Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

% * A cMlÉDr JÄRÄS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE VI. ÉVFOLYAM. 69. SZÄM 1963. MÁRCIUS 23, PÉNTEK Egy liasznos megbes*élé§ról BEAAUTATJUK W^U"ftíI2 s V; Bencsilt Lajos égetőt, a ceglédi téglagyár dolgozóját, aki 1933 óta dolgozik ezen a munkahelyen s a kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa Kecskeméti István géplakatost, akinek szorgalmas munkájától nagy mértékben függ az üzem teljesítménye. A kiválóan dol­gozó szakmunkás 1950 óta ja­vítja és karbantartja a tégla­gyártó és egyéb gépeket A Ceglédi Hírlap hírei nyomában A ceglédi pedagógus párt- szervezet kezdeményezésére az általános iskolák és a gimná­zium magyar- és történeiem- szakos tanárai megbeszélést tartottak, körülbelül 40 peda­gógus találkozott ezen az ösz- Bze.jövetelen. Megvitatásra ke­rült a közeledő iskolareform, azonkívül a tárgyalás alapját képezték az eddigi tapasztala­tokból kialakult szakmai prob­lémák. Köztudomású, hogy az általános, iskola VIII. osztályá­ból a gimnázium I. osztályá­ban tanuló gyermek zökke­nőkkel telítettnek érezte az át­menetet. Ezért esett nehezére kezdetben mindig a gimnáziu­mi tananyag elsajátítása. En­nek okait fejtegette mélyre­ható elemzéssel Pataki Ferenc általános iskolai szakfelügye­lő. Ezek után derült ki igazán, hogy az áthidalás nehézségei­nek oka nem a gyermekben és nem a pedagógusban van, hanem a tanterv hiányosságai­— MÁRCIUS 28-ÁN dél­előtt 10 órakor a Cegléd Vá­rosi Tanács vb-titkársága szállítási értekezletet tart a városi tanács vb kis tanács­termében. Vitaindító beszá­molót tart Ledényi Gusztáv, a Pest megyei Tanács vb köz­lekedési osztályának szál Irtá­si előadója, — 23-AN, . PÉNTEKEN dél­után 5 órai kezdettel értekez­letet tart a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a ceglé­di MEDOSZ-kultúrházban. Na­pirend: a SZOT 10. teljes ülé­se határozatának végrehajtá­sa, munkavédelmi és tüzren­ban. A tanterv-kérdésekről bőséges tájékoztatást nyújtott be dr. Vámpsi Nándor gimná­ziumi tanár' ismertetése. Rész­letesen feltárta, hogy az álta­lános iskola és a gimnázium ta n terve nem épül szorosan egymásra. Ez a jelenség okoz­za azt az űrt, amelynek meg­szüntetése nehezen megoldha­tó feladatok elé állította a gim­náziumi nevelőket. Radványi József igazgató elhibázottnak találta az általános iskola tan­tervének azt a részét, amely a memóriális készségek túlzott előtérbe helyezését bizonyítja. Felhívta a figyelmet, hogy ez a tény sok esetben hozzájárult ahhoz, hogy a gimnázium I. osztályának tanulója komoly erőfeszítéseket kell, hogy te­gyen a gimnáziumi tantervben az értelmiségi összefüggések meglátásához szükséges köve­telményeik teljesítése érdeké­ben. A gimnáziumi követelmé­nyeknek ez az újszerűsége ter­— MÁRCIUS 25-ÉN dél­előtt 10 órakor a vasutasoíí- honban ökölvívó mérkőzés lesz a CVSE és a Pécsi Dózsa csapatai között. A CVSE elő­reláthatólag a következő ösz- szeállításban szerepel: Báró, Ilörömpő. Valkai, Antal, He­gedűs, Farkas, Tal», Timár. Dávid. Romhányi. — A SZOLNOKI RÁDIÓ pénteken. 23-án este hat óra­kor helyszíni adásban számol be a ceglédi növényvédelmi szakkörről és részletes beszél­getést sugároz a szakkör ve­zetőjével, Szabol cska József­fel. mészetsZerűen nehézségeket okozott az átmenet idején. A megbeszélésen az általá­nos iskola.! és gimnáziumi ne­velők együttesen megállapítot­ták az ii'olareform elenged­hetetlenül sürgős mivoltát. Konkrét eredménye ennek a tapasztalatcserének, hogy sike­rült megteremtenie azt a terv­szerű és folyamatos szakmai kapcsolatot a két iskolatípus pedagógusai között, amely elő­feltétele lehet oktatásügyünk fejlődésének s ezzel egyidejű­leg hozzájárulhat a kultúrfor- radalom sikerének meggyorsí­tásához. VIDÁM DÉLUTÁN Nagyon jólsikerült klubdél­utánnal fejeztek be a Ceglédi Ruhaipari Vállalatnál az 1961—63. évi KISZ-oktatást. A művelődési házban tar' tóit összejövetelen az előadók méltatták a csoportók munká­ját, és ciyan véleményüknek adtak kifejezést, hogy az ok­tatás elérte célját. A fiatalok igen aktívak voltak a foglal­kozásokon. Ezután Molnár Jó­zsef, a városi KISZ-bizotteág titkára gratulált a fiataloknak az eredményekhez, megkö­szönte a propagandisták fára­dozását, és felkérte őket a kö­vetkező évi KISZ-oktatás ve­zetésére. Az oktatás befejezéséi köve­tő szellemi öttusán lelkesen ünnepelték Pecznik Katalint, aki minden kérdésre hibátla­nul válaszolt. A vidám dél­után késő estébe nyúló tánccal fejezó'dött be. — D’EHa — JÓL VIZSGÁZTAK A Ceglédi Kertimag Állami Gazdaság 56 dolgozója vett részt a tél folyamán az első­éves szakmunkásképző tan­folyamon. A dolgozók szabad idejüket használták fel a tan­folyam előadásain és szemi­náriumain, s az oktatási év fo­lyamán szorgalmasan tanul­tak. E tanulásuk bizonyítéka volt a március 21-én megtar­tott év végi vizsga, melyen a városi pártbizottság titkára, Joó Ágoston elvtárs is részt vett. A vizsgán a hallgatók, akik fiatalokból és idősebbek­ből tevődtek ki, egyaránt jó eredményről tettek tanúbi­zonyságot. Azonban az elért jó eredmény a tanfolyam ve­zetőjének és valamennyi elő­adójának önfeláldozó munká­jának eredménye is. A vizsga után, baráti poha- razgatás mellett fogadták meg, hogy a hátralevő két oktatási évben is legalább ilyen szor­galommal fognak tanulni- Látják a tanfolyam hallgatói, hogy akkor, amikor egész dolgozó népünk túlnyomó része tárná. — itt a felnőttek­re gondolunk —. aikkor a me­zőgazdaságban is elengedhe­tetlen szükségszerű, hogy szakmunkásokká, képzett dol­gozókká váljanak, akik az új agro- és zootechnikai követél­ményeknek' megfelelően tud­ják feladataikat elvégezni. Joó elvtárs " a városi pártbi­zottság nevében elismerését fejezte ki a tanfolyam veze - tőinek és résztvevőinek is, akik valamennyiem rászolgál­tak az elismerésre. — A NAGYKÖRÖS! KON­ZERVGYÁRRAL a nyársapá­ti Haladás Termelőszövetke­zet 3« hold paradicsomra és 10 hold paprika termesztésé­re kötött szerződést. A napokban hírt adtunk ar­ról, hogy a Ceglédi Lábbeli­készítő Ktsz az újvárosban új javitórészlsgei állított íel, Ke- menczés Andrást, a ktsz el­nökét kértük meg, adjon rö­vid tájékoztatást olvasóink részére az új részlegről. — Nagyon sokat gondolkoz­tunk azon, hogyan tudnánk a lakosság igényeit minél job­ban kielégíteni — mondotta a ktez ejnöke. — Nekünk Síem volt jó propaganda, hogy meg rendel ői nket kénytelenek voltunk sok esetben két hétig is megvárakoztatni. Nem te­hettünk mást, sok volt a nagy­kereskedelem felé a kötele­zettségünk, a javításokkal dészeti filmek vetítése, mun­kavédelmi őrök szervezeti fel­állítása és azok hasznos te­vékenysége. — A CEGLÉDI LOTTÓ­ZÓK felületessége következ­tében a hetedik játékhét tárgynyereményei közül töb­bet, mintegy 30 ezer forintér­tékben nem vették át a sze­rencsés lottózók. — ALAPOSAN MEGSZA­PORODOTT a jászkarajenői Üj Barázda Termelőszövetke­zet állománya, az Előre a bé­kéért Termelőszövetkezettel való egyesülés következtében. Nehéz helyzetet teremt az, hogy az egyesített gazdaság 1000 darab birkája november hónap óta szálláson van, és teljesen a betakarított takar­mányon él. Ez több száz má­zsa száradt répaszeletet és ab­rakot jelent. Nehezen várja a gazdaság az idő enyhülését, amelynek következtében lehe­tővé válik a juhok legeltetése. — EGYRE GYAKRABBAN vásárol Cegléden használt könyveket a Szegedi Antikvá­rium Vállalat. A március 20-i átvételkor olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a vásárlást csak a késő esti órákban le­hetett befejezni. CEGLÉDI RUHAIPARI VÁLLALAT javító részleget állított fel. Vállal férfiing-gallérozést, kézelőkészítést, ágy­nemű- és mindenféle fehérnemű-készítést, javítást. Készít gyer­mekruhákat, nagy ru­hából átalakítással. Keresse fel vállalatunkat bizalommal Cegléd L, Szabadság tér 3. a benzinkútnál. nem tudtunk olyan mérték­ben foglalkozni, mint ahogyan azt az igények megkívánták volna. Így azután elhatároz­tuk, hogy a város különböző részein javító-részlegeket ál­lítunk fel. Már három rész­legben vállalunk javításokat a város külső részein. Utoljá­ra az Alszegi út 1/b alatt nyitottunk meg egy javító- műhelyt. februárban. Igyek­szünk a Rákóczi úti műhe­lyünkben is 'mthél több javí­tást végezni és a határidőket lerövidíteni. Szeretnénk, ha munkánkkal a lakosság a leg­teljesebb mértékben meg len­ne elégedve. Terveink szerint Csemőben az év első felében nyitunk egy javítóműhelyt, olyat, amely a környék lakos­ságát ki fogja elégíteni. — Ta—/ Hamta Erzsébet és Sárik József március 24-én délután 5 órakor tartják esküvőjüket a rom. kát. plébánia templomban. Szemerei Teréz és Olter Gyula március 24-én tartják esküvőjüket a Nagykőrösi Városi Tanács há­zasságkötő termében. Szűcs Ilonka és Czakó Ferenc március 24-én délután 4 órakor tartják esküvőjüket a nagykőrösi ref. templomban. Ez úton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek és mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagy- apánk és testvérem: id. Farkas István temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Özv. id. Farkas Istvánné és a gyászoló család 'Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó feleségem, szerető édesanyánk, nagyanyánk és test­vérem: Tar Benő temetésén meg­jelentek. részvétükkel bánatunk­ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv. Tar Benőné és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőseink­nek és mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó édesanyám, testvérünk és nagyanyám, Hegedűs *Pá!hé szül. Ktszely Eszter temetésén meg jelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek. Hegedűs Ernő és családja Ez úton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak és mindazoknak, akik felejthetetlen emlékű éd-es- anvánfe. nagyanyánk: özv. Zsen- gellér Ferencné szül. Varga Bor­bála elhunyta alkalmából részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Köszö­netét mondunk a Május 1 Ruha­gyár 43-as sdolgozódnak a küldött koszorúért. A gyászoló család Ez úton mond köszönetét mind­azoknak, akik a drága jó férj, édesapa, naivan«-», tt-icc nviű® r,v ig. tanító elhalálozása alkalmával együttérzésüket és részvétüket fe­jezték ki. özv. Kiss Gyuláné és családja /. } $ Sokszor dicsértük meg már ^ a különböző süteményeket, £ amelyek igen nagy választék- ^ ban állnak a vásárlók rendel- ^ kezesére, de azzal a termelő ^ üzemmel még nem foglalkoz- j tunk, ahol ezek a finomságok 2 készülnek. Most tehát a süte- í mények világába kalauzoljuk 2 el olvasóinkat, képben és ^ írásban próbáljuk bemutatni, ^ mit és hogyan dolgoznak de- ^ rék cukrászaink az édesszá- ^ júak igényeinek a kielégítése ^ érdekében. ^ Juhász Ferenc, az üzemve- ^ zetője készséggel áll a ren- ^ delkezésünkre. Kattan a fény- ^ képezőgép, mosolyognak ahe- ^ lyes kis cukrászlányok, hun- ícutul kacsintanak a lencsébe 2 a cukrászlegények. A sok tor- 2 ta, krémes, minyon és más ^ finom dolgok között meg az- ^ után igen nehéz lenne válasz- ^ tani. ^ — Tíz lakodalomban nincs $ annyi torta és sütemény, mint % amit itt pár perc alatt lát- $ tunk! ^ — Ezen nem is csodálko­2 zunk — mondja mosolyogva 2 Juhász Ferenc. — Naponta 2 átlag 68 fajta süteményt ké­szítünk és a mennyiségük sem megvetendő. Napi 1260 krémes, 1500 minyon, 250 kü­lönböző desszert, 60—80 torta, 150 adag csoki-krém — hogy csak a nagyobb tételeket em­lítsem. — Hányán dolgoznak itt? — Nyolc régi cukrász és ki­lenc tanuló. A legöregebb Kecskés Mihály, a legfiata­labb Széles Attila, aki az ősz­szel tett szakmunkásvizsgát. 1 — A tanulók hogyan dol­goznak? — Elégedettek vagyunk ve­lük. Szeretik a szakmájukat és mindent megtesznek a jó elsajátítása érdekében. A kö­zelmúltban a harmadévesek részére versenyt rendeztünk. Zakar Karolin lett az első és ezért 400 forint jutalmat ka­pott. — A 68 fajta sütemény ál­landó? — Szó sincs róla. Dolgozó­ink állandóan törik a fejüket, hogy hogyan tudnának egyre újabb, finomabb és tetszető­sebb készítményeket előállíta­ni. Hetenként több új süte­ményt készítünk. Mostani új­donságunk az „alagút”. Alap­anyaga a piskóta, hat fajta ízben kapható. Ügy vettük észre, megnyerte a közönség tetszését. — Köszönjük a tájékozta­tást ... — Megengedi, egy kérésem lenne. — Kérem, parancsoljon. — írják meg az újságban azt is, hogy ideje lenne a sok különböző vendéglátóipari üzem létrehozása után egy olyan cukrászdát nyitni, ahol sem feketét, sem sört nem mérnek, csakis süteményt. Itt természetesen a dohány­zás is meg lenne tiltva, mert köztudomású, hogy a sütemé­nyek hamar magukba szívják a dohányfüstöt. Biztosak va­gyunk abban, hogy a nagy­mamák, gyermekek és a süte­ménykedvelők hamar megsze­retnék ezt a cukrászdát... Megírtuk! — Ta — Édes riport a cukrászokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom