Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

PEST MEGYEI Ví VI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM ARA 5» FILLER VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f 1962. MÁRCIUS 29. CSÜTÖRTÖK Első tavaszi nap a határban Nehezen várják a szövetke­zeti gazdák a tavaszt. A na­pokban, amikor a dabasi já­rás néhány községébe láto­gattunk el, az egyik szakem­ber megjegyezte: annyira várjuk már a jó időt, hogy a rádió műsorából is csak az időjárásjelentést hallgat­juk. Nos, aki kedden reggel a rádiót hallgatta, annak ugyancsak elment a kedve. A meteorológia „felhős időt” jósolt, s az időjárás mostani ,,járása” szerint ez legalább havat ígért. A szokástól el­térően, nem esett sem a hó, sem az eső, > felhőtlen volt az ég, tavasziasan sütött a nap. Dabas, Inárcs, Kakucs és más községek határában dolgozó szövetkezeti tagok­kal találkoztunk. Amíg a fagy engedi A kakucsi Lenin Tsz-ben, Kuli Imre elvíárssal, a szö­vetkezet irodájában beszél­getünk a késői kitavaszodás­ról, a szövetkezetben folyó munkáról. — Küzdünk az időjárással, mert attól tartunk, hogy egyszerre szakad ránk a sok munka — mondja Kuli elv­társ. A ..küzdünk1’ annyit jelent, hogy-minden lehetőséget fel­használnak. A reggeli órák­ban, amíg a föld fagya ki nem enged, műtrágyát szór­nak, a fogatosok a korábban kihordott szervestrágyát hord­ják a földek végéről a terü­letre. — Az a néhány óra, amit naponta dolgozni tudnak az emberek, sokat számít. így sikerült elérni, hogy a fejtrágyázást befejez­tük. Az őszi kalászosok a második adagot a közeli napokban kapják — folytatja tovább a tsz elnöke. Megemlítjük Kuli elvtárs­nak, hogy távolabb az or- szágúttól. a szőlőben is lát­tunk embereket dolgozni. — A szőlő előmetszése is folyik, a közeli napokban be is fejeződik ez a munka — válaszolja Kuli elvtárs. — Nem korai az időjárás­hoz képest a metszés? — A 140 hold szőlő met­szése sok emberi munkaerőt követel — mondja a tez elnöke. — Metszeni már le­het és így is igyekszünk kihasználni a rendelkezésünk­re álló időt. Termelőszövetkezeti tagok munkálkodnak a tsz kerté­szetében, melegágyakat készí­tenek, mások a gyümölcsösben dolgoznak. A tsz vezetősége ma még nem tud minden­kinek munkát adni, de ha megszikkad a föld — ha újabb eső nem esik a ho­mokos területekre, már rá Mi ár ont ne iilidhét százezer japán dolyozó sztrájkja Szerdán hetven japán szak- szervezet felhívására 3 700 000 munkás sztrájkolt. Egyes szakszervezetek 24 órás sztrájkot hirdettek, mások rövidebb munkabeszüntetésre hívtak fel. A japán dolgozók szerdai megmozdulása sorrendben a negyedik volt a Japán Szak- szervezeti Főtanács és a Szabad Szakszervezetek Szö­vetsége által vezetett egy­ségmozgalom akcióinak sorá­ban. A mozgalom célja a béremelések kiharcolása és a bérminimum megállapítása. Szerda reggel két órára le­állt ötvenezer taxi és har­mincnégyezer teherautó. A legnagyobb vasúti magántár­saságok dolgozói beszüntet­ték a munkát. A közalkal­mazottak harmincperces szo­lidaritási sztrájkkal támogat­ták a japán dolgozók követe­léseit. Járásonként megtárgyalják a sütőipar hiányosságait — Halljuk, megint a sütő­ipar munkájáról tartottak ér­tekezletet kedden? — Igen — feleli Nieder­mann Márton áruforgalmi cso­portvezető, a megyei tanács kereskedelmi osztályáról. Ez­úttal Cegléden tartottunk sü­tőipari ankétot, amelyen részt vett a ceglédi és monori já­rás kereskedelme, s természe­tesen a Ceglédi Sütőipari Vál­lalat, amely ezt a két járást kenyérrel ellátja. Ezen az an- kéton csupán ezzel a válla­lattal szemben felhozható hi­bákat sorolták fel pontról pontra, helyesebben boltról boltra az érdekelt boltegvsé- gek. — Mik ezek a hibák? — Ugyanazok, amelyek or­szágszerte. Késedelmes szállí­tás. kifogásolható minőség és súlyhiány. Persze, csak általá­ban. mert akadnak községek, ahová például a kenyér pon­tosan érkezik és akadnak he­lyek, amelyek jó minőségű kenyeret sütnek, meg olyanok is, amelyeknél hiba a súly­hiány. A cél azonban az, hogy jól megmért, jóízű, friss kenyér, jókor jusson el min­denhova, még a legeldugot­tabb faluba is. A kereskede­lem álláspontja szerint ez nem megoldhatatlan. Ennek még a Ceglédi Sütőipari Vál­lalat sem mondott ellent a keddi értekezleten, sőt elis­merte a felmerült kifogások jogosságát és ígéretet tett ar­ra, hogy sürgősen kiküszöböli a hibákat. Főleg ami a ke­nyérszállítás pontatlanságát és késedelmességét illeti. — Cegléden tehát rövide­sen megszűnnek a panaszok. — Reméljük. Mi pedig most egymás után megrendezzük a megye többi sütőipari válla­lata területén a hasonló an- kétokat. Szándékunk a ke­nyérkérdést mindaddig napi­renden tartani, amíg a sütő­ipari vállalatok nem végez­nek maradéktalanul kifogás­talan munkát. (— y. e. —) lehet menni —, a határba in­dul a szövetkezet tagsága. Annál is inkább így lesz ez, mert figyelemmel kísérik a szomszédos ináresi szövetke­zeti gazdákat. Az idén velük versenyeznek. Mikor kerül földbe a burgonya ? Öntözési tapasztalatcsere volt látogatásunk napján az ináresi Március 21. Tsz-ben. Perényi István elvtárs, a tsz- elnöke mint házigazda igyeke­zett mindenben a vendégek rendelkezésére állni, de azért néhány percet szakított a ve­lünk való beszélgetésre is. Megemlítjük Perényi elv­társnak, amit a versennyel kapcsolatban Kakucson hal­lottunk: — Mi is komolyan vesszük a versenyt, és úgy is ké­szülünk, hogy ne valljunk szégyent — mondja mo­solyogva Perényi elvtárs. Náluk már dolgoznak a ha­tárban is — mondjuk Perényi elvtársnak. — Menjenek csak ki a ker­tészetbe, a mi tagjainkat is kinn találják. Dolgoznak a tagok a spárgával is, a szőlő­ben pedig a fogatosok az elő- nyitást végzik — sorolja a szövetkezetben folyó munkát Perényi elvtárs. — Gondunk is van — foly­tatja az elnök — Tizennégy vagon burgonyát csíráztattunk, s a csírák olyan fejlettek, hogy földben lenne már a he­lye. — Hogyan védekeznek a túl- csírázás ellen? — A csíráztatás a tagoknál történik. Mindenki felelős az általa csíráztatott burgonyá­ért. Az utóbbi napokban meg­beszéltük a tagokkal, hogy hűtsék le a csíráztatott helyiség levegőjét ameny- nyire csak lehei és rakják { át a burgonyát. Biztonságban azonban csak akkor érezzük magunkat, ha földben lesz a vetőgumó. — És az mikor lesz? — Rajtunk nem múlik. Fi­gyelemmel kísérjük a földe­ket, s amikor a föld hőmér­séklete eléri a 6—8 fokot, nyomban megkezdjük a vetést. A szőlő jól telelt Az ócsa—felsőpakonyi or­szágút baloldalán nagyüzemi szőlőtelep húzódik. A gödrök­ben még hó csillan a napsü­tésben, de ahol már elolvadt, ott nyomban fel is szikkadt a föld. Erre utal egyébként az is, hogy a szőlősorok között lófogatok járnak — ekével. Fogarasi László a Felsőba- bádi Állami Gazdaság szőlő- és gyümölcstermelő szakagro- nómusa ellenőrzi a fogatok munkáját. — Mikor kezdték meg a szőlő nyitását? — kérdezzük az agronómustól. — Ma reggel álltunk mun­kába. — Hogyan teleltek a sző­lők? — Mondhatom, jól. Azért is kezdtük meg a nyitást, hogy mihamarabb hozzákezdhes­sünk a metszéshez. — Folyik-e más munka a gazdaság határában? — A gyümölcsösben is dol­goznak embereink. Egy csoport a koronákat alakítja ki a fiatal gyü­mölcsösökben, mások gyümölcsfát ültetnek. Ezekben a napokban telepít­jük 50 holdas szőlőiskolái n­Siomszédok versenye — Gyümölcsfaültetés—Szőlő­telepítés-Jé a munkakedv kát is — válaszolja az agro- nómus. Egészséges az őszi árpa A gyáli Dózsa Termelőszö­vetkezet elnökét és főagronó- musát a tsz irodájában talál­juk. Az utóbbi, Fehér elvtárs, előbb érkezett be a határból. Az őszi gabonaféléket nézte meg és azt, hogy szikkad-e a föld a szövetkezet határában. — Mi is kiváncsiak va­gyunk tapasztalataira — kérd­jük az agronómustól. — Néhány héttel ezelőtt úgy láttam, hogy a későn vetett ősziárpát ki kell szántani. Ma örömmel tapasztaltam, hogy bújik a vetés, és a hajtás egészséges, zöld. Most már bízom benne, hogy lesz belő­le valami. — És a földek? — A mi földjeink java ré­sze kötött, fekete föld. Ha egy kis szél fújna jövő hét dere­kán, munkába állhatnának a vetőgépek. — És addig? — Addig mi vagyunk a leg­nagyobb bajban — válaszolja Patai János, tsz-elnök — a tagok a nyakunkra járnak, hogy adjunk munkát. Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert eb­ből az tűnik ki, hogy jó a munkakedv, rossz, mert mit is csinálhatunk. Az előbbinek azért jobban örülünk, mint amennyire az utóbbiért bosz- szankodunk. Rövid beszámolónkból is kitűnik: nagyon várják már a szövetkezeti parasztok, ál­lami gazdasági dolgozók, hogy kitavaszodjon. Az első verőfényes nap a határba csalta őket. Sok ilyen verőfé­nyes nap kellene. Mihók Sándor | ! Fővárosi festőművészek látogatása Iápiószelén Tápiószele termelőszövetkezeti község művelődési otthoná­ban több mint 100 darab festményből, rézlzarcból álló kiállí­tást rendeztek. A kiállítást fővárosi festőművészek részvételé­vel ankét követte. A művészek meglátogatták a tápiószelei kísérleti állami gazdaságot és ott több vázlatot készítettek. érdeklődök a kiállításon r> ; Ék Sándor, Csernó Judit és Tallús Ilona vázlatot készít a kísérleti gazdaság kertészéről, Pásztor Károlyról S z (MTI foto: Bojár Sándor felvétele) ív\\\\\\\\\\\\\\\XV\\\\«CV\\V>\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\^^^ Katonai junta vette kesébe a hatalmat S&íriábun­A szíriai liatlscrrg főparaucsnokságán»k kiálívánva Mint hírügynökségek a da­maszkuszi rádió közlései alap­ján jelentik, szerdán reggel Szíriában katonai junta vette kezébe a hatalmat. A fegy­veres erők főparancsnoksága feloszlatta az ország parla­mentjét, lemondatta a kor­mányt, mert „nem teljesítet­ték a rájuk bízott feladato­kat”. A szíriai fegyveres erők fő­parancsnoksága kiáltvánnyal fordult a szíriai néphez, hogy megmagyarázza, mi késztette a hadsereget arra, hogy kive­gye a hatalmat a polgári ha­tóságok kezéből. A kiáltvány — amelyet a főparancsnokság egy szóvivője felolvasott a da­maszkuszi rádióban — a töb­bi a között a következőket tartalmazza: A szíriai hadsereg a nép támogatásával a múlt év szeptember 28-án forradalmi mozgalmat indított el, amely­nek célja volt a belső helyzet megjavítása és az arab egység megmentése. A szíriai hadse­reg a forradalmi megmozdu­lás után ideiglenes kormány­ra bízta az ország irányítását. Ez az ideiglenes kormány sok hibát követeit el. A kiáltvány azzal vádolja az imperializmust és ügynö­keit, akik az arab világ el­lenségei, hogy széthúzást szí­tanak, az opportunista eleme­ket bátorítva összeesküvést szőnek. Ezek az elemek arra töre­kedtek, hogy ártsanak a szeptember 28-i forrada­lom által kitűzött célok­nak és letérítsék Szíriát az egye­nes útról. Közülük egyesek visszaéltek a végrehajtó és törvényhozó hatalommal. Tör­vénybe ütköző intézkedése­ket hoztak, kiüldözték fal­vaikból és földjeikről a pa­rasztokat, s helyettük saját híveiknek juttatták a földbir­tokokat. A káros elemek — folytatta a kiáltvány — magukhoz ra­gadták a tájékoztatás eszkö­zeit, amelyeket arra használ­tak fel, hogy széthúzást kelt­senek az arabok között. A szíriai hadsereg, amely a szeptember 28-i forradalom kezdeményezője volt, és to­vábbra is védi annak célkitű­zéseit, megállapította, hogy ezek az elemek igyekeztek beférkőzni a fegy»'eres erők soraiba is, hogy ott folytassák bom­lasztó tevékenységüket. E helyzet láttán a hadse­reg kénytelen volt eltávolíta­ni a kormányból, mindazokat, akik az eseményekért felelő­sek voltak és most megtart­ja a hatalmat addig, amíg át­adhatja a forradalomhoz hű új kormánynak. A kiáltvány végül a követ­kezőkben fejti ki az új állam­csíny céljait: olyan arab tár­sadalom felépítése, amely vé­di az egyéni jogokat, pozitív intézkedések a teljes arab egység megteremtésére, vilá­gos és egészséges alapokon, amelyek megfelelnek a sza­bad arab országok, elsősor­ban a szeretett Egyiptom és a testvéri Irak eszményeinek. Az arab problémák legfonto­sabbikának . a Palesztinái prob­lémát tartja. A külpolitikában a pozi­tív semlegességet, az e! nem kötelezettséget, a nemzetközi szerződések és alapokmányok tisztelet­ben tartását vallja. A damaszkuszi rádió fi­gyelmeztette a lakosságot, hogy a rendkívüli állapot — amely múlt év szeptembere óta fennáll — továbbra is érvényben marad és felszólí­tott mindenkit, hogy tartóz­kodjék tüntetések és gyűlé­sek szervezésétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom