Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

TEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf w£/ r m KTtErlan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N Á C S LÁPJ A VI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1962. ÁPRILIS 3, KEDD A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozata a mezőgazdaság helyzetéről és a további feladatokról I Hazánk mezőgazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Termelőszövet­kezeteink idei zárszámadó köz­gyűlése 1961-nek, annak az év­nek eredményeit vette szám­ba,. amelyben már egész dol­gozó parasztságunk új terme­lési viszonyok között, szövetke­zetbe tömörülve dolgozott — ezzel lezártuk a fejlődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több mint három esz­tendeje: 1958 decemberében a Központi Bizottság' közvetlen feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a mezőgazdasagi termelés ezzel egyidejű emelé­sét. Ez a bátór elhatározás osz- tályellenségeinkből gúnyoló­dást és dühöt váltott ki. de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitásában. Most Központi Bizottságunk, pártunk jelentheti az egész magyar dol­gozó népnek, hogy az 1958 de­cemberében kitűzött célt a ter­vezettnél jóval hamarább el­értük: hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, egész népgazda­ságunkban osztatlanul ural­kodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, és az átszervezés három esztende­jében egyidejűleg emelkedett a magj-ar mezőgazdaság ter­melése is. A munkásfiatalom megvédése és megszilárdulá­sa az ellenforradalmi táma­dással szemben, a szocialista népgazdaság fejlesztésében elért gazdasági eredmények általában és a mezőgazdaság szocialista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta elért kiemelkedő, egy­mással összefüggő történelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének kü­lönleges jelentősége abban van. hogy ezzel megerősödött népi demokratikus áliamrínk legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Dolgozó népünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a mun­kásosztály, a termelőszövetke­zeti parasztság és az értelmi­ség egységes szocialista társa­dalmává váljék. őszi mélyszántás több mint egymillió holddal haladta meg az előző évit. Ugyanez évben termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink mint­egy 25 ezer hold nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepí­tettek. Mezőgazdasági termelésünk az átszervezés három eszten­deje alatt számottevően emelkedett és a belterjesség irányába fejlődött. Az 1939 —61. években az előző há­rom évhez képest a terme­lés 8 és fél százalékkal nőtt, a felvásárlás pedig 1961-ben 13,3 százalékkal haladta meg az 1958. évit. Az elmúlt három esztendő alatt kereken 19 milliárd fo­rintot fordítottunk mezőgaz­dasági beruházásra. Ennek eredményeként az egy trak­toregységre jutó szántóterü­let 351 bőidről 172 holdra csökkent. Egy hold szántóra az 1958-as 43 kg műtrágyá­val szemben 1961-ben ill kg-ra nőtt a holdanként fel­használt műtrágya mennyisé­ge. Az átszervezés három éve alatt a termelőszövetkezetek a közös állomány elhelyezé­sére felépítettek 550 ezer szarvasmarha-, 1,5 millió ser­tés- és 6,5 millió baromfifé- rőhdyet. A mezőgazdaság szocialista átszervezése egészséges vol­tának egyik döntő bizonyíté­ka, hogy az ország állatál­lománya ma nagyobb, mint az átszervezés megkezdése előtt volt. A Központi Bizottság mind­ezek alapján megállapítja, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével létre­jött az a szilárd alap. amely­re építve a legközelebbi évek­ben megvalósíthatjuk a belső piacon a folyamatos, zavar­talan ellátást és a népgazda­sági, lag szükséges mértékben növelhetjük a mezőgazdasági k ivítolt. M esőgazdaságuruk még mindig magán viseli az ország felszabadd!®.? előtti el­maradói tságának nyomait. Ezt gyorsan lé kell küzdenünk, fejlődési ütemében mezőgaz­daságunknak jobban fel kell zárkóznia szocialista iparunk­hoz, ei kell érnie a korszerű mezőgazdasági termelés vi­lágszínvonalát, hatékonyan hozzá kell járulnia népünk életszínvonalának emelkedésé­hez, szocialista hazánk álta­lános fejlődéséhez. II. III. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lendületes kibon­takozásának és eredményes végigvitelének első és elen­gedhetetlen feltétele a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista elveken nyugvó .politikája volt. A ter­melőszövetkezetek szervezése az önkéntesség lenini elveinek érvényesítésével, a fokozatos­ság figyelembevételével, cél­tudatos, ugyanakkor türel­mes politikai felvilágos tó munkával folyt. Hatékonyan segítették az átszervezést a termelőszövetkezeti tagok sze­mélyes anyagi érdekeltségét biztosító intézkedések, a föld­járadék fizetése, a betegségi és baleseti biztosítás bevezeté­se, és nem utolsósorban az öregekről való gondoskodás. Ugyanilyen irányban hatott az, hogy messzemenően ér­vényesült a szövetkezeti de­mokrácia a vezetők megvá­lasztásában és 1 a gazdálkodás irányításában. Mindez együt­tesen eredményezte, hogy pár­tunknak a termelőszövetkeze­tek megszervezésére irányu­ló agrárpolitikája dolgozó parasztságunk egyetértésével és támogatásával találkozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatát si­került egész társadalmunk közügyévé tenni, s az a dol­gozó tömegek hathatós támo­szereztek a szocialista eszme állhatatos falusi képviselői, s azok a városi munkásdk, ér­telmiségiek, alkalmazottak, kommunisták és pártonkívü- liek, akik- fáradságot nem ismerve, éveken át áldozatos munkával és türelmes felvi­lágosító szóval segítették a dolgozó parasztokat a szövet­kezeti gazdálkodás útjára. A szocialista átszervezés si­kerében nem kis szerepet töl­töttek be a béke, a szocializ­mus szakadatlan, növekvő) erőinek nagy nemzetközi si­kerei is. Hathatós gyakorlati segítséget kaptunk az átszerve­zés menetében a testvéri szo­cialista országoktól, minde­nekelőtt a Szovjetuniótól, soron kívüli gépszállításokkal, kiváló minőségű vetőmagvak szállításával és sok más for­mában. A szocializmus ellenségei­nek áskálódása és hollókáro- gása hiábavaló volt. Nem ve­szett kárba pártunk, mun­kásosztályunk, parasztságunk, népünk munkája, barátaink segítsége: az éppen • meg­szerveződött termelőszövetke­zetek, a még fiatal szocialista magyar mezőgazdaság meg­győzően bizonyítják a ter­melőszövetkezeti rendszer fö­lényét, máris megmutatkoz­nak a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő nagy gatásával ment végbe. Ki­emelkedő szerepet töltött be munkásosztályunk, amely az átszervezés éveiben a mező­gazdaságnak gépi erővel, mű­trágyával, vegyszerekkel, hi­tellel és más módon támoga­tást biztosított a nagy szo­cialista cél eléréséért,. s a testvéri paraszti osztálynak nyújtott segítségként. A termelőszövetkezetek szervezésűben és megszilár­dításában nagy érdemeket i erők. (. Jó eredményeket értünk el, j a. viszonylag kedvezőtlen fel­tételek ellenére, niár 1961- ben. A mezőgazdáság)"terme­lés, a súlyos aszály ellenére, összértékben az előző átlagos időjárású év szintjén volt, a kenyérgabona országos ter­mésátlaga az eddigi legma­gasabb szintet érte el. A fel­vásárlás több mint hat szá- | zalékkal meghaladta az előző 1 évit. Az 1961-ben elvégzett Mezőgazdaságunk fejlődésé- í ; ban most új fejezet nyílik; az j átszervezés befejeztével erőin- j két most már a mezőgazda- ; Ságban egyetlen fő feladatra, | a termelés gyors ütemű fej- i lesztésére fordíthatjuk. A ter­méshozamok, a termelékeny­ség növelésével kell végér­vényesen bebizonyítanunk a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság fölényét a kapita­lista és a kisárutermelő mező- gazdaság fölött. A szocialista mezőgazdaság alapjainak létrejöttével és j megszilárdulásával a fejlődést j akadályozó néhány lényeges ! ellentmondás feloldódott és í megszűnőben van. Uj a je- j. lenlegi helyzetben, hogy a ; i szocializmus általános érdeke, j I a munkásosztály és a pa- j I rasztság érdeke, az egyéni és < | a csoportérdek a mezűgaz- j f ságban is egy irányba, a ' termelés fellendítésének irá­nyába hat. A termelés általá­nos fellendítése, az áruterme­lés gyors növelése az egyes termelőszövetkezeti tagnak, a termelőszövetkezeti tagság I közösségének és az országnak egyaránt érdeke. A termelőszövetkezetek to­vábbi megerősödése, és fejlő­dése szempontjából a politikai munka változatlanul' elsődle- ; ges és döntő jelentőségű. | Valamennyi politikai lépés I célja és hatása a termelőszö­vetkezet gazdálkodása eredmé­nyességének előmozdítása kell, hogy legyen. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek gazda­sági fejlődése, eredményessé­ge az, ami politikai céljaink! megvalósulását a leghatáso­sabban mozdítja elő. A poli­tikai és a térmelőmunka a legszorosabban összefügg egy­mással. Mezőgazdasági termelésünk növeléséhez még sohasem vol­tak a jelenlegihez hasonló kedvező feltételek, de az előt­tünk álló feladatok nagyok: Az ötéves terv részeként, lS82-’osn a mezőgazdasági tér-, meiést az előző évihez képest 9,2 százalékkal, a felvásárlást 11,5 százalékkal kell növelni. Az egész ötéves terv idősza­ka alatt, a megelőző, öt év át­lagához képest, a mezőgazda- sági termelést 22—23 száza­lékkal kell növelni, a felvá­sárlást pedig olyképpen, hogy az 1965-ben 55 százalékkal le­gyen nagyobb, mint 1960-ban volt. A terv célkitűzései csak a hozamok, a munka termelé­kenységének állandó növelé­sével, a termelési költségek csökkentésével valósíthatók meg. | A mezőgazdasági J * termelés növelésé­nek alapja a növénytermesz­tés fejlesztése, amelynek mértéke a mezőgazdaság álta­lános fejlődését valamelyest meg kell ’ haladja. A kenyérgabona-szükséglet hazai termésből való biztosí­tása szükségessé teszi az elő­irányzott vetésterület pontos betartását, s azt, hogy 1965-re elérjük búzából országos át­lagban legalább 13,5 mázsa betakarítását holdanként. Takarmánynövényeink ter­mésátlagát jelentősen növel­ve, a növényi fehérjeszükség- l.etet hazai termésből fokozot­tabban kielégítve, szilárd ta­karmányalapot kell teremteni a fejlődő állatállomány szá­mára.. Legfontosabb takar­mánynövényünk, a kukorica átlagtermése a tervidőszak vé­gére országosan érje el a hol­danként 18 mázsát, s már ebben az évben legalább a holdanként 14 és fél mázsát. Ennek egyik legfontosabb feltétele már most megvan: (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ KIVÁLÓ ÉS ÉRDEMES MŰVÉSZEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadu­lásának 17. évfordulója al­kalmából a szocialista kul­túra fejlesztése terén szer­zett kimagasló érdemeik el­ismeréséül a Magyar Nép- köztársaság kiváló művésze kitüntető címet adományoz­ta Várkonyi Zoltán, kétsze­res Kossuth-díjas színmű­vész, rendezőnek, a Nem­zeti Színház tagjának, a Színház- és Filmművészet Főiskola tanárának, a Ma­gyar Népköztársaság érde­mes művésze kitüntető cí­met, Gábor Miklós Kossuth- díjas színművésznek, a Ma­dách Színház tagjának. Lá­zár Mária színművésznőnek, a Madách Színház tagjának, Bóth Bélának, a Madách Színház igazgatójának, Bi- licsi Tivadar színművész­nek. a Vígszínház tagjának, Kormos Lajos színművésznek, a szegedi Nemzeti Szín­ház tagjának, Gárdonyi Lász­ló színművésznek, a győri Kisfaludy Színház tagjának, Kiss Manyi Kossuth-díjas színművésznőnek, a Madách Színház tagjának, Simándy József Kossuth-díjas opera­énekesnek, az Állami Opera- ház tagjának, tír. Szilágyi Dezsőnek, az Állam; Báb­színház igazgatójának, Langer Kiára fotóművésznek. Gádor ; István Kossuth-díjas keié­rt! ;kus-mű vésznek, Teván Mar­git Munkácsy-díjas ötvösmű­vésznek. A kitüntetéseket hétfőn dél­előtt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, az Orszégház épü­letében nyújtotta át. Dobi István a kitüntetéseik átnyújtásakor beszédet mon­dott. Méltatta hazánk felsza­badulása történelmi jelen­tőségét, majd így folytatta: — Fogadják úgy a kitün­tetést, mint dolgozó népünk elismerését, háláját és kö­szönetét a színházakban vég­zett magasfokú színészi ala­kításért, rendezői tevékeny­ségért. a gyermekek boldog kacagásáért. amelyet a mű­vészi bábjáték vált ki, az iparművészeti remekekért, amelyek szebbé teszik ott­honunkat, környezetünket, a művészi fényképeként, ame­lyek hűen örökítik meg szép hazánkat, gazdagodó életün­ket. — Ez alkalommal sokkal több művészeti terület kép­viselője részesül a mages ki­tüntetésben, mint eddig bár­mikor. Ez azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány az önök kitüntetésével nem­csak kiemelkedő egyéni telje­sítményeiket. hanem az egész magyar művészetet elisme­résben részesíti, nagyra ér­tékeli valamennyi művészeti ág tevékenységét. Kérem önöket, dolgozzanak tovább­ra is lelkesen, fáradhatat­lanul kulturális forradalmunk továbbfejlesztéséért, egyre magasabbra emelve a köve­telményeket önmagukkal szemben is, hazánk és szo­cializmust. építő népünk ja­vára — mondotta befejezé­sül Dobi István. Az új kiváló és érdemes művészek nevében Várkonyi Zoltán mondott köszönetét a kitüntetésért. (MTI) Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának j 17. évfordulója'alkalmából hát- i fő délelőtt a Rákoslige-ti teme- | tőben koszorúzási ünnepséget | rendeztek a Magyarország fel- ; szabadításáért vívott harcok- ! ban elesett román 'hősök sír- ! iánál. Ugyancsak ünnepélyesen megkoszorúzták a solymári an­gol katonai temetőben nyugvó angol és lengyel hősök sírját, a fasizmus elleni harcokban elesett amerikai hősök emlék­művét a Budaörsi úton, a bol­gár hősi emlékművet Har­kányban. valamint a jugosz­láv hősök sírját Pécsett. Április 4-én is szántanak, vetnek a szobi járásban j Eperjesi Lóránt elvtárs, a Szobi Járási Tanács főag- ronómusa telefonon jelentet­te szerkesztőségünknek, hogy a szobi járás termelőszövet­kezeteiben és termelőszövet­kezeti csoportjaiban ápri­lis 4-én is dolgoznak a ta­gok. A járásban befejezik a mák és a borsó vetését és ezenkívül 600 hold tavaszi árpát vetnek el. A kedvező idő kihasználásával biztosít­ják. .hogy a tavaszi árpa ve­tőmag e hét végére vala­mennyi közös gazdaságban földbe kerüljön. Javul a főváros környéki közlekedés Húsz új „repülöüléssel" ellátott MÁVAUT-autóbusz kapcsolódott be a forgalomba, tartalék HEV-szerel- vények várják a turistákat A kirándulásra csábít a ta­vasz s erre felkészült a MÁ- VAUT is. Már vasárnap is több mint száz különjárat indult az ország legszebb tájaira, a Mátrába, a Dunakanyarba, a Bakonyba és a történelmi emlékekben gazdag vidéki városokba, Pécsre, Sopron­ba, Egerbe, Veszprémbe. A következő hetekben még en­nél is több különjárat indul. Forgalomba állítják a hé­ten Budapest—Vác között az első csuklós MÁVAUT-autó- büszt. amely egyszerre 130 személyt szállít és naponta hat-nyolc ízben fordul. Húsz új „repülöüléssel’’ ellátott, luxus kivitelű Ikarus-autó- buszt is járat a MÁVAUT vonalain. A HÉV április 4- én, s azt követően minden vasárnap sűríti a szentendrei1 vonalon a járatokat, hogy a kirándulók kényelmesen jus­sanak el a ..zöldbe”. Szükség esetén tartalékszerelvényeket is forgalomba helyeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom