Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-20 / 116. szám
V ff*F MEGY ti kSCíHüd 1962. MÄJUS 20, VASÁRNAP Harminchatodik helyről a másodikra , Bojtár kezén az „aranytartalék“ — A szakosítás eredménye A Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség kéthavimként értékeli a hatáskörébe tartozó tehenészetek tej termelési eredményeit. Az értékelést, illetve a „rangsort” megküldi a termelőszövetkezeteknek is. Az év első két hónapjának eredményeiről szóló értesítést március első napjaiban kézbesítette a posta a dánszentmik- lósi Micsurin Termelőszövetkezetnek. A postát Méhész László főkönyvelő bontotta fel s ő is érdeklődéssel kereste, vajon hányadik helyet érte el a tsz — a decemberi értékelés szerint a harminchatodik volt. Méhész elvtárs nehezen találta meg a termelőszövetkezet nevét. Először ugyanis a harminc és a negyven között kereste, majd lejjebb kutatott a termelőszövetkezetek nevei között. Miután a végére ért, egyre izgatottabban kereste, most már hátulról előre. Maga js meglepődött, amikor „kikötött” a második helyen. A kimutatást lobogtatta rohant Székely István’ elvtárshoz, a tsz főagronómusához, újságolni a jó hírt. Az év első értékelése óta P ' Fecske, a „kis,tejüzem-* — Alig van oly nap, hogy ne találkoznánk, s legtöbbször az istállók körül. A két legilletékesebb társaságában igyekeztünk választ kapni kérdésünkre: minek tulajdonítható a tejtermelésben elért gyors eredmény? A beszélgetés során kibontakozott, hogy több esztendős, kitartó munka rejlik a siker mögött. Csakhogy akkor még senki nem figyelt fel rájuk. A hozzáértő szakemberek nagy gondot fordítottak a növendékek felnevelésére és ez meghozta a sikert. Erről a magunk szemével is meggyőződi ünk. A jövő „rekordereit” nagy becsben tartják. Gondozásukat Balázs Andrásra, a fiatal, mindössze 30 éves tehenészre bízták, akiről nagyon jó véleménnyel van mind a főagro- nómus, mind pedig az üzemegységvezető. Balázs Andrásnak egyébként az apja gulyás volt és maga hatéves kora óta foglalkozik állatokkal. Először mint kondás, majd az évek eltelte és szaktudásának gyarapodása alapján a legnagyobb megbecsülés akkor érte, amikor a tehenészet Im«:4 Fecske, a „kis tejüzem” gondozójával Fehér Györggyel újabb két hónap telt el, s elkészült az újabb értékelés, amely szerint a termelőszövetkezetek törzskönyvi felügyelet alatt álló tehenészetei között 14,6 literes istálló és 16,6 literes fejési átlaggal szilárdan tartják a második helyet. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán is felfigyeltek eredményükre, s a közeljövőben szándékoznak kimenni a szövetkezetbe és megvizsgálni, minek tulajdonítható az állattenyésztésben általában kivétel számba menő gyors siker. Ezúttal azonban — bizonyára ezt nem veszik rossz néven a mezőgazdasági osztályon —, megelőztük őket, s reméljük, „megfejtettük” a siker titkát. Örömmel vettük, amikor IáPálinkás Pál állattenyésztési brigádvezető togatásunkkor a tsz irodájában azt a felvilágosítást kaptuk: „Székely elvtársat kint a We- kerlében, a tehenészetnél lehet megtalálni”. Lám, mennyire a riportba illik — a főagronó- mus idejének java részét a nagy sikert elért tehenészetben tölti. Ez is magyarázza a szép eredményeket. S ez nemcsak amolyan „újságírói felfedezés” volt, mert Kovács Ferenc elvtárs, az üzemegység vezetője ezt meg is erősítette: „aranytartalékát” bízták rá. ö a -bizalomra rá is szolgált Az idén például 140 növendéket bocsát útra. Ennek „ellenértéke” az elmúlt évben 40 000 forintos jövedelem volt A tehenészetben egyébként elég sok fiatalembert, asszonyt lehet látni. A brigádvezető, Pálinkás Pál, például mindössze 33 éves. Szaktudása mellett, nagyon nagy erénye a megbízhatóság. Amikor munkájáról beszélgettünk vele, szerényen árulta el, hogy éjszaka egy pillanatra sem tette le a fejét. Talpon volt, mert így követelte a munka. Noha nagyon jó kollektíva „verődött” össze a tehenészetben, becsületesen dolgoznak a beosztottak, a brigádvezető és az üzemegységvezető mégis hajnali három órakor kel, ellenőrzik a munkát, ellenőrzik a takarmánykiadást stb. Az üzemegységvezetőről — Kovács Ferenc elvtársról — el kell mondani, hogy közel a hatvanadik életévéhez, rendkívül fiatalosan és energikusam tevékenykedik a több ezer holdas üzemegységben. Nagyon nagy érdemei vannak abban, hogy a harminchatodik helyről a második helyre küzdötte fel magát a szövetkezet. Mert egyet és mást azért a közelmúltban is tettek annak' érdekében, hogy a több éves alapozó munka ilyen gyorsan jelentkezett. Székely István elvtárs szerint nagyon szerencsés lépés volt, hogy egy üzemegységbe hozták össze a szarvasmarha állományt Lehet úgy is mondani. hogy a termelőszövetkezeten belül szakosítottak. Korábban is jobb eredményeket mutattak fel a wekerlei üzemegységben, mint az Ilona-ma- joriban, de arra mégsem számítottak. hogy a nagyobb hozzáértés, a lelkiismeretesebb gondozás ilyen eredményeket hoz majd. Ugrásszerűen nőtt a tejtermelés és ez a tsz vezetőit is. meglepte. A takarmányozásban is új utat követtek. Az összevonás után meghonosították az egyedi takarmány ozást. Nem a küllem, hanem a termelés a döntő. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz szakembereinek lelkiismeKovács Ferenc üzemegységvezető retességére hozzáértésére talán legjobban rávilágít az egyik előborjas üszőnek, a Fecskének az eseté. Ebesről 48 hízómarhának való tehenet, növendéket vásárolt a tsz. Megérkezett a szállítmány és a tsz szakemberei szemügyre vették a vásárolt állatokat. A vizsgálódás során nyolc növendéket „kiemeltek” . a hizlalásra szán t állatok köziül, azzal a céllal, hogy megpróbálják, hátha sikerül belőlük tenyészállatokat nyerni. Kovács elvtársnak különösen egy kis fekete-tarka üsző tetszett meg, amelyet Fecsikének nevezett el. Figyelemmel kísérte fejlődését, s maga lepődött meg legjobban, amikor az első iborjazás után befejték: 26 liter tejet adott a kicsi, vé- konycsontú, de ahogyan szak- nyelven mondják, ..finom” állat. Súlya négyszáz-négyszázötven kiló lehet s ha huszonöt liter tejet számolunk is, 18— 20 nap alatt saját súlyának megfelelő mennyiségű tejet ad. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben nem vesznek el, nem kerülnek Vágóba a „Fecskék”. Ez a siker „titka”. Mihók Sándor A leginkább ball gátolt mű sor szám a Meteorológiai Intézet jelentése Hat község kilenc térmelőszövefkéZetével szerződött zöldségfélére a MÉK tápiósze- lei kirendeltsége. A szövetkezeti gazdák 1800 holdra szerződtek. Nagy gonddal nevelték a palántákat, megtettek minden előkészületet a jó termés érdekében. Reményeik vajon hogyan váltak valóra, milyen előjelekkel kezdhetnek munkáihoz a földeken? Erről beszélgettünk Cseh József kirendeltségvezetővel és Juhász János áruirányítóval. — A kora tavaszi zöldségfélék megkéstek — kezdi a beszélgetést Cseh József. — Ez meglátszik forgalmunkon is. A főváros és a külföld számára zöldihagymát vásárolunk fel. Spenótot, retket csak annyit, amennyit a helyi fogyasztás megkíván. — A következő szezoncikk a borsó és a korai krumpli lesz — mondja Juhász János. Amikor ezeknek a növényeknek a fejlettsége felől érdeklődünk, az áruirányító íróasztalából egy tojás nagyságú újburgonyát vesz eló^ — Az újszilvási Kossuth Tsz-ben már ilyen nagy burgonyákat is találunk. Innét rövidesen szállítunk — folytatja Juhász János. — Sajnos csak ebben a szövetkezetben dicsekedhetnek ilyen szép krumplival. Korán kiültették, a fagy sem tett benne különösebben nagy kárt. A többi tsz-ben sokkal hátrább vannak a fejlődéssel a növények. Eső kellene — teszi hozzá a kirendel tségvezető. A tsz-el;ben folyó munka után érdeklődünk. — Nagy ütemben, palántáinak a szövetkezetekben. Vem, ahoi másodszor kénytelenek elültetni az uborkát, tököt és a paradicsomot, A hó eleji szél letördelte és kisodorta a homokosabb területekről a gyenge növényeket----válaszolja k érdésünkre Cseh József. Megyei vendégek a Váci Városi Tanács vb-ii lésént A Váci Városi Tanács végrehajtó bizottságának hétvégi ülésén a városvezetés problémáit és kommunális kérdéseket tűztek napirendre. A vb- ülésen vendégként megjelent Keleti Ferenc, a megyei tanács elnöke, dr. Lakatos Imre és Szabó Sándor vb-elnökhelyet- tesek, Balia Balázs, a megyei pártbizottság képviselője, a megyei tanács több osztályvezetője, valamint a párt- és tömegszervezetek képviselői. Több mint háromórás vita során — amelyet a különféle városi létesítmények helyszíni bejárása előzött meg — kikristályosodott az a megállapítás. hogy feltétlenül szükséges rendszeres kapcsolat a megye és a város vezetői között, mert ez mindkét fél számára előnyös. Az elhangzott 18 hozzászólásban kölcsönös bírálat hangzott el a megyei, illetve városi vb és a szakigazgatási szervek felé. Keleti elvtárs ígéretet tett, hogy a felvetett kommunális, kereskedelmi és oktatási, valamint egészségügyi problémák megoldásában megadják a maximális segítséget a megyei tanács végrehajtó bizottsága részéről. — Mennyire becsülik a kárt? —. Tapasztalataink szerint harminc százalékos. • — Pótolni tudják-e a károkat? ^ — Most mérjük fel a termelőszövetkezetek palántakészleteit. A tápiószelei Béke és a Keleti Fény tsz-etoben nincs elegendő palánta a pótlásra. Néhány szövetkezetnél némileg felesleg mutatkozik. Azt megszervezzük, hogy segítsék egymást a szövetkezetek palántával. Központunknak is szóltunk, ha tudnak, nyújtsanak segítséget — beszél legnagyobb gondjukról a kirendeltség vezetője. Beszélgetés közben Juhász János felkapcsolja a rádiót, s mindjárt magyarázza is: — A leginkább hallgatott műsorszám: a Meteorológiai Intézet jelentése. Várjuk a kedvező időt. aminek végre meg kell érkeznie. Fellélegeznek amikor a bemondó arról ad hírt, hogy nyugat felől megindul a felhőképződés és záporokat, zivatarokat jósol. — Na talán a mi környékünk is kap egy jó, kiadós esőt — mondja hőn,óhajtott vágyukat Cseh József, mert a szövetkezeti gazdákon nem múlik a jó termés. CUKORRÉPA-TERMELÉSI ÉS ÁLLATHIZLALÁSI BEMUTATÓ A kőröstetétleni cukorgyári gazdaság az élelmiszeripar egyetlen cukorrépa-termelő kísérleti gazdasága. A gazdaságot már évekkel ezelőtt bemutató gazdaságnak jelölte ki a Földművelésügyi Minisztérium. Azóta a bemutatók, ' tapasztalatcserék, termelőszövetkezeti brigádvezetők, , megzőgázdasági ., szakmunkások részére szervezett tanfolyamok napirenden vannak. Csütörtökön Babinszky Károly, a Ceglédi Járási Párt- bizottság titkárának vezetésével mintegy 70 tagú csoport látogatta meg a gazdaságot. Céhmester József, a gazdaság igazgatója fogadta a vendégeket és bevezetőben néhány szóval tájékoztatta a bemutató részvevőit a gazdaság céljáról és rendeltetéséről. Megkezdték a növényápolást, már az aratásra készülnek az Aszódi Gépállomáson Annak ellenére, hogy a tavasz majd egy hónapot késett, a munka jobb szervezésévél, a rendelkezésre álló gépek alaposabb kihasználásával elsőként végeztek a tavaszi szántás-vetéssel az aszódi járás termelőszövetkezetei. Már pótolták az időjárás okozta elmaradást, s hozzákezdtek a cukorrépasarabolás után az egyeléshez, itt-ott pedig a kukorica kapálásához is. Ebben természetesen a gépállomás dolgozóinak is részük van, akik, ha kellett, gépátcsoportosítással, nyújtott műszakokkal segítettek minél gyorsabban befejezni a szántás-vetést. A gépállomás vezetősége külön céljutalmat tűzött ki, s mint az elmúlt esztendőben is, most is több kiemelkedő teljesítmény született a tavaszi munka során. Mezőfi János, Sándor Pál, Nyemec Pál, Szabó János vagy Szokolik Ferenc traktorosok magukat nem kímélve dolgoztak, ha kellett éjjel-nappal, hogy minél előbb földbe kerülhessen körzetükben a vetőmag. Csányi János traktoros például 148 százalékra teljesítette tavaszi tervét, Torda József ze- toros 134 százalékra, Belá- nyi József pedig 136 százalékra. Az elmúlt évek hasonló időszakához képest, ennek ellenére, mint Korsós István főmezőgazdász elmondotta, az idei tavaszi szántásvetés nem vette igénybe a gépállomás maximális erejét, A termelőszövetkezeteknek ugyanis több mint hatvan erőgépük van már, szemben a gépállomás 82 traktorával. Ezzel magyarázható az a bizonyos elmaradás is, ami mutatkozik a tavaszi tervteljesítésben. Hogy a gépeket minél jobban kihasználják, segítséget adtak és adnak is a környező járásoknak. Gödöllőre és Jászberénybe csoportosítottak át gépeket a csúcsidőszakban. Az aszódi traktorosok és a gépállomás szerelői menet közben a növényápolásra is felkészültek. Részletes intézkedési tervet állított össze az igazgatóság, amelyben a tsz-ekkel kötött szerződés alapján határozták meg, mekkora feladat vár egy-egy brigádra. Hogy minél gördülékenyebben folyjon a munka, mind a tizenhét termelőszövetkezetet felkeresték, s tisztázták, mennyi gépi erőt akarnak igénybe venni a növényápoláshoz. Megkötötték a pótszerződéseket, a szerelők pedig idejére kijavították a munkagépeket. Tegnap már hozzá is kezdtek a növény- ápoláshoz, a jövő héten teljes erővel nekilátnak a kulti- vátorozáshoz; Tizenhat somi űvelősre alkalmas kultivátorral rendelkezik a gépállomás, s emellett hat szántóföldi kultivátorral. Ezekkel a munkagépekkel az igényeket ki tudják elégíteni, egy sorművelő kultivátort még tartalékoltak is, ha esetleg valahol sürgős munka jelentkezik, hogy nyomban oda irányíthassák. Felkészült a gépállomás a takarmány betakarítására és a szállításra is. Kilenc fűkasza és hét rendsodró várja a munka megkezdését. A gépállomás vezetői úgy vélik, hogy a most megindult növényápolás sem igényel különösebb erőfeszítéseket — ismét tudnak segítséget adni a környező járásoknak. Annál nagyobb lendületet kíván majd az aratás, a betakarítás, a nyári és az őszi mélyszántás. Persze, ezek a munkák sem okozhatnak meglepetést a gépállomás dolgozóinak, mert kihasználva a vetés és a növényápolás közötti ^lélegzet- vételt”, kijavították a kombájnok túlnyomó részét. Tizenhét kombájnból tizenöt máris munkára készen várja az aratást. Most még két új kombájnt várnak, s mire a jövő hónap elején eljön a nyári gépszemle ideje, az aratáshoz szükséges valamennyi gép indulásra kész lesz. (s. p.) — Munkánk két irányú: a cukorrépa-termelés új módszereivel való kísérletezés és e módszerek nagyüzemi bevezetésének segítése, továbbá a cukorgyári melléktermékek gazdaságos felhasználása — mondotta. Cóhmester József bemutatta a gazdaságot, közben ismertette termelési módszereiket. — Három ilyen fontos tényről számolhatok be a cukorrépa termelésében. 200 holdas területünket hazai gyártmányú, le- sodrótárcsás géppel, önkoptatott cukorrépamaggal vetettük be. Az egyelést éppen most végezzük, egyedül nálunk alkalmazott újítással, a hosz- szúnyelű egyelőkapával. Az első kísérletek beváltak. Nagy időmegtakarítást érünk el azzal, hogy a dolgozók teljesítménye a kétszeresére nőtt. A répa kiszedését már tavaly is a Szabó—Jeremy—Domonkos-féle répákiemelő-gép- pel végeztük. Ez, a hazai viszonylatban elsőnek alkalmazott gép egy munkamenetben „lefejeli“ a répát, kiemeli és a répakoronát kupacokba gyűjti. Az elmés és hasznos gép valósággal forradalmasítja a cukorrépabetakarítás nehéz munkáját. A gazdaság juh- és szarvasmarha-hizlaldáját Skultéty József főállattenyésztő mutatta be: — 296 húsmerinó jellegű anyajuh szaporulata 415 bárány volt. A mesterséges megtermékenyítéshez francia származású importkost szereztünk be, amelynek gyapjúfinomsága kiváló. Ebben az évben 2000 darab ürü- bárányt hizlalunk Görögös Olaszország számára. Havonta 3000—4000 liter juh- tejet adunk a nagykőrösi tejgyűjtőnek. A bemutató résztvevői megtekintették a gazdaság juhállományát, majd felkeresték a hízómarhaistállót. — A magyar hízómarhának egész Európában nagy híre van — mondotta Skultéty József. — Termelésünk nagy részét Nyugat-Németország- ba, Svájcba szállítjuk és természetesen a baráti országokba. Az ■ átlagos súly- gyarapodás 1,05 kilogramm, amit országosan is igen jó takarmányértékesítésnek tekinthetünk. A közös ebéd után a hemutató részvevői megvitatták a sok hasznos tapasztalatot.
