Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJÉTEK I VI. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1962. JÚNIUS 21, CSÜTÖRTÖK ' Együtt és egyenként Jól érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét a ráckevei Árpád Tsz-ben - Nincs is gond a munkaerőre A ráckevei Árpád Termelő­szövetkezet alig tkétesztendős nagyüzemi gazdaság. A közös­ségbe tömörült ráckevei gaz­dák nem rendelkeznek még évtizedes nagyüzemi tapaszta­latokkal. de a szocialista ter­melési módba vetett szilárd hi­tük. s e bizalom szülte lelemé­nyesség és munkakedv máris jó eredményekben mutatkoz­nak. Hosszan lehetne részle­tezni ezeket az eredményeket, amelyek lehetővé teszik a kö­zös vagyon rohamos gyarapítá­sát, a muvíkaegységenként negyvenegy forintos jövedel­met és a további fejlődés alapjainak megteremtését. A sokat mondó, de száraz statisztika helyett azonban az iránt érdeklődtünk, hogy rövid idő alatt miképpen sikerült állandósítaniuk a szilárd mun­kafegyelmet és munkakedvet? Érthető ez a kíváncsiság, hi­szen e két alapfeltétel nélkül nem eredményes a munka. Vörös János elvtérs, a szövet­kezet elnöke elmondotta: — A termelőszövetkezet ve­zetősége nem művelt csodát, csak a szocialista gazdálkodás lehetőségeit mérte fel. Abból az alapigazságból indultak ki a munkaszervezés során, hogy a termelőszövetkezeti gaz­dálkodásnak egyaránt kell szolgálnia a népgazdaság, valamint a tagság közös, illetve egyéni érdekeit. Ennek megfelelően állapítot­ták meg a jövedelemelosztás alapelveit, s e téren a megyei pártbizottság javaslatait vet­ték figyelembe. Mind az állat­tenyésztésben, mind a növény- termesztésben és a segédüzem- ágakban is érvényesül az anyagi érdekeltség elve. Élő példája ennek az a szorgos és lendületes munka, amely nem­csak a földeken, a családi par­cellákon, hanem a közös mun­kában is tapasztalható. Ilyen közös munkára egész éven át szükség van. a többi közt például az építkezéseknél, trágyahordásnál, vetések­nél, műtrágyázásnál. Mielőtt a munkákat elkezd­ték, a munkaerőmérleg alap­ján kiszámították, hogy egy- egy férfi, vagy női munkaerőre hány közös munkanap jut. Egy éven át 150 munkaegységet kell teljesíteniük a férfi és nyolcvan munkaegységet a női dolgozóknak a növénytermesz­tés közös munkáiban. Látszó­lag -kevés ez a munkamennyi­ség, mivel más tsz-ekben ennél magasabbnak tűnő követelmé­nyeket támasztanak a tagok­kal szemben. De ha figyelembe vesszük, hogy itt az összes kapásokat kiosztották családi műve­lésre, százalékos eredmény­részesedés alapján, már sokkal többnek látszik ugyanaz a követelmény. Mivel a tsz-nek 380 hold szőlője, 250 hold kukoricája, 50 hold napraforgója, 26 hold burgonyája, 20 hőid cukorré­pája és öt hold mákja van, meglehetősen sok munkaerőt kötnek le a családi művelésre kiosztott területek. A tsz ve­zetősége számolt ezzel a tény­nyel, ezért a tagokat csak any- nyi közös munkára kötelezte, amennyi múlhatatlanul szük­séges a gazdálkodáshoz. Az említett közös munkakövetel­ményt felbontották hónapokra és ügyelnek arra, hogy min­denki a beütemezett időben végezze el a kötelező közös munkát. Májusban a férfiaknak tíz, a nőknek öt munkaegységet kellett teljesíteniök amellett, hogy a családi művelésre ki­osztott szőlőt, illetve más nö­vényt is előírásszerűén mű­velték meg. A kétszáznegy­vennégy dolgozó tag nagy többsége becsületesen eleget tett ennek a kötelességének, de akadtak olyanok is, akik nem végeztek annyi közös munkát, amennyit a közgyűlé­si határozat előírt számukra. Ezek a tagok anyagi kár­térítési kötelesek fizetni az általuk okozott munka­kiesésért. A kártérítés mértéke méltá­nyos, még azok is egyetértet­tek vele többnyire, akiket ar­ra köteleztek. Mivel azok is kifogástalanul művelték meg a vállalt területet, akik elmara­doztak a közös munkákból, a tsz vezetősége nem kívánta név szerint megemlíteni őket. Annál szívesebben nyilat­koztak azonban azokról a ta­gokról, akik az előírt mennyi­ségnél is több közös munkát végeztek. Büszkén említették például az idősebb tagok kö­zül özv. Böcz Bálintnét és id. Czunyi Benőt, akik 14, illetve 16 munkaegységet teljesítettek májusban a vállalt terület megművelése mellett. Ugyan­így dicsérték a KISZ-brigád tagjait is, akik közül például Viski Lajos és Vass László egyaránt 32—32 munkaegysé­get teljesített az előírt tíz he­lyett. Hasonlóan jót lehet mondani e téren a traktoro­sokról és a fogatos dolgozók­ról is. A félévi helyzetet vizsgálva kitűnt, hogy mindeddig egyetlen fo­rintnyi jövedelemkiesés sincs a tsz-ben. Nagy dolog ez, hiszen az idő­járás Ráckevén sem túlságo­san kedvezett az idei gazdál­kodásban. A kedvezőtlen idő­járás hatását jól közömbösí­tette tehát a tagság munka­lendülete, amelyet az anyagi érdekeltség ösztönöz. Jól vizs­gázik az okosan, célszerűen választott jövedelemelosztási forma a tsz-ben, mert össze­kapcsolja a tagok egyéni és közös érdekét. Nagymiklós István N. Sz. Hruscsov: Legyőzzük a kapitalista világot a gazdasági versenyben A Romániában tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség megkezdte vidéki körútját Mint kedden jelentettük, a szovjet kormányküldöttség meglátogatta a grivicai vas­úti főműhelyt és ott Hrus­csov beszédet mondott. A beszéd elején a szovjet nép, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja nevében üdvö­zölte a gyűlés részvevőit, sikereket és boldogulást kí­vánt nekik. — Én — mondotta Hrus­csov — csakúgy, mint az egész szovjet párt- és kor­mányküldöttség, örömmel va­gyok önök között. Jól érezzük magunkat üzemükben, a mun­kások között, akik bátran felemelték a román munkás- osztály zászlaját elnyomóik ellen és győzelmet arattak. Itt az újságírók között ló­tok valakit aki reagálásából ítélve láthatólag amerikai tudósító. Nem tévedek? Egy hang: amerikai vagyok! Hruscsov: úgy, úgy, látom, ön nehezen ért meg bennün­ket (nevetés). Azon az ala­pon teszem ezt a megjegy­Nyár végéig húsz szovjet turistacsoport keresi fel Pest megyét Ülést tartott az MSZBT megyei intéző bizottsága Szerdán délelőtt ülést tar­tott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Pest megyei intéző bizottsága. Dr. Farkas Mi­hály, az MSZBT megyei el­nöke bevezetőben hangsú­lyozta: a magyar és a szov­jet nép barátsága, egymás iránti érdeklődése nyomán évről évre növekszik a két ország közötti turis­taforgalom. Az eddigi gyakorlattól elté­rően, az idén az MSZBT is bekapcsolódik a szovjet ven­dégek fogadásába. Ez év má­jusától szeptember végéig csupán autóbusszal 120 tu­ristacsoport érkezik hazánk­ba. Az MSZBT és a vele együttműködő társadalmi és tömegszervezetek segítséget adnak ahhoz, hogy a szovjet vendégek a tár­sasutazások szokásos programján túlmenően, minél jobban megismer­hessék népünket. Hegedűs Istvánná, az MSZBT megyei titkára ez­után. részletesen ismertette a mozgalom aktíváira váró fel­adatokat. Elmondotta, hogy a nyár folyamán húsz szovjet turistacsoport tesz látogatást, illetve utazik keresztül megyénkén. A feladat az, hogy mutassuk meg vendégeinknek a vidé­ki városok, a termelőszövet­kezetek, s az üzemek életét, tegyük lehetővé számukra, hogy megismerkedhessenek dolgozó népünkkel. Az átutazó vendégek fő­ként Cegléd és Nagykő­rös környékét fogják fel­keresni. A Pest megyébe látogató, kü­lönböző szakmai csoportok tagjait pedig olyan üzemek­be, intézményekbe visszük el, amelyek legközelebb áll­nak érdeklődési körükhöz. A szombaton érkező textilipari dolgozók csoportja például a Budakalászi Textilművekbe látogat, az a harminckét szovjet fia­tal pedig, akik vasárnap délután érkeznek Pest megyébe, részt vesznek a ' megyei fiatalok nagykő­rösi találkozóján. Az intéző bizottság ezután megtárgyalta a Szovjetunió gazdasági, kulturális és tu­dományos eredményeivel kap­csolatos propagandamunka jövő évi feladatait. Beszéljünk a hűsítő italokról!... Az idei szeszélyes időjárás ugyancsak megtáncoltat ben­nünket. Két hónappal ezelőtt még gond volt, hogy újabb tü­zelőt kell szerezni hűvösebb napokra. Most pedig kánikula van a javából. Fővünk a pá­rás hőségben, s az ember vi­déken járva alig várja, hogy vendéglőt, vagy eszpresszót ta­láljon, ahol hűvös helyen, hi­deget ihat. De van-e elegendő hűsítő ital falun, helybelinek és utasembernek? — Van! — kapjuk a választ Márkus Lászlótól, a Szövetke­zetek Pest megyei Központjá­nak vendéglátóipari csoport- vezetőjétől. — Arról nem is beszélek, hogy sör minden mennyiségben kapható a leg­kisebb faluban is. Emellett egyre nagyobb mennyiségben hozzuk forgalomba a narancs, citrom és a málna ízű szörpö­ket, szénsavas, hűsítő italo­kat, amelyeket ma már ma­gunk állítunk elő. A múlt nyáron, szezon végén, még dsak három korszerűtlen töltő­üzemünk volt. Azóta nem saj­nálva a fáradságot, s a költsé­geket, újabb töltőüzemeket ál­lítottunk fel. Az idei szezon­ban — s ha a szezon jócskán késett is, de már benne va­gyunk — kilenc korszerű töl­tőállomásunk működik, ahon­nan naponta 12—15 ezer üveg hűsítő italt szállítanak ki az állandó gépkocsijáratok a kör­nyező falvakba. Egy-egy töltő- állomás 20—25 községet lát el. Jobb az idén a fagylaltellátás is, bár a múlt esztendőben sem volt különösebb panasz. Hetven földművesszövetkezeti vendéglátó üzletben gyárta­nak és árusítanak fagylaltot. Természetesen minden üzlet­nek van néhány mozgóárusa is. Az idei szezonra öt új fagy­laltgépet vásároltunk, már eze­ken is dolgoznak. A hűsítő­ital- és fagylaltellátásnál gon­dot fordítunk a kisközségek­re, a strandokra, forgalma­sabb piacokra, s a nagy mun­kák idején — a sok évi gya­korlatnak megfelelően — a határban dolgozó emberekre is. (tm) zést, hogy amikor én azt mondtam: bátran felemelték a harci zászlót elnyomóik el­len és győztek, tagadólag kezdte ingatná a fejét. Hát csak ingassa, hisz az tény, hogy a munkásosztály, Ro­mánia dolgozói valóban le­gyezték osztályellenségeiket. Ezt Románia munkásosztá­lya, népe tette kommunista pártja és annak központi bi­zottsága vezetésével, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elv- támssal. a román nép nagy­szerű fiával, aki vezetője és szervezője volt az 1933-as hősies grivicai sztrájknak. A szocialista országok gaz­dasági helyzetéről szólva. Hruscsov megemlítette az életszínvonal kérdését. — Az amerikaiak azt mond­ják — mondotta Hruscsov —, hogy náluk magasabb az életszínvonal. Ezt mi nem is tagadjuk. £)e mi azt is tudjuk, hogy ennek megvan a maga történelmi magyará­zata. Amerika nem szenvedte el a világháború pusztító kö­vetkezményeit. Amikor a szovjet nép és más népek vérüket on­tották a fasiszta agresz- szorok elleni harcban, amikor a háborúban el­pusztult gazdaságunk, Amerikában egyetlen üzem sem rongálódott meg. A monopolisták dollármilliár- dokat nyertek a hadiszállítá­sokon. — Az amerikaiak bírálnak bennünket azért, hogy a szov­jet mezőgazdaságban alacso­nyabb a munka termelékeny­sége, mint náluk, az Egyesült Államokban — folytatta Hrus­csov. — Mi ezt nem tagadjuk, de véssék jól az emlékezetük­be az imperialista urak, hogy mi ebben is meg fogjuk előz­ni őket. Meggyőződésünk, hogy legyőzzük a kapitalista világót a gazdasági versenyben. De ehhez jobban és egyre jobban kell dolgozni. Csak a munká­ban, csak a munka eredmé­nyeképpen érjük majd el a jobb életet. Hruscsov a továbbiakban foglalkozott a nemzetközi helyzet néhány kérdésével. Következetesen síkraszállunk az általános és teljes leszere­lésért, a nukleáris kísérlete]? megszüntetéséért — hangsú­lyozta. — Sajnos, az ameri­kaiak és nyugati partnereik egyelőre nem hajlandók alá­írni az általános és teljes le­szerelésről szóló szerződést; ez pedig arra kényszerít bennün­ket, hogy rakétákat, bombá­kat és más eszközöket gyárt­sunk, a véderő fokozására. Más lehetőségünk nincs, kény­telenek vagyunk a legkorsze­rűbb haditechnikával és fegy­verzettel felszerelt hadsereget fenntartani. — Az imperialisták háború­val fenyegetnek bennünket. A helyzet viszont ma olyan, hogy mielőtt megkezdenék a háborút, jól el kell gondolkoz­niuk azon, hogy az mihez ve­zet. A legvilágosabban látók arra a helyes következtetésre jutnak, hogy öngyilkosság- megtámadni benünket, mert megvan a lehetőségünk úgy vissza­csapni ellenségeinknek, hogy semmi sem marad belőlük. Elmúltak azok az idők, ami­kor az Egyesült Államok mi­nimális veszteséggel két világ­háború győztesei között szere­pelhetett. Az utolsó háborúban az Egyesült Államok körülbe­lül 300 000 embert vesztett, szemben a Szovjetunió sok­milliós veszteségével. És mi­lyen veszteségeik voltak más népeknek! így volt a múltban. Most viszont, ha az imperialisták új világháborút robbantanak ki, ez a háború az amerik?' Egyesült Államok területén is folyik majd. Elegendő meny- nyiségű interkontinentális ra­kétánk és más eszközünk van. amelyek elérik Amerikát. — Látják, az amerikai tudó­sító nem tapsol — jegyezte meg Hruscsov. — Persze, neki nem tetszik, hogy mi ilyen erővel rendelkezünk. De mi nem akarunk harcolni n~ Egyesült Államok ellen. Nem akarunk bombákat dobni az amerikaiakra, vagy bármely más népre. Békében akarunk élni (Folytatás a 2. oldalon) Magyar i&sdlá$©Ik a békéről, a leszerelésről Tudományos békekonferencia a Parlamentben A Parlament vadásztermé­ben szerdán, az Országos Bé­ketanács tudományos bizottsá­gának rendezésében, megtar­tották az első országos tudo­mányos békekonferenciát. A tanácskozáson részt vett tudo­mányos és kulturális életünk mintegy 250 kiválósága, meg­jelent Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság agit.-prop. osztályának vezetője, valamint társadalmi életünk számos képviselője. Ott volt több külföldi vendég is, köztük a Finn Népi De­mokratikus Unió hazánkban tartózkodó küldöttsége. Szá- deczIcy-Kardoss Elemér aka­démikusnak, az Országos Bé­ketanács tudományos bizottsá­ga elnökének megnyitója után dr. Ortutay Gyula akadémi­kus, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára Az értelmiség szerepe és fel­adata a békeharcban címmel tartott előadást. Ezután Hajdú Gyula egyete­mi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének vezetője tar­tott előadást a leszerelés rea‘ litásáról és összefüggéséről 0 nemzeti felszabadító mozgal­makkal, majd a tanácskozás résztvevői az emberiség jövője iránt érzett felelősségtől átha­tott hozzászólásokban fejtették ki gondolataikat a leszerelés, a béke kérdéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom