Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

MOZAIK Kis képes KRESZ (Vili.) ííi MOHOM! I2ZSEZQQS 7179?, PÉNTEKI POSTA A SÁRRÓL IV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1963. MÁRCIUS 33, PÉNTEK Ktnborok és sorsok as of/yeatoíö hiaoiistiy trióit Nagy törvény- és emberismeretet kíván a munkajogi viták rendezése lításának körülményei is szabályosak voltak. Mégis, alapos mérlegelés után, az egyeztető bizottság nem hozott a fellebbezést el­utasító döntést — mindaddig, míg meg nem győződik arról, hogy nem lett volna mód őt lakóhelyé­hez közelebbi üzembe helyez­ni. Hiszen K. V.-nek öt gyer­meke van, 11 éve dolgozik a vállalatnál, többször kitüntet­ték, hosszú ideig viselt szak­szervezeti funkciót. Feltétle­nül megérdemelné, hogy a szükséghelyzethez viszonyít­va, a lehető legjobb körül­ményeket teremtsék meg szá­mára. F. F.. egyik klsz-ünk alkal­mazottja — műszaki vezetője — kártérítési kötelezettség el­len fellebbezett. Ha tsz-tagról lenne szó. bíróság elé tartoz­na az ügy. De a ktsz-alkalmazottak mun­kajogi vitáinak hovatar­tozásáról nem intézkedik egyetlen törvény sem fél­reérthetetlenül. Az egyeztető bizottságnak elő­TAYASZ A TELBEN Márciusban Nahát igazán Télapó, rrii dolog ilyent tenni? ■ Itt a bot ha nem találná, és jó lese eltipegni. Mtért engedte újra ki, csaholó szél kutyáit? \Tessék a zsák, s vissza Elaludt? mit se számit! vétóik! Most akarná behozni tán, a novembert, decemberi? Ki látott ily ahiszékony, pontatlan öregembert! Mert sok értelme úgy se lesz, a nagy legénykedésnek, sokáig ellen úgy se áll, a márciusi fénynek. S a Hold, az örök nagy kaján, csak vihog fenn az égen — Nyitni kék — kedves Télapó hát ne tréfáljon kérem! Ferenczy Hanna — A KÜLÖNLEGES VI­LÁGNAP előadását közkí­vánatra megismétlik szom­baton este Gyomron, a mű- vlődési otthonban. — GARÁZDA magatar­tást tanúsított Üllőn a mű­velődési otthonban egy tánc- mulatság a 11^ almával Kun László üllői lakos. 250 fo­rintra bírságolták. MAI MŰSOR Mozik Monor: Csinos féri (széles), esés: Pesti háztetők (széles). Ve­Télapó alaposan megrángat- ; ia a szakállát. A tavasz híva- I íalos érkezése előtti napokon i ugyancsak köritihaeazta a tá- ; piósüilyi tájat. Azonban a vén ! i.nposttor erőlködése hiába- : valónak bizonyul, meri a sü- i íyiek nagyon szeretik a tavaszt­Ez az állítás nem mende­monda. Valóságáról szentélye* sen győződtem meg. Ugyanis j iáidon leszálltam a vonalról, i az állomással szemben ez a fel- í írás fogadott: Tavasz eszpresz- ! szó. léhát télapót már a falu szélén figyelmeztetik arra, í hogy jó lesz, ha visszavonulót ; fúj! ' Nemokára beléptem a cuk- rászáa ajtaján. Rögtön észre- ‘ vettem, hogy megtört a jég \ teljesen. Ugyanis rámmosoly- gott Szabó Józsefné, az eszp- I vessző vezetője és a szép asz- szony tekintete egyszeribe a tavasz kellős közepébe röpített. A belső szobában, halk zene­szó mellett, a kis asztalkáknál szerelmes párok meghitt be­szélgetésbon elmerülve ültek egymás mellett. Az egyik üres asztalhoz lete- j Izpedtem és egy kis üveg sör i fogyasztása mellett megelége­detten néztem a szomszédom­ban ülő fiatalokat. — Zsuzsika édes — szóit a fiú —, hozok neked még egy krémest... jó lesz? Zsuzsika lesütötte szép hosz- szú szempilláit és csak ennyit mondott: — Jó lesz. Gyurikám! Gyuri pedig szaladt boldogan. Látszott, mód felett örül an­nak, hogy édes süteményt hoz­hat a még édesebb párjának... Azonban csakhamar észre­vettem, hogy nem illik ide egyedül jönni. Mivel nem akartam a jó hangulatot ron­tani, szép csendesen eltávoz­tam Elmenőben újból megper­zselt a fiatal asszony tekintete. Kiléptem az ajtón és felte­kintettem a feliratra: „Tavasz eszpresszó” — olvastam újból. „Na. kedves Télapó — mon­dogattam magamban —, nincs neked már sok erőd! Bújj csak vissza, öregem a kuckódba!” És jókedvűen, dalolva meg­indultam hazafelé. Krátky László szőr is azt kellett eldönteni, hogy illetékesek-e az ügyben. Végül is az illetékességük mellett döntöttek. A legérdekesebb problémát a harmadik kérdés vetette fel. O. Gy. állatfelvásárló a sza­bályos 13 forintos kilónkénti egységár helyett 16 forint 50 fillérért Vásárolt fel sertést Pilisen, viszont ugyanannyiért tovább is adta az Uj Élet Tsz-nek. Érte-e károsodás a vállalatot (s így jogos-e az O. Gy-tól követelt kártérí­tés?) vagy sem, hiszen a tsz- től megkapta ugyanazt az ösz- szeget, amennyiért felvásárol­ta a sertéseket. Az egyeztető bizottság nem látott pillanatnyilag károso­dást a vállalat részéről, épp ezért helyt adott O. Gy. fel- | lebbezésének. Magam véleménye az: igenis, érte károsodás a válla­latot. Igaz, hogy a tsz is a megen­gedettnél többet fizetett, de ez jogtalan anyagi előny a vál­lalat részére, sürgősen vissza kell fizetnie! (Már régen visz- sza kellett volna!) Két észrevételem lenne még a három ügy kapcsán. Két esetben teljesen tájékozatlanul je­lent meg az ügy tárgyalá­sán a vállalat képviselője, s ezzel akadályozta az EB munkáját. Ne menjen el szó nélkül emellett az egyeztető bizottság és illetékes szer­vek előtt feltétlenül tegye ezt szóvá. A másik: ezek a munkajogi i viták rendkívül tanulságosak | mindenki számára. Úgy vé- j lern, a jövőben nagyobb teret | kell szolgáltatni ezek ismer - j tetésére lapunkban. I — ib — Kedves J. elvtárs! Igen gyakran dagasztjuk és szidjuk együtt a gyömrői sa­rat, s eközben „elf Hozóját gá­tunk” egyről-másról, éppen­séggel községfejlesztési törek­véseink, irányának helyessé­géről is. Tetszetős dolog, hogy sorra- rendre épülnek járásunkban a művelődési otthonok. Tavaly megépült Mendén és Úriban; az idén befejeződik Sülyben a megkezdett építkezés; Gyomron is az évi községfej­lesztési alap nagy része a mű­velődési ház bővítésére for­dul. Ez egymagában nem helyteleníthető, sőt! Hasznos, jó beruházások ezek. De nincs-e ennél sürgősebb is? Mondjuk, éppen az utak, jár­dák építése. Elmondod, hogy a mendei- ek nagyon örülnek a szép, új művelődési hajléknak — de nincs egy tisztességesen jár­ható utcájuk. S azt az alkal­mankénti örömöt, amit a mű­velődési ház nyújt, eltemeti, elfeledteti a mindennapos ve- szödség a cipőnyúzó, lélekölő sárral. Elmondhatnám ugyan­ezt Gyomráról is, más közsé­gekről is. A magamé helyett Balázs Balázs gombai bronz­érmes társadalmi munkás sza­vait irom ide, úgy, ahogy a tanácsülésen elhangzott: „Hiá­ba megyünk el a tükörfényes kultúrházba, ha odáig érve nyakig sárosak leszünk”. Dicsérem a gombaiakat! Volt bátorságuk szembenézni a valósággal és saját koráb­bi tévedésükkel. Olyan hatá­rozat született ugyanis, hogy évekig tartalékolják a község­fejlesztési alapot, s abból egy szép, nagy művelődési házat létesítenek. Ki ne lelkesedne ilyen szép elképzelésekért? De aztán aludtak rá egyet-kettőt, s rá­döbbentek: sok, égetően sür­gős problémát kell megoldani előbb, tetőt kell adni a Vár­úinál várakozó autóbuszuta­sok feje fölé, járdák kellenek és így tovább. Balázs Balázshoz hasonlóan sokan vélekednek, azt hiszem, járásunk lakosságának több­sége. A községfejlesztési számadatok mégsem ezt tük­rözik. Tavaly a közel 11 mil­lió forintos beruházásnak csu­pán 19,7 százalékát fordítot­ták a tanácsi utakra, hidak­ra; ezzel szemben 35 százalé­kát kulturális beruházásokra. Ez utóbbi az idei előirányza­tokban 26,8 százalékra csök­ken. Az útépítésre fordítandó beruházás százalékaránya nagyjából változatlan (19,2). de összege csökken, mert a járás összesített községfejlesz­tési alapja másfél millióval kevesebb a ,tavalyinál. Az el­múlt évben a járás területén négy és fél kilométer hosszú­ságú járda épült mindössze. Azzal biztat a községfej­lesztést irányító szakember, hogy az ötéves fejlesztési ter­vekben már eltolódik az arány az utak, járdák, s ál­talában a kommunális beru­házások javára. Örömmel hal­lott hír! De aggódunk is: most kell mindenütt revidiál- ni a terveket, mert csökkent a községfejlesztési hozzájáru­lás összege, kissebbíteni kell hát arányosan a beruházások összegét is. Jaj, csak ne a járdaépítések kárára csinál­nák ezt sehol! El ne felejt­sék: az utakra, a villamosí­tásra, a vízhálózatra költött pénz is végeredményben kul­turális beruházás, nélkülük a kulturált életmód elképzelhe­tetlen! Radványi Barna — ZÁSZLÓSZALAGOK KUBÁBA. A kubai pionírok most ünnepük szervezetük alakulásának évfordulóját. Ebből az alkalomból a mo- nori Ady, a vecsési központi, a monori-erdei és a magló- di iskolák úttörőcsapatai ma­guk készítette zászlószalago­kat küldtek Kubába. — A B1BORMADÁR cí­mű mesejáték bemutatására készülődnek a gyömrői köz­ponti iskola úttörői. — POLITECHNIKAI SZAK­KÖR indult márciusban a mendei művelődési házban Jancsó Gábor pedagógus ve­zetésével. A szakkör tagjai először könyvkötéssel foglal­koztak, később fokozatosan rátértek a fa- és "Vásmunkák- ra is. Tavasz ébredése Kávai kisdiákok között Itt őrködik a kávai dom­bok alján ez a nagy épület, sárgára festett falaival, az apró, földhöz lapuló házak között. Miiiiós költséggel alakí­tották ál ezt 1790-ben épült műemlék-épületet a kö­zelmúltban. Amikor építet­ték, valószínűleg nem is­merték még a szigetelőpa­pirt, amikor pedig átalakí­tották, valószínűleg a ter­vező nem ismerte! Nem szi­getelték és most olyan, mint egy bálba készülő fiatalem­ber jól szabott, szép színű, divatos kabátban, akinek rongyos, foltos a nadrágja. Ablak magasságig állandóan, hullik a vakolat, bomlik a fal! A fűtetlen irodában Kere­kes András igazgató kedves­ségének melegénél lapozgat­juk az osztálykönyvet: hová készül az a tíz tanuló, alti pár hónap múlva elhagyja a jó öreg Alma Matert. Be- nyó Ferenc építőipari tech­nikumba megy, Murár Er­A TIT MŰSORA március 23-tól március 29-isr Maglód Március 24. 17 óra. Ifjúsági film­éi dadás az iskolában: Népművészeti j és művészeti alkotások címmel. Be- ! mutatjuk a Kalocsai esték. Med- gyessy és Munkácsy című filmeket. Előadó: Ripka Jánosné. Monor Március 23. 18 óra. Előadás a já­rási könyvtárban: Monor község 20 éves távlati fejlesztési terve. Elő­adó: Földváry György. Március 27. 14 óra. Előadás a k«*- fegyárban: A műszaki fejlesztés né­hány kérdése. Előadó: Jancsók Fe­renc. Vecsés Március 27. 18 óra. Vegyes Ktsz dolgozói részére előadás az ipar- testtiletben: Századunk magyar iro­dalma: József Attila. Előadó: Tóth Erzsébet. Március 28. 17 óra. ifjúsági film- előadás a Martinovics téri iskolá­ban: A törökverő Hunyadi János címmel. Bemutatjuk a Hunyadi Janos című filmet. Előadó: Ősz Béla. Indulás előtt a mendei téglagyárban Nagy az izgalom a mendei téglagyárban. A gyár vezetősé­ge, pártszervezete, üzemi bizottsága mindent megtett, hogy a tervnek megfelelően március 23-án meginduljon a nyersgyár­tás. A gépek téii nagyjavítása, karbantartása, a nyers föld abrámolása mind kész, hogy a nyersgyártás meginduljon. Egy hiányzik csak: a jó idő. Erről nem tehetünk. Az 1961-es termelés után járó nyereségrészesedésről a ter­vek szétoszlottak, pedig idáig minden évben, minden becsüle­tes dolgozó ezen a téren megtalálta a számítását. Az időjárás viszontagságai ellenére nagy munkakedvvel nézünk az 1962-es évi munkák elé. Az új technológia végre­hajtásával a jobb minőségű téglagyártás a cél. A nyers föld bekeveréséhez készen áll a nyers lignit, szénpernye. Célunk, hogy a lakosság igényeit jó téglával elégítsük ki. Vezetőségünk gondoskodott 2 millió nyerstégla kiégetéséről. A környék igé­nyeit készletünk az 1962-es gyártási időszak megindulásáig biz­tosítja. A téli nagyjavítási munkák eredményeiben bízva a jobb idő beálltával megkezdjük a minőségileg jobb. a lakos­ság igényeinek n legfelelőbb tégla gyártását, hogy a dolgozók lakásépítési törekvéseit elősegítsük: (Szigetvári) zsi kereskedelmi tanuló lesz, Balti István és Burján Já­nos Vácra tart, a gépipari technikumba, Várszegi Jó­zsef erdész szeretne lenni, Lázár István pedig mező­gazdász. Sándor Erzsi, Bur­ján Mária és Juhász An­nus pedig itthon marad. Az ablak előtt gondtalan gyerekek futkosnak, játsza­nak a homokos iskolaudva­ron. Az igazgató a messzibe néz az ablakon át, a holna­pot kutatja, mert amellett, hogy igazgat, tanít is, párt- titkára a falunak, tagja a végrehajtó bizottságnak. Halk a hangja, amikor megszólal. — Nagyterem kellene, ahol összejönnének a fiatalok, öre­gek. Ismeretterjesztő előadá­sokat rendezhetnének, meg színdarabokat. Igaz, van egy 100 férőhelyes nagytermünk, de azt a tsz raktárnak hasz­nálja. Most, hogy pillanat­nyilag üres. a Csipkerózsika előadására készül az iskola. Évek óta ez az első elő­adás ..: Széttárja karjait, mintha mondaná: egyedül voltam, kevés voltam ... Végh Józsefet a hatodik osztályban t^á-Juk. sz.ámtan- órát tart, Benyó Lászlót Haj- [ du Edit váltja a táblánál. Tanítónő szeretne lenni ez a borzas hajú kislány — Vár­szegi János meg orvos. Itt szeretne gyógyítani a faluban. Az első osztályban Sándor Margit a tábla mellett áll, előtte egy szőke hajú kis­lány birkózik a betűkkel ..Kati szépen ír” — írja a fekete táblára. Aztán meg­győződtem róla, hogy nem­csak a Kati ír szépen, ha­nem az egész osztály is. Csengetnek. Élettel te ük meg az iskolaudvar... Ilyen vidám, pezsgő lesz rövid idő múlva — remél­jük! — Káva kulturális élete is ... Kiss Sándor címmel, a monori Dózsa György utcai óvoda és a szülői mun­kaközösség az elmúlt napokban, kis jelmezbált rendezett. Hosszú készülődés, fáradságos munka előzte meg az elő­adást. Borzsákné (Sárika óvó néni.) és Lovasné (Margit óvó né­ni) tanították be a kis szereplőket és rendezték az előadást. Övék a íőérdem. Az óvoda nagyterme zsúfolásig megtelt. Apukák, anyukák, nagymamák, ismerősök figyelték kíváncsi, meleg szemmel sze­retteik színpadi bemutatkozását. Csak Virányi anyukára kel­lett nézni, amikor gyermekei, Lacika és Klárika, Jancsi-és Juliska jelmezben megjelentek. De a bohócielmezes Magdics Pityú. Petries Margitka álom- tündérje, Thámm Lacika és Máté Karcsika királyfija; az új­ságárus: a Csipkerózsika és a Hófehérke is — tündéri látvány volt. A jól sikerült''előadás végén, kijutott az elismerés a kis szereplőknek. A szülők, hozzátartozók hosszán ünnepelték sze­retteiket. De kijutott az elismerésből Sárika és Margitka óvó néninek is. Fáradságuk nem volt hiábavaló, nagy siker övezte! (HJ) Parkírozni tilos (Csegezy Levente rajza) MA: — ülést tart a járási ta­nács végrehajtó bizottsága. Szijjártó Lajos elvtárs el­nöki beszámolója után Fogd Mihály vb-titkár tart beszámolót a Monori Községi Tanács vb szerve­ző, irányító, ellenőrző mun- i kájáról. Ezután kerül sor ! a vb második negyedéves munkatervének és az ' egyebeknek megtárgyalá­sára. — délután 3 órakor ün­nepli tízéves fennállását és , tartja 1961. évi mérlegzá- r'ó közgyűlését a Vigadó Étteremben a Járási Épü­letkarbantartó és Javító Vállalat. — este fél nyolckor uta­zási élményeiről tart be­■J számolót Gyomrom, az if­júsági otthonban dr. Fodor István. — este hat órakor Gál Jánosné járási tanácsiag beszámolót tart választói részére Monoron, a Kos­suth iskolában. Komoly gonddal küzdenek azok, akik az egyeztető bi­zottságokhoz fordulnak: fel­mondás, áthelyezés, kártérí­tés elleni panaszok a leggya­koribbak. Bár a Munka Tör­vénykönyve igyekszik felölel­ni az összes munkajogi kér­déseket — az élet olyan bonyo­lult eseteket produkál, ami­kor igen nehéz megtalálni az oda vágó paragrafust. Szinte valahány ügy kapcsán fel­merül egy-egy olyan problé­ma, amit tüzetesen megvitat­ni, gondosan mérlegelni kell. Az egyeztető bizottságok tag­jaitól nemcsak a törvények, de az emberek alapos ismeretét is megkívánja ez a munka. A napokban részt vettem a járási közös egyeztető bizott­ság ülésén. Három ügy tár­gyalásánál voltam jelen, s mindháromnak kapcsán vetőd­tek fel érdekes problémák. K. V.-t a monori malom­üzem megszüntetése után a budapesti Gizella Malomba helyezték. Átszervezés, nép- gazdasági érdek indokolja az áthelyezést — az ügy lebonyo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom