Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-20 / 142. szám

1962. JÚNIUS 20, SZERDA tLM Hl EGYE 9 3 Csaknem száz százalékos növekedés Egy év alatt megkedvelték a keverék! akarm ányokat a tsz-ek Második ötéves tervünk az állati termékek termelésének mintegy 30 százalékos növelé­sét írja elő, az állatállomány létszámának nagyobb arányú növelése nélkül. A tervfeladat teljesítésében döntő jelentősége van te­hát az intenzív takarmá­nyozásnak, amely mind nagyobb arányokban ter­jed hazánkban. Az intenzív takarmányozás megyei problémáiról is sok szó esik napjainkban, mivel a Pest megyei tsz-ek most tér­nek át lényegében a keverék­takarmányok alkalmazására. Munkatársunk felkereste ezzel kapcsolatban Csomós Alajos elvtársat, a Pest megyei Ma­lomipari és Termény forgalmi Vállalat szemes- és ipari ta­karmány osztályának vezető­jét, — Kérjük, ismertesse Cso­mós elvtárs a keveréktakar­mány gyártás fejlődését a me­gyében. — Ha a három Pest megyei keverőüzem tavalyi teljesít­ményét és az idei tervet ösz- szehasonlítjuk, szembetűnő a nagyarányú növekedés. Tavaly 118 600 mázsa ke­veréktakarmányt gyártot­tunk, idei tervünk 303 300 mázsa. Míg tavaly jelentős felvilágo­sító és népszerűsítő munkát kellett végeznünk a megyében még ismeretlen keveréktakar­mány etetés érdekében, addig az idén a tsz-ek igényeinek hatvan százalékát tudjuk ki­elégíteni. Ügy vélem, ennél többet nem mondhatok a ke­veréktakarmányok dicséretére. — Jelenleg milyen keverék­takarmány típusok vannak forgalomban? — Egy kivételével ugyan­azok mint tavaly, csak meg­változtattuk a baromfi keve­réktakarmányok nevét. Az új keveréktakarmány típus neve: malactáp. A közérthetőség és az etetési félreértések elkerü­lése végett Változtattuk meg a Baromfi I., II., III. és IV. keveréktakarmányok nevét indító, nevelő, hizlaló és tojó keveréktakarmányra. Gyártunk még sertés I., fi. és marha keveréktakarmányo­kat is. Külön készítünk keve­réktakarmányokat a szopós és választott malacok, a fejős­tehenek, borjak részére. — Tavaly — alapanyag hiány miatt — többször is akadozott a keveréktakarmány A Dunakanyar zenei emlékei Előzetes jelentés egy készülő könyvről A Dunakanyar történelmi emlékeiről és idegenforgalmi nevezetességeiről szóló köny­vek sora ismét gyarapszik. Bende György, a Dorogi Erő­mű csoportvezetője, az ismert hatszáztagú dorogi zenebarát­kor vezetője, évek óta fárado­zik a Dunakanyar zenei emlé­keinek összegyűjtésén. Munká­járól a következőket mondot­ta:^ ................ * — Készülő könyvem terve­zett címe: „A Dunakanyar ze­nei emlékei — a legrégibb időktől napjainkig." Kevesen tudják ugyanis, hogy hazánk egyik legszebb és történelmi emlékekben is talán leggazda­gabb tájának, sökezer éves zenei emlékei is vannak. Ezek­nek az összegyűjtésére és pub­likálására az adta az ötletet, hogy néhány évvel ezelőtt a bányász rezervátumhoz tarto­zó Klastrompuszta Legény- barlangjában találtak egy há­romlyukú sípot, amely egy medve lábujjcsontjából ké­szült és amelyet a régészek mintegy húszezer évesre be­csülték. Aztán itt vannak a ró­maikori emlékek! Az Aquin­cumban talált pneumatikus or­gona, amelyből mindössze há­rom került elő a régi római birodalom területéről: egy ná­lunk, egy Pompeiben és egy Németország földjén. Az orgo­nával kapcsolatban Alea Sa­bina, az első. hazánk területén is fellépő római énekesnő hangversenyeit kell .megemlí­tenem, amelyeket az aquincu­mi színházban tartottak.-■ - — Újabban-levelezésben ál­lok a csehszlovákiai Zseliz községben lakó Dudits Sándor amatőr régésszel, aki ottani Schubert-emlékeket kutatott fel. Kiderült, hogy Schubert két nyáron át Zselizen zeneta- nároskodott, az Eszterházy- konteszelc mellett. Persze, hogy Zseliznek és így Schu­ber tnek mi a köze a Dunaka­nyarhoz, mi köze van a zseli- zi zongorale ekéknek a legény­barlangi síphoz — ezt majd könyvemben fogom kifejteni. Bende György elmondotta még, hogy munkájához min­denütt segítséget kapott, s így remélheti, hogy gyűjtése ered­ményeit mielőbb nyilvános­ságra hozhatja. Iván László gyártás. Milyenek az idei ta­pasztalatok és a kilátásók? — Az idén szervezettebben készültünk fel a gyártásra. Ta­valy úgy történt a gyártás, hogy előbb megrendelőket gyűjtöttünk és az igényeknek [ megfelelően igyekeztünk tápo- I kát készíteni. Mivel a keve- réktakarmányok értékes alap­anyagainak jelentős része im­portcikk, nem minden esetben tudtunk elegendőt beszerezni a gyártáshoz. Az így keletke­zett zavarok miatt több ter­melőszövetkezet nem kaphatta meg idejében a megrendelt ke­veréktakarmányt. Az idén már i előre gondoskodtunk alap- j anyagokról, s fennakadások nélkül teljesíthetjük a tsz-ek- kel kötött megállapodásainkat. — Befejezésül az iránt ér­deklődünk, melyik tsz-ek tér­tek át a rendszeres keverék- takarmány etetésére. — Örömmel mondom, hogy már nyolcvan Pest megyei termelőszövetkezetet le­hetne megemlíteni ezzel kapcsolatban. Az érdeklődés nőttön-nő. Ter­mészetesen ennél jóval na­gyobb ügyfeleink száma, csak a többiek nem rendszeres cse­retársaink. Hozzá kell ehhez tennem, hogy velük kapcsolat­ban sem arról van szó első­sorban, hogy nem ismernék, vagy nem kedvelnék eléggé a keveréktakarmányokat, hanem arról, hogy — szűkös alap­anyag keretünk miatt — az idén még nem elégíthetünk ki minden igényt. — Név szerint melyik tsz-ek mégis a legrégibb, illetve leg­nagyobb cseretársak? — Legrégibb és legnagyobb ügyfelünk az immár „telhetet­len” ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely az idei első félévben hatvan vagon tápot ka­pott tőlünk, s ugyaneny- nyit kap a második fél­évben is, bár nyolcvan vagonnyit ren­delt. A megrendelés arányait tekintve a!' ceglédi'' :fúhcsiés,'' majd az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet a további rangsor — mondotta befejezé­sül Csomós Alajos elvtárs. (n. i.) Rosszak a gyerekek Gyálon rosszak a gyerekek. Ez leginkább abból látszik, hogy sok helyen hiányoznak a villanykörték. Jó volna, ha a gyerekek nem a villanykör­tékre lőnének célba, és szü­leik kioktatnák őket, hogy ilyet nem szabad csinálni. Hámori László tudósító KISZ-ÉPÍIÖTÁBOR SZ Kciszáz fiatal egy csoportban Részletes terv — Chilei élménybeszámoló A tavalyi esztendőben szá­mos ifjúsági tábor várta me­gyénkben is a fiatalokat, ame­lyebben, mint azt a végzett munka értékelésének számai isi bizonyítják, jelentős eredmé­nyeket értek el, mind a me­zőgazdaságban, mindpedig -az iparban, például a Dunai Ce­ment- és Mészmű építkezésén. A Pest megyei ifjúsági tá­borok száma az idei nyáron növekszik. Százhalombatta is várja a fiatalokat. Mint a Duna menti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építkezésén dolgozó központi KISZ-szervező, Asbóíh György elmondta, táborukat július elsején nyitják meg ünnepélyes keretek között és egészen augusztus 25-ig népesítik be azt a fiatalok. Négy, egyenként 200 főt szám­láló csoport váltja majd egy­mást kéthetenként. Az érkező fiúk legtöbbje a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. Megkérdeztük, hol kapnak munkát a tábor lakói. — Osztozkodik rajtuk — hangzik a válasz — a két épít­kezés. Százan a hőerőműnél, százan pedig a kőolajnál dol­goznak majd. A Duna menü Hőerőművet építő 26. számú Építőipari Vállalat részletes tervet készí­tett, amely szerint CazJag program a KISZ építőtábor lakói az 51-es, 53-as és az 54-es építésvezetőség területére kerülnek. Az elsőn negyven, míg a másik kettőn harminc-harminc fiú dolgozik majd. A napi hatórai munka, mint az építkezés ve­zetői mondják, jelentős segít­séget ad a tervek teljesítésé­hez. A tábor időtartama alatt a KISZ-isták nagyrészt föld­munkát végeznek majd. Ezzel biztosítják, hogy a fiatalok együtt dolgozzanak. A munka megkezdése után nagy segítsé­get jelent majd számukra a Demendi Zoltán főépítésveze­tő által elkészített részletes terv, amely közérthetően tartalmazza az elvégzendő munkához szükséges műszáki utasí­tásokat. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a napi munka végeztével mivel töltik idejüket a tábo­rozok. — A KISZ-központ — mond­ja Asbóth elvtárs — kulturális programot dolgozott ki és szer­vezett számunkra. Eszerint a különböző érdeklődésű fiatalok valamennyien szórakozási le­hetőségre lelnek. Chilében járt válogatott labdarúgóink él­ménybeszámolójától az eszt- rádműsorokig, tudományos elő­adásoktól a filmvetítésig min­denre sor kerül majd. — Katonai alakulatok kul- túnesoportjai is meglátogatják majd az egyetemistákat — fű­zi hozzá Lakenbacher József tiszt elvtárs, a táborépítés pa­rancsnoka. — Mi egyébként — folytatja és közben • a társa­ságában levő nyúlánk fiatal­emberre mutat — a tiszthe­lyettes elvtárssal együtt, végig itt maradunk. Hajtunk kívül öttagú tálborvezetőség érkezik: a táborparancsnok, a műszaki vezető, a sport- és a kwltúr- felélős, valamint a tábor or­vosa. A tábor építői már most elkövetnek mindent azért, hogy a fiatalok jól érezzék ma­gukat az ott töltött két hét álatt és táborukat valóban sa­játjuknak. nyári otthonuknak érezzék. Thur?» Tibor HnöáSihtlói //»mlwft. hísgok „Festői” romok csúfítják el Gödöllő központjában a Mis­kolcra vezető főútvonal mel­lett fekvő Pálma eszpresszó teraszát. Ugyanis a teraszt kőkorlát veszi körül és ezt a korlátot még a tavasszal meg­rongálta egy • teherautó. Most már nyár van, mindenki a te­raszra ül — de a korlátot az­óta sem hozták- rendbe. Az elmozdult kövek, illetve oszlopok nagy veszélyt jelen­tenek a kisgyermekeknek, akik sokszor magafeledten bú- jócskáznak a kerítésnél. Ideje volna már rendbehozni a Pál­ma teraszát. Itt a nyár, és járásunk és maga a székhely, Gödöllő te­rületén is problémát okoz az ásványvíz-ellátás. Felkeres­tem Bayer Sándor elvtársat, a járás kereskedelmi felügye­lőjét, hogy tájékozódjam eb­ben az ügyben. Bayer elvtárs elmondotta, hogy a Csikvölgy- ben található egy forrás, s en­nek a forrásnak kiváló hűsítő és gyógyító hatású vize van. Valaha a forrás szomszédsá­gúban -ásványvízpaiackozó ál­Yálaszolt