Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

4 zi/ú'rlap 1962. MÁRCIUS 20, KEDD PRO ÉS KONTRA Alig több, mint egy hó­napja, február 7-én a kö­vetkező mondattal fejeztük be egy cikkünket: „Várako­zással és reménységgel te­kintünk a válaszok elé”. Az említett cikkben a Dunai Cement- és Mészmű geodé­ziai kitűzési munkáit végző Salacz-brigád panaszaival, gondjaival és eredményeivel foglalkoztunk. Ottjártunkkor sok panasz, keserűség, a bri­gádot ért vélt, vagy jogos sérelem hangzott el. Sokáig hallgattak ezekről és any- nyira felgyülemlett bennük, hogy jóformán első kérdé­sünkre szinte dőlt belőlük a szó. E beszélgetés nyomán született meg „Egymillió fo­rint értékű munka ingyen” című írásunk. Utolsó monda­ta, amelyet fentebb idéz­tünk, nem volt hiábavaló. A válaszok — bár nem min­den esetben kielégítőek —, nem sokat várattak magukra. A Mélyépterv, a salacz- brlgád vállalata, értésünkre adta, hogy cikkünknek szá­mos megállapításával nem ért egyet A vállalat igazgató­jával, párttitkárával és az I-es iroda vezetőjével, amely­hez a Salacz-brigád is tar- ■ tozik, folytatott beszélgeté­sünkön meggyőződtünk ar­ról, hogy a vállalat veze­tőit tiltakozásukban is a jó­indulat vezeti. Többek kö­zött az is bántotta őket, hogy Salacz Gyula és mun­katársai nem hozzájuk, ha­nem a sajtó nyilvánosságá­hoz fordultak gondjaikkal. Főként azt helytelenítették ezenkívül, hogy a brigád tá­jékoztatásai véleményük sze­rint nem helytállóak. Kéré­sükre az I-es iroda vezető­jének a társaságában fel­kerestük munkahelyükön a Salaez-brigádot, hogy elbe­szélgessünk a vitatott kér­désekről. A brigád egyik legnagyobb sérelme, hogy a legutóbbi ér­tékelésen nem nyerték el a szocialista brigád címet. Bár irodavezetőjük javasolta őket, a szakszervezeti bizottság képviselője a brigád kollek­tív, nevelő tevékenységét nem tartotta kielégítőnek és ezért a cím odaítélése ellen foglalt állást. Irodavezetőjük elmondta, lehetséges, hogy túl magas követelményeket állítanak a szocialista bri­gád címért küzdők elé. Meg­ígérte, javaslatot tesz, vizs­gálják felül a követelménye­ket, hasonlítsák azokat ösz- sze a többi hasonló munkái végző vállalatokkal. Cikkünk icözponti kérdése, amely a vállalat vezetőiből a legnagyobb tiltakozást váltotta Önkiszolgáló fizetés a szadai iskolában Néhány nagyobb üzemben és hivatalban már hónapok­kal ezelőtt bevezették a fi­zetések felvételénél az úgy­nevezett önkiszolgáló rend­szert, ami elsősorban munka­idő-megtakarításra nyújt le­hetőséget, de jelentősége az erkölcsi nevelés szempontjá­ból is vitathatatlan. A dolgo­zók sajátkezűleg vehetik ki a kasszából azt az összeget, amelyet munkájukkal meg­szolgáltak és még egyszer sem történt meg, hogy valaki visszaélt volna a bizalommal. Vásárhelyi József, a szadai általános iskola tanára most arról ad hírt a Pest megyei Hírlapnak, hogy az önkiszol­gáló fizetési rendszert beve­zették a szadai iskolában is. „Igazgatónk — írja levelében —, Csepige Papp Károly, a fizetési jegyzék alapján kiszá­mította, kínéit mennyi fizetés jár és a postáról hozott több ezer forintot a fizetési jegy­zékkel együtt letette irodája asztalára. A nagy halmaz pénzből mindenki elvette azt az összeget, amely a fizetési jegyzék szerint megilleti, alá­írta a jegyzéket, majd visz- szament a tanterembe és foly­tatta a tanítást. A végén fil­lérre stimmelt az összeg, sem hiány, sem többlet nem je­lentkezett”. A szadai iskolának tizenhét dolgozója volt, akik a múlt­ban elég sok időt eltöltőitek fizetésük felvételével a taní­tás rovására. Az óraközi szü­netek alatt ugyanis soha sem lehetett ezt a műveletet le­bonyolítani és így a tanítási idő megrövidült a fizetési na­pokon az irodában. Most min­den pedagógus akkor megy be a fizetéséért, amikor ideje van rá, pillanatok alatt hoz­zájut a járandóságához. (m. L) EGY BIRALAT NYOMÁBAN ki, az volt, hogy a Salacz-bri­gád jelentős, mintegy egymil­lió forint értékű munkát in­gyen végzett el, amelyet a vál­lalat nem számlázott a DCM- nek. Ezzel kapcsolatban el­mondtuk, hogy például a .pillé­rek kitűzését munkaidőn túl végezték el. Salacz Gyula be­számolójából világossá vált, hogy ez tény. A brigád azon­ban'több alkalommal elkövet­te azt a hibát, hogy bizonyos munkának az elvégzését nem jelentette főnökségének. Rész­ben azért, mert feleslegesnek tartották, részben pedig, mint azt a brigád vezetője elmond­ta, nem is tudta kellőképpen nyilvántartani. Az építkezés üteme, gyorsasága, valamint fontossága különösen nagy ru­galmasságot igényel. így a ki­tűző brigád ivem tett szemre­hányást soha azért, ha munka­időn túl vagy szabad szomba­ton hívták őket egy-egy sürgős kitűzés elvégzésére, hiszen megértették, hogy országos je­lentőségű építkezésről, a nép­gazdaság érdekéről van szó. Nem is elégedetlenkedtek, csu­pán bántotta őket, hogy a pre­mizáláskor érzésük szerint vál­lalatuk nem méltányolta kellő- Icéppen erőfeszítésüket. Irodavezetőjük ezzel kapcso­latban beszámolt arról, hogy az osztály számára rendelkezésre álló prémiumból kétségtelenül kisebb részt juttatott a brigád­nak. Ez azért történt, mert a Sa­lacz-brigád mintegy 12 000 forintos külön DCM-prémium- ban is részesült. Méltánytalan­nak látszott volna, ha a többi brigád, mivel nem kiemelt munkahelyen dolgozik, arány­talanul kisebb premizálásban részesül. Salacz Gyula ezzel szemben elmondta, hogy az ő brigádja az osztály dolgozói­nak húsz százalékát teszi ki, a tavalyi évben az osztályra eső munka harminc százalékát végezték el, míg az osztály prémiumából mindössze nyolc százalékot kaptak, nem szá­mítva természetesen a 12 000 forint külön DCM-prémiumot. Az egymillió forint értékű munka elvégzését ma is bizo­nyítják és fenntartják, szem­ben vállalatuk vezetőivel. A vállalat díjellenőrző csoportja a munka bonyolultságát és adottságait, valamint a népgaz­daság érdekét figyelembe véve állapította meg a számlázandó összeget, amit a DCM elismer. Az összegszerű különbözet ab­ból adódik, hogy Salaczék el­végzett munkájukért minden esetben a maximális tervezői díjat jegyezték. Megvan a remény arra, hogy a brigád vélt vágy jogos sérelmeire orvoslást nyer, hi­szen a vállalat vezetősége megértéssel- foglalkozik gond­jaikkal. Kétségtelen azonban, hogy vezetőiket terheli az a mulasztás, például a prémium esetében, hogy csupán végre­hajtották elgondolásukat, de az érdekelteknek, a brigád tagjainak nem magyarázták meg intézkedésük tartalmát. Jobb politikai nevelőmunkával sok problémától kímélhették volna meg magukat és .Salacz Gyulában, s brigádja tagjaiban sem nőtt volna meg ennyire a keserűség, amit most már bi­zony gyógyítani kell, de kellő neveléssel meg lehetett volna előzni. Thurzó Tibor Magyar filmküldöttség utazott Varsóba Révész Miklós, a filmfő­igazgatóság vezetője és Dósai István, a Hungarofilm igaz­gatója hétfőn Varsóba uta­zott. Küldöttségünk a két or­szág közötti filmcseréről tár­gyal majd a lengyel főváros­ban. (MTI) — ZASZLÖAVATAST és névadóünnepséget tart már­cius 21-én, szerdán délután fél háromkor a ráckevei Ady Endre gimnázium KISZ- szervezete. Olasz színészek Budapesten Eduardo de Filippo és társulatának vendégjátéka a Pető­fi Színházban. Bemutatásra került Eduardo de Filippo: ,jSani- tai komédia” című színdarabja. A képen: A társulat megköszöni a tapsot. Középen E. de Filippo (MTI foto: Bartal Ferenc felv.) A vártnál gyengébb sikert hozott a törökbálinti „nyitány"... A budai járásban megkezdődtek a kulturális szemlék körzeti bemutatói Az immár hagyományossá vált kulturális szemlék kör­zeti bemutatóinak nyitányá­ra, a budai járás területén, március 18-án, vasárnap dél­után 3 órai kezdettel a tö­rökbálinti művelődési házban került sor. Ez alkalommal a környező falvak műkedvelő szavaiéi, táncosai, színjátszói és dalosai mutatták be tudá­suk legjavát. A kulturális szemle budai járási operatív bizottsága — élén Tumann Gábor járási művészeti elő­adóval — mindent elkövetett a siker érdekében. A tavalyi bemutatókhoz képest azonban nem sok előrelépés történt. A törökbálinti bemutatón sok apró bosszantó hiba merült fel. Ezek között is elsőnek kell említeni az egyes bene­vezett csoportok műsorváltoz­tatási felelőtlenségét, vala­mint azt a sajnálatos tényt, hogy több együttes előadási színvonala vajmi keveset vál­tozott az elmúlt évhez viszo­nyítva. Különösen gyengén szere­pelt és rosszul választotta meg műsorát a budaörsi és pátyi színjátszó csoport. Az előb­biek Berkesi András: Takti­ka, a pátyaiak pedig Ják Sán­dor: Töltöttkáposzta című egyfelvonásosát vitték színre. Mindkét csoport szereplői, Irodalmi est Pilisborosjenőn ‘ A szeszélyes márciusi tél vastag hótakaróval födte be a Nagykevély sziklás csúcsát, az alatta levő kicsiny faluval, Pi- lisborosjenővel együtt. A helység lakói azonban — nők, fér­fiak, gyerekek — mégis elmentek a megyei könyvtár által rendezett irodalmi estre. Hatvan-hetven főnyi lelkes közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa Halmágyi Sándorné középiskolai tanárnő „ösz- szekötő szövegét” és Takács Márta előadóművésznő által tol­mácsolt verseket. Takács Márta verstolmácsolásai igazi művészi élményt nyújtottak a hallgatóságnak. József Attila elégikus, fájdalmas Mamája, Vicktor Hugó pajkos, évődő Tavasza, Taddeusz Ku- biak lengyel költő vádoló Eszterkéje, Weöres Sándor bizarul csapongó Az éjszaka csodái című verse: mind-mind a nőről szóltak, aki anya, feleség és harcostárs tud lenni. László András kultúrotthon igazgató, és Chovaneczné. a helybeliek közkedvelt „Etuska” könyvtárosa, a jó ügyhöz mél­tó buzgalommal segítették az est sikerét. Balogh Béni szövegtudási, valamint be­széd- és mozgástechnikai hi­bákkal küszködtek. A szavalok több sikerrel szerepeltek, de közülük is csak a budakeszi Medvegy Ilonát (Anatole France: A né­ma nő) és Ede Lászlót (Garai Gábor: Harangláb) lehet az átlag fölé helyezni. A népi tánccsoportok közül megérdemelten aratott osz­tatlan sikert a törökbálinti háziipari szövetkezet csoport­ja — Balázs Józsefné által betanított — cseh népi táncá­val. Ugyancsak a törökbá­lintiak vitték el a pálmát az énekkarok versengésében is. Kitűnő összhangjuk, szép, tiszta csengésű éneklésük ki­emelkedő eseménye volt a kulturális szemlének. Kár, hogy műsorpolitikailag nem érthetünk egyet az előadott művek (operakórusok) egysí­kúságával. A járási bemuta­tón szívesen hallanánk elő­adásukban változatosabb ösz- szeállítású produkciót. Külön említést érdemel még a Bojta Károly, járási művelődési ház igazgató által vezetett — a járásban egye­dülálló — budakeszi kamara- zenekar, amely ez alkalom­mal Corelli szonátáját adta elő igen imponálóan. Ágh Eva, a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályának szakreferense — a zsűri tagja — az alábbiakban foglalta össze tapasztalatait a műsor utolsó számának elhangzása után: — Ez az első, járási körzeti kulturális szemle, színvonal szempontjából csak kis lépés volt előre a tavalyi szemlék­hez képest. Ezért elsősorban a különböző csoportok szak­vezetői a felelősek. Reméljük, hogy a március 25-i pilis- szentiváni, valamint az ápri­lis 1-i diósdi körzeti bemuta­tók sokkal jobb eredményeket hoznak. Ezek alapján várható, hogy a május 6-án Budake­szin megrendezésre kerülő járási bemutatón mind mű­sorpolitikailag, mind művé­szileg nagyobb előrehaladást láthatunk. (Kenéséi József) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK <frqlédi.#iHair*? Ünnepi bemutató Fiatal zeneművészek: Mező László gordonkaművész és Ká­té László hegedűművész láto­gatták el Ceglédre, hogy a moszkvai Csajkovszikij-verseny előtt „főpróbát” tartsanak. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta mindkét művészt. Kóté László nem először szerepel Cegléden. A város zeneiskolá­jának növendéke volt, majd mint a Zeneakadémia kiváló hallgatója lépett fel Cegléden. A jól sikerült hangversenyt a zeneiskola, a Hazafias Nép­front és az MSZBT közösen rendezte. Helyesnek bizonyult a három szerv együttműködé­se, ió lenne, ha rövidesen újabb hasonló közös program­ról adhatnánk hírt. ARCCAL A LAKOSSÁG FELÉ Ünnepélyes keretek között tartotta mérlegzáró közgyűlé­sét a Ceglédi Faipari Ktsz. Magyar László elnök beszámo­lójában elmondta, hogy tevé­kenységüket elsősorban pozití­vumok jellemzik. Tizenegy év alatt igen sokat fejlődtek. Az elmúlt évi tervet 102,6 száza­lékra teljesítették. Az egy főre jutó termelés megközelíti a 112 ezer forintot. A ktsz tagjainak átlagkeresete havi 1608 forint. A tagság 143 300 forint összeg- nyi nyereségrészesedésen osz­tozik. A ktsz nagy mennyiség­ben gyárt a kereskedelem szá­mára úgynevezett kamaszre- kamiékat. Újabban különféle exportcikkek’ gyártását is ter­vezik. Az eredmények mellett sajnálatos, hogy a szövetkezet jobbára üzemi termelést foly­tat és csak igen kis mérték­ben végez különböző szolgál­tatásokat a lakosság részére. Irodalmi színpad Abonyban A minap bemutatkozott az Abonyi Irodalmi Színpad. Kü- lön-taülön előadást rendeztek a tanuló ifjúság és a felnőttek részére. A szereplők nópíballa- dákat adtak elő. megérdemelt sikerrel. Fúrnak, faragnak A törteli központi iskola ta­nulói nagyon megszerették a politechnikai oktatást. A tél folyamára különböző fám un­kákat végeztek: szerszámnye­leket, szerszámtartó állványo­kat és egyéb cikkeket ké­szítettek. A lányok főleg a ké­zimunkában ügyeskedtek. Az iskola 280 négyszögöl gya- korlókertjélben máris hozzá­láttak a tavasza munkához. Gyümölcsfacsemetéket és sző­lőt ültettek. A tanulók a VI. osztálytól kezdve tagjai az iskola ifjúsági termelőszövet­kezetének. A háromholdas „birtokon” eredményesen gaz­dálkodnak. Fogadják őket szívesen A három monori általános iskola legjobban tanuló úttö­rői közül harmincán közleke­désrendészeti tanfolyamot vé­geztek. Az elmúlt napokban a Pest megyei Rendőrkapi­tányság képviselőinek jelen­létében vizsgáztak a leendő úttörő közlekedési őrök. Va­lamennyien kifogástalan tu­dásról, tökéletes felkészültség­ről tettek tanúbizonyságot. Az újonnan felavatott közleke­dési őrök szolgálati jelvényt, jelzőtárcsát, úttörőjelvényes kék rendőrsapkát kaptak. A kis úttörő közlekedési rend­őrök nemsokára megjelennek a monori utcákon. Fogadják őket szívesen, szeretettel. Páros verseny A monori Uj Elet Tsz köz­gyűlésén kiegészítették a ve­zetőséget. Az új elnök Ko­vács Mihály agrármérnök lett, aki korábban tíz évig a Jász­berényi Mezőgazdasági Szak­iskola igazgatója volt A köz­gyűlésen döntöttek arról is, hogy a monori Kossuth Tsz­szel páros versenyt indítanak. KIRÁNDULÁS A MECSEKBE Bár az időjárás még ugyan­csak télies, a DÁV természet- barát egyesületének hét tagja elhatározta, hogy felkeresi a Mecsek hegységet. Az év első túrájának jelentősebb állo­másai: Pécs, Siklós, Abaliget, Komló. A résztvevők meg­tekintik Pécsett az újonnan épült hőerőművet is. Huszonötmillió forint értékű társadalmi munka a faluegészségügyért 2000 termelőszövetkezet vesz részt a tisztasági mozgalomban A falvakban tiszta udvar — rendes ház elnevezéssel indí­tott kezdeményezés fokoza­tosan szélesedik, s ma már az ország községeinek mintegy hatvan százaléka vesz részt benne. Szervezését mintegy negyvenezer vöröskeresztes aktivista gárda végzi. Jó mun­kájuknak, valamint a helyi egészségügyi szervek közre­működésének köszönhető, hogy az elmúlt évben mint­egy 25 millió forint értékű egészségügyi létesítménnyel gazdagodott a vidék, elsősor­ban a falvak. Számos, igen fontos helyi feladatot végez­tek el: jó ivóvizű kutakat ás­tak, a régieket felújították, környéküket rendbehozták: Pest megyében csaknem 300 kilométernyi, Csong- rád megyében több mint 50 kilométernyi árkot tisz­títottak ki. A tervek szerint az idén az ország valamennyi községét bevonják a tisztasági mozga­lomba. A termelőszövetkezeti gaz­daságok portái is rendezet­tebbek ott, ahol a tagság részt vesz a tisztasági verseny­ben. Eddig mintegy kétezer körös gazdaság vállalta, bogy eleget tesz a mozga­lom követelményeinek. Ezeken a helyeken — mintegy 5000 egészségügyi felelős irá­nyításával — fokozottan el­lenőrzik, hogy a gazdaság te- türetén levő kutakat, törpe­vízműveket rendben tartsák, az ivóvizet szállító laj tokát, kannákat rendszeresen fertőt­lenítsék, az állatgondozók részt vegyenek a kötelező or­vosi vizsgálatokon. A közös gazdaságok tisztasági verse­nyét elősegíti, hogy az ott működő egészségügyi felelő­sök a Vöröskereszt irányításá­val kisebb aktivista csoporto­kat alakítanak ki, s ezek segítségével fokozatosan lét­rehozzák az egészségügyi ál­lomásokat. Jelenleg mintegy ezer termelőszövetkezetben működik a helyi közegészség- ügyet hathatósan támogató vö­röskeresztes egészségügyi ál­lomás. (MTI) — BUTORHITELAKCIÖ alig két hete folyik a Pest megyei bútorboltokban. Noha az áruszállítás nagyon vonta­tott, ez alatt közel 300 ezer forint értékű OTP utalványt váltottak be az üzletekben. Csak a legutóbbi két napon két komplett hálószobát, há­rom darab háromajtós és két darab kombinált szekrényt vettek a hitelakció keretében 58 000 forint értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom