Pest Megyei Hirlap, 1962. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-25 / 95. szám
GYŰRŰSHENGER • a pest Megyei hírlap különkiadása ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1962. ÁPRILIS 25, SZERDA járja az üllői Kossuth Tsz búzatábláit. Varga Pál elnök és Horváth Árpád íőmezőgazdász a munka minőségét vizsgálja Huszonöt szál hófehér szegfű meg egész csokor teltvirágú nárcisz várja a locsoló fiatalokat itt Nagy Magdiiknál, kristály vázában, a hatalmas háromrészes kombinált szekrényen. Az asztalon tetézve a tálak jóízű süteményekkel, egy tányéron tenyérnyi sonkaszeleteket látok, körötte sárga- bélű tojásokkal. A csillogó likőrösüvegeken a felírás: Kávé, őszibarack. A szép arcú Magdi dörzsöli pislákoló szemeit: — Bálban voltunk az éjszaka — mondja — és sok volt a táncos. Alig feküdtem le, apuka máris felébresztett, szolgálatba ment, várja őt Rendezőn a fűtőház. ő volt az első locsolóm, persze hidegvízzel! A gondos, dolgos anyuka is leül, a pohárka likőr feloldja nyelvét. — Kislány koromban, emlékszem, csak ez járta: a kút melletti locsolás. A kisebbeknél esetleg vászonnal lekötött félliteres üvegben, zavaros színű szagos, szappanos víz. Világos színű ruhánkon hetekig meglátszott a folt, ahová oda cseppent. Aztán meg kocsival jártak a locsoló legények. Hangos nótázással, tajtékzó lovakkalA kabátjuk elején alig fértek a rozmaringágak ... Ma meg a kerékpár a divat meg a motor... Nyílik a kapu, összerezzen a kislány. Hármasával, négyesével jönnek az éjszakai táncosok. A szegfű meg a nárcisz illata vegyül a Gardénia, Opera, Fantázia illatával. A vidámkedvű Tóth Jóska még szódát is hozott, spriccel a víz, sikong a lány, aztán összecsengenek a teli poharak, szent a béke. A kabáthajtókára a kékvirágú nárciszok mellé fehér szegfűk kerülnek. Alig csukódik be, máris újra nyílik a kapu és a hűvös szobában ezen a délelőttön sosem üresek a székek. Az ablakon át a kertből bekandikál a hófehér ruhába öltözött cseresznyefa, a ház előtt a babarózsa-bokron is pattognak már a bimbók. Tavasz van. Kiss Sándor A monori pedagógusok megvitatták a község művelődési tervét ÚTTÖRŐH'lREK A hulladékgyűjtési verseny első félévének győztesei a monori Ady Endre úti iskola két úttörőcsapata, örömmel vették át a 350 forint jutalmat, s elsőbbségüket szeretnék év végéig is megtartani. * Most alakult meg a népitánc- csoport a mendei úttörőcsapatban 25 tággal. Vezetőjük Do- bossy Tamás nevelő. A tavaszi faültetésből is derekasan kivették a részüket a mendei pajtások. Az elültetett csemeték száma meghaladja a 30 ezret. A kisdobosok a tavaszi szünetben az állatkertben voltak kirándulni. Megkezdődött az őrsök közötti négytusa bajnokság. A sok öröm mellett van egy panaszuk is, ami nagyon elkeseríti őket. Eddig helyet kapott a csapat a művelődési otthonban. Egy szép napon kirakták őket onnan mondván, hogy abban a szobában művelődési klubot fognak létesíteni. A járási művelődésügyi felügyelő, s a helyi tanács sem tartja helyesnek, de végeredményben nem történt semmi annak érdekében, hogy a pajtások, oda visszakerülhessenek ★ Pajtások! Monoron, amint_ arról már az újságból is értei sültetek, megalakult a Riporter-őrs. Ha valami érdekes rendezvényetek, vagy összejöveteletek less, írjátok meg előre, s kiküldjük úttörő riporterünket. A következő címre írjatok: Monor- és Vidéke szerkesztősége Riporter-őrsének Monor, Kossuth hajós u. 88. (Magócsiné) • Monor község ötéves művelődési tervének megtárgyalása céljából a községi pártibizottság és a tanács vb a pedagógusok . bevonásával vitaestet rendezett, amelyen több. mint hetvenen vettek részt. Gál Jánosnak, a (községi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Kupecz Ferenc vfo-elnök behatóan, foglalkozott a község kulturális tevékenységével, majd ismertette az ötéves terv fontosabb feladatait. Ezeket a feladatokat az értelmiség aktív bekapcsolódása nélkül nem lehet maradék nélkül megvalósítani. E téren elsősorban a pedagógusok bekapcsolására számítanak, annál is inkább, mert az ' ifjúság nevelése az ő kezükben van. Olyan (kulturális életet kell itt a községben teremteni hogy a fiatalság és a lakosság minden rétege itthon is megtalálhassa kuitűrigé- nyeinek a kielégítését. Ebhez a munkához kérte a pedagógusok segítségét és aktív közreműködését. Oláh István, a monori gimnázium igazgatója az előadóval egyetértésiben szintén rámutatott a kulturális téren mutatkozó állapotokra. Ezen segíteni kell és a pedagógusok készek is segíteni de ebben a munkában az értelmiség minden csoportjának részt kell vennie, sőt ebben a vitában is itt volna mindenkinek a helye. Átgondolt kultúrpolitikára és konkrétan kidolgozott tervekre van szükség, megfelelő emberek irányítása mellett. Kiss József né óvónő a könyvbarát mozgalom támogatására hívta fel a figyelmét. Magócsi Károly igazgató a monori művelődési ház hiáFRISSEBB IS LEHETNE A monori területi KISZ-szervezet utcai faliújságján még a tavaly szeptemberi ifjúsági találkozó képei „díszelegnek” (Foto: Kútvölgyi) A SPORT: ERŐ, EGÉSZSÉG 7 KÉRDÉS-7 VÁLASZ-7 NYEREMÉNY Április 4-én Monoron háztömbkörüli kerékpárosverseny volt. E versenyen részt vett a magyar kerékpáros válogatott csapat is, amely egy nagy nemzetközi versenyre készül, amelyet minden év nyarán megrendeznek. Harmadik kérdésünk: Mi a fentemlítctt verseny neve? (könnyítésül: a három rendező ország fővárosáról és a békéről kapta nevét.) Az április 22. és 29. között megjelenő hét kérdésre a válaszokat egybegyűjtve kell beküldeni a szerkesztőség címére (Monor, Járási Pártbizottság), legkésőbb május 5-ig. nyosságaira mutatott rá. A helyiséghiány és a meglevő helyiségek alkalmatlansága nagymértékben akadályozza a kulturális élet fejlődését. A kultúrházat a lakossággal meg kellene szerettetni, de ez csak akkor volna lehetséges, ha az emberek' ott jól éreznék magukat Az sem mindegy, hogy ki a kultúrház vezetője. Egy nem megfelelő vezető még azt a kis eredményt is lerontaná, amit eddig nagynehezen sikerült elérni. A Pestről kijáró pedagógusok is jobban be tudnának kapcsolódni a társadalmi munkába, ha itt kaphatnának lakást. Benedek Adóm szerint a kulturális tevékenység irányításában nincs meg az egység. Mészáros Győző javasolta, hogy a tsz-ek könyvbeszerzéseit szakembereik irányítsák. Borsánvi János szerint a kulturális rendezvényeknél nem az anyagi eredmény a fontos, hanem a színvonal, a művészi teljesítmény, ezt kell mindig szem előtt tartani. Gál János elvtárs elmondotta, hogy ettől a megbeszéléstől többet várt. A fiatál pedagógusoktól azt várja, hogy jöjjenek az iskolából már kikerült fiatalok közé és ott irányítsák őket tovább a helyes úton. Az eddigi közömbösségből mindenkinek ki kell végre léptei. Szögi Ferenc szakkörök és előadások megszervezését javasolta. Az értekezlet Kupecz Ferenc összefoglalójával ért véget. Huszt Károly MAI MŰSOR Mozik Gomba: öt töltényihüvely. Gyömrő: E&terina, Maglód: Folytassa, nővér! Mende: Kettétört amulett. Monor: Éva aludni akar. Pilis: A macska kinyújtja karmait. Tápiósüly: Halálkanyar. Úri: Mindenki gyermekei, üllő: Tiszta égbolt. Vasad: Balti égbolt H. Ve- csés: Az őserdő urai (széles). TAVASZI „ILLATOK" Ha csak nagyon nehezen is, de végre eljött a régvárt tavasz. Mindenki örömmel vette az érkezést és mélyet szippantott a friss tavaszi iVatból. Mindenkit írtam, de sajnos, mindenki nem teheti ezt büntetlenül. A monori Újtelepen az Ady úton lakók, amikor beköszönt a tavaszi jó idő, már efőre félnek, hogy az ő szenvedésük is kezdetét veszi. Így történt ez az idén is. Amint beköszöntött a meleg tavaszi idő, a község belterületéről kifelé vezető csatorna — amely a vasúti átjárótól kifelé teljesen fedetlen —, ontja magából a kegyetlen bűzt, úgy hogy a szegény halandó, aki a környéken lakik, avagy arra vezet útja, a kigőzölgő illattól majd elájul. Több cikk foglalkozott már ezzel a múlt nyáron is, de a bűz továbbra is maradt. Majd a hidegebb idő eljöttével a kigőzölgés elmaradt, s az ügy ezzel elintéződött, hegalább is ezt gondolhatták az illetékesek. Ám azzal nem gondoltak, hogy a jó idő, ha késik is, de egyszer csak-csak eljön, s a párolgás újra megindul. Pedig megindult, s most azok, akik szenvedő alanyai ennek a kellemetlen eseménynek, azon meditálnak, orrukat befogva, hogy nem kerülne-e valami anyagi fedezet arra, hogy sok száz dolgozót megkímélnének ezen egészségre ártalmas kigőzölgés „élvezetétől”. Fekete A parféiéi hírei Versesen A községi alapszerv kezdeményezésére a községi PVB határozatot hozott: A tsz társ- szervezetekkel és a pedagógus alapszervvel negyedévenként egyszér közös vezetőségi ülést tart a községi alapszerv. ' A községi alapszerv vezetősége felkérte az úttörőket, hogy néhány idős. beteg elvtársat látogassanak meg. Be* szélgessenek velük, legyenek segítségükre. Az úttörők est a feladatot szívesen vállalják. A községi alapszerv taggyűlésein a múlt évben elvi előadássorozatot kezdtek, amely igen jól bevált. Néhány hónapi szünet után elhatározták# hogy már az áprilisi taggyűlésen újra bevezetik ezt á módszert. V, V# SPORT Ismét nem sikerült pontot szerezni Monor—Ceglédbercel 0:1 (0:0) Kazal támadásokkal kezdődik a mérkőzés és rögtön, az első percekben, Stettner előtt nyílik gólszerzés! alkalom, de a csatár elhibázza a kecsegtető helyzetet. A monori csapat fölénye állandósul. A 25. percben Tóth Csaba az ötös sarkáról jobb külsővel nagy lövést küld kapu fölé. Két támadás után a berceli Macskás! lefutja a védőket és mintegy 14 méterről nagy lövést ereszt kapura. Szerencsére a kapu közepén a léc alá tartó labdát Fónyad II. jó érzékkel üti szögletre. Ezután Ismét monori támadásokkal folytatódik: a mérkőzés. Bokros egy ilyen támadás során Csilló alatt is elpöcköli már a labdát, de az a kapufa éléről a visszaforduló kapus kezébe pattan. A félidő hátralevő részében Stettner lő kapásból a ll-es pontról fölé. Monori támadásokkal ér véget az első félidő. A második félidő kiegyensúlyozottabb játékkal kezdődik. A 48. percben Macskás! elfutása és löGYÖMRÖ—MAGUÖD 0:2 A két szomszédvár találkozója nagy Küzdelmet Ígért. Ez megmutatkozott abban is, hogy mintegy 800 néző volt kiváncsi a két rivális csapat mérkőzésére. Sajnos, mindkét csapat kapkodva, erőtlenül játszott. Maglód jobban kihasználta a helyzeteket és így sikerült mindkét pontot eltűnnie Gyömrőről. Bíró hiányzott a gyömrői csatársorból. Karaba még erőtlenül mozgott, Győri jól játszott és Kovács is elkövetett mindent, hogy beilleszkedjék a támadősor játékába. öt azonban nem a szélső posztján kell szerepeltetni. Maglód lelkesebben, „nagyobb szívvel” játszott — nyert. ÚRI—TAPIÓSZECSÖ 3:2 Tápiószecső az első félidő végére már 2:0-ra vezetett. A második félidőben két öngólt rúgtak a sze- csőiek. így Úrinak nem volt nehéz kiegyenlítenie. A szecsői győzelem. vagy a döntetlen, reálisabb lett volna. Úri a második félidőben feljött ugyan, de sokat egyé- nieskeütelc játékosai. Non alakéit 2. Sokat beszél, még többet sejtet ez a hely... A napjainkban is használatban levő református temetőbe — a Mendei út sarka táján — 1779-ben fektetik Barát Kovács Mihályt, az első monorit. (A lcatolikus temető használatára vonatkozólag ez idő szerint körülbe- lől 1793-tól van megbízható adatom.) így a régi temetőnek lezárását körülbelül a XVIII. század hetvenes éveire tehetjük. A JKossuth Általános Iskola és a református lelkészi lak sarkánál a múlt század kilencvenes éveiben még állt három kopott, szürkés, márvány sírkő., Az egyiken állítólag török írás. (A reformátusoknak megengedte az egyház, hogy együtt temetkezzenek a törökkel.) A hetvenes évek közepén a Báthori (régi Akácfa) utca egyik telkének végében revült fejfacson- kok között egy falmaradványnál ott játszadoztak a gyerekek. Úgy beszélték az akkori öregek, hogy az omladék a temető halottasszínjének maradványa lenne. Az Alkotmány (régi Gesztenye) utca elején a gyalogjárón, néhány éve födtek le modern vízszívó szerkezettel egy érdekes itelsejíi. kutat. A bút rovását A temető bizonysága ADALÉKOK MONOR TÖRTÉNETÉHEZ alul tartó két tölgyfagerenda hosszan a kocsiút alá nyúlik. A környék Pakolhatnak nevezte, nem ivott belőle, és úgy tartotta számon, mint a régi temető kútját. Családi hagyomány őrzi emlékét, hogy az utolsó temetőcsőszt Szálainak hívták. Két osztatú kis zsellérháza ma is megvan a Honvéd utcában. A libalegelővé pusztult ó- temető egyik részét ez kapta meg később örök tulaj- dómul; fia nemsokára azonban — borszerető ember lévén — sógornak-komának kiparcellázta házhelyek számára, fél-fél liter pálinka pótdíj Ígérete mellett. A kezdődő település során elsőnek épül föl a mai Alkotmány utcában a múlt század elején Válkai István csikósszámadó háza: a „pásztorház”. Közvetlen a református templom felé eső részen hamarabb indul az építkezés. Az iskola mögött, az Árpád utca és a papkert között van egy domb. A rajta levő házat „Szihora János építette AO 1183% A temető régiségének kutatásakor időben visszafelé haladva, azt tapasztaljuk, hogy a református lelkésziák, a hajdani iskola, s az „1630 körül” épített templom alatt is temető van. A belső javításoknál mélyen dolgozó ásó mindenütt e mellett tanúskodott. Másfelé azonban még korábbi időkre mutató tárgyi bizonyítékot is találunk. Az előbb említett, iskola mögött levő Szikora, illetőleg ma Szemők portának dombja első pillantásra is mesterségesnek látszik. Udvarán minden nyári zápor időmarta, kisebb-nagyőbb termésköveket mos ki. Egyik-másik érdekes faragás. A házbeliek és a környékbeli öregek apáról fiúra öröklődő hagyományként mondják, hogy a dombon valamikor templom állt: Monor első temploma. Állítólag ehhez tartozott az a két rücskös, szürke márványoszlop is, amely még a kilencvenes években a református templom mellett hevert, korán érkező, zsoltáros nénikék pihenőhelyéül. Tudjuk^ a történelemből. hogy István király, mikor \ a magyarságot az ősvallásról! keresztény hitre térítette, min-', den egy-egy téli szálláshoz \ tartozó tíz falut kötelezett ar-'í ra, hogy templomot építsen, és! halottait a templom körül ke-! resztény szertartással temesse; el. Történelemben kevésbé tájékozottak kedvéért ide írom, hogy a falu ősi magyar szó és régen nem lakótelep; megjelölésére használták; vér-j ségi alapon álló legeltetési és ! vagyonközösség neve volt. Fe-! je a közösségnek, egy testi-\ leg, szellemileg alkalmas idő-! sebb férfi, esetleg az őzre-! gye. Lélekszáma a falunpk! körülbelül 25—50-ig. (Ma a! szláv jövevény szóval nagy-; családnak nevezik történésze- \ ink.) Tavasszal a faluk sát-'( raikkal kivonultak téli szállá- \ sukról és a szállásbirtokon le-; geltettek. Királyi rendelet5 azonban a temetőhöz kötötte; és az év minden szakában templomlátogatásra szorította! őket, elrendelvén ezzel kap-! csolatban, hogy „a falvak ne ',f menjenek messze templomaik- J tói.” ; Tehát tíz ilyen falu —! :nagycsalád — temploma ál-! lőtt volna valószínűség sze-! rint a Szikora-telken. í Borzsák Endre ; (Folyt&tyüil \ vése foglalkoztatja a monori kapust. Ezután a két 16-os között folytatódik a játék. A 61. percben szögletet ívelnek be a bércéliek és Macskás! fejese a kapufáról pa.ttan vissza. A 65. percben Stettner Szálait futtatja a balszélen, az összekötő beível, Bokros és Csilló fut a labdára. Kettőjük közül Bokros lesz a győztes, de lövése az üres kapu fölé száll. Godina szabadrúgást ível -Szálai elé. Szálai fordulatból lő, de Csilló ismét hárít. A 78. percben Macskási a monori térfél közepén megszerzi a labdát, három védőt is kicselez és az üres kapuba gurít. 1:0 Cegléd- bercel javára. Változatos játékkal ér véget a találkozó. Jók: Csilló. Macskási, Schmidt, Mezei, a monöri csapatból senkit sem lehet kiemelni. Minden játékosunk nagyon igyekezett, de sok hiba csúszott a játékukba. Ez különösen a csatárokra vonatkozik. Monori ifi—Ceglédberceli ifi 4:0. Ifj. Tóth 4 ki még a csapatjáték. Ka ezt sikerül elérniük, kiváló lesz csapatuk. TAPIÓSZENTMARTON— TAPIÓSAP 3:2 A jobbik csapat — hazai környezetben, sportszerű körülmények között, megérdemelten győzött. TÁPIÖSZELE—MONOR II. 4:0 Ezzel véglegesen bebiztosította Tápiószele a bajnokságát. TAPIÖSAG—MENDE 2:1 Ezen a mérkőzésen csődöt mondott a mendei csatársor. Hiányzott a csapatból Szuhányi. Bimbó pedig végig sérülten játszott. Sportszerű keretek között lezajlott mérkőzés volt. TAPIÓSÜLY—TÓALMÁS 6:0 (félbeszakadt) Tóalmást erősen megviselte a pályán _ múlt héten lezajlott incidens. Sülyben már nem is tudtak az eltiltások miatt teljes csapattal kiállni. A második félidő 21. nercében, a hatodik sülyi gól után levonult a tóalmási csapat, K£ka—PÉTERI 5:1«
