Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

. A mezőgazdasági munkaerőhelyzet alakulása a járási tanácsülés napirendjén Pénteken, délelőtt tanács­ülésre jöttek össze a járás ta­nácstagjai, ahol első napirend­ként a mezőgazdasági munka­erőhelyzet alakulását tárgyal­ták meg. figyelemmel a me­zőgazdaság fejlődésének ötéves tervére. A napirend előadója, Erdé­lyi Gábor vb-elnökhelyettes előterjesztésében beszámolt arról, hogy az elmúlt évek so­rán a parasztság termelőszö­vetkezetekbe tömörülése köz­ponti feladattá tette a nagy­üzemi szocialista gazdaságok kialakítását. Az első esztendőkben ezt 1 komoly mértékben hátrál- i taita az. hogy nem volt : minden termelőszövetke­zetben biztosítva a szüksé­ges munkaerő. ■Ez a probléma, jelenleg is fennáll bizonyos mértékig és még évek múltán is jelentke­zik, ha nem tesszük meg elő­reláthatóan a szükséges intéz­kedéseket. A termelőszövetkezetekbe lépett dolgozó parasztok dön­tő többsége kezdettől fogva bekapcsolódott a közös munká­ba. Ennek volt köszönhető, hogy az első években nemcsak tartam, de gabonafélék­nél növelni tudtuk a mező­gazdasági termelés színvo­nalát. Megállapítható volt azonban, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok egy kisebb hányada nem kapcsolódott be megfelelően a munkába. A tayok egy része idős korára hivatkozva maradt távol a munkától, egy másik része — a fiatalabb korosz­tály — más munkaterületen igyekezett munkát vállalni. Az első. években, a gépesítés foka sem volt kielégítő, így előfordult, hogy egyes termelőszövetkeze­tekben a folyamatos mun­kához nem volt mindig elég munkaerő. részletes felmérést terjesztett Erdélyi Gábor a tanácsülés elé, amelyből kitűnik, hogy a nem dolgozó termelőszö­vetkezeti tagok száma még viszonylag magas és nem elfogadható. A községi és termelőszövetke­zeti vezetőknek ismételten na­pirendre kell tűzni a nem dol­gozó tsz-tagok kérdését és sze­mélyenként kell megállapíta­ni azt, hogy milyen okból tart­ja magát az illető távol a kö­zös munkától. Elsősorban fel- világosító. nevelőmunkával, esetleg szankciók alkalmazá­sával kell élni ezek esetéiben, hiszen erre törvényes lehető­ség is van. Megállapítja a jelentés, hogy egyes termelőszövetkeze­tek nem foglalkoznak kel­lően a tagság növelésének kérdésével, a munkaerő- ellátottság javításával. A múlt év folyamán 68 fő jött vissza az iparból, ami annái inkább sem elégséges, mert több termelőszövetkezetben tapasztalható. hogy a terme­lésben példamutató volt dol­gozó parasztok az iparban se­gédmunkásként dolgoznak, vi­szonylag alacsony jövedele­mért. pedig mezőgazdasági gyakorlatukat bőségesen tud­nák kamatoztatni a termelő­szövetkezetekben. Hiba, hogy a termelőszövet­kezeti vezetők és a szülők egy része sem ismerte még fel a mezőgazdasági szakképzés­ben rejlő lehetőségeket: huszonkétféle szakmát ta­nulhatnak a termelőszö­vetkezetekbe szerződött mezőgazdasági tanulók. Ök képezik majd a mezőgaz­dasági szakmunkás törzsgár­dát. A munkaerőhelyzet alakulá­sára kihat a gépesítés, amely nagy léptekkel halad előre, viszont problémaként jelent­kezik, hogy munkájáról fogadott el beszá­molót a tanácsülés, majd jóváhagyta a járás máso­dik ötéves községfejlesztési , tervét. 'Rév János vb-titkár értékelte a járási állandó bizottságok I. negyedévi versenyét, amely szerint 67,2 ponttal ismét a mezőgazdasági állandó bizott­ság került az első helyre és megtartotta az állandó bizott­ságok vándorzászlóját. Máso­dik helyre a gyermek- és ifjú­ságvédelmi állandó bizottság került 47,3 ponttal, a továb­biakban a művelődési áb. 36,8, a pénzügyi áb 32, a községfej­lesztési áb 29, az ipar-műszaki áb 2fT,9 és végül az egészség- ügyi állandó bizottság követ­kezik 27,2 ponttal. Végezetül a tanácstagok pót­választására május 6-át jelöl­te meg a tanácsülés. Peresztegi Rózsa gozói között hagyomány a má­jus elseje méltó megünneplé­se. Az idén is — méltóan a hagyományhoz — március vé­gén összeült a két asztalos­brigád, miután a két brigád­vezető, Kurucz és Dudás elv­társak megegyeztek a május 1 tiszteletére induló verseny­ben. A verseny másnap meg is indult. Népgazdaságunknak 150 új rekamiét, a ktsz-nek 190 ezer forint többletforgal­mat, a két brigád tagjainak pe­dig 10 800 forint többletjöve­delmet jelent. — Ennyivel azonban mi nem érjük be — mondotta KI HINNE? Érdekes adatok Ceglédről Cegléd város utcáinak hosz- sza 85 kilométer. Az utcák hossza egyfolytában több, mint a Cegléd—Budapest közötti tá­volság. 321 ezer négyzetméter a ceglédi járdák területe, a rendszeres tisztítás alatt levő úttest 244 ezer négyzetméter és a ceglédi parkok területe 115 ezer négyzetméter. , ★ Emberemlékezet óta a város legkövérebb embere dr. Neu­mann Ferenc, ceglédi ügyvéd fia volt, akinek már gimna­zista korában külön padot kel­lett csináltatni, hogy kényel­mesen elférjen. ★ Városunk napi vízfogyasz­tása 140 ezer liter. Ez a ha­talmas mennyiség 140 darab 10 hektoliteres hordóban fér­ne el. •k A három ceglédi filmszínház ellátására hetenként 21 ezer Magyar László, a ktsz elnöke. — A május elsejei felvonulás­ban a Faipari Ktsz szereplésé minden évben meglepetést je­lent. Erről ebben az esztendő­ben sem mondanak le tagja­ink. A fölvonulás tervei már elkészültek, összes tagjaink: asztalosok, kárpitosok, festők, sőt még a káp'tafások is részt vesznek a felvonulás előkészí­tésében és biztosak vagyunk abban, hogy az idén is hozunk meglepetést. __A fölvonulás után szövet­kezetünk 80 tagja az üzemben ünnepli családias körülmények között május elsejét. m éter film szükséges. 150 új rekamié, 190 ezer forint forgalom terven felül Május 1 tiszteletére versenyez a ceglédi Faipari Ktsz Kurucz- és Dudás-brigádja A ceglédi Faipari Ktsz dol­Lesz fű a legelőn Ez a probléma azonban az utóbbi évben csökkent, mert a nagyüzemi termelés szabadí­tott fel munkaerőt és a terme­lésbe egyre több gép kapcso­lódott be. A jövedelmezőség növelése érdekében azonban a belterjesséa felé kell fordulni a termelőszövetkezeteknek, eh­hez pedig a fokozott gépellátás mellett munkaerőre is szükség van. A napirenddel kapcsolatban Éveken keresztül próbálga­tás és küzdelem volt a műve­lődési ház bábszakkörének egyhangú élete. Néhány fia­tal megpróbálkozott egy-egy szerepléssel, valószínűleg meg­unták a hiábavalóságot és ak­kor a szakkör néhány hónap­ra vagy néha esztendőre is el­némult. Kivételes szerencse, hogy most végre Farkas József személyében olyan vezető ke­rült a szakkör élére, aki a szakmai tudását több, színvo­nalas szaktanfolyamon szerez­te, és emellett őszinte lelke­sedéssel foglalkozik a körrel. Húsvét vasárnap. Több száz gyerek a nézőtéren. Az apróságokat a papák, mamák is elkísérték. Teljes szokatlan, hogy a ceglédi rendezésektől eltérően, pontosan kezdődik az előadás. Az első szám a Töb­bet ésszel, mint erővel című bábjáték, amelyben a mesé­hez illően, a gyönge nyulacska és a fürge mókus legyőzi a gonosz farkast meg a ravasz rókát. A kis kacsa című já-. tékban egy okos sün segítsé­gével járnak túl a huncut ró­tt gépekhez nincs elég kép­zett szakember. Ezért szükséges, hogy minden termelőszövetkezet a várható gépesítéshez előre intézkedjék gépkezelők képzésére. Második napirendi pontként a bírósági népi ülnökök mun­kájáról Pál Imre népi ülnök terjesztette jelentését a tanács­ülés elé. Az egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottság ka eszén és a vidám medvebo- csok csintalansága sok neve­tést vált ki a kicsinyek ajkán. Néhány pillanat a színfalak mögött. Farkas József, a szakkör mindenese. Rendez, tanít, bábot farag, díszlete­ket fest és ha kell, összetá­kolja a színpadot. Körülötte piros arcú fiúk-lányok csipog­nak, kesztyűbábokkal muto­gatnak. A szereplés izgalma elragadja őket. Szabó Jenő, Rácz Misi, Bulyovszky Attila, Bokor Ági, Hamza Gyurka, Asztalos Sanyi, Dudás Klári, Kő Rozika és Kovács Berta a társulat tagjai. Mézes Magdi vállalta a súgó hálátlan szere­pét, Kovács Berta a szerep­lés mellett á szünetben harmo­nikajátékával is szórakoztatta a kicsinyeket. A társulat lelkesedésben, szorgalomban nagyon hason­lít egy felnőtt társulathoz, sőt, még valamiben. Ahogyan a nagy társulatoknak akadnak sztárjai, éppen úgy van a bábosoknál. Dudás Klári pél­dául az előadás megkezdé­se előtt bejelentette, hogy nem lép fel, mert nincs hangu­lata. — Le kellett volna verni mind a tíz körmét annak, aki kitalálta! — így csóválják a fejüket az Uj Barázda Termelőszövetkezet juhászai, állattenyésztői, amikor a gaz­daság legelőjéről van szó. — No, dehát miért? — kér­dezem. — Van annak vagy hu­szonöt esztendeje, hogy va­lamelyik nagyfejű eltalálta, hogy a község legelőjét tar- kázó belvizeket le kell ve­zetni. Kanálisokat építettek és ezeken keresztül levezet­ték a vizeket a Kőrösért>e, amely aztán a Tiszára to­vábbította a feleslegesnek vélt vizet. — Ez eddig csak lett volna. Hanem a kanálisok követ­keztében alaposan leszállt a talaj vízszintje s ezt a le­gelő alaposan megsínylette. Vasárnap elsőnek a szov­jet laktanya válogatott csa­pata 22:7 arányú győzelmet aratott az Építők kézilab­da-szakosztályának II. csa­pata felett. A női csapat kemény küz­delemben legyőzte a Váci Fo­nó női csapatát. A váciak eleinte 2:0-ra vezettek, de a második félidő vége felé a ceglédi női csapat magára talált és kemény küzdelem árán 4:3-ra győzött. A férficsapat bajnoki mér­kőzésen 20:7 arányban győzte le a Ráckevei Gimnázium csa­patát. A ceglédiek ragyogó formája lehetetlenné tette az ellenfél kibontakozását. A Egyre több szik fehérük er- re-arra és egyre kevesebb a zöld terület, a kaszálót pe­dig éppen semminek sem hívják. Pedig a mintegy hat­ezer holdas gazdaságban két­ezer birkának és négyszáz szarvasmarhának nagyon kell a legelő. — Nem lehet ezen segíte­ni? — próbálkozom újabb kérdéssel. — Megpróbáljuk! — mon­dotta Tötök Pál, a gazdaság főagronómusa. — Az ősszel egy lánctalpas erőgéppel ár­kokat vágtunk a legelőn és az idén mihelyt a szükség megkívánja, megkezdjük a legelő tervszerű öntözését, így igyekszünk helyre iga­zítani a múlt tévedéseit, sőt mondhatnám nyugodtan, bű­neit. vasárnapi forma komoly re­ményekre jogosítja fel á csa­patot és a csapat barátait a bajnokságot illetően. Labdarúgás Vasárnap végre olyan mér­kőzést láthattak a Kossuth Építők labdarúgó csapatának barátai, amilyent joggal el­várnak a csapattól. A Gödöl­lői Vasassal vívott küzde­lem a ceglédiek igen megér­demelt 4:l-es győzelmével végződött. Az ifjúsági csapat l:0-ás végeredményt harcolt ki a Gödöllői Vasas ifjúsági csa­patával szemben és ilyenfor­mán a bajnokságban válto­zatlanul a tabella első he­lyén álL A kicsinyek vidám vasárnap délelőtti szórakozása Nagy sikere van az újjáéledt bábszakkörnek Az Építők Sportkörének húsvéti eredményei Kézilabda Még liúsvétkor is munka a földeken Jelentés három termelőszövetkezetből — A két ünnepen több mint négyszázan dolgoztak a Kossuth Termelőszövetkezet négy üzemegységében — mon­dotta Tokaji András, a termelőszövetkezet elnöke. — A hár­mas és négyes üzemegységben sürgetett a szőlőmetszés. A ker­tészetben, különösen a Gerje-parton levő öntözéses kertészet­ben szorgalmasan folyt a karalábé- és a kelkáposztapalánták kiültetése. — Az Alkotmány Termelőszövetkezet tavasa munkái rendben mennek — mondja Tóth József elnök. — Tagságunk jól kihasználta az ünnepet a háztáji gazdaságokban. Nyugod­tan állíthatom, hogy az ünnep ellenére többen dolgoztak, mint közönséges munkanapon. Persze az ünnepi hangulatra valc tekintettel a fa alatt ott hűsölt az üveg bor, a szóda és a főtt sonka társaságában. — Két halaszthatatlan sürgős munkánk van — mondotta Rodosza Miklós, a Dózsa Népe Termelőszövetkezet elnöke. — Az egyik a szőlőmetszés, a másik a kükoricavetés. A kukorica­vetésben négy erőgép végezte a munkát. Az öregszőlőben azok a tagok metszettek, akik vállalt területükön egy kicsit mes. késtek. De azért volt ünnep, pihenés s a férfiak a hagyományok­hoz híven meglocsolták az asszonynépet. NEM POSTALÁDA! Nem bizony! A Ceglédi Hír­lap két levélszekrényt rendsze­resített az olvasók számára. Az egyik az OFOTÉRT-nál, a másik a Kossuth téri újságos bódé falán. Lapunk barátai ezt örömmel vették és rendszere­sen bedobják ezekbe a szek­rényekbe híreiket, tudósításai­kat, sokszor tárgyilagos véle­ményeiket lapunk szerkeszté­séről. Köszönettel vesszük ezeket a leveleket, hiszen se­gítik munkánkat és színessé változatossá teszik a lapot. Egy idő óta azonban rá­szoktak az emberek arra, hogy a mi levélszekrényeinkbe dob­ják be leveleiket, üdvözlő lap­jaikat és nem ritkán totó- és lottószelvényeiket. Mi ezeket természetesen azonnal továb­bítjuk a postaládákba. De... és itt van a hiba. Van­nak határidős dolgok, mint például a lottószelvény, vagy éppenséggel a húsvéti levele­zőlap. Minden részvétünk azé a címzetté, aki az üdvözlő so­rokat három-négy nap múlva kapja meg és azé a lottózóé, akinek a heti szelvényét pén­teken reggel találjuk meg a levélszekrényünkben. Tehát: ne dobjunk be a Ceg­lédi Hírlap levelesládájába mást, csak azt, amit a lap cí­mére küldünk. Különben is néhány lépésre megtalálható a posta feltűnő piros színnel festett postaládája. BICIKLIS KELEMEN A ballada sze­rint tizenkét kő- műves magas Dé­va várát csak úgy tudta felépíteni, hogy a malterba embervért tett kö­tőanyagnak. Ez jutott eszembe húsvéthétfő es­té jénj műkor egy részeg locsölködó- társunk belekari- kázott az egyéb- ként csatornafek­tetés céljára ki­ásott négy-öt mé­ternyi mély árok­ba, a városi híd­mérleg előtt. Szerencsére nar gyobb baj nem történt, a mentés­re kivonult tűzol­tók már csak az áldozat felmos da- tásának lehettek tanúi. Az eset valószí­nűleg még a rend­őrségi balladába sem kerül bele. Ügy hiszem azonban, a csator­naépítők bizonyo­sak lehetnek dol­gukban: habar­csuk szüárdküté- sű lesz. Az áldo­zat ugyanis jóko­ra kötőszövetet hagyott ott orrá­ról az árok olda­lán. J. Z. — A SZEGEDI antikvárium április 26-án készpénzért hasz­nált könyveket vásárol az ál­lami könyvesboltban. — A JÄRÄS termelőszövet­kezeteiben szántóföldi zöldség- termesztéssel is foglalkoznak. Törteién az Aranykalász Ter­melőszövetkezetnél 40 holdon, Jászkarajenőn a Lenin Ter­melőszövetkezetnél pedig 60 holdon került szántóföldbe a zöldség. — A CEGLÉDI MÉK a vá­sárló közönség ellátásának ja­vítására ezen a héten egy va­gon burgonyát kap. — MISKOLCI PÁL a ceg- lédberceíi Eegyetérté# Terme­lőszövetkezet tagja hirtelen el­halálozott. A termelőszövetke­zeti tagok biztosítási és önse­gélyező csoport tagságán ke­resztül az Állami Biztosító 1900 forint temetkezési költ­séget utalt ki az özvegynek. — AZ ÉPÍTŐANYAG­SZÁLLÍTÁST a város terüle­tén építkező termelőszövetke­zetek nagy lendülettel végzik. Az épületanyagok közül a tég­lát közvetlenül a kitűzött épít­kezés körül tárolják, hogy az anyagmozgatást ezáltal is csökkentsék. MEGJELENT A LISZTES RÉPABARKÖ A lisztes répabarkó tömeges megjelenését figyelték meg a Szelei út környékén. A répave­tések már veszélyben vannak, ezért kell a területet sűrűn át­nézni, mivel a kártevők a répa kelése előtt a rögök alatt hú­zódnak meg- Ilyen esetben ta­nácsos a területet katasztrális holdanként 20—25 kilogramm HCH porozásban részesíteni. ms A CEGLÉDI RUHAIPARI VÁLLALAT MEGHÍVJA ÖNT, KEDVES CSALADJÁT ÉS ISMERŐSEIT AZ 1962. ÁPRILIS 29-ÉN, VASARNA * ORAKOR TARTANDÓ NAGYSZABAS* NYÁRI NŐI ÉS FÉRFI Bemutatjuk a Ruhaipari Tervező Vállalat nemzetközileg elismerést szerzett ruhakollek- cióiát, melyeket méretére vállalatunknál meg­rendelhe.. BEMUTATÓ HELYE: IARASI KULTÚRHAZ SZÍNHÁZTERME. Jegyek 8, 10, 12 forintos áron a helyszínen elővételben- a Ruhaipari Vállalat helyiségeiben kaphatók (Szabadság lér 3. iám]. k ÍVÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom