Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 82. szám

1962. Április s, vasárnap PEST MEGY k/CMod A szocialista szerződés eredményei a Csepel Autógyárban és a Szerszámgépfejlesztő Intézetben Az eminens A Pest megyei Hírlap 1962. március 22-i számában közle­mény jelent meg „A korszerű termelésért” címmel. A cikk tájékoztatást adott ' a Szer­számgépfejlesztő Intézet és a Csepel Autógyár műszaki együttműködési szerződésének kiegészítéséről. Tájékoztatta az olvasókat arról, hogy már az elmúlt évben a Szerszám­fej lesztó Intézet és a Csepel Autógyár Hajtóműgyára szo­cialista együttműködési szer­ződést kötött műszaki felada­tok közös megoldására. A Pest megyei Pártbizottság ipari osz­tályának kezdeményezésére A kongresszusi verseny sikeréért A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kongresszusi munkaverseny támogatására hívta fel a szakszervezeteket Szombaton reggel a SZOT székházában rendkívüli ülésre ült össze a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A tanácsülésén megjelent többek között Szur- di István, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a KBosf- tályvezetője. Kisházi Ódon munkaügyi. Kovács^ Imre élel­mezésügyi, Tausz János belke­reskedelmi és Trautmann Rezső építésügyi miniszter. A tanácsülést Somogyi Mik­lós. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a SZOT el­nöke nyitotta meg. majd Varaa György, a SZOT titkára vázol­ta a szakszervezetek feladatait a szocialista munkaverseny to­vábbi fejlesztésében. A tanácsülés a beszámolót több hozzászólás után elfogad­ta és úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt nyolcadik kongresszusá­nak tiszteletére kezdeménye­zett szocialista munkaverseny támogatására a következő fel­hívást bocsátja ki. A magvar dolgozók alig né­hány'hete értesültek a Magyar Szocialista Munkáspárt nyolca­dik kongresszusának összehí­vásáról. A munkásosztály _ a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk körében töme­gesen javasolják: köszöntsük a tervek mara­déktalan teljesítésével, újabb munkasikerekkel a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, népiünk vezető erejének közelgő nagy je­lentőségű tanácskozását. A párt nyolcadik kongresz- szusa különösen jelentős mér­földköve szocialista fejlődé­sünknek, mert a hetedik kong­resszus óta társadalmi, gazda­sági életünkben végbement alapvető változásokat összege­zi és kijelöli a szocializmus teljes felépítésének közvetlen feladatait. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szívből üdvözli, hogy a szervezett dolgozók az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a ke­reskedelemben, a közlekedés­ben, a kulturális életben, a kutató- és tervezőmunkában odadóan részt vesznek a kong­resszusi versenyben. A SZOT az 1962. évi tervek legeredmé­nyesebb teljesítéséhez sok si­kert kíván a szocialista mun­ka verseny minden részvevőjé­nek. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a szakszerve­zeteket: karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit és segít­sék a gazdasági vezetőket, hogy a dolgozók tettvágyát az üzem előtt álló legfonto­sabb feladatokra irányít­sák. és segítsék a különböző ipar­ágak és vállalatok együttműkö­dését. A szakszervezetek meg­tisztelő feladata a mindennapi felvilágosító, nevelőmunka. Se­gítsék annak megértését, hogy a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséiben és a termelőszö­vetkezetek megszilárdításában, fejlődő szocialista hazánk hol­napja szempontjából, milyen nagy jelentőségű az egyes ipar­ágak és üzemek munkája. így újabb és újabb tízezrek értik meg: a vegyipar adjon több műtrágyát, állati tápszert, gyomirtószert, a gépipar kellő időben és kiváló minőségben adja át a géneket a mezőgaz­daságnak. Az építőipar bizto­sítsa az építkezések időbeni el­végzését, s az összes iparágak a nagyüzemi munkaszerve^i- vezetési tapasztalatok átadásá­val segítsék az árutermelés fellendíté­sét, a gazdálkodás állandó javítását, a közösségi élet fejlesztését a mezőgazda­ságban. A Szakszervezetek Országos Tanácsának meggyőződése, hogy a kongresszusi verseny az eddiginél is nagyobb lendületet ad a szocialista munkaver­senynek és egyben a szocialis­ta brigádok mozgalmának, a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, vállalata, gazda­sága megtisztelő címért folyó vetélkedésnek. Amikor e nagy­szerű kezdeményezést támo­gatjuk. ajánljuk a szakszerve­zeteknek: fordítsanak nagyobb gon­dot az egyéni versenyre. Most az a legfontosabb, hogy minden dolgozó tudatos rész­vevője legyen 'a szocializmus építésének és minél eredmé­nyesebben vegyen részt a kongresszusi versenyben. Min­denki a maga Ihelyón. a maga módján munkájával is kifejez­hesse együttérzését, ragaszko­dását a népi hatalomhoz és mindennapi munkájával já­ruljon hozzá egész népünk és egyben egyéni jóléte további felvirágoztatásához — fejező­dik be a felhívás. A rendkívüli tanácsülés a déli órákban szervezeti kérdé­sek tárgyalásával ért véget. (MTI) jellegű szerszámgépein al­kalmazzuk. Lényeges, hogy a Csepel Autógyárban nagyja­vításra kerülő gépeken felsze­relésre kerüljenek, lehetőleg koncentráltan az intézetben kidolgozott gépesítő automati­záló berendezések és ezen ke­resztül a Csepel Autógyár ter­melőberendezéseinek termelé­kenységét növeljék. Köztudomású, hogy a mun­ka termelékenysége nagy­mértékben függ a termelő be­rendezésektől. A termelő be­rendezések termelékenység­emelésének viszont könnyen járható útja a meglevő szer­számgépek automatizáló berendezésekkel való ellátása. A hazai gépiparban még túl­nyomó többségben egyetemes jellegű szerszámgépeket hasz­nálnak, nemcsak egyedi al­katrészek előállításánál, ha­nem még sorozatgyártásnál is. A gépesítő és automatizáló berendezések alkalmazásával lehetőség nyílik a főidők, de különösen a mellékidők jelen­tős csökkentésére és ezzel egy­idejűleg a termelékenység emelésére. Ugyanakkor mente­sítik a dolgozót a nagyobb fi­zikai erőkifejtéstől és részben a munka állandó megfigyelé­sétől. A Csepel Autógyárban az elkövetkezendő években a gépek és berendezések felújí­tását egybekapcsolják a kor­szerűsítéssel. Elhatároztuk ezen a megbe­szélésen, hogy a létrehozott közös műszaki brigád első fel­adata olyan részletes felmérés végzése, amelynek keretében tételesen megállapítható: me­lyek azok a termelő berende­zések, amelyek a nagyjavítás és korszerűsítés szempontjából elsősorban jöhetnek számí­tásba, miiyen gépesítő és automatizáló berendezések kerülnek felhasználásra és a korszerűsített berendezések milyen alkatrészek gyártásá­ra leszríek beállítva. A mű­szaki brigád nagy lelkesedés­sel látott munkához és rész­letes felmérésük alapján ke­rült sor a tételes szerződés megkötésére. Ennek fontosabb pontjai a következők: Az intézet az E—400 típusú gépesítő és automatizáló be­rendezésekkel ellátott egye­temes esztergáját tartós üze­mi kísérletek és kipróbálás céljából hathónapi időtartam­ra a Csepel Autógyár ren­delkezésére bocsátja. A gép a Hajtóműgyárban kerül fel­állításra, ahol terv szerint negyedévenként kereken 1450 órát dolgozik és 12 féle mun­kadarabot munkál meg. Az intézet átad négy me­chanikus rögzítésű, kemény­fém és keramikus lapkákkal ellátott másolóeszterga kést megfelelő mennyiségű csere­lapkákkal, a továbbiakban 50 darab általános rendelteté­sű, mechanikus lapkarögzítésű esztergakést kipróbálás, illet­ve felhasználás céljából. Továbbá átadunk négyféle pneumatikus működtetésű henger, kétfajta hidraulikus ! szegnyereg és négyféle gyors- ! váltó késtartó gyártásához szükséges teljes rajzdokumen­tációt, a Csepel Autógyárban nagyjavításra kerülő szer­számgépek korszerűsítése cél­jából. Az autómotor csa.págyper- selvek külső és belső eszter- gályozásához szükséges tár­csaadagolót az intézet az autó­gyár igényeinek figyelembe­vételével alakítja ki. Ezáltal az üzemben két szerszámgép szabadul fel. amelyeket más munkára tudnak felhasználni. Az adagoló berendezéssel el­látott gépek automatikusan dolgoznak és a két gép keze­léséhez egy fő beállítása ele­gendő. Az autógyárban levő főten­gelyköszörű aktív mérőberen­dezését az üzem nem tudja használni. Az intézet elvál­lalta ennek üzembehelyezését. A Normália-gyáregységben működő csúcsnélküli köszörű­géphez az üzem adagoló be­rendezést tervez. Az intézet ehhez a munkához konkrét segítséget ad műszaki tanács­adás formájában a gépesített mérés megoldásához. A gyártástechnológiai téma­feladatokat a két vállalat kö­zösen tárgyalja meg, hogy a kutatómunka és az ipar ré­széről felmerülő igények össz­hangban legyenek. A két vállalat gazdasági ve­zetői által megállapított köte­lezettségeket a két vállalat párt- és tömegszervezetei mind politikai, mind erkölcsi vonat­kozásban segítik, a vállalt kö­telezettségeiket a dolgozókkal folyamatosan ismertetik és végrehajtásukra mozgósítják őket. Zádor Ede, a Szerszámgépfejlesztő Intézet Igazgatója | A közelmúltban beszámoltunk lapunkban: hogyan élnek, í tanulnak a domonyi cigánygyerekek, milyen nagyot váltó­y ^ zott számukra is a világ. Tisztán, rendesen öltözve járnak ma \már az iskolába s nem egy közülük a tanulmányi előmenetel rangsorán is igen előkelő helyet vívott ki magának. Ezek közé tartozik az V. osztály szemefénye Bangó Erzsiké is, akinek jel- évben tiszta ötös volt a bizonyítványa. Képünk Bangó Erzsikét matatja be az egyik olvasásórán (Mészáros Géza felv.) Szobról szelet kérnek. A Börzsönyből lezúduló, lehe­tőleg langyos szelet. Persze a kérés tréfás, de Epe re je sy Lóránd, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának fő- agronómusa, mór komolyan indokolja, miért kellene a szél. — Ahogy ránk köszöntött a tavasz, azonnal munkához láttunk. A járás valamennyi községéből érkeztek a jelen­tések: az emberek nagy igye­kezettel fáradoznak azon, hogy ha törik, ha szakad, behozzák a tél által elrabolt napokat. Még április 4-én is dolgoztak a járásban. Negy­ven gép és kétszázötven fo­gat járt a földeken, estig — aztán ránk szakadt az áz áldás, ami most egyáltalán nem áldás: a kiadós tavaszi eső. A kétnapos eső után nem folytathattuk a vetést, hiszen a földek feláztak. Ezért kellene a szél. — És most tétlenül vár­ják. hogy a földek felszá­radjanak? — Tétlenkedni éppen nem tétlenkedünk. Sok munka van ilyenkor, az emberek azt végzik járásszerte, s ha ázot­— TEGNAP REGGEL a MÁV budapesti igazgatósága kultúrtermében tartották meg a vasutasszakszervezet Pest—Nógrád megyei megye- bizottságának küldöttválasz­tó közgyűlését. A beszámolót Hontvárj József megyei tit­kár ismertette, s felszólalt a gyűlésen Galbicsek Károly elvtárs, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. A vá­lasztás során a közgyűlés nagyrészt újraválasztotta a vezetőséget. I további tárgyalások indultak | a két vállalat között a kölcsö­nös együttműködés kiterjesz­tése érdekében. Így született meg új szocialista szerződé­sünk, amely kiterjed a Cse­pel Autógyár Hajtóműgyárán kívül a Motorgyárra és a Nor­mállá üzemre. Az alábbiakban a szerződés céljával szeretnénk foglalkozni. A Szerszámgépfejlesztő In­tézet műszaki kollektívája ál­tal kidolgozott gépesítő és automatizáló berendezéseket a Csepel Autógyár egyetemes Szelet kérnek a szobi járásból tak is a földek, nyugodtan hordhatják rá a trágyát, — Vetési terveiket hogyan teljesítették eddig? — Egyedül csak a mákot vetettük el teljes egészében. De a borsóvetést már 90. a zabot 60. az árpát pedig 55 százalékra „feltornáztuk”. Az úgynevezett felülvetések 40 százaléka is megtörtént, s a tervezett cukorrépa-mennyi­ség egyötöde is a földbe ke­rült. S hadd tegyem még hozzá, a burgonyaültetést is megkezdtük. (mj) J í VASÁRNAPI POSTA KIÉ A SZOCIALIZMUS? V £ A kérdés, így feltéve, szó­lj nokinak tűnik, de az élőt ezer- J nyi bonyolult szálát bogozva, J korántsem az. Mert — elmé­letben — könnyű a válasz. J Mindenkié, aki magáénak vall- J ja, mindenkié, aki tesz azért, J hogy megvalósuljon. Minden- J kié, aki nincs ellenünk, azaz ^velünk van. í De az élet a legtisztábban í megfogalmazott válaszokat is í nem egyszer mássá tudja ten- J ni. Mert elméletben tökélete- J sen egyetért mindezzel az az í ismerősöm, akiről itt kell szót í ejteni. Felelős beosztású em- í bér, ha felelőssége nem is J nagy, részlegvezető egyik he- J lyiipari vállalatunknál. Tizen- í két ember dolgozik a keze í alatt, s a közelmúltban tör- í tént, hogy egyik beosztottját el í akarták vinni, önálló munka- í körbe, jobb fizetéssel, azaz ki­rendelésnek nézett elébe. Per- Jsze, megkérdezték a részlegve- Jzetőt: mi a véleménye róla? í Elmondott mindent, ami í csak jó lehet. Hogy érti a dol- í gát, hogy pontos, precíz, hogy í áldozatkész, becsületes, de ... J és ez az a de. amely meghök- J ken tő, s ami szóra érdemes. í De: nem javasolja, mert az ap- í ja gazdag ember volt, kocs- í májuk, cséplőgépük volt, te- Jhát — szó szerint idézve véle- í ményét — „nem szocialista í elem.” í Az ítélet abszurdsága azon- í nal nyilvánvaló. Vajon a szár- í mazás, vagy pedig a nyolc esz­tendeig — mert annyi ideje dolgozik a vállalatnál az emlí­tett személy — végzett munka esik nagyobb súllyal a latba? Vajon mi a fontosabb: azt fir­tatni, kiféle. miféle volt az ap­ja annak az embernek, akiről szó van, vagy azt megfontolni, hogyan dolgozott, s hogyan vélekedik mindarról, ami őt és társait körülveszi? Ha az előb­bit tartanánk igaznak, igen­csak sok ember kitehetné szí- vét-lelkét, akkor sem hinnénk neki. De ha az utóbbit fogad­juk el igaznak — márpedig azt kell elfogadni — akkor nem az a döntő, hogy honnét jött. hanem az, hogy mit csi­nált! A szocializmus építésé­nek seregét úgy felosztani, hogy vannak olyanok, akiknek helyük van a felépülő szocia­lizmusban, s olyanok, akiknek nincs helyük, nem szabad, nem lehet. A szocializmusban nincs he­lye, nem lehet helye az ellen­ségnek, a szocializmust el nem ismerőknek, az az ellen cse­lekvőknek. Ebből az elvből egy tapodtat sem engedtünk, s nem is engedünk. Ugyanakkor a párt politikája világosan megfogalmazza: a szocializ­musban helye van mindenki­nek, aki tevékeny helyeslője és segítője építő munkánknak, attól függetlenül, hogy esetleg származósilag nem a dolgozó osztályokból jött. x Nem elszórt, nem ritka je­lenség, hogy emberek, akik szándékában nyomát sem lehet megtalálni a rosszakaratnak, tévednek, gyanakodva néznek olyanokra, ©kik eddigi tevé­kenységükkel bebizonyították: számíthatunk rájuk. Ki lehet-e bárkit zárni azért a szocializmus „tulajdonosai­nak” nagy és büszke seregéből, mert szülei jómódú polgárok, esetleg — mondjuk — kulákok voltak? Nem lehet, ha ... Ha tetteivel 'bizonyította, hogy ő nem szülei polgárságát vagy kulákságát sírja vissza, hanem beilleszkedett az új rendbe s nemcsak tessék-lás- sék módon, hanem szívvel, lé­lekkel dolgozik is ez új rend jobbá, tökéletesebbé tételén. Ez a döntő, az alapja az elbírálás­nak. Tizenhét esztendő telt el hazánk felszabadulása óta. Olyan tizenhét esztendő, amely nemcsak a tájat változtatta meg. nemcsak gyáróriásokat emelt, nemcsak a kultúrát vi- rágoztatta fel. hanem emberek tíz- és százezreit formálta mássá, új emberré, olyan em­berré. aki bátran szembefordul mindazzal, amit addig esetleg vallott, mert megtalálta » he­lyes utat, s szabadulni akar avitt, anakronisztikus életfelfo­gásától. Aki ezt nem érti, aki azt hiszi, hogy szocialistának szü­letnek az emberek, aki ezzel akarva-akaratlan az emberek nevelhetetlenségét, változtatha- tatlanságát bizonygatja, az nem érti a párt népfront­politikáját, s nem fogja a tömegek összefogásának jelen­tőségét. Az eltelt tizenhét esztendő nagyon-nagyon kevés ember mellett múlt el nyomtalanul. Az említett esetben szereplő dolgozó akkor, amikor első lé­péseinket tettük a szabadság útján, tizenhat esztendős volt. Két évet már a mi gimnáziu­munkban végzett, utána a mi egyetemünkön tanult tovább, s az egyetem elvégzése után olyan helyen, olyan körülmé­nyek között kezdett el dolgoz­ni, ahol a munkáshatalom dik­tálta a tennivalókat, s alakítot­ta ki a feladatok sorrendjét. Lehet, hogy az első idők­ben nem értett egyet sok min­dennel. Lehet, hogy még vissza-visszahúzta az otthon­ról hozott teher, de ahogyan fokról fokra növekedett mun­kájának értelme, ahogyan rá­jött a munka örömének ízé­re, s ahogyan tapasztalta, hogy megbecsülik ezért a munkáért, úgy hullott le ró­la a sok-sok otthonról hozott kölönc, s lépésről lépésre úgy került közelebb hozzánk. Miért ne fogadnánk ma­gunk közé? Miért lennénk vele bizal­matlanok? Megtette mindig, amit kö­veteltek tőle. Sőt: jóval töb­bet is annál. Józan és becsü­letes volt az ellenforradalom napjaiban. Az elsők között volt, akik felvették a mun­kát. Sorolhatnánk tovább. De nem szükséges. Nem szüksé­ges, mert a részlegvezető el­marasztaló, alaptalanul bizal­matlan véleménye ellenére is kiemelték, s megbízták a neki szánt munkakör elvégzésével. És most a részlegvezető egy kicsit sértve érzi magát. Talán azért is, mert volt beosztottja „föléje” került. De leginkább azért, mert egy „ilyen” ember került föléje. A szocializmus építésének bonyolult viszonyai között maga az eset aprócska dolog. De e viszonyok között az ese­tet okozó nézet olyan erő, amely ellen küzdeni kell, küz­deni, mert hátráltat, mert visszahúz, mert akadályoz ab­ban, hogy új társakra lelve, új harcosokkal erősödve, még magabiztosabban, még na­gyobb ütemben lendüljünk előre. A részlegvezető fejét persze senki nem vette nézeteiért. De — nagyon helyesen — nevé­nek említése nélkül beszéltek a dologról taggyűlésen, s hogy élő a probléma, azt a taggyű­lésen kerekedett parázs vita bizonyította a legjobban. És élő probléma másutt is. Az elmélet, a kristálytisz­tán megfogalmazott elméleti válasz fabatkát sem ér, ha másként fest a gyakorlatban, ha nem aszerint alakítjuk a gyakorlatot. Márpedig e kér­désben nem is ritkán, ezzel találkozunk. Kié a szocializmus? — tet­tük fel a kérdést, s válaszol­tunk is rá. De a választ a gyakorlatban kell megadnunk, napról napra, esetről esetre. És minden esetben úgy kell megadnunk a választ, hogy as erősítse a párt tömegkapcso* latait, hogy senki elől ne zár­juk el az utat, sőt: minél tisztábban lássa, hogy a szó* cializmushoz vezet ez az út. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom