Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-09 / 106. szám

1963. MÁJUS 9, SZERDA rttsr «tevéi ^/Círiap Magyar iparművészeti kiállítás nyílik Oslóban A Stockholmiján nagy si­kert aratott magyar ipar- művészeti kiállítás május 2- ám bezárt. A gazdag anya­got május 15-én Oslóban mutatják be. A megnyitóra magyar küldöttség utazik. (MTI) Keresik az új utakat BESZÉLGETÉS AZ ÉPÍTŐANYAGIPAR JÖVŐJÉRŐL Mindig érdekelte az embe­reket: mi lesz holnap? Ma az egész világ képe gyorsan fordul. A holnap fo­galma nem távoli századot takar. Jelentése nemegyszer szó szerinti, s legfeljebb né­hány évet jelöl. Széleskörű műszaki tapasztalatcserére ad lehetőséget a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Ipari Vásár legnagyobb kiállítóinak egyike a Szovjetunió. A kiállítási anyag elrendezéséről, a szov­jet pavilon műszaki program­járól M. Ljvov, a kiállítás igazgatója az MTI munkatár­sának elmondotta: _ Pavilonunk bejárati ré­sze a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól tájékoztat. Is­mertetjük például, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforga­lom az utóbbi tíz évben több mint négyszeresére emelke­dett. Beszámolunk arról, hogy a nemzetközi olajvezeték ki­építése lehetővé teszi a ma­gyar energetikai és vegyipar olcsó tüzelő, illetve nyers­anyagellátását. — Pavilonunk különböző részében szakmai csoporton­ként mutatjuk be a szerszám­gépeket, a textilipari berende­zéseket, a műszereket, a jó! bevált tv-készülékek egész so­rát, a háztartási felszerelése­ket, elektromos gépeket, sző­nyegeket,. szőrméket, s a szov­jet ipar sok más újdonságát. Külön kiállítási csoport az ..orvostudomány” bemutatója, ahol a legkülönbözőbb orvosi műszerek kapnak helyet. — A Budapesti Ipari Vá­sár a gazdasági együttműkö- dés egyik fontos, állomása és mi ezt az ajkaimat a műszaki tapasztalatcsere jelentős fóru­mának tekintjük. Ennek jegyé­ben állítottuk össze a vásár műszaki programját. Tudomá­nyos és technikai filmeket ve­títünk, szakmai előadásokat tartanak a vásár alkalmából Budapesten tartózkodó szov­jet szakemberek, akik egyúttal ellátogatnak majd budapesti gyárakba is, s beszámolnak arról, milyen eredményeket ér el a szovjet ipar. A vásár ide­jén itt tartózkodnak a szovjet külkereskedelmi vállalatok képviselői, hogy a magyar és más külföldi kereskedelmi szakemberekkel tárgyalásokat folytathassanak — fejezte be nyilatkozatát M. Ljvov. (MTI) Ileivrnöt éves a magyar mcnlőszolgálaf Hetvenöt évvel ezelőtt, 1887. május 10-én kezdte meg munkáját a Budapesti Ön­kéntes Mentő tes tület, a men­tésügy első hivatalos szer­ve hazánkban. Az évforduló alkalmából dr. Oravecz Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az Egészségügyi Minisztériumban tartott' saj­tóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a magyar- men­tésügy kezdetéről, fejlődé- _gér$i .. és na továbbfejlesztési -tervektől. HATMILLIÓ FORINT KÖLCSÖNNEL segítette tagjait a pilisvörösvári takarékszövetkezét A pilisvörösvári takarékszö­vetkezet vasárnap tartotta mérlegmegállapító közgyűlé­sét, amelyen Jaki Lajos igaz­gatósági elnök, Medgyesi Al­bertad, a felügyelő bizottság elnöke és Lengyel Alajosné ügyvezető számoltak be a megye másik , leggazdagabb” falusi bankja múlt évi műkö­déséről. A takarékszövetkezet mos­toha körülmények között, 1958 májusában, 165 taggal és 16 500 forint részjegyalappal alakult meg, azóta fokozato­san megnyerte a lakosság bi­zalmát. Ma inár 1000 tagia van a takarékszövetkezetnek. a reRz’egyáVománv megha­ladja a 170 ezer forintot. Fennállása óta 1531 esetben, kereken hatmillió forint ősz- szegben folyósítottak köl-mnt a tagoknak. A be+étí!lománv egymillió 300 ezer forinton fe­lül van. Az 1961. évi működés ered­ményeképpen összesen 61 ezer forintot fizettek v'sz- sza a tagságnak, kamat és részjegy után' részesedés formájában. A lakosság kövében iaen népszerű a falusi bank, hó­napról hónapra jelentkeznek az új belépők és a betétesek is úgy hogy a vezetőség célul tűzte ki, az év végére elérik a 200 ezer forint részfenúáVo- mányt és a pilisszántói kiren­deltség mellett új kirendelt­séget nvitnak PiHscsabán. Né­hány héten belül ugyanis n takarékszövetkeze*' ta«mk szá­ma ott is eléri a 100 főt. Ali? három hete kezdődtek me? a belépések, és már nyolcvanon fizették he, a részjegyet. Mint érdekességet említjük meg, hoev elsőként a piliscsa­bai termelőszövetkezet egyik dolgozója Jelentkezett, aki egy­úttal. a takarékszövetkezet ez­redik tania. volt. A közgyűiés dicséretben ré­szesítette Lengyel Alaiosné ügyvezetőt és elismeréséi fe­jezte ki a takarékszövetkezet dolgozóinak a leikiimeretes, szakszerű* munkáért. Amikor a kérdésre választ keresünk, éz alkalommal az építőanyagipar sorsát fesze­getjük. A megyei vállalat főmérnöke, Palócai Béla ül velünlk szemben, várva a té­mát, s az idevágó kérdéseket, íme az- első: — Merre tart korunk épít­kezése, mivel, s hogyan épít a modern ember házakat? — A választ idehaza, s a külföldi építkezéseken egy­aránt megtalálni. Azok az anyagok nyernek csatát, ame­lyek alkalmasabbak előre­gyártóit elemek összeállítá­sára. vagy akár formába ön­tésére. — Beton? — A legváltozatosabb kö­tőanyagok, habosított salak­kal kevert nehéz-középnehéz és pehelykönnyű változata hódít. -~ A cél kétségkívül a leg­nagyobb szilárdságú, mégis könnyű anyagok keresése és alkalmazása. Olyan anyagoké, amelyekből akár szcbafalnyi elemeket gyárthatnak — előre. — S a tégla? — Visszavonulóban. Ezt .bi­zony tudomásul kell venni. Nagyon is gyakorlati té­mához értünk. A lakást vá­rók tízezrei, s gazdasági ér­dekek is azt kívánják, hogy a legkorszerűbb eljárásokat és anyagokat használjuk. Ám, ha ezt elfogadjuk — s ezt kell tennünk — nyitott kér­dés, hogy szükség van-e a téglagyárakra? — Mindenképpen, s még hosszú ideig. De jóval ke­vesebbre. Köztük is csak azoic munkájára tarthatunk igényt, amelyek a legjobb agyaggal rendelkeznek, s a legkisebb költséggel dolgoz­nak. — Ezek szerint? — A megyében több helyen is leáll a tégla- gyártás, xi. évek folya­mán. A rossz minőségű készítmé­nyekre különben sem tart igényt az építkező. — Mi lesz az emberekkel? — Nem hinném, hogy ne­kem kellene elmondani köz­ismert dolgokat: idehaza mindenki talál kenyeret. Az azonban kétségtelen, hogy az átalakítások és korszerű­sítések után kevesebb em­berre lesz szükség az adott munkafolyamatoknál. A ve­zetők gondja, hogy a felsza­badult . kezek ne maradja­nak tétlenül. — S van-e megoldás? — Általában azt szeretnénk megvalósítani, hogy a leállítandó téglagyá­rakban különböző ké­szítmények, például mű­kő előállítására térjenek át. Az építkezések keresik, s min­den mennyiségben átveszik. Ez a megoldás messzeme­nően megfelel a helyi anyag­lehetőségeknek is. A Duna- közeli, vagy sóderben gaz­dag területeken a megyei téglagyárak könnyen átall­hatnak a műkő gyártására, de van a tarsolyunkban szá­mos más megoldás is. — Szívesen látnánk egyet a sok közül. — A pátyi agyag kiválóan alkalmas arra, hogy nagyobb téglatesteket égessünk be­lőle. így jutottunk ahhoz az ötlethez, hogy járdalapok gyártásával próbálkozzunk. — Sikerrel? — Már csak a fagypróbák maradtak hátra az első kí­sérleti példányoknál. Az ele­mek egy méter hosszúak, 33 centiméter szélesek. A köny- nyű súly, szállíthatóság, s az, hogy mint előregyártott elem, szinte órák alatt be­építhető, nagy előnyöket biz­! tosít. Az ilyen járda megépí­tése, a betonnal, aszfalt­tal szemben fele költsé­get jelent. Ezek építése amúgyis ne­hézkes és lassú. — Kérdés, állja-e az időt? — Ezer fokon égetjük, ki­váló agyagból. Igen tartós lesz. Ezt a hónapot a próbák­ra szántuk, "s'9 "nyár* folya­mán elindulunk a gyártás­sal. Hiszem, hogy sok köz­ség részére megkönnyíti és meggyorsítja a járdaépítést. S ami nem kevésbé fon­tos; a téglaigények csök­kentését kiegyenlíti, új pia­cot, jó munkalehetőséget biztosít az iparban dolgozók­nak, ma és a távolabbi hol­napokban. T. Gy. Jelentős károkat okozott megyénkben a május eleji fagy Megkezdték a kifagyott paradicsompalánták pótlását - A dobosi járásban legjelentősebb a kár — A Buda vidéki őszibarackosokat elkerülte a fagy Rosszul kezdődött a tavasz. Az időjárás igen szeszélyes, előbb a késői kitavaszodás ! hátráltatta a munkát, majd a j meleg, száraz áprilisvégi idő.. | a legutóbbi napokban pedig a fagy okozott jelentős káro­kat a gyümölcsösökben, a 1 zöldségkertekben és kint a I földeken. | Tóth Ferenc elvtárs, a Sző- | vetkezetek Pest megyei Érté­kesítő Központjának agronó- musa, aki a napokban körutat tett a megyében, a fagykárok­ról a következőket mondotta: — A fagy a legjobban a da- basi járásban pusztított, ahol egyes szőlőkben hozzáve­tőlegesen 10—80 százalé­kos kárt is okozott. Szórványosan a szamóca is kárt szenvedett. A 'ceglédi já­rásban a már elvirágzott kaj- szifákat is veszteség érte. Az őszibarackosokat azonban jól védték a pártalevelek, s így nagyobb károsodás nélkül vé­szelték át a fagyos éjszakákat. A hírneves Buda vidéki ba- racktermö táj a jelek szerint nem szenvedett lényeges vesz­teséget. — Mi a helyzet a kertésze­tekben? — Sajnos, itt is jelentős kárt okozott a hideg. Az április vé­gén kiültetett paradicsompa­lántáknak mintegy 30—35 szá­zaléka elfagyott. Ismeretes, hogy Pest megyében jelentős területen termesztenek a ter­melőszövetkezetek szántóföldi paradicsomot. Központunk több termelő­szövetkezettel szerződött korai szántóföldi paradi­csom termesztésére — 100 katasztrális holdra. Erre a célra a MÉK körülbelül egymillió forintot fordított, vagyis a termelőszövetkezetek palántaszólanként — holdan­ként 1200 forintot — 8 fillért kaptak, hogy elfagyás esetén pótolni tudják a palántákat. _ A termelőszövetkezetek s zámoltak a május eleji fa­gyokkal és a melegágyakban a kiültetett palánták helyén újat neveltek, hogy az elfa­gyást pótolni tudják. A beér­kezett jelentések szerint a ceg­lédi járás termelőszövetkeze­teiben és Nagykőrösön már megkezdték a kifagyott para­dicsompalánták pótlását. — Más növényié’eségeknél okozott-e kárt a fagy? — Sajnos — ahogyan már általában szokás —, a májusi fagy nem kerüli el a fagyér­zékeny növényeket, így példá­ul megyénkben az új burgo­nyáknál — amelyek már ki­keltek és szépen zöldelltek —, mintegy 50—70 százalékos kárt okozott. Elkeseredésre azon­ban nincs ok, mert a burgonya kihajt és lényegében azonos terméseredményre számítha­tunk, de szedési ideje késik mintegy két hetet. Befejezésül Tóth Ferenc elv­társ hangsúlyozta: — Reméljük, hogy az idő­járás a rendes kerékvágásba zökken és a májusi meleg elő­segíti a növények vegetációját, meggyorsul a kertészetek­ben, a gyümölcsösökben a növények és a gyümölcsök fejlődése. Minden esetre nem árt, ha ter­melőszövetkezeteink felkészül­nek az esetleges fagyveszélyre, amely május második harma­dában. a „fagyosszenteket” követő napokban meglephet bennünket. (g. s.) i^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\Vv\^^ / Ma, holnap, holnapután Ez a címe cikksorozatunknak, amelynek közlését csü­törtöki lapunkban kezdjük meg. Ha egy mondatban akar­juk a cikksorozat lényegét összefoglalni, ezt írhatjuk: fiatal házasok jelene és jövője. Hogyan élnek azok. akik nemrég kötötték össze sorsukat, hogyan illeszkednek be a szocialista társadalmi közösségbe, milyen gondokkal küzdenek, mit kívánnak jövendő sorsuknak, s mit tesz­nek azért, hogy kívánságuk teljesüljön, e kérdésekre ke­resi a választ cikksorozatunk. Harminc fiatal házaspár életét elemzi, de tanulságai nemcsak a fiatal házasoknak szólnak. mainap ZXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX /J — ERDŐMŰVELÉSI kiál­lítást rendez a Mezőgazdasá­gi Múzeum. A szombaton megnyíló kiállításon bemu­tatják a fásítás és erdősítés országos méretű munkáját. — A TÖRÖKBÁLINTI Ál­lami Gazdaságban a tavasd munkák során földbe került a bab. Az idén tizenkét holdnyi területen termelnek vetőbabot. — VASÁRNAP, május 13- án Gödöllőn, 14-én, hétfőm Tápióbicskén országos állat-, és kirakodóvásár lesz. — A TÁPIÖGYÖRGYEl téglagyárat új gépekkel sze­relték fel. A berendezéseket a Jászberényi Gépgyár ké­szítette. Még az idén gépesí­tik az agyagfejtés munkáját is. — PULÓVERT és pólóin­get visz ki Afrikába a Váci Kötöttárugyár. Legtávolabbi piaca Kanada, ahol az el­múlt évben sikerült megked­velteim gyártmányait. A Szovjetunió évente milliós tételű árumennyiséget ren­del. — ÜZEMI SZTK kifizető- helyek létesítéséről tárgyal­nak a nagyobb megyei ktsz- eknél. A helyi adminisztrá­ció felhasználásával bonyolí­tandó kifizetés sok utánjá­rástól, s hosszú utaktól ki- méli meg a ktsz dolgozóit. — MÁSODIK HELYET ért. el az országos verseny­ben a pomázi Utasellátó pa­vilon. Forgalomban és jó ki­szolgálásban csak a Nyugati­pályaudvar előzte meg őket. — A NAGYKÁT AI Járási Pártbizottság csütörtöki, ki­bővített ülésén a Központi Bizottság márciusi határoza­tában foglaltak megvitatásá­ra kerül sor. A helyi tenni­valók megvalósítása érdeké­ben. saját feladataikat figye­lembe véve, határozatokat hoznak a kibővített ülésen. — ŐSZIBARACK mani*' pulációs gépet készítenek a Kertészeti Kutató Intézet­ben. Az okos berendezés osztályozza, válogatja és cso­magolja a kényes gyümöl­csöt. Elsőnek a Törökbálinti Állami Gazdaság vásárol belőle. — MAGYAR NÉPHAD­SEREG Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttese május 27-én, vasárnap Nagykörösön a cif­rakerti szabadtéri színpadon tart előadást. 1962. május 9. szerda. Ger­gely napja. A nap kél 4.16 órakor, nyugszik. 19.06 órakor. A hold kél 8.45 órakor, nyugszik — —. Várható időjárás szerda estig: nappali felhőképződés, néhány helyen zivatar. Mér­sékelt szél. Meleg idő. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 23—27 fok kö­zolt. ____________ — TANÁCSTAGI FOGA­DÓÓRÁK. Horváth András, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága első titkára, megyei tanácstag 10-én 9 órakor Ceg­léden. 14 órakor Nagykőrösön tart tanácstagi fogadóórát. Ugyancsak 10-én Lelkes Bé­la, megyei tanácstag Mono- rom tartja meg fogadóóráját. — MEMBRÁNSZIVATY- TYU terveit kapta meg a szentendrei Kazán Ktsz. Ha a kapacitás mégengedi, elkez­dik az ötletes berendezés gyártását, amely motor nél­kül -az áram lüktetését fel­használva emeli ki a vizet, s továbbítja szükség esetén nagyobb távolságokra is. — ŰJ KONYHAÉPÜLETET emeltek a szentendrei Határ­csárda mellé és éttermét is megnagyobbították. — A TÜZÖ NAP sugarai többé nem hevítik fel a teli söröshordókat a leányfalui Gyöngyszem Étterem udva­rán. A tavasszal ugyanis megépült az étterem sör-tá­roló pincéje és ezzel a sör el­raktározásának régi problé­máját oldották meg. — KÉTEZER SERTÉST hizlalnak az idén a ceglédi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben. A tervezettnél mintegy tíz százalékkal több hízó-alapanyagot saját sza­porulatból biztosítja a minta- állománnyal rendelkező me­zőgazdasági üzem. — KÖRÖSTETÉTLENEN augusztusban kezdik meg a 250 méteres vizvezetékháló- zat építését. A kövesút mel­lett lefektetett vezetéket a tanácsháza előtti kút fogja táplálni. A községfejlesztési tervek szerint ezzel egyidő- ben társadalmi munkával végzik 1000 méter járda sa­lakozását. — CSAKNEM TELJESEN gépi erővel művelnek ötszáz hold kukoricát a Dánszent- miklósi Állami Gazdaság­ban. A nagyfokú gépesítést főként a vegyszeres gyom­irtás! mód teszi lehetővé, de sokat köszönhetnek a kivá­lóan dolgozó KB—2-es ku- koricaesőtörőknek is. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RÁD1Ö 8.10: Könnyűzene. i9.00: Regény- részlet. 9.20: Operarészletek. 10.10: Uttörőhíradó. 10.30: Tánczene. 11.00: Napirenden. 11.05: Kórusmű­vek. 11.25: a Szabó család. 12.15: Csárdások. 12.50: válaszolunk hall­gatóinknak. 13.05: Zenekari mu­zsika. 14.00: Versek. 14.20: Ope­rettmuzsika. 15.10: Elbeszélés rá­dióra alkalmazva. 15.30: Szív kül­di... . 16.20: Földes Anna írása. 16.30: Zenekari muzsika. 17.10: Ud- vardy Tibor énekel. 17.29: Fúvós­zene. 17.40: ünnepi műsor a győ­zelem napján. 18.35: Szórakoztató népi muzsika. 19.10: Az ipari ro­vat műsora. 19.25: Chopin-zongora- művek. 20.25: Tánczene. 21.05: El­beszélés. 21.35: Szimfonikus zene. 23 00: József Attila műfordításai­ból. 23.05: Könnyűzene. 0.10: Éji zene. * PETÖFI-RADlO 14.15: Isépy Eszter gordonkázik. 14.40: Orosz nyelvlecke. 15.00: Szó­rakoztató muzsika. 15.30: Opera­részletek. 16.05: Versek. 16.20: Ze­nés ajándékműsor. 17.15: Táncze­ne. 18.05: Haydn: G-dur szimfónia. 18.35: iYlunkásakadémia. 19.05: Köm\yűzene. 19.45: Elbeszélés. 19.55: Operahíradó. 20.40: Falurá­dió. 21.05: Verbunkosok. 21.45: Sporthiradó. 22.00: Operettrészle­tek. TELEVÍZIÓ 17.45: Alkotás. Szovjet film. 18.00: Egy boldog nap (1945, május 9). 18.20: TV-világhíradó. 18.45: Tanul­junk oroszul! Nyelvlecke kezdők­nek. 19.00: Közvetítés a Vígszín­házból. Mesterházi Lajos: A tizen­egyedik parancsolat. Játék három felvonásban. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kb. 22.00: Hírek, a TV-világhíradó ismétlése. Fotókiállítás Gödöllőn Hétfőn délben bensőséges ünnepség keretében nyitottal, meg a gödöllői Ganz Árammé­rő kultúrtermének előcsarno­kában a gyár íotoszakkőrének kiállítását, melyet már az első órában a gyár dolgozói igen nagy számban tekintettek meg. Az ötéves jubileumi kiállítás hű tükörképét adta a szakkör fejlődésének, amit Dániel Já­nos szakköri elnök méltatott megnyitó beszédében. A szak­kör létszáma 25 volt és ma 150-en vannak. Munkájukat jelentősen segíti, hogy húsz kölcsönkénnel rendelkeznek. További segítséget jelent a. gvár gazdasági vehetőinek tá­mogatása. A kiállításra 19-en 140 képpel neveztek be. A szakkör díjait Jenei István TMK-lakatos. Nádor Ede, Mester János. Bencsik Árpád, Bogár Árpád nyerte. A kiállítás egy hétig lesz látható, s a szakkör vezetői úgy határoztak, hogv a közel­jövőben a községben is nagy­szabású fotókiállítást rendez­nek. Csiba József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom