Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-20 / 142. szám
MST nircvr.i k/ÜHop 1962. JTÜNIUS 20, SZERDA „Feltámad'' a sokáig csak kövületekből ismert fenyőfajta Az őskori kövületek tanulmányozásánál többször megfigyeltek a tudósok egy különleges fenyőlevél lenyomatot, amelyről sokáig azt hitték, hogy fája az idők folyamán kiveszett, s már csak ezek a megkövesedett maradványok őrzik emlékét. Másfél évtizeddel ezelőtt a kínai botanikusok egyik kutatóútjukon megtalálták az eleven fát, a Me- taseqiua Glysptostrobcides-t. A botanikusokat, erdészeket izgalomba hozta ez a felfedezés és a kiveszettnek hitt fenyőfajta most rendkívül gyorsan terjed el az egész világon. A szegedi egyetem közvetlenül kapott magot Kínából, az erdészeti kutatóknak pedig a berlini Humboldt egyetem küldött az értékes magból. A magyar tudományos intézetek kertjeiben, arborétumaiban már 50 csemete díszük a kiveszettnek hitt őskori fenyőből. (MTI) Eredményes harc a csecsemőhalandóság ellen Másfélszer annyi gyermekszakorvos és gyermekgyógyászati ágy, mint tíz évvel ezelőtt » Az újszülött lányok jóval ellenállóbbak, mint a fiúk A szakemberek véleménye szerint a gyermekhalandóság arányszáma csaknem teljesen megbízható, pontos képet ad arról, milyen egy-egy ország egészségügyi és szociális helyzete. egészségügyi kultúrájának színvonala. A statisztikusok a közelmúltban összeállították ezt a képet, s kimutatták, hogy nagyszerű eredményeket hozott hazánkban a csecsemőhalálozások elleni küzdelem. A század elején ezer újszülött csecsemő közül átlag :san 10,3 százalék halt meg — két évtizeddel később, 1930-ban pedig 11,4 százalék, sőt 1938-ban is 10,2 százalék. Nagyarányú javulás a szomorú statisztikában lényegében csak a fel- szabadulás után következett be, s 1960-ban a halálozási Ahol nincs sportpálya i— ö a csapat legfontosabb tagja, kát meccs közben ... ő zavarja el az állato(Szegő Gizi rajza) Tíz év alatt négyszeresére emelkedett hazánkban a könyvforgalom A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium vizsgálta a könyvkereskedelmet. A jelentés csupán az utolsó tíz év adatait tartalmazza, de ezekből is kiderül: ugrásszerű a fejlődés. Amíg 1951-ben 143 millió forint volt a könyv- kiskereskedelem forgalma, 1961-ben már elérte a 610 millió forintot; tíz év alatt tehát négyszeresére emelkedett hazánkban a könyvforgalom. A vizsgálat azt is megállapította, a könyvkiadás és terjesztés sokoldalú, impozáns fejlődése mellett, még mindig vannak hiányok — elsősorban a magyar klasszikusok müveiből és a műszaki könyvekből. A bolthálózat fejlesztése sem tartott lépést a forgalom növekedésével. Jelentősen megnövekedett a falvak dolgozóinak érdeklődése az értékes, a szép könyvek iránt. A falusi könyvforgalom 1957 óta háromszorosára emelkedett és 1961-ben már az országos könyvforgalomnak mintegy 25 százaléka volt. (MTI) „Mesterségesen“ termékenyítik a fiatal kanáripálmákat A botanikusok tapasztalata és a szakkönyvek tanúsága szerint a kanáripálma — az észak-afrikai datolyapálma kanári-szigeti rokona — csak 40—50 éves korában kezd virágozni. A Magyar Tudományos Akadémia botanikus kertjének kanáripálmái — azonban úgy látszik, gyorsabban fejlődnek a szokásosnál: alig kilenc-tíz évesek, s már virágot hoznak. A kanáripálma egyébként igen különös növény, kétezer éves múltja van, s ez idő alatt annyira kultúrnövénnyé vált, hogy természetes úton, az ember segítsége nélkül nem is terméke- nyül meg. Őshazájában a földműves lakosság végzi el beporzását, s most ugyanígy tettek a botanikus kert dolgozói is. A sárgászöld, cirokszerű virágok helyén rövidesen szil- vaformájű gyümölcsöket hoz majd a fiatal kanáripálma. (MTI) Hagyd abba a tréfát, melyik a miénk?. arányszám már 4,8 százalékra csökkent. Érdemes megjegyezni, hogy hazánk hosszú évtizedeken át a legrosszabb , csecsemőhalandóságé" országok egyike volt Európában — ma viszont már meglehetősen előkelő helyet foglalunk el földrészünk ranglistáján. A korán eltávozott apróságokról készült orvosi kimutatásokból a statisztikusok sok érdekes, figyelemre méltó és tanulságos következtetést vontak le. Megállapították például. hogy az újszülöttek „legveszélyesebb” korszaka a négyhetes korig tartó időszak — később ugyanis a halálozási arányszám már tetemesen kisebb. A kismamáknak — és természetesen az orvosoknak, gondozónőknek — érdemes szem előtt tartaniok a számoknak azt a tanulságát is. hogy a fiúcsecsemők halandósága világszerte — s így hazánkban is —, az élet első hónapjában jóval magasabb, mint a kislányoké. Ez elsősorban az eltérő élettani és fejlődést adottságokkal magyarázható, a további időszakban is meglevő halandóságkülönbségek azonban arra utalnak, hogy az „erősebb nem" palántái bizony jóval kevésbé ellenállók a betegségekkel szemben, mint a gyengébbnek tartott nembeliek. A vizsgálati adatokból egyébként az is kitűnik, hogy a csecsemőknél a leggyakoribb halálok az éretlenség, a veleszületett gyengeség. Az apróságok másik legnagyobb ellensége a tüdő- gyulladás, továbbá a különféle szüléskor keletkezett sérülés, a születés utáni légzéshiány. Örvendetes, viszont, hogy a gyomor és bélhurut — amely néhány évtizeddel, sőt pár évvel ezelőtt is viszonylag sok csecsemő halálát okozta — ma már jóval rikábban szerepel haláloki bejegyzések között. A gyermekhalandóság elleni küzdelem a szép eredmények ellenére is változatlan „hevességgel” folyik. Tíz év alatt Magyarországon 58 százalékkal emelkedett a csecsemő- és gyermekgyógyászati intézeti ágyak száma, a kicsinyek gyógyításában, kezelésében pedig 56 százalékkal több szakorvos vesz részt, mint 1952-ben. Az illetékesek az egészségügyi kultúra, a szakellátás további fejlesztésével el akarják érni, hogy az évtized végére a csecsemőhalandóság arányát 30 ezrelék alá szorítsák. (MTI) Hefven kiló jeget készít óránként a miniatűr „jéggyár" A kánikulában igen sokan kérnek még a hűtött italba is jégdarabkákat. Ennek a higiénikus jégnek az előállítása azonban szaporátlan. általában a jégszekrény mélyhűtő részeiben készítik. A kereskedelmi hűtőberendezéseket gyártó és javító vállalat most olyan miniatűr .rjéggyárat” állított elő, amely a legforgalmasabb vendéglátó- ipari üzem ilyen jáaszükség- letét is fedezni tudja. Az alig másfélméteres hűtőberendezés ugyanis óránként 70 kiló, egész napos üzemben több mint tízezer darab kétforintos nagyságú jégkorongocskét gyárt, s azt felhasználásig tárolja, „hidegen” tartja. A hasznos hűtőberendezés gyártását az igényektől függően rövidesen megkezdi az üziem. (MTI) SZÉP NAP VOLT Emlékezetes nap marad Túrán, amikor az úttörőket KISZ-ta(fokká avatták. Az esemény csapatgyűléssel kezdődött, értékelték a csapat egész évi munkáját. Elmondották, hogy úttörőink számos kiváló eredménnyel büszkélkedhetnek. A hulladék- gyűjtésben elért sikerek mérlege: 12 tonna vas, kilenc mázsa rongy, nyolc mázsa papír. A „Pajtás” újság „Utazás a jövőbe” című rejtvénypályázat első díjának elnyeréséért ugyancsak dicséret illeti a pajtásokat. Sorolhatnánk, még a kulturális és sportéletben elért eredményeket is. Négy pajtás az úttörő kiváló jelvényt, többen pedig a próbajelvény első, második és harmadik fokozatát nyerték el. A csapatgyűlés a nyolcadik osztályosok búcsúztatásával ért véget. A 97 KISZ-tag- jelölt ekkor átvonult a túrái K1SZ- szervezet helyiségébe. ahol a község vezetői ünnepélyesen fogadták őket. Az avatás és a taggyűlés után, tábortűz mellett, a késő esti órákig jókedvűen szórakozott az ifjúság. Tetézy István Túra BUDAPESTTŐL - DEBRECENIG A solymári mészégető üzem kéménye éjjel-nappal füstöl. Óriási méretű körkemencéjükben mindig ég a tűz és annak előrehaladásával kiszedhetik a már égetett meszet és berakhatják helyére a mészkövet, hogy a visszatérő tűz azt is mésszé alakítsa. Háromszáz mázsa mészkövet égetnek ki naponta. Két vagonnal indítanak útra az ország minden tája felé. Legközelebbi vásárlójuk a solymári TÜZÉP-telep. Legnagyobb tételben természetesen a fővárosi építő vállalatok igényelnek meszet. De ennél távolabb is eljut a solymári fehér termék. Nem ritka a debreceni út sem. Elsőosztályú fehér meszet állítanak elő Solymáron. Magas kalciumtartalmú a bányájuk és a korszerű kemencében jól is égetnek. 40—45 kiló szenet használnak fel egy mázsa mészhez, ami fele a régebbi kemencék fogyasztásának. A termelékenység kívánatos növelését bizonyítja, hogy havi két-háromszáz mázsával több meszet készítenek el, változatlan létszámmal. Az itt dolgozó munkások munkakörülménye és szociális ellátása jó. Megfelelő fürdő és öltöző áll rendelkezésre és a bányából teherautóval ideszállított mészkövet csillékkel továbbítják a kemencéhez. Az idén előreláthatóan egy napra sem áll meg a solymári mészégető üzem. A tavalyi felújítás jól tart, és csak az elkövetkező évben kerül sor ismét a kemence megjavítására. Mibe kerül egy alkatrész: ? Ha valakinek kedve kerekedne megtudni, hogy valójában hány forintos költség terhel egy-egy gazdasági gépalkatrészt, annak tanulságos példával szolgálhatunk. Az aLábbi kis kirívó — reméljük, hogy nem jellemző — példát érdemes tanulmányozni. Az Érdi Gépállomás egyik Orkán típusú járva- silóző-gépéhez kés és késtartó kellett. Annak rendje és módja szerint felkeresték emiatt az AGRO- KER Kerepesi úti telepét, ahol kijelentették, hogy a gépállomás csak a központi telepen kaphatja meg a kívánt alkatrészt. Május 28-án felkeresték tehát a központot, ahol azonban nem kaptak, mert leitár volt. Június 1-én azért nem adtak, mert a sok megrendelést kellett előbb kielégíteni. de biztatásként kijelentették, hogy tíz nap múltán adnak. A gépállomás vezetői sokallták a tíznapos határidőt, ezért különféle „hátsó utakon" eljutottak a Törökszentmiklósi Gépgyárhoz. Ott ugyan volt alkatrész, de ott meg a letiltás miatt nem kaptak. Június negyedikén végre meg tudtak egyezni a sok nevű (FÖMAV? AGROKER? AG- ROTRÖSZT?) vállalatnál dolgozó Kürti elvtárssal. Kürti elvtárs azt mondta, hogy menjenek be másnap autóval és megkapják az alkatrészt. Másnap a megbeszélés szerint be is mentek, de csalódik az a naiv földi halandó/ aki azt hiszi, hogy akkor végre már megkapták az alkatrészt. Kiderült ugyanis, hogy végre megindult a szállítási bürokrácia gépezete és így már postára került az alkatrészcsomag. A járvasilózó-gép állt. a csomag utazott, de sem ötödikén, sem hatodikán, sőt még tizenkettedikén sem érkezett meg a gépállomásra. Szeretnénk hinni abban, hogy amikor ez a néhány soros krónika megjelenik, már nyitott kapukat döngetünk... N. I. Nemcsak néhány ezer forintról van ssó Megírtuk, hogy a Kistar- csai Fésűsfonóban rekonstrukció folyik. írtunk az új, nagytermelékenységű gépsorokról, amelyeket olasz szerelők irányításával határidő előtt helyeznek üzembe a gyár dolgozói. írtunk a szépülő műhelyekről, a korszerűsített világításról, s arról a nagyszerű munkáról, amivel a gyár kollektívája elérte, hogy a felfordulás ellenére is túlteljesíti termelési tervét. Megemlékeztünk a kommunisták és a pártonki- vüli aktívák példamutatásáról a munkafegyelemben, s a műszakiak összefogásáról, amelynek célja: határidő előtt négy hónappal befejezni a rekonstrukciót?-Egy dolog azonban kimaradt a riportból: a- fiatalok helytállása. Pedig ez is megérdemel néhány szót. Látva a gazdasági vezetés gondjait, azt a törekvését, hogy a rekonstrukcióra kapott összeg minden fillérét gazdaságosan használja fel, a KISZ-is- ták vállalták, hogy hetenként egyszer, szabad idejükben rendbeteszik a gyár udvarát, összerakják az építőanyagokat, elhordják a törmeléket, vagyis társadalmi munkában elvégzik mindazt, amire máskülönben ideiglenes munkaerőket kellene alkalmazni. Valószínű, hogy a rekonstrukció 27 millió forintos összegében ez a tétel nem lenne jelentős. De ha „csak” néhány ezer forintos megtakarítást eredményez a fiatalok áldozatos munkája, akkor is értékes. A gyár és a népgazdaság anyagiakban, a KISZ-isták erkölcsiekben gyarapodnak tőle. <ny. é.) A megye föld művesszövetkezeteinek fejlődése az országos adatok tükrében A Pest megyei MÉSZÖV dolgozói termelési értekezleten vitatták meg a SZŐ VOSZ 1961. évi mérlegét, valamint az új munkastílus kialakításának módszereit a Pest megyei földművesszövetkezeti hálózatban. Az országos földművesszövetkezeti kiskereskedelem 19 milliárd forgalmat bonyolított le a múlt esztendőben, ebből Pest megyére 1,6 milliárd forint esik, a forgalmi tervteljesítés mértéke meghaladja az országos átlagot. Az élelmiszer-forgalom országosan több mint kilenc százalékkal emelkedett 1960-hoz viszonyítva, a Pest megyei földművesszövetkezeti boltokban pedig 6,1 százalékos ez a növekedés. Az ország földművesszövetkezetei összesen 138 ezer vagon terményt vásároltak fel BÚCSÚ — Feri! Ne azzal a használt zsebkendővel integess...! a múlt évben, ezen belül a megyében közel tízezer vagonra rúg a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, a szerződéses vetésterület az 1958. évihez képest mintegy 70 százalékkal növekedett a megyében. Az export országosan 30 ezer vagont tett ki, a megyei export 2743 vagon volt, 10,6 százalékkal több, mint 1960-ban. A földművesszövetkezetek országszerte a gazdasági erősödés útján haladnak, saját vagyonuk megközelíti a négv- milliárd forintot. Száztizenhét azoknak a földművesszövetkezeteknek a száma, amelyek működésüket hitel igénybevétele nélkül végzik, Pest megyében 16 földművesszövetkezet állóeszközökben, 10 pedig forgóeszközökben nem vesz már igénybe hitelt, és öt földművesszövetkezet teljesen hitelmentesen gazdálkodik. Ezek az érdi, a ,cse- mői, a jászkarajenői földművesszövetkezet, a X. kerületi fogyasztási, valamint a méhész szövetkezet. A megye takarékszövetkezetei részjegyállományukkal megelőzték az ország többi megyéjét s jelenleg is az első helyen állnak. < — FOKOZOTT ERŐVEL küzdenek a balesetek ellen a Dunakeszi Járműjavítóban. Csuti László munkavédelmi felügyelő irányításával a munkavédelmi aktívák rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy a gépeken megfeíelő-e a védőberendezés. Rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat a megtörtént balesetek okairól. A munkavédelmi híradó rendszeresen beszámol a munkavédelmi őrjáratok tevékenységéről.
