Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-20 / 66. szám

1962. MÁRCIUS 20, KEDD &1Cívluo A Központi Statisztikai Hivatal Pest megvei igazgatósáiíának jelentése a megye 1961. évi gszociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről képviselt aránya növekedett. A kereskedelem felkészülése a forgalom lebonyolítására egész évben jó volt. Élelmi­szercikkek közül a húsellá­tásban voltak időnként zava­rok annak ellenére, hogy az 1960. évinél 12 százalékkal több tőkehús került forga­lomba. EGÉSZSÉGÜGY A megye egészségügyi in­tézményeinek fejlesztésére 1961-ben állami beruházás­ból 4,7 millió forintot for­dítottak. Az ebből építkezés­re felhasznált 1.9 millió Ft- nak több mint kétharmadá­ból az aszódi rendelőinté­zet építését fejezték be. A községíejlesztési alapból egészségügyi intézményekre fordított 7,2 millió Ft-ból 4.2 millió Ft-ot rendelővel ellátott orvosi lakások épí­tésére, illetve vásárlására használták fel. A társa de lomb iz t osí tásba bevont dolgozók számának nö­vekedése — amely az utóbbi években igen jelentős volt — fokozott követelményeket tá­maszt az orvos' hálózattal és az egészségügyi intézmények­kel szemben. Bár a tízezer lakosra jutó orvosok száma az 1961. év folyamán 7,5-ről 8-ra emel­kedett, arányuk még min­dig kisebb, mint az ország j többi megyéjében általá­ban. Az orvosi körzetek sízáma változatlan, az ellátottság azonban javult a körzeti beteg­ápolónői hálózat bővítésével — a házi ibetegápolónőkikel ellá­tott ikörzeték aránya 37,4 szá­zalékról 55,3 százaiéira növe­kedett —, valamint azzal, hogy a 4000 lakoson felüli körzetek számét. 46-ról 42-re csökken­tették. A szakrende Un ntéze ti orvosi órák száma — különösen a megyei rendelőintézet bővíté­sével — 659,5-ről 785-re emel­kedett. A rendelőintézetekben felhasznált 42 új fogászati szakrendelési óra és a közsé­gekben működő 16 vizsgázott fogász beállításával javult a fogászati ellátottság. Fejlődtek az év folyamén a giümőkór elletni küzdelmet szolgáló intézmények; 1961 ele­je óta megyei intézményként működik a budagyöngyei tüdő­szanatórium. ennek eredmé­nyeként az 1961. év folyamán a gyógyintézeti beutalások szá­ma közel 40 százalékkal emel­kedett és a beutalásra várók száma csökkent. Szobon is megnyílt a tüdő­gondozó intézet. így most minden járás és város el van már látva ilyen intéz­ménnyel. Az ernyőfény- képszolgálat több mint 15* ezer szűrővizsgálatot vég­zett. A bölcsődés korú gyermekek száma a megyében meghalad­ja a 30 ezret és a dolgozó nők arányának állandó emelkedése folytán egyre nagyobb hánya­duk igényel intézményes ellá­tást. Az állandó bölcsődei fé­rőhelyek számának növekedé­se — 1691-ről 1756-ra — a hi­ányt csökkentette. Közel két évi szünet után, a 11. negyedévben újra meg­kezdte működését a korszerű­sített és 10 ángyai kibővített vaqykátai szülőotthon. 1961-ben több közúti baleset történt, mint 1960-ban, és ki­menetelük is súlyosabb volt. A közúti baleseteik száma 8,3 százalékkal emelkedett: a 991 balesetből 49 7 százalék oko­zott súlyos, vagy halálos sé­rülést, míg 1960-ban 41,7 szá­zalék. 'Vlísr az előző évben a ba1- esetek 49.6 százalékát, 1961-ben már 58,8 száza­lékát magánszemélyek okozták. az előidéző okok között zöm­mel a közlekedési szabályok be nem tartása, gondatlan ve­zetés. valamint az ittas állaoot szeretjei. A balesetet előidéző iárművek között emelkedett a motorkerékpárok és a szé­ni él V'Véoktv-sik száma. A vontató génekkel történt köz­úti balesetek száma 37-ről 52­re nőtt. A gépállomások dol­gozói közül hatan haltak meg vontatógéppel tprtént baleset következtében. MŰVELODESUGY Az 1961. évben az átlagos óvodai gyermeklétszám 15 413 volt. Az 1961—62-es tanév eleji általános iskolai tanuló­létszám 4 százalékkal, 116 545 főre, a középisko­lai tanulólétszám 10 szá­zalékkal 5881 főre növe­kedett. az előző tanévhez képest. Az oktatási intézmények további fejlesztését 1961-ben 22,7 millió forint állami beru­házás és a községfejleszfési alapból 9,4 millió forint ráfor­dítás szolgálta. Ebből az ösz- szegből többek között 18 óvo­dai terem, 74 általános iskolai osztályterem, illetve politech­nikai tanműhely és 7 középis­kolai osztályterem létesült. A '■•ih’sztés következtében az óvodák férőhelyeink: száma 4 százalékkal növekedett. Az általános iskolai osztály- termek száma 2336-ról 2364-re emelkedett. Az 1960—61. tan­évben az osztálytermek 46 szá­zalékát használták naponta kétszer, az 1961—62-es tanév­ben ez az arány 44 százalék­ra csökkent. A középiskolák hét új első osztályt nyitottak az 1961—62- es tanév elején; kettőt a váci, egyet-egyet a gödöllői, monori és nagykátai gimnáziumban, valamint az érdi és nagykátai új szakközépiskolában. A népművelési intézmé­nyek fejlesztésére 1961- ben állam; beruházásból 2,3 millió forintot, község- fejlesztési alapból 12.1 mii" lió forintot fordítottak. Létesült — többek között — 7 kultúrotthon 6,2 millió forint, és hét sportpálya 1,6 millió fo­rint ráfordítással. A XV. ne­gyedévben nyílt meg az új, korszerű megyei könyvtár, fel­újításra került négy járási, a nagykőrösi városi, valamint két önálló községi könyvtár. A megye könyvállományának növelésére egymillió forintot fordítottak. A könyvtárak fej­lesztése az olvasók számának 17 százalékos, és a kölcsönzé­sek számának 32 százalékos emelkedésében már éreztette hatását. 1961-ben Pest megye terü­letén 922 színházi előadás volt. ebből 630 előadást a Pest megyei Petőfi Szín­pad tartott. Az előadásokat 191 ezren néz­ték meg. A Pest megyei Pető­fi Színpad a megye 107 közsé­gében és négy városában tar­tott előadást az év folyamán. VÁROS- ÉS KÖZSÉG­FEJLESZTÉS Az 1961. évben város- é9 község fejlesztésre állami be­ruházásból 10,1 millió, köz­ségfejlesztési alapból 50,8 mil­lió forintot fordítottak. A vízellátás és csatornázás fejlesztése során mintegy 3 millió forint ráfordítással megkezdték Cegléd város csatornahálózatának épí­tését, ezenkívül 7 törpe- víziművet, 24 kutat. 2 közfürdőt és 16 ezer fm vízvezetékhálózatot léte­sített ek. A villanyhálózat fejlesztésére fordított összegből mintegy 118 ezer fm villanyvezeték és 1408 közvilágítási lámpahely létesült. A megye területén az 1961. év folyamán állami erőből 678 lakás épült, több mint há­romszorosa az előző évinek. Ezeknek a lakásoknak 70 szá­zaléka Vácott, a Dunai Ce­ment- és Mészmü új lakóte­lepén, korszerű emeletes la­kóházakban létesült. Az álla­mi erőből épült lakások 61,7 százaléka kétszobás, a tavalyi 58,1 százalékkal szemben, s közel 90 százaléka vízellátás­sal rendelkezik. A községgazdálkodási vál­lalatok az elmúlt évben több mint 10 millió forintot költöt­tek lakóházak tatarozására. A vállalatok kezelésében le­vő vízmüvek közel 10 száza­lékkal több vizet termeltek, mint az elmúlj; évben. 185 lakást kapcsoltak be az év folyamán a vízvezetékháló­zatba. Szentendrén 5 km új vízcsőhálózatot fektettek le, 159 házi bekötés-igénylésből 116-ot teljesítettek. A zárszámadások óta 180 megyei fiatal tért vissza a termelőszövetkezetekbe A főváros közelsége és a vi­szonylag könnyebb kereseti lehetőség Pest megyében kü­lönösen erős vonzóerőt gya­korol a falusi fiatalokra. Az elvándorlást megsínylették a közös gazdaságok, amelyek­nek fejlődését gyakran éppen a munkaerőhiány akadályozta. Ugyanakkor a fiatalok nagy része nem találta meg számí­tásait, mert keresetük jóré­szét felemésztette a költsé­ges utazgatás, az átmeneti la­kás, s ebből adódóan az élet- körülmények rendezetlensége. Mindezzel számotvetve sokan most visszatérnek a régi ott­honba, s a fejlődő, anyagiak­ban is mind többet nyújtó kö­zös gazdaságokban keresik boldogulásuk útját. Csupán a dánszentmiklősi Micsurin Tsz- ben 48 korábban eltávozott falusi dolgozó vállalt munkát, s az abonyi József Attila Tsz­be a monori és a nagyká­tai járások közös gazdaságai­ba is több mint százan tértek vissza. Bár az idei zárszám­adások eredményei némileg elmaradtak a várakozástól, mégis sok fiatalt késztetett döntő elhatározásra az a kö­rülmény, hogy a vártnál gyengébb eredmények ellené­re is jó megélhetést találnak szülőfalujuk szövetkezetében. A zárszámadások óta mintegy 180, korábban városban dol­gozó fiatal kérte felvételét. A szentlőrinckátai Új Világ Tsz- ben, ahol a munkaegység ér­téke 40 forint volt, az elmúlt hetekben húsz új tagot vettek fel a visszatértek közül. Kü­lönösen sokan tértek vissza a Cegléd környéki termelőszö­vetkezetekbe, ahol még a hely­beli üzemekből is több segéd­munkás cserélt hivatást. A rádió és a televízió mai műsora kossuth-rAdio 8.10: Operettrészletek. 8.40: Mi történt a IV/B-ben? 9.00: „Ábécédé”. A gyermekrádió ének- szakköre. 9.20: Téli órák — hasz­nos mulatságok. 11.45: a gyöngyö­si művelődési ház és a diósgyőri „Lenin Kohászati Művek” mű­vészegyüttesének énekkara éne­kel. 12.15: Tánczene. 13.00: Ezüst- kalászos szövetkezeti gazdatan­folyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 13.40: Az ifjúsági rádió ri­portműsora. 14.00: Zenekari mu­zsika. 15.10: Szórakoztató fúvósze­ne. 15.25: Válaszolunk hallgató­inknak. 15.40: Betyárdalok, kato­nadalok, kurucdalok. 16.05: Meg­tudtuk — elmondjuk. 16.25: Ope­rarészletek. 17.15: Kállai Judit éne­kel. 17.35: Utitársak — szövetsége­sek. 17.50: Két Mozart-zongoraszo- náta. 18.10: Horizont, az inari ro­vat műsora. 18.30: Világhírű mű­vészek operetthangversenye. 19.05: A Szabó-család. 19.35: A „Slask” Lengyel Állami Népi Egviittes mű­sorából. 20.25: „Boldog békeidők”. J.00: A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Eve Bosweil és Giza Petrescu énekel. 23.15: Operarészletek. 0.10: Verbunkos muzsika. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Könnyűzene. 15.00: Prenn Ferenc hányatott élete. 16.05: Tánczene. 16.45: Hogyan keletke­zik a szél? 17.00: A zenei roman­tika története. 17.50: Tíz perc vi­lággazdaság. 18.05: Mezei csokor. 18.30: Rádióegyetem. 19.05: Zene­kari muzsika. 19.40: Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 20.00: Szívesen hallgattuk. 21.45: Gyer­meknevelés. 22.00: Kamarazene. TELEVÍZIÓ 17.35: Zalán Magda: A télűző. TV-bábjáték. 18.10: Műkelysarok. 18.25: Medúza. Lengyel kisfilm. 18.35: Ipari mozaik. 19.05: Tele­sport. 19.30: TV-híradó. 19.50: A szerelem és a másodpilóta. NDK* film. 21.30: Lengyel kamarazene. Közvetítés Varsóból. Kb. 22.00: Hírek. A TV-híradó ismétlése. A Központi Statisztikai Hi­vatal Pest megyei igazgatósá­gán elkészült a megye 1961. évi gazdasági, szociális, kultu­rális és egészségügyi helyzeté­ről szólp jelentés, amelyet né­mi rövidítéssel az alábbiak­ban ismertetünk. IPAR A megye iparának fejlesz- ] tésére 1961"ben közel egymil- | liárd forintot használtak fel. ; Ennek a jelentős beruházási 1 összegnek nagy részét a me- j gye területén épülő két nagy I ipari létesítményre, a Dunai j Cement- és Mészmű, és a Dunamenti Hőerőmű építésére fordították. Az önálló vállalatként mű- | ködő üzemek beruházott ősz- j szege 1961-ben 200 millió fo- ; rintot tett ki. Az üzembe he- j lyezett beruházások értéke 171 : millió forint volt. Többek kö- j zött üzembe helyezésre került a Híradástechnikai Anyagok Gyára lágyferrit üzeme, az aszódi és a budaörsi sütőüzem, j Befejeződött a Pilisi Szénbá- í nya nagykovácsi aknájának i létesítése. Jelentős mértékben bővült a Csepel Autógyár, a Budakalászi Textilművek, a Kistarcsai Fésűsfonógyár va- I larnint a konzervgyárak gépál­lománya. Felújításokra 1961- fcen 83 millió forintot hasz­náltak fel. Az ötéves tervidőszak el­ső évében, 1961-ben. a megye szocialista iparának termelése az előző évihez képest 16 százalékkal nö­vekedett. A fejlődést elősegítő tényezők közül elsőként kell említenünk a termelékenység 11,1 százalé­kos növekedését. A termelé­kenységnek az előző évek üte­mét jóval meghaladó növeke­dése a termelésemelfeedés 69,4 százalékát biztosította. Az át­lagosnál nagyobb termelésnö­vekedés másik elősegítője az, hogy a megyében képviselve vannak azok az iparágak is, melyek fejlesztése az ötéves terv elsődleges célkitűzései kö­zé tartozik. Ezetkbe áz ipar­ágakba tartozó vállalatoknál ugyanis a termelés 30—40 szá­zalékkal- is- meghaladta -az 1960. évit. A nehézipa­ri vállalatok átlagosnál _ na­gyobb fejlődése következtében a megye állami iparában kép­viselt arányuk a néhány évvel ezelőtti 50 százalékról C3 szá­zalékra emelkedett. Az élelmi­szeripar 23 százalékát, a köny- nvűipar 14 százalékát adta az állami ipar termelésének. Néhány, a népgazdaság szempontjából fontos ter­mékből lényegesen többet gyártott az év folyamán a megye állami ipara, rmnt 1960-ban. Így például 23,7 százalékkal több csapágyat, 11,7 százalékkal több fotó­papírt, 72,8 százalékkal több gyümölcskonzervet. A válla­latok 1961-ben is több új vagy korszerűbb termékei gyártottak, többek között vi- kendhásat. különböző alumí­nium tárolóhajót, autó-kávé­főzőt, a műanyag közhaszná­latú cikkek egész sorát stb. A megye szocialista ipa­rának exportja 1961-ben tovább növekedett; a ter­vezettnél 3,8 százalékkal, az előző évinél 11,6 szá­zalékkal volt több. Néhány vállalat az 1960. évinek többszörösét szállította külföldre. A megye iparában foglal­koztatottak száma az előző évinél 5,5 százalékkal volt több. Javult a női munkaerő aránya. A 100 Ft munkabér­re jutó termelés 11 százalékos növekedését az önköltség ala­kulása szempontjából kedve­zőnek mondhatjuk. A megye iparának 1961. évi gazdálkodásában — az or­szágoséhoz hasonlóan — meg­mutatkozott néhány kevésbé kedvező jelenség is. Így pél­dául az állami vállalatok anyagkészlete — főleg az év első felében — indokolatlanul magas volt. A gépipari válla­latoknál a termelőgépek nem voltak megfelelően kihasznál­va, ugyanakkor a termelés fo­kozásához újabb gépberuhá­zásokat eszközöltek. A helyi ipari vállalatok és ipari szö­vetkezetek csak kis mérték­ben tekintették feladatuknál a lakosság javításra, szolgál­tatásra vonatkozó igényéinél kielégítését. A túlórák szá ina az 1960. évihez viszonyít­ja 8 százalékkal növekedett áz üzemi balesetek szám« némileg csökkent. Feltűnő, hogy a könnyűipari vállala­toknál az ezer főre jutó bal­esetek száma az előző évihez képest 24,2 száza,'1'*val emel­kedett. MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK A mezőgazdaság fejleszté­sére 1961-ben — a termelő­szövetkezeti beruházásokon kívül — 163 millió Ft-ot for­dítottak. Ezen belül az állami gazdaságok beruházása 73 millió Ft, a gépállomásoké 59 millió Ft volt. 1961-ben 180 millió Ft értékű beruházást l helyeztek üzembe. Az állami j gazdaságok 91 millió Ft érté- i kű üzembe helyezett beruhá­zásából 48 millió Ft építés volt, amelynek során — töb­bek között — 850 szarvasmar­ha-, 5772 sertésférőhely, va­lamint 729 vagon kukorica tárolására alkalmas építmény létesült. Az állami gazdasá­gok 27 millió Ft értékű — csaknem felerészben külföldi — gépet helyeztek üzembe, így — többek között — 37 traktorral, 6 arató-cséplőgép­pel és 81 kéttengelyes pótko­csival növekedett gépállomá­nyuk. A gépállomások üzem­be helyezett beruházásainak 95,5 százalékát gépek képez­ték, gépállományuk ennek folytán 185 traktorral, 45 ara- j tó-cséplőgéppel és 108 kétten- J gelyes pótkocsival bővült. A megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1961- ben 177,9 millió Ft-ot ru­háztak be. Építési beruhá­zásokra 97,4 millió Ft-ot, gépek beszerzésére 42,1 millió Ft-ot fordítottak: az utóbbiból — többek kö­zött — 175 db traktorral és 60 db aratógéppel nőtt a ter­melőszövetkezetek gépállomá­nya. Az egyéb beruházásokra felhasznált összeg 38,3 millió Ft volt. Ebből az összegből 2036 kát. hold gyümölcstelepí­tést, 409 kát. hold szőlőtele­pítést és 1600 kát. hold talaj- javítást végeztek. NÖVÉNYTERMELÉS A termelés irányát már a nagyüzemi gazdaságok, első- ; sorban a mezőgazdasági ter- j melőszö vetkezetek határozták j meg, miután a megye összes szántóterületének több mint kétharmadával rendelkeztek. A megyében az 1960. évinél kisebb területen termeltek kalászost, kukoricát, burgo­nyát, cukorrépát, egyide­jűleg' azonban jelentősen növelték a silókukorica és a napraforgó vetésterüle­tét. Kisebb mértékben nö­vekedett a szálastakarmányok és a zöldfélék vetésterülete is. ' Az 1960. évinél kisebb kenyérgabona vetésterü­letről 523 vagonnal több termést takarítottak be, elsősorban a búza termés­átlagának 1,6 mázsás nö­vekedése következtében. A külföldi búzafajták kedve­ző terméseredményei folytán a megyei átlag búzából 10.9 q volt. magasabb mint az őszi búza 10 éves átlaga. Kalászos takarmánygabonából az előző évinél 4,8 százalékkal kisebb vetésterületről 330 vagonnal több termést takarítottak be ■ az őszi árpa vetésarányának és termésátlagának növeke­dése eredményeként. Kedve- . zően alakult a lucerna és a vöröshere termés is. A kapás- , növények termelésére viszont ’ károsan hatott a hosszú ideig ’ tartó aszály. A szocialista I nagyüzemi gazdálkodás elő- , nyei azonban már abban a te­kintetben is jelentkeztek, hogy l az aszály sújtotta növények termésátlagai meghaladták a korábbi hasonlóan aszályos 1 években elért terméseredmé- j nyékét-. Az állami gazdaságok a rendkívüli körülmények mellett is jobb termést értek el — burgonya ki- (j vételével — mint a fel- szabadulás előtti nagybir­tokok 1931—40. évek át- . laga. a A mezőgazda,sag: termelő­szövetkezetek gazdálkodása 1961-ben tovább fejlődött. Bár termésátlaguk a fonto­sabb növényekből lemaradt az állami gazdaságokétól, a jobb munka eredménye kife­jezésre jut abban, hogy pél­dául kukoricából és burgo­nyából az 1960. évinél jobb eredményt értek el. Ez fő­ként annak köszönhető, hogy a családi művelés kiterjesz­tésével a növényápolást lé­nyegesen jobban végezték, mint a korábbi években. A mezőgazdasági munkák gépesítése az 1961. évben tovább folytatódott. Több erőgép állt rendelkezésre és a gépállomány összetétele is a sokoldalú munkavégzésre alkalmas universal traktorok irányába módosult. ÁLLATTENYÉSZTÉS A megye szarvasmarha-állo­mánya az állami gazdaságok állománynövekedésének ered­ményeként 1962. január 1-én 86 053 darab volt, két százalék­kal több. mint egy évvel ko­rábban. 1962. január 1-én a .sertésállomány 319 823 darab volt, az előző évinek 98,7 szá­zaléka. Az állami gazdaságok szán­tóterületükhöz képest jelen­tősen fokozták az állati ter­mékek termelését. Száz kát. hold szántóra számítva, 6,5 százalékkal több tejet, 45 szá­zalékkal több tojást, 26,1 szá­zalékkal több hízott sertés­húst, 18.8 százalékkal több hízott marhahúst termeltek, mint 1960. évben. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek 100 kát. hold közös szántóra szá­mítva, több tojást ter­meltek, több sertést és szarvasmarhát hizlaltak, a tejtermelés viszont csök­kent. A mezőgazdasági termei őszö- vetkezetak 1961-ben 90,8 szá­zalékkal több sertést és 49,1 százalékkal több szarvasmar­hát hizlaltak, mint 1960-ban. A tértnelőézövefeezetekben a sertéshizi&lás növekedése mel­lett jelentős mértékben fej­lődött a baromfitenyésztés. A húsellátás biztosítása jelentős ■részben az állami és szövet­kezeti gazdaságok kötelezett­ségévé vált. Ennek megfele­lően több hízott sertést és marhát adtak át állami fel­vásárlónak, mint az előző évben. FELVÁSÁRLÁS 1961-ben 18.3 százalékkal több kenyérgabonát és 2,1 százalékkal több takarmány- gabonát vásároltak fel, mint az előző évben. A felvásá­rolt vágósertések száma 9 százalékkal több, a vágómar­háké 11,2 százalékkal keve- j sebb volt az előző évben felvásárolt mennyiségeknél. I Kedvezően alakult a tojás- , és baromfifelvásárlás az 1960. I évhez viszonyítva. ! Burgonyából 47,9 százalék- j kai, gyümölcsből 58,3 száza- j lékkai haladta meg a felvá- { sáriás az 1960. évi mennyi­ségeket. KERESKEDELEM Pest megye területén 1961 végén 3095 kiskereskedelmi egység működött: 2144 bolt és 951 vendéglátóhely. Igen jelentős volt az év során a hálózatbővítés; 117 új bol­tot. és 58 új vendéglátó- helyet nyitottak meg. Jelen­tős új létesítmények az 540 ezer Ft-os felújítási költ­séggel létesült 33 férőhelyes visegrádi Vár-szálló, étterem és bisztró, amely azonban csak a szezon végén nyílt meg. valamint a nagyrészt új kiszolgálási rendszerben működő reprezentatív nagy­kőrösi szövetkezeti áruház. A kiskereskedelem 1961- ben 3881,1 millió Ft for­galmat bonyolított le, 4.4 százalékkal többet, mint az előző évben. A forgalom alakulására jel­lemző, hogy az élelmiszer- forgalomnak mind összege, ■ mind az összes forgalomban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom