően kiterjed, hogy feleslegesen egy fillért se adjon ki a szövetkezet. Tavaly a például a teljesítményeket a munkacsapatvezetők mérték és számolták. Erre a célra a szövetkezet évente kilencszáz munkaegységet használt fel. Most már bérelszámoló állapítja meg és írja jóvá a tagoknak járó munkaegységet, a brigádvezető napi jelentése alapján. Ily módon évi 564 munkaegységet takarít meg a gazdaság. A múltkoriban két istálló közé akartak villanyvezetéket építeni, magán villanyszerelővel. A mester jó keresetet remélve, alaposan ..megnyomta” ceruzáját a benyújtott költségvetésen. Igen ám. csakhogy a vezetőség est nem fogadta el. Ügy határozott, hogy a tsz „ezermesterei” is el tudják végezni a szerelési munkálatokat. Amint készen lesznek, a körzeti szerelő hivatalosan ellenőrzi maid a munkát. Ezzel az intézkedéssel több ezer forintot takarítanak meg. Tovább lehetne sorolni a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a vérségi Törekvő Tsz-t mind a vezetők, mind pedig a tagok a magukénak érzik. (s. p.) fogadták, hogy az istállókat rendszeresen kimeszelik, a tanyaközpontot tisztán tartják. Eddig például 216 óra társadalmi munkát végeztek, munkájukat dicsérik a szépen kitakarított, fehérre meszelt istállók. Ök készítették el a nyári karámokat, sót, a kisebb javításokat is. A vásártéri és a Gyár utcai tanyát rendbehozták, s megígérték, hogy a íanyáijc tisztaságára egész'éven át vigyáznak, ígérték, hogy az állatok lelkiismeretesebb gondozásával, etetésével két százalékkal növelik a tejtermelést. Ezt már teljesítették. Nemcsak a közös munkából, s a társadalmi tevékenységből veszik ki részüket, hanem magánéletükben is példát mutatnak. Közösen járnak el szórakozni, tanulnak, művelődnek. Az üllői Kossuth Termelő- szövetkezet Béke-brigádjának máris híre van a környéken, a jó példa nyomán a környező termelőszövetkezetekben egyre több brigád jelenti be részvételét a szocialista brigád mozgalomba. „Magyarország a második világháborúban" — oroszul A Szovjet Világirodalmi Kiadó gondozásában Moszkvában megjelent orosz nyelven a „Magyarország a második világháborúban” című okmánygyűjtemény. Félúton Fene és Rád között, utunk bal oldalától talán száz méterre kecskéket látunk. Láttam már kecskéket legelni sokszor, de nem így. Nálunk a kecskéket ritkán őrzik nyájban. Legtöbbször a disznócsordába verik, vagy inkább kipányvázzák. De itt most nagy kecskenyáj legel, amit a pásztor így indokol: — Itt mindig több volj a kecske, mint a tehén. De nem kell lebecsülni a kecskét, mert a házitejet ez is megadja. Ráadásul tavasztól őszig a kecskének nem kell dara, télen meg elég neki egy marék kukorica is. Eszembe jut most a mesebeli király, akinek a bölcsek a boldog ember ingét javaii- ták írként a bajára. A mesebeli király boldog emberének ugyanúgy nem volt inge, mint a pénei kecskepásztornak, amikor nála jártunk. A kabátja nyitva védte a felsőtestét a bokrok ■ tüskéitől, meg a naptól. Ez a práktikus hegyipász- tor-mundér persze csak ■ legeltetés alkalmával használatos. A penci kecskepásztor Akkor is úgy, ha nagy a meleg. — Mondja meg, kedves Szlenka bácsi — kérdezzük, miután kölcsönösen bemutatkoztunk —, mennyibe kerül egy kecske? — A fejőse ötszáz-hatszáz forint, a választási pedig 'kétszáz. Venni akarnak tálán? — Hát akkor maguknak megmondhatom, hogy á hentesnek nyolcvanért adjuk a gidát. Tudják: az úgy van, kétszáz ha veszik, s nyolcvan, ha nem. Előveszem a jegyzet- blokkomat, s felírom a kecskék számát. Ötvenhat szarvas és szarvailan jószágra vigyáz a pásztor, <fe ez a szám — úgy mondják — a nyáron még emelkedik. Belátom, hogy a kecskékhez keveset értek, mert mindig azt hittem: a szarvak a bakok jelvényei. Szlenka bácsi meg kioktat móddal, fe- .lejthetetlenül, hogy Pencen nem hagynak szarvas bakot, de a fejésnél sem kedvelik a döfő szerszámokat. Ha egy jó anyának szarvas leánya születik — kénytelen-kelletlen — meghagyják. Frissen is fogyasztják a kecsketejet, de kávéval vegyítve szívesebben. Előfordul, hogy némelyik kecskének sós a teje, hát abból túrót és sajtot csinálnak. A teljesítmények után érdeklődve, megismerke- dek Jutkával, özvegy Körmendi Károlyné fejőskecskéjével, amely naponta három liter tejet gyűjt duzzadt emlőjébe. Ugyanennyit megad még több gazda- jószága is, példának okáért Döbisz Mihálynéé. A szarvas anyákon nem térek napirendre könnyen, amit a pásztor félreért: — Jótállók érte, hogy a tejük nem szagos. Nekem van szarvas és szarvatlan anyakecském is, de különbség nincs a tejük között. — Hát mi lenne? Ekkor jön rá arra Szlenka, Pál, hogy én mit sem tudok a rágalomról. Szemmel láthatóan mérges, hogy éppen ő terjeszti feleslegesen a locsogást, amikor olyan nagyon ellene van. — Mert hát van ilyen babo- naság, ha nem tudná, de ne higgye el azt senkinek. En már minden szarvas kecskének megszagoltam a tejét. Közben a csalánon csámcsogó négylábúak a pásztornak nem tetsző irányba térnek. — Ha-a-ajtsd vissza! — kiáltja Pali bácsi, kutyának szóló hangon. Kutyát mi sehol sem látunk, egy árva csaholás se veri fel a csendet, de a kecskenyáj egymást taposva tülekedik vissza. — Tavaly még volt kutyám — magyaráz mosolyogva — és ezek még nem felejtették el a fogát. Búcsúzóul a lelkemre köti, hogy csak jót írjak a kecskéről, mert az csalk dicsérni való. Pencen szereti mindenki, s vallja, hogy a tehéntejnél is jobb a teje. Nagymiklós István