a M ÁY Három levelünkre válaszolt a MÁV, pontosabban: Csanádi József műszaki főtanácsos, a MÁV Budapesti Igazgató­sága vezetőjének helyettese. Nem szeméttelep címen március 29-i számunkban szóvátettük, hogy Érdligeí kornyékén valóságos szemét­telep a vasúti töltés oldala. A MÁV megállapítja, hogy a szemetet a környék lakói hordták oda, de ettől füg­getlenül elhordja onnan a hulladékokat, s felszólítja a községi tanácsot: gondoskod­jék arról, hegy a környéken lakók ne a vasúti töltéshez rakják le a szemetet. Üröm lett az örömből cím­mel április 25-én a duna- varsányi állomás építkezésé­vel kapcsolatos problémákat bíráltuk. A MÁV válasza: „A múltban az állomás tágas vá­rótermének nagy részét rak­tárnak használták. Most a raktárnak külön helyiséget építettünk, s ez valóban a vá- róterem területének rovásá­ra ment. Dunavarsány állo­máson a napi utasforgalom 1200 fő, ez 24 vonat között oszlik meg, így vonatonként átlagosan ötven ember van az állomáson. Vélményünk szerint a dunavarsányi ál­lomás mai formájában meg­felel . a követelményeknek.” Kisnémedi állomás vízel­látásával foglalkozott május 16-án megjelent cikkünk. A MÁV közli, hogy a meg­levő 13,5 méteres ásott kút vize elapadt és jelenleg csak 20—30 centi a kisnémedi ál­lomás kútjának vízszintje. A kút vízkiemelő berendezése jó — csak a talajviszonyok rosszak. A kutat a vízszol­gáltatás megjavítása érdeké­ben az elmúlt évben mélyí­tette a MÁV, azonban ez sem kielégítő megoldás. A vízellátás végleges megoldá­sáról csak akkor lehet szó, ha az Országos Vízkutató és Fúró Vállalattól a vasút meg­kapja a hidrogeológiai szak­véleményt. Vidámpark Kisalagon Kisalagon az is­kola szülői mun­kaközösségének szervezésében, Jós­sá József kezde­ményezésére vi­dámparkot építet­tek. A vidámpark­ban szerencseke­rék, céllövölde, kerti mozi és kü­lönféle egyéb szó­rakozási lehetőség áll úgy a helyi, mint a más közsé­gekből érkező szó­rakozni vágyó fia­talok rendelkezé­sére. Az új vi­dámpark jelentő­sen emeli a szülői munkaközösség bevételét — s ezt a bevételt az is­kola céljaira for­dítják. A park épí­tésében úgy az is­kola igazgatója, mint a tanárok te­vékenyen közre­működtek. Dicsé­retet érdemel Tol­vaj Sándor, Juhász László, Buzgó Sán­dor, Németh End­re, Kégli András. Vincze L. József tudósitó Tánczenei fesztivál Túrán lőtt. 1958-ban azonban a bu­dapesti Margitszigeti Ásvány­víz Vállalat vette kezelésbe a forrást. Munkáját hamar elvé­gezte — mert az épületet le­zárta, és azóta — persze, csak a legritkább esetben — Pest­ről szállít ki a gödöllői járás­ba vizet. Miért nem hasznosítják a csikvölgyi ásványvizet? Talán félnek a margitszigetiek, hogy a csikvölgyi víz konkuren­ciát jelent nekik? Ha valóban ettóT félnek, rendben van, zár­ják le a forrást — de akkor - ezt teljes joggal kérjük! — szállítsanak ki Budapestről elegendő ásványvizet. ★ Gödöllőn, a járási tanács nagytermében Hatalyák Dezső, a járási tanács elnökhelyette­se nyitotta meg a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalat áru­bemutató kiállítását. A bútor­részlegnek volt a legnagyobb sikere. Földes Béla érdeklődé­semre elmondotta, hogy Gö­döllőn alig két és fél hónapja kezdték meg a bútorárusítást és ez idő alatt 400 000 forin­tot forgalmaztak. A kiállítás pedig még jobban felkelti az érdeklődést a bútorvásárlás iránt. Igenám, de Gödöllőn nem megfelelő a bútorszaküzlet. Jó volna, ha a járási tanács meg­erősítené azt a fél füllel hallott hírt, hogy e téren végleges megoldást talál. Ez nemcsak a község, hanem az egész járás érdekeit szolgálná. Csiba József tudósító Az idei Sziklai Sándor kul­turális seregszemle aszódi já­rási operatív bizottsága Túrán rendezte meg a járási táncze- nekarök bemutatóját, a Bartók Béla művelődési ház nagyter­mében. Elsőinek a galgamá- csaiaik mutatkoztak be, majd az aszódi helyőrség KISZ- szervezetének zenekara követ­kezett. Ezután a fővárosi mű­vészek adtak műsort, majd a bagi Karaván tánczenekar, s az ugyancsak bagi Hangulat tánczenekar előadásával véget ért a bemutató. A zenekarok szépen szerepeltek, vezetőik: Orbán Ferenc, Szűcs György, Balázs Gusztáv megérdemlik, hogy megdicsérjük őket. A tánczenekari bemutató vidám bállal zárult. Tetézy István tudósító • • Öregek napja Lakihegyen A Vöröskereszt másodszor rendezte meg 17-én, vasár­nap délután Lakihegyen az öregek napját. Az iskolában tartották a kedves ünnepsé­get, ahova a gyerekek sok­sok virágot hoztak maguk­kal. A műsorról a helyi hon­védség színjátszó csoportja gondoskodott, az ünnepsé­get Kiss Lajos, a helyi párt- szervezet titkára nyitotta meg. A műsor végén Korsós Erzsébet, a fiatalok nevében köszöntötte a vendégeket, majd terített, virágos asz­talhoz ültek az öregek, ahol jókedvűen és jó étvággyal fogyasztották el a harapni- valót. Az ünnepségen ott volt Boros Béla elvtárs, a járási pártbizottságtól, s a Vörös­kereszt-szervezet vezetősége is. A hangulat mindvégig jó volt — jövőre újra meg­rendezzük az öregek napját. Kiss Sándorné, Halásztelek. AZ ANGELA NEM NÉV? Feleségem a napokban a ceglédi szülőotthonban leány- gyermeket hozott a világra. Mindketten nagyon örültünk, s elhatároztuk, hogy kislá­nyunkat Angélának fogjuk ne­vezni. Igen ám, de feleségem legnagyobb megdöbbenésére a szülőotthon nővére azt jelen­tette neki, hogy a ceglédi ta­nács anyakönyvvezetője sze­rint az Angéla nevet nem ad­hatjuk kislányunknak. így kénytelenek voltunk más ne-_ vet választani. Csak annyit szeretnék kér­dezni; milyen jogon avatkozott be az anyakönyvvezető a név­Heti jegy-komplikáció Több dolgozótársammal együtt örömmel tapasztaltam, hogy az új nyári menetrend életbelépésével a Nyugatiból 0.10 órakor is indul vonat Ve- csés felé. Ennek azért örül­tünk különösen, mert jó né- hányunknak — nyomdászok­nak, autóbuszosoknak — nem a szabályos időben, nem este 10-kor ér véget a délutáni mű­szakunk, hanem 11-kor, vagy később. Mondom, örültünk az új vonatnak addig, amíg nem jöttek a komplikációk. Ügyan- is ha 0.10 órakor kezdjük uta­zásunkat, a kalauzok másnap­ra kezelik a bérletünket. Pon­tosabban: ha végzünk a csü­törtöki műszakunkkal és pén­teken 0.10 perckor széliünk vonatra, már péntekre lyukaszt a kalauz. Véleményünk sze­rint ez rendkívül helytelen. Ugyanis mi. ha 0.10 órakor széliünk is fel a vonatra, még az előző napi műszakról jö­vünk haza — tehát egyáltalán nem logikus az, hogy előbbre kezeljék a bérletünket; Tóth József Vecsés, Nap. u. 10. adásba? Véleményünk szerint az Angéla is teljes értékű név — ha mi így akarjuk nevezni gyermekünket, ebbe senkinek sincs beleszólása. Murár József Albertirsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom