Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

#Clf MFC I K I xMívlao 1962. JÚNIUS 21, CSÜTÖRTÖK Enyhülés Algírban Összeomlás előtt az OAS, meneküléshez készülődnek a vezetők Az „új baloldal'4 a bonni militaristák politikája ellen Algéria fővárosában kedden este eltűntek a szögesdrót- akadályok, megszűnt a külön­böző tilalom a járókelő és gép­kocsiforgalomban. A kijárási tilalom eltörlése óta ezek olyan újabb intézkedések, amelyek a kedélyek megnyugvását előse­gítették. Szerda reggel a szakszervezeti felhívás­nak eleget téve, az arab munkások tömegesen je­lentek meg a város euró­pai negyedében, hogy is­mét munkába álljanak. Pierre Dumont, Algír pre­fektusa felszólította a közigaz­gatási apparátus vezetőit és a vállalati vezetőket a munka folytatására. Kedd este Susini, az OAS egyik ismert politikai vezére jelentkezett az algériai titkos adón. 48 órás ultimátumot kö­tött ki a Rocher Noir-ban lét­rejött megállapodás algériai részről történő támogatásának „bebizonyítására”. Arra hivat­kozva, hogy a titkos hadsereg a maga részéről abbahagyta a harcot és fegyelmezettséget ta­núsát, követelte, hogy a másik tárgyaló fél 48 órán belül te­gyen intézkedéseket az európai származású algériaiakból to­borzott egységeknek a helyi rendfenntartó erőkibe való be­vonásáról. Ha ez nem történik meg, Susini szerint az OAS nem vállalhatja a felelősséget a végzetes „belső elvérzésért”. Nem akadályozhatja meg a tö­meges kivándorlást, ellenben a „védelmi erődítmények” létre­hozására összpontosítja erejét. A Reuter kommentárja sze­rint a fenyegetőzéseik ellenére csaknem biztosra vehető, hogy az OAS Nyugat-Algé­ria egy-két városára szorít­kozó ellenállása összeomlás előtt áll. l légiforgalmi vezetőségtől kapott tájékoztatás szerint az OAS nyomást gyakorol a veze­tőségre, hogy segítsék hozzá az OAS vezetőit a meneküléshez. Aem isme tűrni Siet meg LkimumIm tragédiája! Gizenga védőinek sajtóértekezlete Gizenga volt kongói minisz­terelnök-helyettes védelmét tíz ismert jogászból álló nem­zetközi kollégium látja el. A kollégium tagjai kedden saj­tóértekezletet tartottak, ame­lyen Szikhe Kamara neves guineai jogász, a kollégium el­nöke kijelentette: azt a fel­adatot tűzték maguk elé, hogy védelmükbe vegyék a törvény­telenül letartóztatott és jelen­leg is fogva tartott Gizenga volt miniszterelnökhelyettest. „Ismerni akarjuk Gizenga le­tartóztatásának körülményeit és ezért követeljük, tegyék le­hetővé, hogy Kongóba utaz­zunk — mondotta Kamara. — Nem akarjuk, hogy Gizengá- val megismétlődjék Lumumba szomorú sorsa”. A kollégium egyébként fel­hívással fordult a nemzetközi közvéleményhez. A felhívás rámutat; az utóbbi időben Leopoldville-ből riasztó hírek érkeznek Gizenga sorsát ille­tően. A jogászkollégium fel­hívja a figyelmet erre és fel­szólítja a nemzetközi közvé­leményt: tegyen maximális erőfeszítéseket annak megaka­dályozására, hogy Gizenga Lu­mumba sorsára jusson, köve­telje Gizenga szabadonbocsá- tását. „Üj baloldalnak” nevezi ma­gát az a nyugat-berlini ellen­zéki ifjúsági csoport, amely fellép a bonni militaristák ve­szélyes politikája ellen. E cso­port a német ifjúság szocialis­ta szövetségének tagjaiból, egykori szociáldemokratákból és pártonkívüliekből áll. A na­pokban Nyugat-Berlinben nyilvános gyűlést rendezett a csoport és ezen ismertette po­litikai célkitűzéseit. Az új baloldaliak fő felada­tuknak tartják a felvilágosító munkát a lakosság körében, hogy elősegítsék minden erő összekovácsolását az atomhá­ború ellen, a kiélezett nemzet­közi kérdések békés megol­dásáért és a demokratikus szabadságjogok megőrzéséért. A gyűlés szónoka kijelentette, hogy a Német Szociáldemok­rata Párt jelenlegi vezetősége Adenauer segítő szervévé vált és még a burzsoá demokra­tikus ellenzék feladatait sem teljesíti. Ismét kudarcba fulladt az amerikai magaslégköri atomrobbantási kísérlet Guayanában 65 tüntetőt megsebesítettek a rendőrök Catayee írancia-guayanai pártonkívüli képviselő a fran­cia nemzetgyűlés keddi ülésén szót kért. — Tájékoztatni aka­rom képviselőtársaimat a Francia-Guayanában történt súlyos eseményekről, amelyek­nek 65 sebesültje van —mon­dotta a guayanai képvisélő. A Hruscsov beszéde a grivicai vasúti főműhelyben rendezett nagygyűlésen (Folytatás az első oldalról) minden néppel, nem avat­kozunk más népek bel- ügyeibe. A népek maguk válasszák ki azt a társa­dalmi rendszert, amely a legjobban megfelel nekik. Természetesen eljön az az idő — és mi ebben szilárdan hiszünk —, amikor a szocializ­mus vörös zászlaja leng majd az Amerikai Egyesült Államok felett is. Nem mi fogjuk ki­tűzni ezt a zászlót, hanem ma­ga az amerikai munkásosz­tály, az amerikai nép. Javasoljuk az Egyesült Air lamoknak és más országoknak — folytatta a továbbiakban Hruscsov —, hogy írjuk alá a békeszerződést a két német állammal és ezen az alapon oldjuk meg Nyugat-Berlinnek, mint szabad városnak a prob­lémáját. De ha nem sikerül megállapodni velük, mi alá­írjuk a békeszerződést a Né­met Demokratikus Köztársa­sággal. Ezzel egyszersmind véget vetünk a nyugat-berlini megszállási rendszernek. Válaszul erre háborúval fe­nyegetnek bennünket. Ki kell azonban jelentenem, hogy így csak az esztelenek járhatnak el, mert ma megnyomni a gombot és kirobbantani a há­borút ellenünk annyit jelent, hogy automatikusan meg­nyomják a gombot maguk el­len is. A rakéták azok feje fölé is repülnek, akik kirob­bantják a háborút. Az imperialisták ne fenye­gessenek bennünket a háború­val, mert mi nem tartozunk az ijedősek közé. A szocialista országok, együtt minden békeszere­tő néppel, képesek meg­fékezni bármely agresz- szort. Elegendő eszköz van erre. N. Sz. Hruscsov befejezésül méltatta a szovjet és a ro­mán nép, valamint a szovjet és a román párt szilárd, meg­bonthatatlan barátságát. A Hruscsov vezette szovjet párt- és kormányküldöttség romániai tartózkodásának har­madik napján megkezdte vi­déki körútját. A küldöttség tagjai szerdán délelőtt utaz­tak el első vidéki állomáshe­lyükre, a Bacau tartományi Borzestibe, az ország legna­gyobb vegyipari központjába. A szovjet vendégek tíz órakor különvonaton indul­tak el országjáró útjukra a bukaresti Északi pályaudvar­ról. Borzestibe körülbelül dél­után három órakor érkeztek meg, ahol — program szerint — megtekintik a vegyipari üzemeket és nagygyűlésen ta­lálkoznak a dolgozókkal. In­nen folytatják útjukat Vajda- hunyadra, az ország legna­gyobb vas- és acélipari köz­pontjába. A szovjet vendégeket vidéki körútjukra Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, valamint a párt és a kormány más kép­viselői kísérték el. De Gaulle-ista házelnök azon­nal megvonta tőle a szót éski-> jelentette: felszólalását nem veszik jegyzőkönyvbe. Az Humanité értesülése szerint Francia-Guayanában június 14-én a haladó szerve­zetek tüntető gyűlést hívtak össze, amelyet a francia gyar­mati hatóságok betiltottak, anélkül, hogy erről a tüntetés rendezőit értesítették volna. A karhatalmi erők kíméletlenül nekirontottak az egybegyűlt tömegnek és több személyt — köztük egy négyéves gyerme- Izet — súlyosan megsebesítet­tek. Tizenhat tüntetőt — köz­tük a francia-guayanai CGT főtitkárát — letartóztatták. Dantas kap megbízatást űj brazil kormány alakítására Goulart brazil elnök kö­zölte a politikai pártok ve­zetőivel. hogy Dantas kül- ügymináisztert fogja javasol­ni a kongresszusnak új mi­ni seterel nőkkén t. Neves, jelenlegi miniszter­elnök ugyanis le akar mon­dani. hogy jelöltethesse ma­gát az októberre kitűzött képviselőválasztásokon. Az Egyesült Államok a két hét előtti sikertelen próbálko­zás után szerdán újból kísér­letet tett magaslégköri atom­robbantás végrehajtására. A szerdai kisérlet alkalmával azonban ismét meg kellett semmisíteni a nukleáris bom­bát hordozó Thor típusú raké­tát. A kísérlet végrehajtásával megbízott alakulat szóvivője ezt a kilövő rendszer techni­kai hibájával indokolta meg. Hozzátette, hogy a rakétát mesemmisítették anélkül, hogy a nukleáris töltet felrobbant volna. Még mindig nem lépett hivatalba a laoszi kormány Még mindig holtponton van­nak a tárgyalások Vientiane- ban Souvanna Phouma her­ceg és a jobboldali vezetők között a koalíciós kormány beiktatásával kapcsólatos jogi kérdésekben. A jobboldali po­litikusok, mint ismeretes, tör­vényesíteni akarják a befolyá­suk alatt levő csonka „nem­zetgyűlést” és azt követelik, hogy a nemzeti egységkor­mány megalakításáról szóló királyi proklamáció szövege megemlítse e „nemzetgyűlés” jóváhagyását. A Vientianeban működő parlamentet sem a semleges irányzat képviselői, sem a Laoszi Hazafias Front képviselői nem ismerik el. Megemlítése a királyi kiált­ványban azt jelentené, hogy a Vientiane! testületet Laosz nemzetgyűlésének ismerik el, s a jobboldal és amerikai tá­mogatói rajta keresztül a nemzeti egységkormányt be­folyása alatt tarthatnák. A bounoumista jobboldali csoport szerdán ülést tartott, s tagjai hivatalos közleményben megismétlik, hogy ragaszkod­nak követelésükhöz. A három laoszi herceg jú­nius 12-i megegyezése alapján a nemzeti egységkormányt a királynak már hétfőn be kel­lett volna iktatnia. Az uralko­dó és Souvanna Phouma na­pok óta Vientianeban tartóz­kodnak. Minthogy a jobbolda­li politikusok aknamunkája következtében újabb huzavo­na indult meg, Szufanuvong herceg, kijelölt miniszterel­nök-helyettes, még nem indult el Vientianeba. A Biztonsági Tanács ülése A Biztonsági Tanács kedden este újból a kasmíri kérdéssel foglalkozott. Az ülésen a töb­bi között felszólalt Haseganu román küldött, aki hangsú­lyozta, Pakisztán nem tudta bebizonyítani, hogy Kasmír la­kossága nem akar Indiához tartozni. Felkérte a Biztonsági Tanácsot, segítse elő, hogy a két szemben álló fél közvetlen tárgyalásokat folytasson.' A tárgyalások útján való rende­zésre szólította fel a feleket Boland, Írország küldötte is. A Biztonsági Tanács keddi vitája a kérdésben nem hozott eredményt. A következő ülést szerda délután tartották. A szerdai ülésről lapzártáig nem érkezett jelentés. Gorbach kancellár a Szovjetunióba látogat Az osztrák fővárosban ked­den hivatalosan bejelentették, hogy Gorbach kancellár június 28-án Hruscsov miniszterelnök meghívására egyhetes hivata­los látogatásra a Szovjetunió­ba utazik. A Vöröskereszt küldöttsége Franciaországba utazott A Magyar VöröskeresiZt há­romtagú küldöttsége. Kárász Győző főtitkárhelyettes veze­tésével, a frahcia vöröskereszt meghívására egyhetes látoga­tásra Franciaországba utazott. (MTI) Kádár János elyfárs fogadta Max Reimann elvtársat Áz MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csa­ládjával együtt szabadságra Magyarországra érkezett Max Reimann elvtárs, a Német Kommunista Párt első titkára. Kádár és Reimann elvtársak kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a két testvérpárt mun­kájáról, a két ország helyze­téről: A találkozó, amelyen részt vett Holtai Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának vezető­je, szívélyes elvtársi légkör­ben folyt le. (MTI) Dahomey Köztársaság küldöttségének látogatása az Ikarus-gyárban A Dahomey Köztársaság jószolgálati küldöttsége Sou- rou Migam Apithynek, a köz­társaság elnökhelyettesének vezetésével szerdán az Ika­rus Karosszéria- és Jármű­gyárba látogatott. A vendé­geket a látogatásra elkísér­te Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja és a Külügy­minisztérium több munka­társa. (MTI) SALGO LÁSZLÓ: (7) FOMSSSJSnJiZOM A JUNTÁK FÖLDJÉN Mennyire igaza volt Jósé Martynak, amikor a XIX. század végén, az elűzött spa­nyol gyarmatosítók nyomába lépő amerikai monopoltőke vaspántjától óvta honfitársait: „Ha volna nép, amely saját halálát kívánná, annak nem kellene mást tennie, mint termékeit egyetlen országnak eladnia.” De a kubai nép élni akart és harcba indult, hogy a szá­mára keserű cukrot megéde­sítse. V. Gyufaszál a cukornádban Az öthetes országjárás so­rán a győztes kubai forrada­lom több neves vezetőjét és sok egyszerű katonáját ismer­tem meg. Garda Bautistáról bemutatkozásunk alkalmával még nem gondoltam, hogy e harcosok egyike. Jól látszottak a Sierra Ma- estra kékes vonulatai, amikor az Orientébe tartó országúton a tizennyolcéves kamasz, uno- kaöccsével, a tizenhárom éves Roland Rodriguezzel megállí­totta gépkocsinkat. Az autóstoo is, a két fiú délelőtt egyenruhája is megszokott do­log Kubában. A kék színű, váll-lapos brigádista ing, a szürke derékszíjas nadrág, a magasszárú fekete cipő azon­nal elárulta, hogy a velünk egy irányba tartó fiatalok — 100 000 diáktársukkal együtt — a múlt évben maguk is részt vettek az analfabétizmus felszámolásáért folytatott nagyszerű akcióban. A pergő nyelvű Roland fia­talos lelkesedéssel percek alatt elmondta az Escambrey he­gyeiben 10 hónap alatt szerzett harci élményeit és tapasztala­tait. Beszélt „tanítványiról”, az öt idős parasztról, akik — miután megismerték a betűket — vizsgadolgozatként levelet írtak a forradalmi kormány­hoz, hogy megköszönjék az analfabetizáló brigadisták munkáját, azt, hogy hazájuk egész Latin-Amerikában első­nek írhatta zászlajára: Cuba — Territorio Libre de analfabetismo Mivel az „analfabetizmustól szabad területért” folytatott harc másik katonája, az idő­sebb Garda továbbra is szót­lanul ült elől, a gépkocsiveze­tő mellett — Roland bennün­ket unszolt, hogy bírjuk szóra hallgatag rokonát is: — Ö sokkal többet, sok min­den másról is tud mesélni — mondta büszkén, tekintélynek tartott idősebb barátjáról. Azután a hosszú autóúton és a Cafeteriában töltött rövid pihenők alatt megismertem Garcia harcos útját. Tizenhárom éves volt — éppen annyi, mint most uno­kaöccse —. amikor apját az 1957-es Matanzas tartományi nagy sztrájk alkalmával tár­saival együtt elvitték a csend­őrök. Idősebb fivére Santiago de Cubából rövid időre ha­zajött a faluba. hogy va­lamit segítsen a most már végképpen reménytelen ■ hely­zetbe került családon. Garda tőle, a szemtanútól hallotta először a Moncada- laktanya ostromának, a Fidel Castro vezette 175 főnyi fiatal hősi vállalkozásának hiteles történetét. Garda valósággal itta fivére szavait. Jólesett az igazat hallani. A pap — ha szóba került — az isten ellen vétő moncadai ..gengsztertá­madás” megismétlődésétől óv­ta, a csendőrparancsnok a véres santiagói megtorlások céklái­val fenyegette a fiatalokat. És akkor fivérétől arról hall, hogy hiábavaló Batistáék fe­nyegetőzése, apja elhurcolása: Fidelék szabadok. 1956 de­cembere óta már újra harcol­nak, de most nem Santiago fa­lai között, hanem kint a Sierra Maestrában. A gondolatokat ébresztő szavak tettet érleltek Gardá­ban. Tizenhárom éves fejjel búcsút vett a szülői háztól és nekivágott a sok száz kilomé­teres útnak. Hogy hová kell mennie — még pontosan nem tudta. De hogy miért kell mennie — már világosan ér­tette. És ezért járt eredménnyel a sierrai kóborlás. Garda a kis Grenna hajóval Mexikóból ér­kezett. Fidel Castro vezette csapat nyomára bukkant. A 17 harcos — ennyien marad­tak a 82 partraszállóból — ez időben már megváltozott kö­rülmények között kezdte új­ra a küzdelmet. A változást mindenekelőtt az jelentette, hogy fegyvert — amit a Moncada-laktanya si­kertelen frontális ostrománál nem tudtak szerezni — most a gerillaharcban, a partizán hadviselés eredményeként hó­napról hónapra mind többet zsákmányoltak az ellenségtől. De fegyver egymagában nem biztosíthatta volna a győzel­met, ha nincs hozzá elegendő fegyverforgató kéz. A Sierra Maestra hegyi fal­vaiban azonban rengeteg kéz is volt, amelyből az amerikai monopóliumok, a hazai nagy­birtokosok az év nagy részé­ben kiverték a szerszámot. Az egész ország olyan volt, mint vágás előtt a sárguló, szárazlevelű cukornád. Tele volt gyúlékony anyaggal. Csak lángra kellett lobbantam. A „Július 26-a mozgalom” (a Moncada-laktanya ellen 1953- ban végrehajtott támadás dá­tuma adta a nevet) ezt meg is cselekedte. — Égő gyufaszál vagyunk először a szalmakazalban, azután a cukornádban — mon­dotta magáról a szakállas sereg. Az ellenséggel és a moszkí- tókkal vívott harcban előnyo­muló csapat a föld után só- várgó parasztok ‘ ezrei vei gya­rapszik. És velük együtt Garcia Bautista is megtalálta a La Plata fennsíkot, a szakállas se­reg főparancsnokságát. Ott állott szemtől szembe Fidel Castróval. Izgatottan várta; mit mond felvételi ké­relmére? — Hány éves vagy? — kér­dezte Fidel. — 13 éves múltam, 14 le­szek — válaszoltam jól kihúz­va magam, hogy magasabbnak lássak. — De ez mit sem használ! — folytatja visszaemlékezését Garda. A comamdante mellém állított egy „Garant” puskát és az összehasonlítás bizony nem volt kedvező. Szó, ami szó. Fidel hazakül­dött, segítsek anyámnak. (Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom