Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-03 / 78. szám
2 «*r MEGY ^f/rfap 1962. ÁPRILIS 3. KEDD A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962 márciusi ülésének határozata (Folytatás az 1. oldalról) első ízben értük el idáig, hogy az idei tavaszon a kukorica zömét őszi mélyszántásba vethetjük. Ha hibrid vetőmagot vetünk, biztosítjuk — a talaj táperejétől függően - a lb- 18 ezres tőszamot, a hagy mányos paraszti mintegy íz ezerrel szemben, időben és gondosan végezzük el a na- romszori kapálást — akkor elérjük a megkívánt hozamot. A növényi fehérjeellátás megoldásának egyik alapvető módja az évelő pillangós növények, elsősorban a lucerna termesztésének nagyarányú fejlesztése oly módon, hogy növekedjék az átlagtermes es széles körben elterjedjenek a korszerű betakarítási módszerek. Érjünk el gyökeres fordulatot takarmány termesztenünk legelhanyagoltabb f Sábán, a rét- és legelőgazdálkodásban. Szüntessük meg a napraforgó-termesztés elmaradottságát és megnövekedett területen mielőbb érjük el országos átlagban a 9 mázsás holdanként! termést. A második ötéves tervben előirányzott mintegy 200 ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyu- mölcstelepítés fontos és nagy feladatunk. Egyidejűleg gondoskodnunk kell a meglevő szőlők rendszeres pótlásáról, ápolásáról, hozamaik növeléséről is. A nagyüzemekben levő régi telepítésű szolokét is fokozatosan alkalmassá kell tenni a nagyüzemi művelésre, t A lakosság jobb és zökkenőmentes zöldségellátása, valamint növekvő exportlehetőségeink kihasználása megköveteli, hogy elsősorban _ hagyományos zöldségtermelő fajainkon gyorsabban íejlesz- szük főleg az öntözéses, a korai és kései szántóföldi zöldségtermesztést. A korai zöldségtermesztés fellendítését nagyban elősegíti az olcsóbb műanyagfóliás palánta- es no- vénynevelés elterjesztese. 2 Az állattenyésztés • hozamainak a második ötéves tervben előirányzott 20 százalékos novelese megköveteli az állomány minőségének, takarmanyozasi, tartási és állategészségügyi viszonyainak megjavítását, a szükségleteknek megfelelően a sertés-, a baromfihús- es a tojástermelést növeljük a legnagyobb mértékben. a szarvasmarha-tenyésztesben a tehénállomány növelése a legfontosabb. Az egy tehenre jutó évi tej hozam 1965-ben országosan haladja meg a 2500 litert. Az erőtakarmanygya- rak és a keverőüzemek az állatok termelő képességének növelése érdekében kifogástalan minőségű abrakkevereket adjanak az áUattenyesztes számára. A jelenlegi magas termelési költségek csökkentése céljából több figyelm kell fordítani az állattenyésztés gépesítésére, mindenekelőtt a majorok belső gépesi- lésére. Mindenekelőtt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös állatállományát eB állattenyésztését kell fejleszteni.. A szükséges feltételeik — a takarmány, a legelő, az apaállat, a szerződéses akció — biztosításával gondoskodni kel arról is, hogy a háztáji gazdaságok saját szükségleteik kielégítése mellett az allam részére is termeljenek árut. 3 A mezőgazdasági • termelés növelésének legnagyobb tartalékát tárja fel a gyakorlatban mar bevált alapvető termelési, _ tenyésztési, állategészségügyi es üzemszervezési eljárások altalános alkalmazása, továbbá a tudomány és a technika legújabb vívmányainak elterjesztése. A mezőgazdasági üzemek törekedjenek a talajtermele- kenység állandó fokozásara, vezessék be széles körben a nemesített vetőmagvakat, a nagyhozamú fajtákat. A feltételek megteremtésével fokozatosan térjenek rá a talajok mélyművelésére. Az állattenyésztésben fokozottabban al katlmazzák a korszerű takarmányozási módszereket, a mesterséges megtermékenyítést, a borjak itatásos nevelését, a no- kendékmarhák szabadtartasat, a baromfitenyésztésben pedig az egyszerű nagyüzemi tartási módokat Mindezek megkövetelik, hogy javítsuk a szak- propagandát és tegyük rendszeressé a gyakorlati bemutatókat. A szakpropaganda egyik nagyon fontos feladata legyen a termelőszövetkezetek egymás közötti tapasztalatcseréjének szervez ase, az élenjáró szövetkezetek és dolgozók jó tapasztalatainak, kezdeményezéseinek elterjesztése. Zj, A mezőgazdasági tu* dományok művelőinek fő feladata az ötéves, illetve a távlati fejlesztési tervek tudományos megalapozása. A tudományos kutató- és oktatómunkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz. Kutatóintézeteink tekintsék fontos feladatuknak saját eredményeik gyakorlati bevezetésén kívül a legjobb külföldi fajták és termelési tapasztalatok hazai kipróbálását és. elterjesztését is Nagy figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdasági szak- ! oktatás erőteljes fejlesztésé- | re; ez előrehaladásunk mél- kúlözhetetlen feltétele. Az I egyetemi, főiskolai, kutató- ; intézeti szakemberei evelés | mellett tömegméretűvé kell tenni a most szervezés alatt álló mezőgazdasági felsőfokú technikumokban, technikumokban, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézményekben folyó szakoktatást. 3. Az állami gazdaságok az ország szántóterületének mintegy 14 százalékán gazdálkodnak. A mezőgazdasági termelőeszközök — különösen gépek — ennél nagyobb százalékával rendelkeznek, műszaki színvonaluk magasabb, sok jó szakemberük és nagy termelési tapasztalatuk van. Ennek megfelelően az átlagosnál lényegesen jobb eredményeket, magasabb termelé-keny- séget és a termelési költségek lényeges csökkentését várja el tőlük az ország. Az állami gazdaságok és vállalatok munkáját oly mértékben kell fejleszteni, hogy 1965-ben már az ország mezőgazdasági áruszükségleté- ■ nek legalább 24 százalékát adják. Évről évre több jó minőségű vetőmagot, szaporítóanyagot és tenyészállatot kell adniuk az egész mezőgazdaság szükségleteinek kielégítésére. Növeljék a hozamokat úgy, hogy az öíévesi terv végére előirányzott hoidamkén- ! fi 19 mázsás búza-, 27 mé- i zsás kukorica-, 90 mázsás ! burgonya-, 12 mázsás napraforgó-átlagtermés, a tehenen- I kén,ti 3500 literes tej-, vala- | mint tyúkonként 170 dara- [ bős tojáshozam megvalósul- i jón. I , Az állami gazdaságoknak úttörő szerepük van a mező- gazdasági termelés korszerűsítésében is. Tanítsák a kipróbált, új módszereimé a környékükön levő termelőszövetkezeteket, a gyengébbeket pedig lássák el rendszeresen szaktanácsokkal. Neveljenek a szocialista mezőgazdaságnak jó gyakorlati szakembereket. Mezőgazdasági ter* veink végrehajtása elsősorban attól függ, hogy termelőszövetkezeteink tovább erősödjenek, s korszerű, eredményesen gazdálkodó szocialista nagyüzemekké fejlődjenek. A gazdálkodás eredményességének javulása — a tagok szorgalmas, fegyelmezett munkája mellett — főként a közös vagyon saját erőforrásokból való állandó gyarapításától és védelmétől függ. A jövedelmező gazdálkodás a legfontosabb feltétele annak, hogy növekedjék a termelőszövetkezeti tagok jóléte, fejlődjék a szövetkezet belső élete és kikovácsolódjék a szövetkezeti parasztság egysége. Az egyszerűbb szövetkezetek is az alapszabály szerint gyarapítsák közös vagyonukat és a feltételek megteremtése útján fokozatosan haladjanak előre. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a tagság és az ország ellátása szempontjából is jelentős marad a háztáji gazdaságok szerepe, jelentőségüket mutatja, hogy például a felvásárlásra kerülő tej mintegy negyed részét, a tojás mintegy felét és a hízott sertés egyhatodát az 1982- es évben is a háztáji gazdaságoknak kell adniuk. H Az ország szántóte* • rületének négy és fél százaléka a kisárutermelők, az iparban dolgozók, alkalmazottak, nyugdíjasok, s más kisemberek birtokában van. Erre a területre is érvényes az az általános követelmény, hogy hazánkban egyetlen talpalatnyi föld sem maradhat műveletlenül. Tulajdonosaik tehát tartoznak az országnak azzal, hogy a birtokukban levő földet jól megművelve, családi szükségleteiket meghaladó termékeikkel járuljanak hozzá az ország lakosságának ellátásához. A tanácsok, a mezőgazdasági termeltető és felvásárló szervek kötelesek az ilyen szórvány- földek tulajdonosait is támogatni termelő tevékenységükben, ugyanakkor fölös termékeikre szerződés kötésére kell törekedni. Q Szocialista nagyüze- meinkben, az állami gazdaságokban és elsősorban a területileg kialakult, megszilárdult termelő- szövetkezetekben tovább kell folytatni a termelés célszerű területi kialakítására és fokozatos szakosítására irányuló munkát Ennek során, figyelembe kell venni .a népgazdasági szükségleteket, valamint az egyes- területek, járások, községek eddig; kialakult termelési irányát, a már hagyományos, illetve kialakulóban levő • termelési tájegységeket. Mindenekelőtt az eddig sok üzemben, elaprózottal! termelt ipari növények és gazdasági magvak termesztését kell az arra alkalmas gazdaságokban nagyüzemi méretűvé fejleszteni. A gazdaságosabb állattenyésztés érdekében, ha az üzem vágj’ az üzemrész nagysága lehetővé teszi, a telepek egy-két állatfajra, állattartási ágra történő fokozatos szakosítására kell törekedni. Q A mezőgazdasági termelés fejlesztésében mind nagyobb szerepe van az iparnak. A korszerű szocialista mezőgazdaság ki~ .alakííása, a termelési színvonal növelése az eddigieknél lényegesen több és többféle nagy teljesítőképességű mező- gazdasági gép és berendezés, valamint vegyi- és építőanyag felhasználását igényűi. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság időben, hiánytalanul és kifogástalan minőségben kapja meg a műtrágyát, a növényvédő- és a gyomírtószerekel, a fehérjepótlókat, az antibiotikumokat, a vitaminokat, a fóliát, a mezőgazdasági erő- és munkagépeket, az alkatrészeket, az öntözőberendezésékel, kapjon olcsó és könnyű épületvázakat és építőanyagokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a gyártó üzemek vezetői és dolgozói, tervük határidő előtti teljesítésével és a mezőgazdaság számára gyártott gépek, berendezések korszerűsítésének meggyorsításával a gépek minőségének javításával is segítsék elő a mezőgazdasági feladatok végrehajtását, 1 rt A mezőgazdaság * dolgozói használják fel gazdaságosan a rendelkezésükre bocsátott műszaki és anyagi eszközöket. Jól szervezzék meg a gépek munkáját, karbantartását és javítását. Az építkezéseknél elsősorban a már meglevő és véglegesnek tekinthető állattenyésztő telepeket fejlesszék tovább, mégpedig úgy, hogy azok lehetőleg a távolabbi célkitűzéseknek is ■ megfeleljenek, és hogy az üzem esetleges bővítése gazdaságosan megoldható legyen. A mezőgazdasági építkezések fő formája továbbra is az egyszerűbb, olcsóbb, nagyrészt szövetkezeti, illetőleg szövetkezetközi építöbri- gádokkal kivitelezhető, úgynevezett szerfás, vagy más olcsó megoldás legyen. A szövetkezeti gazdaságok korszerű termelőeszközökkel való ellátása a gyors fejlődés' ellenére is hosszabb időt vesz igépybe. Ezért a nagyüzemekben továbbra is hasznosítani kell a paraszti gazdaságokból visszamaradt gépeket, fogatokat, berendezéseket és épületeket. A szocialista mezőgazdaság fejlődésében, a termelés, a termelékenység fokozásában döntő szerepe van a munka gépesítésének,' a mezőgazdasági géppark növelésének, a gépek jobb kihasználásának, a gépek karbantartásának, javításának. gazdaságos üzemelte^ lésének. Az ilyen jellegű feladatok megoldásában, az egész szocialista mezőgazdaság minden irányú fejlesztésében az állam egyik legfontosabb eszköze, a gépállomások hálózata, amelyet a legközelebbi években még tovább kell erősíteni. A tenmelőszövei kezeteknek máris 11 ezer traktor van saját tulajdonukban. Kívánatos, hogy tovább folytatódjék a termelőszövetkezetek sa- j ját 'gépparkjának növelése is. Ezért úgy kell az illetékes állami szerveknek intézkedniük, hogy a legközelebbi években az új beszerzésű traktorok és más mezőgazdasági gépek egy részét az állami gépállomások gépparkjának:, nagyobb részét a termelőszövetkezetek saját gépparkjának növelésére kell felhasználni. 1 9 A Központi Bizott- * sáií szükségesnek és lehetségesnek tartja, hogy az öntözés fejlesztését a második ötéves tervben előirányzott 460 ezer holdon túlmenően további 150—180 ezer holddal túlteljesítsük. E felemelt öntözési program sikeres megvalósítása szükségessé teszi a társadalmi erők nagyobb mértékű -igénybevételét, elsősorban a termelőszövetkezetek közötti vállalások, vízgazdálkodási társulatok útján. Az öntözés erőteljes kiterjesztésé céljából meg kell gyorsítani a belvíz- rendezés ütemét. Hasonlóképpen kívánatos a gyümöicstele- pílésre előirányzott 110 ezer katasztrális hold túlteljesítése is mintegy 15—20 ezer katasztrális holddal. Gondoskodnunk kell e feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséről: továbbá a nö- vényvédőszerék, a műtrágya és egyéb vegyianyagok gyártásának, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, tároló és hűtő- iparnak és a szállításnak a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztéséről. 1 *{ Egész mezőgazdasá- * gunk belterjesílésé- i ben, a termelés gyorsabb fejlesztésében igen nagy jelentőségű már a legközelebbi években, különösen pedig a távlati időkben, a baráti szocialista országok közötti nemzetközi munkamegosztás kiépítése. IV. A termelőszöve tkezeí.i tagság, valamint a párt- és ta- i nácsi szervek közös munkájának eredményeként a ter- } rneiőszövetkezetek túlnyomó | többsége politikailag és gaz- ! daságilag megszilárdult, szer- j vezetileg megerősödött. A termelőszövetkezeti parasztság nagy 'többsége magáénak te- j kinti a közös gazdaságot. Biztatóan fejlődik a termelőszövetkezetek belső közösségi éle- i te, kialakulóban .van a- szilárd politikai és gazdasági vezetés; ! gyorsan kibontakoznak a további fejlődés előfeltételei. A falusi pártszervezetek az átszervezés és a megszilárdí- I tás munkájának közepette po- lilikailag és szervezetileg meg- j erősödtek. 1961 végén a ter- ! rneiőszövetkezetek 97.5 szá- j zalékában működött párlszer- ' vezet. A szocializmusnak falun J aratott győzelme után a párt- i és tanácsi szervek, a tömeg- : szervezetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés , tervszerű és gyors fejlesztésé- ’ re, a nagyüzemi lehetőségek j kihasználására kell irányulnia. A falun dolgozó 1 • kommunisták for- í dítsanak nagy figyelmet a fokozódó követelményeknek megfelelő vezetés kialakítására, a vezetés színvonalának állandó emelésére. Harcoljanak azért, hogy mindenütt a tagság megbecsülését, bizalmát élvező, irányításra alkalmas, hozzáértő emberek dolgozzanak a termelőszövetkezetek" élén. Törekedjenek a ! megfelelő vezetők megerősítésére, tehetséges új erők nevelésére. Ne engedjék, hogy alkalmatlan emberek baráti, rokoni kapcsolatok révén a vezetésbe kerüljenek. A párt- szervezetek és a termelőszövetkezetek vezetőinek legyen szívügyük a termelőszövetkezeti tagok mindennapi problémáival való rendszeres foglalkozás. \ Párt- és tanácsi szerveink az eddigieknél is nagyobb figyelemmel foglalkozzanak azokkal a termelőszövetkezetekkel, amelyekben a politikai és szakmai vezetés nem megfelelő, gazdálkodási színvonaluk alacsony. Segítsék elő. hogy az elmaradottak mielőbb az átlagosan gazdálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emelkedjenek. Az állami gazdaságok és az eresebb termelőszövetkezetek segítsék hathatősáfeban „a,.Jtárnyékükön levő, gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeti gazdaságokat. Párt-, tanácsi és egyéb állami szerveink őrködjenek a szövetkezeti demokrácia megtartása felett, akadályozzák meg a törvénysértéseket, tartsák szem előtt, hogy a termel őszö vetkezetek irányi tusának fő módszere a helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel párosuló meggyőzés. O A dolgozó parasztok " politikai öntudata a termelőszövetkezetbe való belépéssel jelentősen emelkedett. 'Szocialista tudatuk kialakítása azonban még hosz- szú folyamat. ' A politikai munka feladata e folyamat meggyorsítása, az egységes szocialista, szövetkezeti parasztság kialakítása. Ennek elősegítésére a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozók képviseljék következetesen azt az álláspontot, hogy a termelőszövetkezetben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás* és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni. A szocialista mező- gazdaság fejlődésében az erkölcsi ösztönzés mellett döntő szerepe van az anyagi érdekeltség érvényesítésének. A termelőszövetkezetekben úgy kell érvényesülnie az anyagi érdekeltség elvének, hogy az a közösségi vagyon gyarapítására, minőségi munkára ösztönözzön, megfeleljen a tag egyéni érdekei3. nek és elősegítse a családtagoknak a munkába való bevonását. Ezért alkalmazzák bátrabban a sízocialista elveken alapuló, a munkaegységrendszert továbbfejlesztő és kiegészítő — az adott üzem fejlettségi fokához igazodó — munkadíjazási formákat. A A párt-, tanácsi, társadalmi szerveit a megnövekedett kulturális lehetőségek kihasználásával segítsék a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának, általános műveltségének és szakismeretének állandó növelését. Legyenek azon, hogy az értelmiség még tevékenyebben kapcsolódjék be a kulturális nevelőmunkába, a falu felemelkedéséért folytatott harcba. 3 A mezőgazdasági • termelés növelése azt is megkívánja, hogy a termelőszövetkezetekben is törekedjenek a munkaverseny kiszélesítésére. Nagy figyelmet kell szentelni a brigádok közötti versenynek és a szocialista brigád mozgalom kiterjesztésének. A A pártbizottságok javítsák tovább vezető, irányító tevékenységüket, a helyszínen nyújtsanak minél több segítségét a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek. A kommunisták járjanak az élen a termelésben, legyenek fáradhatatlanok a közösségért végzett politikai nevelő- és szervezőmunkában. A KISZ-szervezetek a párt hathatós segítségével fokozzák tevékenységüket azért, hogy a parasztfiatalok elsősorban a termelőszövetkezetekben keressék és találják meg boldogulásukat. A fiatalok legyenek az élenjáró technika előharcosai és munkálkodjanak az új, fejlett termelési módszerek elterjesztéséért, a magas terméshozamok eléréséért, legyenek ■ a termelőszövetkezetekben a kulturális élet fellendítésének szervezői, kezdeményezői. 'Y ' A tewmelőszövetfce* zetek politikai és gazdasági megszilárdítása az egész társadalom ügye. Jelentős szerepük van ebben a falun működő tömegszervezeteknek és mozgalmaknak. A Központi Bizottság felhívja a szak- szervezeteket, a Hazafias Népfront falusi szervezeteit, a földművesszövetkezeteket, a nőtanácsokat, a termelőszövetkezeti nőbizottságokat és a többi társadalmi szervet, hogy ezután is vegyék ki tevékenyen részüket a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy feladataiból. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy egész párttagságunk, az ifjúkommunisták, párton kívüli szövetségeseink és barátai nk, munkásosztályán k, szövetkezeti parasztságunk, az értelmiségiek és az .alkalmazottak, a központi és helyi, állami és tanácsfunkcionáriusök, egész társadalmunk megérti és magáévá teszi szocialista mező- gazdaságunk fellendítésének nagy ügyét, s ez meghozza a sikert. Most mezőgazdaságunk fejlődésének új szakaszához értünk, a helyzet sok tekintetben könnyebb, a munka feltételei jobbak, rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy az eredmények az eddig elérteknél is sokkal nagyobbak legyenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásfoglalása IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1962. március 28—30-i ülésén megtárgyalta a legfontosabb időszerű külpolitikai kérdéseket. Külpolitikánk alapelveinek megfelelően :— melyek az 1957-es és az 1960-as Moszkvai Nyilatkozatban lefektetett elvekkel azonosak — a magyar nép a többi szocialista ország népeivel vállvetve, s a világ más népeivel együtt, sikeresen küzd a béke védelméért, az USA, valamint a nyugatnémet és egyéb háborús körök agresszív terveinek meghiúsításáért. Pártunk és egész népünk követi ezt a politikát, ennek győzelméért harcol a nemzetközi életben, s ez a politika vezérli kormányzatunk hivatalos külpolitikáját is. Az új világháború veszélyének csökkentéséért és vég(Folytatás a 3. oldalon)
