Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-18 / 114. szám

4 'Z/Círlan 1962. MÄJUS 18. PÉNTEK Forgalomba kerül a Cuba.szivar Az Egri Dohánygyár új ter­mékkel, Cuba elnevezésű, kü­lönleges szivarral jelentkezik az iparj vásáron. A kellemes zamatú szivar a legízesebb tengerentúli dohánylevelek­ből készül. A Cuba-szivar íz­léses, tízdarabos csomagolás­ban először az ipari vásáron kerül bemutatásra és forga­lomba. Ára darabonként 2,20 forint. Az Egri Dohánygyár­ban megkezdték tömeges gyár­tását és már az idén az igé­nyeknek megfelelő mennyisé­get hoznak forgalomba. (MTI) JÓ UTAZÁST Május vegéig hétköznaponként „táblás ház" a MÁVAUT-nál, júniusra is sok az előjegyzés, kilenc országba viszik a magyar turistákat a MALEV-gépek A budapesti MÁVAUT for­galmi vezetőinek tájékoztatá­sa szerint rendkívül megnöve­kedett az utazási kedv. Isko­lák, intézmények, vállalatok százai érdeklődnek, miikor kap­hatnak országjáró utalóra autó­buszokat. Az igény olyan nagy, hogy a budapesti MÁVAUT saját kocsijaival már nem is tudja kielégíteni azt, „bevetette” már a tartalék­['HlúmnitÓSm) Családi elosztás A LEGFIATALABB MAGYAR BÉLYEG VILÁGSIKERE New Yorkban öt dollárért adják a 10 forintos űrhajós bélyeget Szerte a világon nagy meg­lepetést keltett a magyar pos­ta bélyegkiadásának legfia­talabb remeke, az Ikarus-tól az űrrakétáig elnevezésű bé­lyegsorozat első értéke, a 10 forintos űrhajós blokk. Más­fél hónapja hozta forgalomba a posta, s azóta az igen értékes, korlátozott példányszámban megjelent bélyegből 70 ország vásárolt. Még most is tömege­sen jelentik be igényüket az új bélyegre, de már nem tud­ják azt kielégíteni. A nyugati lapok még most is foglalkoznak a szép magyar bélyeggel. Elismeréssel. szól­nak témájáról, rajzáról, kivi­teléről. Bár 1957 óta igen sok űrhajózással kapcsolatos bé­lyeget adtak ki a világon, mégis ezt értékelik a legje­lentősebbnek. Értékesnek és érdekesnek tartják az új bé­lyeget azért is, mert a vilá­gon ez az első. amely a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok űrhajózási eredményeit együttesen mutatja be. Ma­gyar bélyeg ennyire „fiatalon'’ még nem ért meg Ilyen sikert, j Az Egyesült Államokban, kii- j lönösen most Tyitov látogató- ; sakor. megnövekedett az ér- j deklődés iránta. Mi sem bizo- j nyitja ezt jobban, mint az, ! hogy New Yorkban a bélyeg­kereskedők öt dollárért adják a 10 forint névértékű blokkot. buszokat is, s az utóbbi napokban vidéki MÁVA- UT-vállalatoktól kért „köl­csön'’ kocsikat. A budapesti MÁVAUT-nál május végéig hétköznap«niként joggal lehet „táblás ház”-ról beszélni, csupán szoambafcra-va- sárnapra váltaimk még né­hány különjáratot, amikor az üzemi vonalak kocsijait is a kirándulóvonaiskra irányíthat­ják. A kirándulók — különö­sen az iskolások — kéi-hárcm napra is igénybe veszik a ko­csikat. Mind hétköznaponként, mind vasárnaponként ren­getegen kirándulnak Do­bogókőre, Visegrádra, Esz­tergomba és a Dunakanyar más részeire. Júniusra is érkeznek már az igénylések, ami azt jelzi, hogy az idén kora tavasztól késő őszig járják a természet ked­velői az országot. A külföldre utazó turistáit közül mind többen veszik igénybe a MALÉV repülőgé­peit. Kassára például a nyá­ron 40 csoport — csoportom­ként 36 személy — utazik re­pülőgépen, Prágába, az előzetes számítások szerint, a több mint 80 személyes IL—18-as gép tizenhét csoportot visz. Lipcsébe, Berlinbe, Barth- ba, Drezdába 78 csoport utazik a nyáron MALÉV- gépen, körülbelül ötezer turista utasa lesz a szocsi, a leningrádi és a moszkvai járatoknak. Valóságos légi „inigiajárat”-ot közlekedtet a MALÉV a len­gyelországi Gdansk és Varsó, illetve a romániai Mamaia lé­gikikötők és a Ferihegyi re­pülőtér között. A MALÉV kü- löngépak „fedélzetén” magyar turisták eljutnak Görögország­ba, Olaszországba, Franciaor­szágiba és Amillába is. A szokás­nak megfelelően a szakszerve- | zeti csereüdülők köziül is so- j kan, lényegesen többen-, mint j tavaly, repülőgépen utaznak Bulgáriába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztár­saságba. (MTI) ÁTVEDLES — Kisasszony, az öltönyömet és a micisapkát. Jönnek központból! (Endrődi István rajza) MIT REJTENEK A PILISI DOMBOK? végre egy nagyarányú re­konstrukciót a jövő évben. Kutatják az innen elérhető, még földben fekvő kincset. 38 milliót költenek a fiatalí­tásra, s ötszázezer tonnával gyarapítják így a kibányász­ható készletet. Ennyivel hosz- szabbodik az akna élete. ■ — Más tájakon? — Innen, Pilisszentivánról messze nyúlnak járataink. A déli mezők bővítése hatszáz­ezer tonnához juttat bennün­ket. Erre tizenkétmilliót áldo­zunk, s két év múlva látunk hozzá. A régi utak és munkahelyek körül is van egymillió-hétszáz­ezer tonnányi szén. A gyara- J pított vagyonnal együtt egy | évtizedre szól — napi száz- | vagonos tételekben. Ám a I holnap után a holnapután is 1 itt zörget már gondjaival. Idő kell, míg újabb lehetőségek utón kutatnak, s még több, amíg megteremthetik a fel- színrehozatal drága lehetősé­geit. ■ ........ — „A bányának menni kell, a szénre - 1 fa!yton'tkzü'k- ség van” — ez a két dolog járt a fejünkben mindig, s nem kevésbé az, hogy az idetelepült bányászoknak és családjuknak itt tudjunk ke­nyeret adni. Elkezdtük a kutatást új ssSénrnező után. A főmérnök már kedves témájánál tart. Mesél! nagy örömmel, hogy a miniszté­rium főgsológusával hogyan láttak, dologhoz. Hegedűs Gyula, s ő öt évvel ez­vízkultúra előnyeit akarják egyesíteni. A főiskola budai üvegházaiban már százával nyílnak a virágok a lápi tőzeg­gel és a parafa-könnyű perlit- tel töltött cserepekben. Ezek az anyagok, ellentétben a ka­viccsal, megkötik a folyadékot, így nem kell állandóan tápol­datban állniuk, tehát megfele­lő a szokásos cserép is. A cserepes virágok költségé­nek általában egyfnarmadát te­szi ki a föld és a vele kapcscv latos munkák díja. Eszerint, ha a tőzeges és perlites vízkul- túra beválik és elterjed, csak­nem 30 százalékkal olcsóbban „termelhetik” majd a kertésze­tek a szobanövényehet, csere­pes virágokat. (MTI) Pályázat vendéglő és falatozó bisztró tervezésére A Belkereskedelmi Minisz­térium felkérésére az Építés­ügyi Minisztérium nyilvános tervpályázatot hirdet. A pályá­zóktól főútvonali vendéglő- bisztró és a falatozó építésére kérnek terveket, amelyeknek alapján később ki lehet dol­gozni ezeknek az épületeknek a típustervét is. A pályázati kiírás 30 forintért átvehető a minisztérium tervezési főosz­tályán (Budapest, V. kerület, Beloiannisz utca 2—4. V. eme­let 5.), s ugyanitt kell benyúj­tani az elkészült munkákat legkésőbb augusztus 1-ig. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 60 ezer forin­tot irányoztak elő. (MTI) Minden hegy mélye, ahol csak megtelepült a kincs, a napsugár millió, s millió ka­lóriáját rejti. Magyar re­gény címe őrzi a páratlan, szép jelzőt: Fekete gyémán­tok. Kincs a szén. De csillogása más-más, lelőhelyenként. A legjobb: forrótüzű, úgy csil­log, mint a drágakő, csodá­latosan fekete. A pilisi dom­bok alatt nem ragyog a szén. A napsugárban, s a lámpák fényénél egyformán matt, szürkésfekete. Nagy tűznél mégis jól ég, s évről évre napi száz vagon indul innen a nagytorkú kazánokhoz. Ifjú hajtás a rangosabb, meglett korú bányákhoz ké­pest a pilisi. Komlón, Pé­csett vagy a bükki erdőkben már több százada rátalált az ember az igazi kincsre, amely- lyel ekét, s kalapácsot készít­hetett. A pilisi domboknál a negyvenes évek körül nyitot­tak utat a szénhez. S meddig találnak még? — Gyorsan fogy a készlet. A mostani körülmények között még néhány * évig haladhat­nánk — nincs tovább. — Ez lenne a még gyerek­korát élő bánya sorsa? Ebersényi Lajos mérnök örömmel int és mond nemet A bánya tovább él — Az István-akna az egyet­len függőaknánk. Száz mé­ter mélyre viszi Itt hajtunk A közeljövőben két nemzet-' közi bemutatón vesznek rész' í áruikkal magyar kül.kereske- I delmi vállalatok. Kijevben a j MEDIMPEX Vállalat ismerte­ti a legújabb gyógyszerkészít­ményeket az érdekelt szakem­berek előtt. A londoni nemzetközi vas­áru kiállításon a FÉR UNION Külkereskedelmi Vállalat mu­Visszaváltják a kiégett televízió-képcsöveket Televízió-képcsőgyártás un k az utóbbi egy-másfél év alatt ugrásszerűen növekedett. A vác; képcsőgyár az idén pél­dául már százezerrel több, összesen 220 000 televízió-kép­KORAN KEZDI csövet állít elő. Az ehhez szükséges üvegbúra nagy részét importból fedezi, drága valu­táért szeri be az Egyesült Iz­zó. Ezért megszervezték a már kiégett képcsövek úgynevezett regenerálását. Ennek a mun­kának a hasznát bizonyítja egyébként, hogy külföldön kü­lön kis üzemeket hoztak létre ilyen céllal. 'A televízió-képcsőben, illet­ve az üvegbúrában a több ezer órás használat semmiféle ká­ros elváltozást nem idéz elő, így az igen egyszerűen újra használhatóvá tehető. A régi képcsöveket „lenyakazzák”, a bevonatot lemossák, majd a tiszta bórákat éppen úgy ke­zelik. mint, az újakat. Az Egyesült Izzó egyelőre az Orion és a székesfehérvári tv- ayár szervizüzemeivel állapo­dott meg abban, hogy az el­öregedett. kiégett, vagy bármi­lyen más okból meghibásodott — egyébként sértetlen ernyőjíí •— 90 és 110 fokos képcsöveket 40 forintért visszaváltják. (MTI) — A többivel játszhattok, de ez háztáji... (Szegő Gizi rajza) előtt összeülték, s jegy év múlva már munkához is lát­tak. Megjelenítek a fúrótor­nyok, s elindultak a föld gyomra felé az éles szer­számok, hogy a gyanított helyeken, puhatolózzanak a fekete szén után. — Ha a tudósokról és kutatókról azt tartják!, sok keserű csalódás előzi meg kiváló alkotásaikat, úgy a mi sokkal szerényebb körül­ményeink között is azt kell ■mondanom, hogy hosszú két esztendeig üldözött a ku­darc és a reménytelenség. Pilisszántótól Perbálig, Soly­márig, Pilisvörösvárig és Szentivánig egyre csak ku­j taítunk, s ahelyett, amit ! vártunk, csak meddőt ho- i zott felszínre a fúrás. fér Uj mezőn Végre megtörtént. Két év- ! vei később, 1959-ben meg- ! jött a szén! Azóta „körülta- ppogatták” a nem egészen egy I négyzetkilométer kiterjedésű i Kzénkincs fekvésének helyét, I s közel harminc fúrólyukat mélyítettek a földbe, s az alatta fekvő produktív, szén- gazdag rétegbe. — Mennyit jártak a gépek? — Tízezer méter hosszú utat tettek m eg, ha össze­adjuk a fúrások hosszát, ösz- szesen hétmillió íoriptot emésztett meg a puhatolódzó előkészítő munka. — S megérte? — Az újságban már jelent ., meg hír arról, hogy Solymár j környékén szénmezőre buk- j kan tak. Ez a szénmező — a | híradással ellentétben — nem a dorogi, hanem a pilisi szén­bányák és a Nehézipari Mi­nisztérium közös munkájának eredményeként „került elő”. Négymillió tonna, háromezer- négyszáz kalóriás szenet rejt magában. — Jóval magasabb kalória- értékű. mint amit most bá­nyásznak ezen a környéken. — Ez külön öröm a szá­munkra. Talán még annyit el­mondanék, hogy 220 méter mélységben fekszik a szénré­teg, s már csak néhány fúrást kell elvégezni ahhoz, hogy a kutatómunkát befejezzük. Az ezt követő zárójelentés meg­adja a lehetőséget a később bekövetkező feltárási munkák terveinek elkészítéséhez. Amikorra kimerülnek az „öreg bánya” széntartalékai, megnyílik majd az új. Egy újabb évtizeddel nő meg a pilisi bányák élet­kora. De sokat nyernek ve­le a fővárosiak Is, hiszen a viszonylag magas kalóriatar­talmú szén a háztartásokban igen jól ég. — S mi lesz addig? — A közbeeső terveket már elmondtam. Napi gond­jaink megoldása közben tar­tani fogjuk a százvagonos szénkihozatalt. s igyekszünk minél produktívabbá, eredmé­nyesebbé tenni a munkát a föld mélyén. A pilisi dombok alatt nem ragyog a szén. A napsugár­ban, s a lámpák fényénél egy­formán szürkésfekete. Mégis drága kincs, amit több, mint ezer ember verítéke hoz nap­világra a hideg télben, s a most kezdődő to’^zban. Tóth György * á Új módszer a dísznövén/kertben Perlittel töltött cserepekben nevelik a virágokat Néhány kertészetben már | nálunk is alkalmazzák a több j külföld; országban jól bevált j vízkultúrás virágnevelést. Lé- j nyege, hogy a növényt nem földbe, hanem kavicsba „ülté- j tik”, a tápanyagokat, pedig kü- | lön oldatban adagolják, a nö- • vény mindenkori szükséglete j szerint. A módszer egyik elő- | nye, hogy nem kell messziről j szállítani a virágok számára ! megfelelő földet; a másik , előny, hogy így a növényeket megvédik azöktól a betegsé­gektől, amelyek kórokozói a földben élnek. Ennek a módszernek azon­ban hátránya is van: különle­ges, kettős falú cserép kell hozzá, ami erősen megdrágítja a termelést. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán most ér­dekes kísérleteket kezdtek: a közönséges, olcsó cserép és a ! Megkezdte az őszibarack nagyüzemi tel építését a dicsdi szakszövetkezet a négy és fő1 millió forintot, tat-ijafci&nsk a közgyűlés jóvá­hagyása worin t 60 ezer forint visszatérítést fizettünk ki a nyereségből. — A tizenötéves távlati ter­ven beliül kidolgoztuk a szakszövet­kezet ötéves telepítési ter­vét, amely szerint öt éven belül 100 kh közös telepíté­sű őszibarackosunk lesz, nagyüzemi, gépesített művelés­sel. Ebben az évben saját ter- ! rossztésű csemetékből 20 kh i nagyüzemi tábla telepítését fejezzük be. ' Tapasztalatcse­rékkel és szakelőadásokkal kívánjuk tovább emelni a nö­vényápolás és a kertművelés színvonalát. — Jobban szívünkön visel- !ük a közös vagyon gyarapítá­sát is, ez jelenleg csaknem fél­millió forintra rúg. Ám ez a felvásárló szerveken: a MÉK- en és a HungarofrUcton is mú­lik. A múlt évben ugyanis kés- v, kaptuk meg a felvásárolt termék árát. költségeinket bankh ’télből fedeztük, s a ka­matok bizony meglehetősen I apasztották a közös vagyon ér- I ‘ékét. Most íeéretet kaptunk I az illetékesektől, hogy idén már nem lesz késlekedés a ki­űzetésben. így aztán jó remé­nyekkel nézünk a gyümölcs- szüret elé. fejezte be tájékoz­tatóját Bánlaki Sándor. Jó híre van a ddósdd őszi- ; baracknak nemcsak belföldön, j de külföldön is. A múlt esz- j tendőben mintegy Í3 ezer má- I zsa volt az export, csaknem j fele az értékesített mennyiség- | nek. A jó minőség a szakszó- : rű kezelés eredménye. Ennék I biztosítására évek óta szövetkezeti összefogás ke­retében végzik a növény- ápolást és az értékesítést a diósdi gyümölcstermesz­tők. A múlt év őszén padiig szak- | szövetkezetté alakultak a föld- j művesszövetkezeteken belül. A napokban zajlott le a mérleg­megállapító közgyűlés. Ez al­kalommal felkértük Bánlaki Sándor elnökhelyettest, tájé­koztassa lapunk olvasóit 1981. évi működésük eredményeiről és a további tervekről. — Szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetünk mintegy 400 tagot számlál, 400 kh föld­területtel — mondotta. — Fő terményünk az őszibarack. A múlt esztendőben 70 vagonra kötöttünk ér­tékesítési szerződést, ezzel szemben 95 vagon volt a teljesítésünk. Ezen belül közel 27 ezer má­zsa volt a felvásárló szervek­nek átadott őszibarack. 1957- hez viszonyítva mintegy 80—85 százalékos az emelkedés a fel­vásárlásban. Bevételünk elérte Két nemzetközi bemutatón vesznek rászí a közeljövőben a magyar külkersskedeíni! vállalatok [ tatja be a nemzetközi hírr.év- ! nek örvendő Elzett márkájú zár- és lakai árukat, valamint I egy sor' különféle ' szerszámot. Egyébként a napokban zá­rult a gőteborgi nemzetközi vásár. Itt is sokan érdeklődtek a kiállított magyar termékek iránt Nagy sikere volt a ma­gyar élelmiszerkóstolónak is. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom