Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-24 / 146. szám
4 1962. JÜNIUS 84. VASÁRNAP KÉZZELFOGHATÓ TÁVLATOK Az ötezer lakosú, vagy ennél nagyobb lélekszámú községek 1963. január 1-től ■függetlenített kultúrigazgutót és függetlenített könyvtárost kapnak. a szűkszavú hír ennyiből áll. Jóformán még nem is hozták nyilvánosságra, s csak az érdekelt szakemberek között került szóba. Azok között, akik már most. fél évvel a jelzett határidő előtt, a Művelődésügyi Minisztériumban és a megyei tanácson — s néhány nap múlva már a járási tanácsokon is — terveznek, számolnak, intézkednek, hogy ez a jelentős döntés az adott dátumra valósággá váljék. Az intézkedés az eddig elhanyagol nagyközségekben is a megfelelő helyre teszi a másod-, vagy a harmadrendű ügyként kezelt népművelést. ezért rendkívül nagy jelentősége van. Hátasa, eredménye. minden bizonnyal már néhány hónap alatt kézzelfogható lesz. Mit jelent Pest megyében ez a változás? Talán vala- menyi megyét megelőzve — nagyon sokat! Nálunk található ugyanis a legtöbb ötezer lakoson felüli község, s bár megyénk az ország szivében fekszik, községeink kulturális ellátottsága nem mondható jónak. Harminchat nagyközségünk van, de mindössze tizenhárom helyen dolgozik függetlenített kultúrigazgató. Az általuk vezetett művelődési házak közül öt — az aszódi, a gödöllői, a manor!, a nagy- kátai és a ráckevei —, járási művelődési ház Is egyben, s több személlyel dolgozik. Ugyancsak járási funkciókat lát el a budakeszi is. Huszonhárom nagyközségben csak tiszteletdíjas igazgatója van a művelődési háznak, aki havi 400—500 forintért, napi két-három órát szentel — egyéb munkája mellett — a helyi lakosság művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére. Ilyen körülmények között természetesen nem lehet sokat várni. A kultúra helyi művelése sokszor kimerül egy_egy színdarab több-kevesebb sikerrel történő előadásában, vagy egy tánccsoport alakításában. Ezen túl a helyi erőből nem egyszer csak táncmulatságok, asztalitenisz-, rex- és ultipartik rendezésére futja. Természetesen jócskán vannak olyan községek is, ahol egy-egy pedagógus, vagy más lelkes ember, nem a pénzt és a ráfordított időt nézi, hanem szíwel-lélekkel dolgozik, s pezsgő kulturális életet teremtett. Ezek az emberek viszont kétszer-háxom- szor annyit végeznek — minden különösebb elismerés nélkül — mint azok a kollégáik, akik szántén lelkesen ugyan, de csak egy kisközségben, szerényebb keretek között működnek. S ilyen áldozatot nem lehet állandóan és szó nélkül elfogadni. A huszonhárom község közül hatnak — Budaörs, AJ- bertirsa, Vecsés, Dunaharasz- ti, Szigetszentmiklós és Dunakeszi — a lakossága meghaladja a tízezer főt. Egy pedig, Érd, talán az ország legnagyobb községe huszonháromezer lelket számlál a legújabb adatok szerint. Ekkora községek népművelése tehát — egy-két tiszteletdíjassal és társadalmi munkással — nem mondható megfelelőnek. Az igények pedig valóban nőnek, s a falusi ember (dehát lehet Érdet, Budaörsöt, Pilisvörös- várt, Dunaharasztit és Dunakeszit falunak nevezni?) életfelfogása, életmódja valóban változik, városiasodik. S ezt a tényt — amely éppen az utóbbi évek változásainak egyik hasznos gyümölcse — számításba kell vennünk. Ezért üdvözöljük örömmel a Művelődésügyi \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\va 4 Minisztériumnak ezt a na- f gyón időszerű lépését. | Az intézkedés nem merül ^ ki csupán a „státusz” meg- ^ adásában. Ezen túl, az ed- ^ digi tiszteletdíjas vezetőkkel fj működő művelődési házak ^ a kiemelt községi művelő- ^ dési házalt soréba lépnek, s '/, a függetlenített igazgatóval f együtt a korábbi 6—8—9 ezer | forintos évi állami támo- 4 gatás helyett egységesen 45 í ezer forintot kapnak majd ? évenként, amelyet a megyei 'f tanács költségvetésileg biz- 'f tosít. á Az intézkedés tehát va-1 lóban nagy horderejű, s a fa- £ lusi népművelés nagyarányú ^ kibontakozását teszi lehe- ^ tővé. Ehhez azonban az £ szükséges, hogy a nagyköz-1 ségekben levő művelődési ^ házak élére arra hivatott, £ megfelelő iskolai végzettség- ^ gél, népművelési gyakorlat-1 tál, intelligenciával rendel- f kező emberek kerüljenek, '<j akikre rá lehet bízni egy 'j 5—10—15 ezer lakosú község ^ kulturális életét. ^ Bár a jövő esztendő eleje ^ még messize van,, mér most, ^ az elkövetkező napokban el ^ kell gondolkozniuk a já- ^ rási és a községi vezetők- í nek, hogy kit állítanak majd ^ a fontos posztra: lehet-e füg- fj getleníteni az eddigi tiszte- fj letdíjas vezetőt. vállalja-e ^ alkalmas-e, vagy pedig új ^ ember után keli-e nézni? A ^ kinevezés joga a községi ta- 'f nácsé lesz. A kinevezéshez ^ azonban szükséges lesz a já- fj rási tanács egyetértése is. S í ettől a választástól, s majda- ^ ni kinevezéstől függ, hogy fj egyes nagyközségek megér- fj demeliék-e a támogatást; ^ tudnak-e élni a kapott le- ^ hetőségekkel? Egy 10—15—20 ezer lakó- ^ sú község eleven kulturális í életéhez egy-két függetlenített ember munlcája azonban kevés. Tevékenysége, működése csak úgy lesz eredményes, ha mögötte állanak a község vezetői, a község társadalmi és tömegszervezetei: ha a népművelés valóban társadalmi ügy lesz minden községben. Tenkely Miklós VXVNX>^XVNXXXNXXXXVXXXXXVXVVXXXVN.XXX>NV<N Ebben a hónapban mutatják be filmszínházaink éltű ember című színes, szovjet filmet \\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\ KÖNYVESPOLC Traven: suk. Hát szabad az elöljárókkal gorombáskodni? Az ilyen viselkedésért Fül- késovot kétszer-háromszor szigorúan rendreutasították. Aztán lehiggadt. Nehezebb volt megszokni az új méreteket. Azelőtt milliós tételekről szóló okmányokat irt alá, most meg csak holmi négyjegyű számokkal volt dolga. A három nulla volt-nincs. Azelőtt sok száz vagon állásáért mégcsak dorgálást sem kapott, ma pedig két pullman- kocsi késedelmes kirakásáért már megrovással fenyegetőznek. De legkellemetlenebb és legbosszantóbb az volt, hogy ellensége támadt, akivel nagyon nehéz volt küzdeni. Ez az ellensége magas állást töltött be a vasútnál és ... a Fülkesov nevet viselte. — Igazgató elvtárs — fordul Fülkesovhoz a tervosztály vezetője. — Utasítás szerint le kell adnunk 20 tonna fémforgácsot. — Várjon csak — csodálkozik Fülkesov — összesen 10 tonna fémet kapunk egy évre. Ki volt az a bolond, aki ezt a rendeletet aláírta? A tervosztályvezető szó nélkül leteszi az igazgató asztalára a „fentről" érkezett papirt. Rajta a követloező aláírás: „Fülkesov". Fülkesov zavartan hallgat: eszébe jut. hogy fél évvel azelőtt valóban aláírta ezt a rendelkezést. Bármiről volt is szó — a létszámmal kapcsolatos zűrzavarról, vagy a nyári felszerelés kicseréléséről, új épülettömb építéséről vagy fürdő létesítéséről — az igazi Fülkesov útjában mindenütt ott állt a hajdani Fülkesov a maga rendelkezéseivel, utasításaival és előírásaival. „Micsoda gyalázat, nem marad más hátra, mint hogy megváltoztassam a nevemet!" — gondolta olykor csüggedten a gyárigazgató. „No, és mi történt azután? — kérdi az olvasó, és találgatni kezd: „Fülkesov mindent megértett és megjavult." Vagy egy másik változat: „Újra magasabb beosztásba helyezték. és megint jói megy a sora..." De a helyzet másként is alakulhatott volna: „Egy barátja új állást talált számára, ahol a Fülkesov által korábban kiadott rendelkezések és utasítások nem érvényesek". Hát sem az első. sem a második, sem a harmadik változat nem következett be. A végzet, amely FüVkesovot ufol- érte, nagyon tragikus és igen szánalomraméltó volt. ... Egy hideg téli napon a területi központba indult. Ha ez azelőtt történt volna. Fülkesov gépkocsin ment volna, de most nem volt saját autója. Nem maradt más hátra, mint az állomásig autóbuszon, onnan pedig vonaton utazzék. Az autóbusz késett és csak akkor érkezett az állomásra, amikor a vonat már utolsót sípolt. Fülkesovnak éppen csak annyi ideje volt, hogy felugorjék a kocsi lépcsőjére. Azután valami rettenetes dolog történt. Megrántotta az ajtót, de nem nyílt ki. Megrántotta még egyszer, de hiába. ígéret volt csupán? Néhány nappal ezelőtt egyik Pest megyében élő. jónevű \ festőművész ismerősömmel találkoztam egy kiállításon. A rö- ; vid üdvözlés után félrehúzott a sarokba és tárcájából újságki- ; vágást vett elő. Elém tartotta s biztatott olvassam el. Megtettem, s nem kellett nagy képzelőerő ahhoz, hogy a ; Pest megyei Hírlap egyik, korábban megjelent cikkére is- ! merjek. (Mint utólag utánanéztem, a lap 1961. december 14-1 ; számában jelent meg.) A cikk arról az ankétről íródott, atne- ! lyet a megyei tanács vezetői rendeztek a VIII. megyei képző- ; művészeti kiállítás alkalmából művészeink számára. Az írás ! szerint Chemez Árpád festőművész vetette fel azt a gondolatot, < amely már hosszú idő óta foglalkoztatta képzőművészeinket: ! ..helyes lenne, ha a megyei tanács pályázatot hirdetne nap- : jaink életének ábrázolására”. A cikk tanúsága szerint az osz- ! tailan helyeslésre találó javaslatot támogatták a megyei ta* ; nács jelenlevő vezetői is akkor, amikor kijelentették: „a jö- j vőben erkölcsi és anyagi tekintetben egyaránt hathatósabb tá- ; mogatást nyújt majd munkájukhoz a megyei tanács ...” Arról ! is szó került ezen az ankénton, hogy május 1-re meghirdetik a S pályázatot. Azóta fél esztendő telt el. intézkedés azonban mindmáig ! nem történt. Lehet, hogy az Ígéret továbbra is csak ígéret ; marad? JACQUES PRÉVERT*: CSALÁDI ÉLET Meleg harisnyát köt az anya A fiú elment a háborúba Az anya természetesnek találta ezt És mit csinál ilyenkor az atya? Elfoglalt minden pillanata Az anya harisnyát köt A férje üzleteket A fiú valahol a harctéren lehet Természetesnek találja ezt az apa Hát a fia a fia Mit minek talál a fia? Nem talál semmit katona neki nem kell gondolkodnia Anyja harisnyát köt apja üzleteket Ö a fronton s ha megkötik a fegyverszünetet Az üzletben apja társa lehet Egyelőre azonban háború van az anya tovább kötöget Az apa tovább köti az üzleteket Csak a fiú nem csinálja tovább elvitte egy ütközet Az apa és az anya a temetőbe siet Természetesnek találja ezt néha nyer az ember néha veszt Az élet megy tovább folytatják a kötést háborút üzleteket Megy tovább minden ahogy mehet Ök helyeslik az ilyen életet Míg szorgalmasan kötni lehet Harisnyát üzleteket összekötni háborút üzletet temetőt életet. Oltsátok el a villanyt A fényárban két füstifecske fészkében toporog a kapubolt felett s fejét forgatva egyre lesi az éji neszeket. S az éjszaka merő fehérség > És a hold feketéink a nyüzsgő holdlakóktól S egy jóbolond hóember e hold kapuján bekopogtat Oltsátok el a villanyt a Győzelem terén két szerelmes szerelmeskedni kezd Oltsátok el a villanyt mert meglátják szegényeket Céltalan sétám arra vezetett rájuk akadtam én szoknyáját a lány visszaeresztette a fiú behunyta szemét ám a lány szeme lángra villant úgy parázslott az mint a szén A fényárban két füstifecske fészkében toporog a kapubolt felett s fejét forgatva egyre lesi az éji neszeket. * A ma legnépszerűbb francia költőjének az Európa Kia- lónál most megjelent Maszkabál című kötetéből. ' ......wwvwwwWV.WV.WWWWWWWvWW \ Fülkesov elvtárssal baj tör! tént. : Hosszú ideig vezető állást ! töltött be a vasútnál, de egy- \ szercsak alacsonyabb beosztás- i ba helyezték. Jóval alacso- ! nyabb beosztásba. Ha megki- \ séreljük elképzelni a lefoltozás ! pályáját, akkor a lelőtt repü- ! lőgép által húzott füstcsíkhoz ; hasonlíthatjuk. I Ä I p \ Wl\ Fülkesov ugyanahhoz a vas- útigazgatósághoz tartozó egyik '/. kis üzem vezetője lett. y ff Hogy elkerülje a megbántott $ ember iránt rendszerint meg- ft nyilvánuló sajnálkozást, igye- ^ kezett könnyedén felfogni a í dolgot és tréfásan mondogatnia: fj — Annyi baj legyen! Olya- Z nők vagyunk, mint a kato- f nák... y ff, Ha-ha-ha! Megyünk, ahová f> küldenek... y f De nehezen viselte a sorsát, 'ff Jaj, de nehezen! Állandóan j kordában kellett tartania ma- 'j gát és tekintettel lennie új á helyzetére. Voltak azonban 'f olyan percei, amikor megfe- 'f ledkezett magáról és ráripa- | kodott feletteseire: fj — Hogy merészel ilyet ten- fy ni velem? Egy-kettő és repül! n Aztán észretért és rémüteté- f ben torijára forrt a szó: fe- f lettesei tegnap még alantasai voltak, ma pedig ő az alantaBORISZ JECOROV: A FÜSTCSÍK így utazott a következő állomásig. a kocsi lépcsőjén — borzalmas szélben és farkasordító hidegben. Amikor a vonat végre megállt és Fülkesov kilépett a peronra, úgy érezte, keze-lába merev és egész teste mintha fából volna, sőt. inkább üvegből. — Rosszul van? — kérdezte a közelében levő kalauznő. Fülkesov jeges tekintettel mérte végig, kiáltani alkart, de csupán ezt suttogta: — Disznóság! Egy egész megállót a lépcsőn utaztam, Miért zárják be az ajtókat? — Nincsenek bezárva — felelte a kalauznö. — Próbálta kinyitni? — Próbáltam — mondta Fülkesov, és megmutatta, hogyan rángatta az ajtót. A kalauznö részvéttel nézett rá és megkérdezte: — És a másik irányban nem próbálta? ... Fülkesov súlyos betegség után nyugdíjba ment. Szomorúan végződött a pályafutása. És miért? Fülkesov elvtárs, a vasút hajdani magasrangú dolgozója nem tudta, melyik oldalra nyílik a vasúti kocsi ajtaja. Az általa kiadott rendelkezésekről és utasításokról pedig szólni sem érdemes. Gellert György fordítása védéseket, ismeri a rabszolga- munkát, ismeri a kapitalisták könyörtelenségét,, , s ismprj a bársonyszaiónokban dívó cinizmust. Traven az elnyomottak. a kizsákmányoltak krónikása. Első regénye óta töretlen ez az eszmei vonal. A halálha- jóban is a mérhetetlen kizsákmányolást. a proletárok életének semmibevevését írja meg megrázó erővel. Könyvei, amelyek 1926 óta rendszeresen mii- ' liós példányszámban jelennek ; meg az öt földrészen, szenzá- í ció erejével hatnak. Nagyon ! örülünk, hogy a Szövetkezetek : Országos Szövetségének kezde- í ményezésére a szövetkezeti ! Kincses Könyvek sorozatban ! láthatott most napvilágot ez a ! jelentős regény, s olcsó. 6 fo- ! rintos áron juthat el, közel 30 \ ezer falusi olvasóhoz, örülünk ! neki, mert tapasztalataink sze- ! rint a községi könyvtárak pol- í caira csak elvétve jutott el ed- í dig Traven néhány munkája. \ A Mahagóni-sorozat például a ; legnagyobb ritkaságnak szá- \ mit. (Európa Könyvkiadó) | nun» PERECES : A népszerű Gyermekszín- ! pad sorozatban nagyon ! érdekes és hasznos kötet je- í lent meg, a Móra Ferenc í Könyvkiadó jóvoltából. ; A kötet a kis óvodásoktól a j 14 éves serdülőkig, minden ; korosztálynak ad megfelelő je- \ lenetet. vagy színdarabot, ; olyat, amelyhez viszonylag ke- | vés díszlet, s kevés kosztüm | szükséges, tehát „színrevitele” í nem jelent különösebb gondot ; Az élvezetes, és a gyerekek | között bizonyára nagy öröm- \ mel fogadott kötet Fekete ; Gyula, Heves Ferenc. Kopré S József, Mándy Iván, Szinetár | György. Tordon Ákos, Tót- \ falusy István és Zolnay Lász- \ ló egy-egy jól sikerült, üde, 5 kedves jelenetét illetve szín- ^ darabját tartalmazza. ; Nagyon hasznosnak látszik, hogy a kiadó gondosságából 5 részletes és gyakorlatias ren- \ dezői tanácsadás is került var 5 lamennvi darabhoz. Ez lénye- \ gesen megkönnyíti nemcsak a 5 szereplő gyerekek, hanem a \ rendező pedagógusok dolgát is. j A rendezői tanácsokat Csuto- ; rás Márta írta. A rajzok Kö- i peczj Bócz István munkái. K i tudja, hányadik kiadásban, s ki tudja hány ezredik példányban, újra megjelent magyar nyelven B. Tra- vennek, az ismeretlenül is legendás hírű írónak az első regénye, A halálhajó. Az íróról nem tudunk semmit, a titokzatos ismeretlenség homályába burkolózik, s csak a művei beszélnek róla. helyette. De ezek a művek elárulják. hogy alkotójuk ismeri a legmélyebb emberi szenA halálliajó
