Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f irlan MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA VI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM AHA 70 FILLER 1962. MÁJUS 20, VASÄRNAP Általános sztrájk készül Argentínában A hárommillió tagot szám­láló Argentin Általános Mun­kásszövetség május 29-ét is­mét az általános sztrájk nap­jává kiáltotta ki, tiltakozásul a Guido-kormányzat gazdaság- politikája ellen. A szakszer­vezeti szövetség jelentős fi­zetésemelést követel tagjai ré­szére, és bizonyítékokkal tá­masztja alá azt az állítását, hogy az utóbbi néhány évben a megélhetési költségek negy­ven százalékkal emelkedtek. TÜNTITES BRAZÍLIÁBAN Rio de Janeiro több ezer vasutasa, tengerésze és kikö- tömunkása tüntetett, tiltako­zásul a fokozódó drágaság ellen. A rendőrség és a tün­tetők között több helyütt összeütközésre került sor, több tüntetőt letartóztattak. HRUSCSOV: Rokonszenvünk mindig azok mellett lesz, akik szabadságukért, felszabadulásukért, függetlenségükért harcolnak Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke, mint már je­lentettük. pénteken, a bolgár parasztok gyűlésén, Obnova faluban beszédet mondott. Ki­jelentette: — s,A szovjet kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy a legésszerűbb volna, ha a laoszi kérdés megoldásában továbbra is azt az utat követ­nék, amelyről már megegye­zés történt, vagyis megalakí­tanák a koalíciós kormányt, Souvanna Phouma herceg ve­zetésével.” AZ OAS AZ HUMANITÉ SZÉKHAZÁNAK FELROBBANTÁSÁVAL FENYEGETŐZIK Az Humanité szerkesztősége újabb fenyegető levelet ka­pott az OAS-tól. A levelet a bűnszövetkezet „franciaorszá­gi parancsnoksága” nevében Boulanger deltacsoportfőnök írta alá. A fasiszták az Hu­manité épületének felrobban­tásával és Maurice Thorez meggyilkolásával fenyegetőz­nek. Hasonló levelet kapott a CGT vezetősége is. Ebben az OAS bejelenti, hogy „külön bírósága” május 15-én Algír­ban Gardes ezredes elnöksége alatt elhatározta, azonnali „ak­ciót indít” a szakszervezet he­lyiségei és vezetői ellen. Gevalda főügyész, ak: Sá­lán perében a vádat képvise­li. a pénteki tárgyaláson le­velet olvasott fel, amelyben Godard, Sálán utódja megfe­nyegeti, hogy az OAS „lelövi mint egy kutyát”. India a kasmíri vita újabb elhalasztását kérte India ENSZ-képviselete — nyugati hírügynökségek érte­sülése szerint — pénteken le­vélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez, és kérte, hogy a kasmiri vita május 28-ra kitűzött folytatását ha­lasszák el június végére. Mint ismeretes, a Biztonsági Tanács szerdai ülésén Gha­na kérésére nápolták el má­jus 28-ra a vitát. Nagyarányú hízlalási kísérletek Gödöllőn Érdekes kísérletek folynak a Gödöllői Sertéshízékonysági Vizsgáló Állomáson. Az állattenyésztő termelőszövetkezetek törzstenyészetéből minta állatokat küldenek az intézethez, melyeken az állattenyésztési kutatók takarmányértékesítési, hízékonysági és áruminőségi vizsgálatokat folytatnak. A vizs­gálati eredmények alapján a törzskönyvi felügyelőségen ke­resztül tájékoztatják az illető termelőszövetkezetet a beküldött sertéstörzs mintájának különböző tulajdonságairól s az érde­kelt gazdaság ennek figyelembe vételével alakítja, fejleszti to­vábbi sertésállományát. Az intézet fő törekvése a magyar hús­sertésfajta további tökéletesítése, a bacon hizlalás céljaira egy olyan általános fajta kialakítása, amelyik viszonylag kevés zsírt, több húst ad és a húsrétegek elhelyezkedése is legjob­ban megfelel az export követelményeknek. Kísérleti mérés a vágott sertéseken (MTI foto Fehérváry Ferenc felv.) A szovjet kormányfő ésszerűtlennek nevezte Kennedy amerikai elnök­nek azt a döntését, hogy amerikai csapatokat te­gyenek partra Thaiföldön. Ez „nem a megbékéléshez ve­zet a föld e térségében, ha­nem vérontáshoz”. Hruscsov hangsúlyozta azt is, hogy a Dél-Vietnamban folyó vérontásért az amerikai imperialistákat terheli a fele­lősség. Tanácsadók mezében csapatokat küldenek oda, „amelyek háborút viselnek a vietnami nép ellen, hogy meg­mentsék az imperialista bé­renceket, akiket a nép előbb- utóbb úgyis elkerget”. Hruscsov hozzátette, hogy a franciák hét évig harcoltak Vietnamban, de lehetséges, hogy az amerikaiak még to­vább fognak. Mégis kénytele­nek lesznek távozni és a hely­zet ura a nép lesz'. Szilárd meggyőződésünk ez — jelen­tette ki, majd így folytatta: „Talán azt is mondhatjuk, hogy nem saját lábukon tá­voznak, hanem úgy hogy eltá­voznak az élők sorából. De bi­zonyosan eltakarodnak az ide­gen földről. Ez csak idő kér­dése. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy az imperialis­ták nemcsak Laoszban, hanem Thaiföldön is. ebben az egész földrajzi övezetben féltik pozí­cióikat. „Az egyesült államok sokkal jobban tenné, ha lemondana a nemzetközi csendőr szere­péről” — jelentette ki a to­vábbiakban Hruscsov, majd így folytatta: „Mi békét akarunk, kom- minuzmust akarunk. Elle­nezzük. hogy kívülről vi­gyék el a felszabadulást valamely ország népének. Szigorúan tartjuk magun­kat a más országok bel- ügyeibe való be nem avat­kozás elvéhez. — Mi elismerjük és helye­seljük a nemzeti felszabadító háborúkat — folytatta. Pár­toljuk azokat, akik fegyverrel a kézben, harcra keltek a gyarmatosítók ellen, saját ki- zsákmányolóik ellen, a _ sza­badságért és a függetlenségért. „Ezért üdvözöltük az al­gériaiakat, a vietnamiakat, amikor harcoltak a francia gyarmatosítók ellen, üdvözöl­jük Indonézia népének har­cát. amelyet azért vív, hogy Nyugat-Irián felszabaduljon a holland gyarmatosítók járma álól. Üdvözöljük a délkelet- ázsiai népeket, amelyek har­colnak a gyarmati rendszer vagy ennék valamely válto­zata fenntartására törekvő erők ellen. A Thaiföldön part­ra tett amerikai csaljatok szinte a katalizátor szerepét játsszák e térség népének forradalmi felkelése szem­pontjából, e lépés harcba in­dít mindenkit, aki valóban ki akarja vívni a szabadsá­got és a függetlenséget”. „Rokonszenvünk mindig azok mellett lesz, akik sza­badságukért, függetlenségü­kért, felszabadulásukért har­colnak” — hangsúlyozza Hrus­csov. A genfi leszerelési tárgya­lásokról szólva Hruscsov ki­jelentette,, hogy az amerikai monopo­listák úgylátszik még nem jutottak arra a be­látásra, hogy az álla­moknak meg kell egyez­niük a leszerelésről. Genfben „többet teáznak, mint dolgoznak”. „Ez siral­mas dolog, s mi mélyen sajnáljuk”. Hruscsov megjegyezte, hogy az amerikai kormány a je­lek szerint a genfi tárgya­lásokon elfoglalt álláspont­jának alátámasztására kezd­te meg újra az atomfegyver- kísérleteket. A Szovjetunió határozottan az atomfegyver-kísérletek el­tiltását kívánja és hajlandó aláírni a megfelelő szerző­dést, de csak azzal a fel­iétellel, ha annak végre­hajtását a nemzetek saját eszközeikkel ellenőrzik. „Ne­künk, uraim, nincsen szük­ségünk az önök kémeire és sajátjainkat sem kívánjuk önökhöz küldeni.” — Erőnk óriási — folytatta Hruscsov. Az Egyesült Ál­lamok elnöke maga mondta nekem, hogy katonai erőnk egyenlő. Nem ellenkeztem, bár tulajdonképpen mi erősebbek vagyunk az imperializmusnál, mert erőinkhez nemcsak a szo­cialista államok tartoz­nak, hanem a föld összes haladó és békeszerető erői is, beleértve mindenkit, aki szí­vén viseli a béke ügyét. E bé­keszerető erők nagyobbak az (Folytatás a 9. oldalon) Képek a Budapesti Ipari Vásárról A szovjet pavilon egyik érdekessége a CK—4-es gabona­betakarító kombájn. A 75 lóerős kombájn teljesítménye óránként 3—4 tonna gabona A Vertesz berendezések a nehézipari pavilonban (MTI foto: Mező Sándor felv.) Befejeződött az írószövetség közgyűlése Kállai Gyula felszólalása Szombaton az Újvárosháza tanácstermében a Magyar írók Szövetségének közgyűlése folytatta munkáját. A tanácskozás második napján befejeződött a választmány beszámolója fe­letti vita, s megválasztották az Írószövetség vezető szerveit. Amint tegnapi lapszámunkban azt már hírül adtuk, a ta­nácskozáson felszólalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az aláb­biakban ismertetjük Kállai elvtárs felszólalását: Kállai Gyula bevezetőben a párt Központi Bizottsága és a kormány baráti üdvözletét, jó­kívánságait tolmácsolta a köz­gyűlés résztvevőinek. Rámuta­tott, hogy a Magyar írók Szö­vetségének újjáalakuló köz­gyűlése óta forradalmi válto­zások mentek végbe a nem­zetközi helyzetben, s hazánk életében egyaránt. A további­akban a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXII. kongresz- szusának történelmi jelentősé­gét méltatta, majd ezeket mondotta: — A párt és a kormány az újjáalakulás utáni első köz­gyűlésen örömmel látja, hogy az írószövetség általában teljesítette feladatait. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a szövetség tagsága a szocialista társadalmi rend­szer oldalán áll és azon fára­dozik, hogy tevékenységével hazáját és népét szolgálja. A továbbiakban rámutatott: Íróink egyre nagyobb érdek­lődéssel foglalkoznak mai éle­tünk kérdéseivel. Bővültek az irodalom szervezeti keretei is, megnőtt az irodalmi lapok és folyóiratok, még inkább a ki­adott irodalmi művek száma és példányszáma, amiről a né­hány nap múlva megnyíló ün­nepi könyvhét adatai is tanús­kodnak. Irodalmunkban az utóbbi három évben újabb tehet­séges fiatalok jelentkez­tek, újból létrejöttek és megerősödtek a vidéki író­csoportok. Az elmúlt három évben az eredmények egyik forrása az volt — hangsúlyozta —, hogy az Írószövetség általában a párt által kidolgozott dokumentu­mokban megfogalmazott esz­mei, politikai platform alap­ján folytatta tevékenységét. Ezután Kállai Gyula az iro­dalmi egység kérdéséről szól­va. hangsúlyozta: az írók több­ségének körében már kialakult az egység a legfőbb, leglénye­gesebb kérdésekben, abban, hogy a nép felemelkedését és boldog életét, azaz a szocia­lizmus építését kívánják szol­gálni. — Véleményünk szerint — jelentette ki — az Írószövet­ségben és az irodalmi életben helye van minden igazi írónak, aki irodalmi tevékenysé­gével kész részt venni az emberi haladásért, a béke biztosításáért, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért, a demokráciáért, hazánk és népünk anyagi és szellemi felemelkedéséért, a szocialista Magyarország meg­teremtéséért vivott harcban. Ilyen értelemben beszélünk irodalmi egységről. A továbbiakban Kállai Gyula részletesen szólott az írószövetség összetételéről, az írószövetségben tömörült írók tevékenységéről, majd ezeket mondotta: — Pártunk széleskörű nép­frontpolitikát valósit meg, s ennek lényege az a törekvés, hogy a munkásosztály vezetésé­vel a társadalom minden osztályát és rétegét bevon­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom