Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 82. szám

"T^rrtop 1962. Április 8, vasärnap Határnézöben Nyársapáton Nemigen melegít még, in­kább csak bátorít a felhők mögül elő-előkandikáló sá­padt napfény. Annál maka- csabb a szél, itt a nyársapáti szőlőpászták között sem akar tudomást szerezni a beköszön­tött tavaszról. Ez persze sem­mit sem tesz, mert a Haladás Termelőszövetkezet gazdáit már á hűvös idő sem tudja otthon tartani. Amerre csak végighaladunk, a dűlőút mind­két oldalán, nyitó, metsző emberekkel találkozunk. Emit.t a gyümölcsfákat tisz­togatják, odébb trágyát tere­getnek a szőlők közé, beljebb a pászták közötti . tisztáson' láng csap a magasba: égetik a gazt. Benépesült ma is a nyársapáti határ, nemcsak a férfiak, a: asszonyok is kijöttek a szőlőbe. Kísérőnk, Kovács Ferenc, a szövetkezet főkönyvelője büszkén mutat­ja a gazdasághoz tartozó pásztákat, s elmondja, hogy már február végén hozzálát­tak itt a kinti munkákhoz. — Bár — vallja be Kovács Ferenc — a szövetkezet ve­zetőivel némi aggodalommal figyeltük az elmúlt hetek zord időjárását, mégsem es­tünk pánikba. Idejében meg­tettük a szükséges előkészüle­teket, január végén például egy hét leforgása alatt kiosz­tottuk a földterületeket csa­ládi művelésre a tagok kö­zött. Nyársapáton, mint ez a to­vábbi beszélgetésből is kitű­nik, a jó gazda módjára fél­tőn hívja a szőlőt a közös gaz­daság vezetősége. Hogy mi­nél gondosabban művelhes­sék a tagok a reájuk bízott területeket, nem egy évre, ha­nem három-négy, esetleg öt esztendőre kapja meg min­den egyes család az általa vál­lalt szőlőterületet. összesen 430 hold' szőlője van a gaz­daságnak — évenként ehhez ötven-hatvan holdat telepíte­nek. ‘ Mindenki tudja, högy a sző­lő nagyon munkaigényes, nemcsak sok munkát, hanem lelkiismeretes bánásmódot igényel. E tekintetben nem érheti szó a Haladás Tsz há­za elejét, a tagok lelkiisme­retesen ápolják a szőlősoro­kat. Török Mihály, a szövet­kezet raktárosa, akivel út­közben találkoztunk, egy kis „raktárellenőrzésre” invitál bennünket, győződjünk csak meg, beszerezték már a szük­séges permetezőszereket, meg­van a rézgálic és a gyümölcs­fák ápolásához szükséges nö­vényvédőszer is. Persze nemcsak a szőlő mű* velősére, hanem a szántóföldi növények termesztésére is megfelelő gondot fordítanak a Haladás Termelőszövetkezet gazdái. Az őszi gabonát idejében elveletlék, s most nem feledkeznek el a 430 holdnyi vetés gondozásáról. Felkészültek már a kapásnö­vények vetésére; mindössze 120 hold szántanivalójuk ma­radt hátra. A távolban traktor pöfög, Kovács Ferenc szerint a napokban ehhez még négy csatlakozik, s mire a kapásnö­vények vetése megkezdődik, valamennyi földterületet elő­készítenek. Tavaly a Haladás Termelő- szövetkezet hetven holdon ker­tészkedett, s ez olyan jól be­vált, hogy a vezetőség elhatá­rozta, az idén 123 holdon foly­tat kertészkedést. Idejében hozzáláttak ehhez a munkához is. Farkas Albert és Erdős Sándor kertészeti munkacsa­pata dereka» munkát végzett. Kedvezően fejlődnek a paradi­csom- és a papri'kapalánták. A szövetkezet kertészei szerint, ha megkésett is a tavasz, még nem okozott különösebb prob­lémát, a palánták nem fejlőd­tek túl. Különben is, a koráb­bi tapasztalatok igazolják, hogy ha például a burgonyát március végén vagy április első napjaiban elültetik, jú­nius közepére már vihetik a piacra a korai krumplit. Tavaly ilyenkor, még inkább a megalakulás első esztende* j jébart — két évvel ezelőtt’ —. ! komoly munkaerőhiánnyal j küzdött a nyársapát; Haladás j Termelőszövetkezet. Mezei Mi- * hály elnök, akivel ugyancsak itt kint. a határban találkoz­tunk. örömmel újságolta, hogy ez a probléma a múlté. Most már valamennyi munkaképes gazda részt vállal a közös te­endőkből. Jellemző, hogy egy­re többen jelentkeznek belé­pésre. Mióta a zárszámadás lezajlott naponta keresik fel az irodát volt üzemi munká­sok, vagy még egyéni parasz­tok, hogyan léphetnének be a szövetkezetbe. Mi ennek a titka? Erre is megkaptuk a gazdaság vezetői­től a választ. A tavalyi beter­vezett 30 forintos munkaegy­ség helyett 35 forintot osztott a tsz. De. ebben még nincs is benne valamennyi járandóság. Prémium címén például 3 97 'ezer forintot kaptak a legered­ményesebben termelő gazdák. Nem munkaegység szerinti ré­szesedésre 497 ezer forintot osztottak szét. Erre az évre a nyársapáti Haladás Termelő- szövetkezet 400 ezer forintot tartalékolt. A múlt évben is készpénzben fizették a tago­kat. az idén ugyancsak ezt a módszert alkalmazzák munka- egységelszámolás alapján. 1962-re'óvatos számítással 30 forintot terveztek egy-egy munkaegységre. Nyílt titok, hogy ennél jóval többet oszt­hat a tsz. Természetesen elen­gedhetetlen feltétele ennek az eredményes munka. Amint a határban tett látogatásunkon is tapasztalhattuk, a Haladás Termelőszövetkezet gazdái máris megtették a legfonto­sabb lépéséket, hogy a kései tavasz okozta elmaradást pó­tolják. Mire ezek a sorok meg­jelennek, már vetik az újbur- gonyát, s még többen kapcso­lódnak be a szőlőnyitásba és a kertészeti munkába. Sulyán Pál LEGYEN KÖZÜGY Nincs még olyan messze a hősi időszak, hogy ne em­lékeznénk annak szinte min­den részletére. A mezőgaz­daság átszervezése megyénk­ben lényegében tavaly tavasz- szal fejeződött be, tehát csak egy esztendeje. A szervezők, a népnevelők még emlékez­nek a neveikre, az arcokra, akiket meggyőztek a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, a meggyőzött parasztok több­sége pedig emlékezetében őr­zi a pártmunkásokat. A mezőgazdaság átszerve­zésének időszakában, szétt év­be teilen szálak szövődtek, örö­kös barátság kötődött ezer és ezer ember — paraszt és mun­kás, paraszt és értelmiségi, pa­raszt és alkalmazott — között. Jellemzője az ez időszakban kötött ismeretségnek, barát- sá-gnak, hogy minél jobban előre halad az idő, annál mé­lyebb, annál őszintébb lesz. Ez pedig azért van így, mert mindkét fél, a „meggyőzött” paraszt és a „meggyőző” szá­mára az idő előrehaladásával mind nagyobb előny származik a barátságból A hősi időszakban, falun adtak találkozót egymásnak dolgozó népünk minden réte­gének képviselői. Közös volt a cél, egy volt az érdek: meg­teremteni a szocialista mező- gazdaságot. Ennek legfőbb akadálya akkor a parasztság maradi gondolkodása, a régi­hez, a magántulajdonhoz való ragaszkodása volt. Ezt kellett legyőzni, ennek tarthatatlan­ságáról, hamis voltáról kel­lett meggyőzni a dolgozó pa­rasztokat. Hősi harcban, több évig tartó küzdelemben sike­rült is ezt elérni. Ha ma fe­lelni akarunk arra a kérdés­re: miért sikerült győzedel­meskedni a több évszázada megkövesedett nézetek felett, akkor erre a Központi Bizott­Aütsmsilkus folyadékszint szabályozás - nagynyomású tartályban A gyümölcstermesztés új útjai \ A napokban gyümölcs és szőlőtelepítési tapasztalatcserél \ tartottak, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangaz- ! dóságában a gyümölcstelepítésben érdekelt termelőszövetke- t zetek részére. A gazdaság halászteleki és szigetcsépi üzemegysé- ; gében a gyümölcstermesztés új módszereivel, a legújabb tele- \ pítési módszerekkel ismerkednek meg a résztvevők. A halászteleki üzemgyeségben a termőíves orsós korona kialakítás módszerével ismerkednek a látogatók A műtrágya-, a műanyag-, a gyógyszer- és az olajiparban a kémiai anyagok átalakításá­hoz gyakran használnak olyan különleges tartályokat, ame­lyek belsejében nagy a nyo­más. A tároló üzemeltetése azonban nem minden tekintet­ben gazdaságos, mert a folya­dék szintjének szabályozása a több atmoszféráé feszítőerő miatt nehézségekbe ütközik. A Veszprémi Nehézvegyipa­rt Kutató Intézetben olyan au­tomatát szerkesztettek amely „belelát” a nagynyomású tar­tályba és szabályozza a benn* ievő folyadék szintjét. Ha a szint csökken, a vele együtt leereszkedő úszószelépes ké­szülékkel ..parancsot ad” a tá­roló feltöltésére. Viszont ha az úszó a folyadékkal együtt meghatározott szintre emelke­dik, ember, beavatkozás nélkül újra elzárja a szelepet. Az önműködő berendezés al* ka! mazása kifizetődő, mert legkésőbb két év alatt megté­rül a beruházás összege. Az intézet az automatát bemutat­ja a Budapesti Ipari Vásáron. ság határozatának azon meg­állapításával kell válaszolni, „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatát si­került egész társadalmunk közügyévé tenni.. A termelőszövetkezetek ered­ményei csak igazolják a kö­zös ügy igaz voltát. Amíg az egyéni gazdálkodás szűk ke­retbe szorította, s nem hagyta érvényesülni a parasztember i termelési kedvét. addig a nagyüzemi gazdálkodás tág teret ad a tudásnak, a kez­deményezésnek. Noha a szö­vetkezeti parasztok ma még távol vannak attól, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket teljesen kihasználják, a szövetkezetek egy részében a nagyüzemi vi­szonyok között még kisüzemi eszközökkel, kisüzemi módsze­rekkel dolgoznak — a tavalyi aszályos esztendőben többet termeltek, mint az előző évek­ben, az egyéni gazdaságok, lényegesen kedvezőbb időjá­rás mellett. Ha ma arról be­szélhetünk, hogy a tavalyi mostoha időjárás ellenére is a közellátás többé-kevésbé ki­elégítő, akkor ezzel az új szövetkezeti gazdákat is di­csérjük. Nem sok idő telt el.a me­zőgazdaság átszervezése óta, de ez a rövid időszak is nagy hatással volt a szövetkezeti gazdák tudatára, gondolkodás- módjára. Nem lett úrrá a szövetkezeti parasztokban a „kilátástalanság” érzése, mint ahogyan azt az átszervezés idején egyesek jósolgatták. Ha akadt is olyan paraszt, akiben „fél világ omlott ösz- sze” azért, mert „elveszítette földjeit”, a közösség optimiz­musa a jövőben megtanította bízni. A szövetkezeti pa­rasztok öntudatának növe­kedését .sok jel mutatja. A szö­vetkezetek java részében úgy védik a közös vagyont a. ta­gok, mint annak idején egyé­ni gazdaságuk eszközeit. Az a ■ nagyfokú tanulási kedv, amely ma falun tapasztalha­tó, azt bizonyítja, hogy . töme­gesen értették meg: a nagyüze­mi gazdálkodás fejlettebb, többoldalúan képzett embe­reket követel, mint az egyéni gazdálkodás. Kifejlődőben van szövetkezeti parasztsá­gunkban a közösségi, az egy­más iránti felelősség érzése is. Egy évvel a mezőgazdaság szocialista átszervezése után kedvezőbb a helyzet falun, mint azt tavaly ilyenkor re­mélni mertük, pedig a kom­munistákat a jövőt illetően az optimizmus jellemzi. Ezt ál­lapít j# meg az MSZMP Köz- j ponti Bizottsága, amikor ér- I tékeli a termelőszövetkezeti | mozgalom eddigi eredményeit. De mivel a kommunistákat az optimizmus mellett a reális helyzetfelismerés is jellemzi, azt is látni kell, hogy az ed­digi eredmények csak alapúi szolgálhatnak a mezőgazda­ság előtt álló nagy feladatok végrehajtásához. Jó érzés azonban tudni, hogy szilárd alapon állunk — biztonságér­zetet ad. A mezőgazdaság előtt álló legfontosabb tennivalókat a Központi Bizottság márciusi határozatában így összegezi: „A szocializmusnak falun ara­tott győzelme után a párt- és tanácsi szervek, a tömegszerve­zetek politikai, gazdasági és kulturális tevékenységének mindenekelőtt a termelés terv­szerű és gyors fejlesztésére, a nagyüzemi lehetőségek kihasz­nálására kell irányulnia.” A Központi Bizottság határozata felhívás a legfontosabb cél, a termelés nagyarányú fellendí­tése érdekében. És nemcsak a szövetkezeti gazdákhoz, a fa­lun dolgozó fizikai munkások­hoz és értelmiségiekhez szól a párt e felhívása, hanem az egész dolgozó néphez. Minden­kihez, akinek szívügye a szo­cializmus győzelme. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének időszaká­ban az ipari munkás, az értel­miségi. az alkalmazott a párt­nak még előlegezte a bizalmat. Széles néptömegek hittek ab­ban, amit a párt mondott, vagyis azt, hogy a mezőgazda­ság átszervezése mind a pa­rasztságnak, mind pedig az egész országnak érdeke. A rnindennaoi életben ez beigazo­lódott. A termeié* emelkedése, a közellátás biztonsága, a leg­fontosabb élelmiszerek árának stabilitása széles tömegeket győz meg arról, hogy a mező- gazdasági termelés fellendítése egyetemes érdek — közügy. Erre a mindennapi életben egyre jobban kialakuló öntu­datra számít a Központi Bi­zottság, amikor egész társa­dalmunk ügyévé teszi a mez'j- gazdasási termelés nagyarányú fellendítését. A kommunisták számára kötelesség e cél érde­kében tevékenykedni, a pár- tonkívüli szövetségeseink és barátaink számára pedig ön­kéntes — a maguk érdekében való — munka. Mihck Sándor — NÉGYSZÁZ sertést hiz­lal a nagykőrösi Dózsa Ter­melőszövetkezet, első fél­éves szerződési tervei sze­rint. Az elmúlt héten már ötven sertést átadtak az Állatforgalmi Vállalatnak, a jövő héten újabb ötvenet szállítanak le. A termelőszö­vetkezet ezután folyamato­san szállítja a sertéseket. A traktor nyergéből nézve A PÜFAJKÁT NEM LEHET MÉG ELHAGYNI Ilyet bizony másutt nem igen látni. A jonathán almafa ágai legyező alakban helyezkednek el, s dróthuzalokra támaszkodnak. Kálvin István, a kakucsi Lenin és Fazekas István az úri Béke Tsz brigádvezetői elismeréssel adóznak a kutatók munkája iránt \ (Miliők felv.) Hifiül gyerekjáték a traktoros­élet. Eddig is tudtam, nem csu­pán hallomásból, hogv a trak­torosok áznak-fáznak, izzadnak éven át, s naponta bajlódnak földdel, géphibával eleget. A szombati napon azonban amúgy istenigazában'ismertem meg. hogy mit jelent, mit ta­kar egy traktoros közmondás: ..Aki homokon tanul szántani, az mindenütt megél”. Viharos erejű északnyusati szélben vergődtünk ki motor- kerékpárral az üllői brigád­tanyához. A kora reggeli der­mesztő hidegben történt a vál­tás, egy tanyaház szélvédett oldalán. Az éjszakái műszak emberei, fiatal, kemény trak­torosok. dideregve vártak min­ket, hogy átvegyük a gépeket, s a nappali munkát. Ezen a ta­nyán a következő, traktorosok váltottak: Kellner János. Kul­csár János, Fazekas Ambrus. Őri László. Fazekas Sándor. Csőke Árnád. Szlkora József. Gyolcsos Ferenc, Brunner Já­nos és én. A reggeli találkozó a hideg ellenére is vidám volt. mert a traktorosok értenek ahhrz. hogy a. legnagyobb megpróbál­tatást is- tréfára vegyék. — Hideg volt az éjjel? — Á. dehogy! Olyan mele­günk volt, hogy ingben és alsó­nadrágban szántottunk. — Br-rr! Ne is említsd! A pu- fajkát még nem lehet elhagy­ni. — Én majd csak a kombáj­non vetem le... Ilyen és hasonló megjegyzé­sek röpködtek a levegőben, míg a brigádvezető kijelölte a napi feladatokat. A mindenütt jelenlevő, sokat mozgó Kürti Ferenc ezalatt a gépeket ellen­őrizte, hogy valamennyi üzem­képes-e. Rendszeres feladata ez neki, mert ő a brigádíelelős. Miután ő is végzett, a trakto­rok elvonultak.. A nyáregyházi Béke Terme­lőszövetkezet szántatlan földjét hamar felszántotta a sebesen rohanó szél, amely déltájban már tonnaszám hordta a homo­kot. Aki még nem dolgozott homokmezon. el sem tudja képzelni, hogy mit jelent a - -- besen száguldó homok. Ott, ahol mi szántottunk, nem volt egyenletes összetételű a talaj, hanem csak egy .100 méter szé­les futóhomokosak szelte ét ke­resztben a táblát. Mindig «■rt képzeltem, ho?v homokon könnyebben jár a traktor, mert a talaj nem fékezi az ekéi. de most módomban volt az ellenkezőjét tapasztalni. Állandó '’íferenciál-zárra. kellett járatni a Bjeloruszt. mert különben megfogta volna a homok. Ha1 véletlenül lecsú­[ szott a lábam diíferenciál- j zárról, abban a pillanatban í tengelyig süllyedtem a homok- I ba. A hidraulikus emelőkart is állandóan működtetni kel­lett, mert különben befulladt volna a traktor, hiszen a ho­moknak nincsen feneke. Hatványozottan ügyelni kel­lett mindezekre a futóhomo­kos csíkban, amelyet szün­telenül jelzett a száguldó ho- mokíergeteg. Szemem, szám becsuktam és a nyakam is összehúztam a homokfelhő­ben. de hiába. Néha mégis csak ki kellett nyitnom a sze­mem és ilyenkor tele ment homokkal s a nyakamat is állandóan csiklandozták az apró kvarckristályok. Csak azt az egyet nem értem, hogy miért kvarcogott. állandóan a fogam. amikor állandóan összeszorítva tártottam. Délután még egy műszaki hibám is volt, mért az efee- függesztőkar diója már olyan kopott volt, hogy elszaba­dult az eke. Az egyik köze­lemben dolgozó U—28-as ve­zetőjének segítségére! azon­ban sikerült megjavítani és tovább szánthattam. Fél ! négykor hagytam abba a szá«+? -h amikor a brigádve­zető értem jött motorral, hogy még idejében megírt hassam ezt a tudósítást, örömmel közölhetem meg­jegyzését: „a szántás minő­sége és mennyisége kifogás­talan”.­Ha már a pilisi Hunyadi Tsz-ben írtam a terület le- takarításáról, nem íeledkez- ■hetem meg a nyáregyháziak­ról sem. Bár itt is akad még egy-egy elfelejtett szércso- mó, a Béke Tsz két tagja de- rekas munkát végzétt. Le­hordták és elégették előttünk a szárat, s így összehasonlít­hatatlanul kevesebbet kellett bajlódni azzal, mint Pilisen. Egyebet is meg kell említe­nem a nyáregyháziak javára, akiknél szívesen dolgoznak a gépállomási traktorosok. A március elejei hideg napok­ban rendszeresen gondoskod­tak védőitalról. \ ülOStüíli vasárnap, nem tud­juk, elrendelt munkanap-e vagy sem. De minden üzem­képes gépünk dolgozik. A Monori Gépállomás trakto­rosai nem is kérdezték, mert maguk is látják, hogy éget a munka, s annak a narancs- szavára hajlanak. Ma. va­sárnap még a nyáregyház! Béke Tsz-ben dolgozik a bri­gád. majd holnap reggel a pilisi Hunyadi Tsz-be vo­nulunk. Erre az időre már teljes lesz a létszám: a szom­baton—vasáruén vontatóvizs­gával elfoglalt traktorosok is csatlakoznak hozzánk. Nagymiklós István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom