Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-18 / 114. szám

1962. MÄJTJS 18, PÉNTEK MEGYEI ^Hírlap ARCOK-KEVIBŐL Fiam. az elnök... Kora délelőtt a ráckevei tanács­házán, Tóth Gábor vb-elnök szo­bájában beszélgetünk a község dolgairól. Arról is, hogy hamaro­san sor kerül az öree községháza külső és belső tatarozására. Ala­posan ráfér, mert bizony a felépí­tése óta eltelt hat évtized eléggé megviselte. Az ajtón diszkrét kopogtatás hallatszik és két asszony lép a szobába. Csordás Jánosné tanács­tag, a kévéi nőtanács elnöke, és Tóth Gáborné, a nőtanács tagja, aki különben édesanyja a tanács­elnöknek. — Most nem a fiamhoz jövök — mondja kedvesen, amint helyet- foglal az asztal mellett —, hanem a tanácselnökhöz, mégpedig de- putációha. A két asszony hetven asszony­lakótelep. Bővítjük bölcsődénket, amely amióta termelőszövetkezeti község lett belőlünk és asszonya­ink buzgó, szorgalmas tagjai a T/alóban Ráckevét széliében, hosszá­' ban Csepel-sziget fővárosinak mond­ják, ami csak annyiban túlzás, hogy még nem kapta meg a városi rangot, bár múltja is jelene is, de leginkább a jövője mindenképpen méltóvá tenné rá. Szerepe már a honfoglalás viharos évtizedeiben volt, a hagyomány szerint Árpád fejede­lem harci paripái a sziget buja rétjein le­geltek. Vezéri sátra is ott állt valahol, ahol ma a soktornyú község fekszik. Ké­sőbb szépséges királyasszonyok kapták becses ajándékul lovaglás férjükuruíktól, de ajándékba kapta az egész szigetet Sza- voyai Jenő is a törökökön aratott döntő diadalaiért. A legendás hírű hadvezér igen megkedvelte Ráckevét, és hadmérnökével, Johann Lucas Hildebranddal gyönyörű kastélyt építtetett itt, a Duna partján. A kastély az ország egyik legnevezetesebb és legszebb építészeti műemléke. Ráckeve jelentősége a két világháború közötti időben eléggé összezsugorodott, de a felszabadulás után rohamos fejlődésnek indult, természetes központjává vált a Cse- pel-szigetnek. Igen sokat köszönhet annak, hogy olyan vezetők vették kezükbe sor­sának intézését, akiknek lelkében a leg­nemesebb lokálpatriotizmus ég. Minden gondolatuk ez a már is városias jellegű község és fáradhatatlanul dolgoznak, har­colnák azért, hogy megteremtsék városi rangjának előfeltételeit. Már eddig is nagyszerű eredményeket értek el ezen a téren és ezeket a szép eredményeket első­sorban a község szorgalmas népének lel­kes, megértő .támogatásának, köszönhetik. 'Ráckeve régen felismerte" azokat a ki­aknázásra váró adottságokat, amelyekkel Ráckevét a természet olyan bőkezűen el­látta. Ezek predesztinálják arra, hogy köz- igazgatási, gazdasági és művelődési köz­tsz-nek, már nem elégíti ki a megnövekedett igényeket. Seré­nyen folyik a járási ügyészség új irodaépületének építése, október­re készül el az emeletes épület. A jövő évben útépítésekre 100 ezer forintot költünk, továbbfejleszt­jük strandunkat, megkezdjük a kastély környékének rendezését, feltöltjük a mögötte levő libalege­lőt, szép park lesz a helyén. Va­lószínűleg hamarosan sor kerül a Duna-parti sétány továbbépítésére. A híd jobboldalán már egy négy­száz méter hosszú és húsz méter széles területet elhódítottunk a ■Dunától. Itt már lombosodnak a kiültetett szomorúfűzek és sok kerti pad áll a sétálók rendelkezé­sére. Az a tervünk, hogy a parti sétányt további négyszáz méterrel növeljük, és hasonló partot épí­tünk a híd túlsó oldalán is, a gim­názium felé. A lokálpatrióta Védelmet a kastélynak! Hosszai évek óta folyik a küzdelem Ráckeve világhírű műemléke, & Szavoyai-kastély megmentéséért. Néhány lel­kes kultúremher lépatt sorom- póba, hogy kiverekedne hely­reállítását. Az Ország is Mű­emléki Felügyelőség végre gon­doskodott a helyreállítási munka költségének fedezeté­ről: kilencmillió forintot bizto­sított erre a célra. A helyreállítási munkát, sok nehézség után, tavaly meg is kezdték, de csak igen szűk keretek kö­zött. A legsürgősebb az omladozó kupola megmentése volt. Előbb azonban ki kellett költöztetni alóla az erdőipari vállalatot, amely a helyiségeket raktár céljaira használta. A kupola helyreállítására — amely az idén befejeződik — 800 ezer forintot költöttek. A további munkálatok meg­kezdésére most nyílna lehető­ség. Időközben ugyanis felépült a járási tanács új székháza, bele is költöztek mór a járási hivatalok, amelyek eddig a községi tanácsházán működ­tek. A terv az, hogy az így felszabaduló helyiségekbe köl­töztetik át azokat a községi in­tézményeket, amelyek eddig a kastélyban vagy magánlaká­sokban működtek. A felszaba­duló lakásokat szánták a kas­tély lakóinak. Ráckevén mindenki öröm­mel üdvözölte ezt a logikus el­gondolást. annál nagyobb meg­ütközést keltett legutóbb a hír, hogy a Nemzeti Bank ki­igényelte ráckevei fiókia szá­mára a községi tanácsháza megüresedett helyiségeit. A Hazafias Népfront járási és községi bizottsága, a közsé­gi tanács vb-jévet közös be­adványt juttatott el a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának igazgatási osztá­lyéihoz és tiltakozását jelentette be a Nemzeti Bank igénye el- f len. A népfrontbizottságok szerinti a bankfiók jogos helyiségigé-1 nyeit az általa jelenleg hasz-í nált . helyiségek is meghalad- í ják. Ha a bankfiók kérelmét | teljesítenék, ez megakasztanál a Szavoyai-kasíély restauráld-1 sát. mert lehetetlenné tenné a ^ kastélyban lakó családok és azt ott működő különböző intéz-^ mények elhelyezését. Ebben ^ az esetben a műemléki fel- ^ ügyelőség a rá szánt miliőket í más műemlékek rendbehozá-1 sara fordítaná és így belátható^ időn belül számítani sem le- £ hetne a Szavoyai-kastély hely- ^ reállítására, pedig rendkívül | fontos szerép vár rá a község^ életében. Idegenforgalmi cé- ^ lókat szolgáló szállót, vendég- ' látóipari kombinátot akarnak berendezni falai között és itt juttatnának megfelelő helyet a hivatalosan már megalakult Csepel-múze- umnak is. Mindezeket á szép és vitatha­tatlanul közérdekű terveket halomba döntené a Nemzeti Bank kívánságának teljesítése. A népfrontbizottságok éppen ezért az igazgatási osztály és a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának hathatós támoga­tását kérik a kastélyt és a ráckevei érdekeket igen nagy­mértékben fenyegető veszede­lem elhárításához. Roik Károly csak 1953-ban | került Ráckevére, mint a já- f rási pártbizottság mezőgazda- % sági osztályának vezetője. Ná- $ la tüzesebb kévéi lokálpatrió- tj tát azonban nehezen lehetne t, találni. Valami szép titka % lehet annak, hogy Csepel- tj sziget „fővárosa” olyan gyor- % san és olyan alaposan „fator- $ nyos pátriájává” lesz azok- ^ nak, akik megtelepednek öreg % falai között. Erről a titokról tj beszélgetünk Roik Károly- | lyal. tj — Jászladányban születtem ^ — mondja. — Cseléd voltam, | majd kubikos és mezögazda- $ sági munlcás. Mint tsz-szerve- $ zö kerültem 1950 tavaszán a % Ráckevei Járási Ta nácshoz. A £ következő évben a szentend- $ rei tanács mezőgazdasági osz- % tályának vezetésével bíztak | meg, majd a megyei párt- % bizottsághoz kerültem. Innen ^ iratkoztam be a gödöllői me- 4 zőgazdasági akadémiára és jj annak elvégzése után, 1953­ban kerültem ismét vissza Ráckevére. Már akkor úgy éreztem, sőt tudtam, hogy — hazajövök. Nem tudom, mi­ként történt, de úgy megsze­rettem Ráckevét, hogy las­sanként egész elhalványodik bennem szülőfalum képe, és ma már testestül-lelkestül ke- vi-nek érzem magam. Nem tudnám megmondani, hogy mit szeretek itt jobban, ezt a gyönyörű szép községet-e, vagy a vidéket, vagy pedig az itt élő embereket. Ügy össze­nőttem itt mindennel, hogy nem is tudnék soha elszakadni tőlük. — Hogyan látja Ráckeve jö­vőjét? — Példakép kell, hogy le­gyen, és meggyőződésem, hogy ez is lesz Ráckeve nem­csak a járás, hanem az egész megye számára. Ehhez meg­van minden lehetősége. A régész A ráckevei gimnázium tanára, dr. Kovács József, Sopronból ke­rült ide. a soroksári Duna-ág mel­lé, és az ősrégi városból magával hozta a műemlékek szeretetét. Hamarosan felfedezte, hogy a le­tűnt századoknak Ráckevén is van igen sok becses emléke, ha nem is részesül megfelelő kímélet­ben. összegyűjtésükért és meg­mentésükért kitartó harcot indí­tott. A tanításon kívül ez a szép és ma már igen komoly eredmé­nyekkel kecsegtető ha-rc telíti tar­talommal az életét és ez tette Rác­keve egyik leglelkesebb lokálpat­riótájává. — A község közelében egy ró­mai mérföldkövet fedeztem fel né­hány évvel ezelőtt — mondja most, amikor munkájáról beszél­getünk —, ebből azt következtet­tem, hogy itt fontos hadiút vezet­hetett át. tehát számíthatunJk más, fontos leletekre is, ha megvallat­juk egy kicsit a föld mélységeit. Értékes magyar, délszláv, sőt, né­met néprajzi anyagot is találtam. Belemélyedtem a Ráckeve múlt­jára vonatkozó levéltári anyag ta­nulmányozásába. Komoly bizonyí­tékokat leltem arra, hogy H. La­jos király Ráckevén búcsúzott el hitvesétől, Máriától, amikor elin­dult a mohácsi csatába. Olyan le­véltári adatokra is bukkantamj amelyek szinte kétségtelenné te­, szik, hogy. a tragikus sorsú .királyt a szomszédos Tökölön nevelték. Találtam és találok tehát tenniva­lót bőven. Nem fárad bele a szép munká­ba. Már megalapozta a jövendő Gsepel-múzeuniót, amely a műem­lékkastélyban kapott hajlékot. Itt A járási ügyészség épülő székhaza (Gábor felv.) Tizenhat kilométer vízvezeték fi/! cj>!>i gyűjtik össze a kallódó emléke­ket. Munkáját Ráckeve népe meg­értő szeretettel figyeli, és ahol csak lehet, segíti is. Szorgalmasan hordják hozzá a város határában talált régiségeket. Már egész szép gyűjteménye van belőlük. A három kévéi tsz szőlőt telepít és egyre nö­veli öntözéses gazdálkodá­sának területét. Az idén már 350—400 holdon foly­tat öntözéses gazdálkodást, jövőre pedig 800—1000 ka- tasztrális holdon kívánja hasznosítani a Duna vizét. A harmadik ltevei tsz az „Aranykalász”. A nemes ver­senyben ez alaposan lema­radt. Itt kapták a tagok a legkisebb munkaegységet. A tanácsházán úgy látják, hogy a hiba a vezetésben van, és a vezetőség gyengesége kö­vetkeztében a tagok hozzá­állása sem megfelelő. Az illetékesek buzgón keresik a föltárt hibák kiküszöbölésé­nek lehetőségét és bíznak abban, hogy hamarosan itt is rendbe jönnek a dolgok. Szöveg, rajzok: Magyar László Foto: Gábor Viktor Ráckevén három termelő- szövetkezet gazdálkodik. A legöregebb és legtekintélye­sebb a „Rákóczi’1, amely 1300 hold termőföld ura és szép eredményeivel már végen tekintélyt szerzett magának. Állandóan fejlődik, tagjai­nak száma az eredeti hat- ; vanról kétszáznegyvenre emelkedett, főleg szántóföldi gazdálkodással, növényter­meléssel és állattenyésztéssel vesz részt a mezőgazdasági termelőmunkában. Komoly vetélytársa a múlt évben alakult egyik új ter­melőszövetkezet, amely a honalapító „Árpád” fejede­lem nevét vette föl. Itt a szőlő és a gyümölcs a favo­rit, de fontos szerepe van a konyhakertészetnek, a zöld­ségtermelésnek is. A remek borokat termő kévéi határ­ban, az idén 150 hold új berek készítették el a vízmű terveit, majd hozzáláttak azok megvalósításához. — Ma már ott tartunk — mondja jogos büszkeséggel Tóth Gábor, a községi tanács vb elnöke —. hogy az ívóvíz­társulat tervét megvalósult­nak mondhatjuk. A vízveze­tékhálózat az egész belterüle­ten megépült, körülbelül 16 kilométer hosszú vezetéket fektettünk le, felépítettük hid- roglóbuszunkat is, és elvittük a vizet minden utcánkba. Már kétszáz lakóház falai kö­zé is eljutott a víz és tömege­sen készülnek a fürdőszobák , a régi lakóházakban. Az ivó- ^ víztársulat ezzel tulajdonkép- $ pen be is fejezte a program- 'tf jóba illesztett munkát, de } azért nem állunk meg a fej­lődés útján. Most sorra jelen- í tik be igényüket az ivóvíz- g ellátásra a külső területek és J az új lakótelep háztulajdono- \ sai is, vállalva a vízvezeték- \ építés rájuk eső költségét. \ Számíthatunk arra, hogy né- \ hány év alatt községünk egész f lakott területe bekapcsolódik í az ívóvízhálózatba. : Ráckeve a megyében az el- ! sók között oldotta meg az í ivóvízkérdést, amely bizony ! elég súlyos probléma volt ! ezen a vízben különben any- : nyirá gazdag területen. Az [ásott kutak vize ugyanis nem í felelt meg az egészségügyi j követelményeknek, évtizede- <ken ót nagyon sok fertőző < megbetegedésnek volt az «okozója. Néhány évvel ezelőtt í a község lakossága megalákí- ! tóttá az ívóvíztársulatot, \ amelyhez gyorsan csatlako- í zott a törvényben előirt több- «ség és így hamarosan akcióba í is léphetett. Kiváló szakem- • Bővül a könyvtár helyzet: felszabadul a mel­lette levő gondnoki lakás, amely egy tágasabb szobából és konyhából áll. Ezeket a helyiségeket a könyvtárhoz csatolják és így körülbelül hatvan négyzetméter új terü­lethez jut a fontos kultúrin­tézmény. < A ráckevei járási könyvtár ! egyike a megyei könyvtári há- ! lózat legjobban működő í könyvtárainak. Munkáját í azonban erősen korlátozza, ! hogy a művelődési otthon ; épületében igen szűk helyre £ szorult. Bővítésére eddig nem \ is találtak lehetőséget, most í azonban némileg javul a pontja legyen a szigetnek, de arra is, hogy igen foi\tos szerepet töltsön be az idegen­forgalomban. Ideális üdülőhely, selymes vizével, festői szépségű partjaival, négy kis szigetével igazi pihenést kínál a nyári hónapokban. A soroksári Dunának ez a szakasza a kajakosok, a kenusok és a vi­torlázók természetes edző- és versenypá­lyája. Föl is használják erre a célrak évek óta itt készülnek fel a nagy, nemzetközi versenyekre. Szigetein és partjain százá­val állnak már a kisebb-nagyobb horgász- tanyák és vikendházak, a nagy fővárosi üzemek szinte versenyeznek azért, hogy itt kapjanak helyet üdülőházaik számára. A mezőgazdaság szocialista átalakulása is jelentős szerephez juttatja a községet. Termelőszövetkezetei vállalkoztak arra, hogy a legrövidebb időn belül visszaszer- zik a ráckevei gyümölcs és bor, valamint a konyhakertészet régi jó hírét. Nagy terü­leteken telepítenek szőlőt és gyümölcsfá­kat, mert a mezőgazdasági termelésnek ez az ága a lehető legkedvezőbb talajbeli és éghajlati feltételekhez jut ezen a nap­sütéses, csapadékbő vidéken. Folyik tehát a munka és a harc Rác­keve szép jövőjéért lankadatlanul és pél­damutató áldozatkészséggel. A legbizta­tóbb talán az, hogy ha községfejlesztésről van szó, a keveiek minden pillanatban készen állnak az önkéntes társadalmi munkára, sőt az anyagi áldozatokra is. így jutottak néhány év alatt korszerű búr- - ■ halaihoz-a- legfontosabb belterületi utcák, így született meg a villanyhálózat és a vízvezeték, amely már az égess' belső terü- r letet behálózza. jt j irtdezek pedig elengedhetetlen elöfel- J’ ’ tételei a városi rang visszanyerésé­nek. í társa panaszát tolmácsolja, akik t az egyik tsz kertészetében dolgoz- g nak és mélységes fölháborodással 4 értesültek arról, hogy a nemrég 2 alkalmazott kertészt, részlegük ve- f zetöjét, irigységből, féltékenység- í bö] vagy rosszindulatból, ki akar- £ Ják egyesek fúrni állásából. t Tóth Gábor, az elnök, komolyan 2 végighallgatja a panaszt. Jegyez i valamit, majd nyúl a telefonért és V. intézkedik. j! — Köszönöm, Gabi — búcsúzik y id. Tóth Gáborné, már mint édes- í anya —, most megyek a fiadért, y az unokámért, legifjabb Tóth Ga- y biórt. z A községfejlesztő > ' ^ Kónya Istvánnal, a ráckevei köz- á ségi tanács vb-titkárával beszélge- z tünk, .^.z ő hatáskpT.ébe tartozik a y köz^eg’xéjfesztésr Ézeéet mondja: 4 — Az idén folytatjuk utcáink z rendezését, ötvenezer forint költ­ői seggel kiépítjük a víztoronyhoz ^ vezető utat. ,Pereanböltöt”- kap a C vasútállomással szemközt fekvő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom