Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

1962. MÁRCIUS 9, PÉNTEK «sr MEGVEI xJCírlap 3 Mezőgazdasági küldöttség utazott ' a hetedik német parasztkongresszusra : Hont Jánosnak, a földműve­lésügyi miniszter első helyet­tesének vezetésével háromtagú mezőgazdasági küldöttség uta- j zott a Német Demokratikus Köztársaságba, a hetedik né­met paraszt kongresszusra. EGY ESZTENDŐ A munkavédelmi őrségek tevékenységének mérlege­Előregyártóit víztornyok Pest megye termelőszövet­kezeteiben, különösen az ál­lattenyésztő gazdaságokban, igen nagy gondot okoz a víz­ellátás. A nagy költségek miatt még csak kevés kö­zös gazdaság rendelkezik kor­szerű vízművel és megfelelő berendezéssel. A Maglódi Gépgyárban most újfajta, s az eddig általánosan alkal­mazott hidroglobuszoknál jó­val olcsóbb „előregyártott víz­tornyok” gyártását kezdték meg a termelőszövetkezetek számára. A vízellátó beren­dezés központi tartálya hosz- szú lemezekből összehegesztett henger alakú, száz köbméter űrtartalmú test, amelyet be­ton alapzatra állítanak. A víz még a legnagyobb hidegben sem fagy be, mert a tar­tályt parafakővel szigetelték. Felszerelése egyszerűbb, fele annyiba kerül, mint a hidro- globusz és teljesen megfelel egy gazdaság szükségletének. A Maglódi Gépgyár az első negyedévben ötven újfajta víztárolót készít, s ezeket el­sősorban az állattenyésztő kö­zös gazdaságok között osztják szét. (MTI) 1960 szeptemberében a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa felhívással fordult a vállalatok és intézmények igazgatóihoz. szakszervezeti titkáraihoz; a csehszlovák ta­pasztalatok nyomán jól be­vált munkavédelmi őrséget szervezzék meg idehaza is. A felhívást követő hóna­pokban meg is szerveződött ez a reményekre jogosító mozga­lom, amelynek ma már a megye sok üzeme és mun­kása élvezi hasznát. Ha visz- szatekintünk a múlt év ta­pasztalataira, nyugodt szív­vel feltehetjük a kérdést, hol tartunk, meddig jutot­tunk. Illő, hogy mindjárt az elején a legjobb eredményeket elért üzemek nevei következ­zenek. A Nagykőrösi Konzerv­gyár-, a Dánszentmiklósi Ál­lami Gazdaság, a Csepel Autógyár, a Dunai Hajó­gyár, a Taksonyi Állami Gazdaság, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz, s a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál jó eredményeket értek el. A Nagykőrösi Kon­zervgyárban 1961-ben negy­ven százalékkal csökkent a balesetek száma. Itt heten­ként negyven-negyvenöt mun­kavédelmi őr látja el a szol­Tavaszias időjárás gálatot, s váltja egymást a szolgálati hét leteltével. Itt, s a felsorolt üzemekben nem­csak elfogadták és megindí­tották, de szemmel is tartot­ták a mozgalom útját és se­gítették egészséges fejlődését. örömmel számolhatunk be arról is, hogy a többi megyei üzemben szintén csökkentek a balesetek. A javulás az egyes helyeket tekintve, ti­zenöt-huszonnyolc százalé­kos. Jelentős szerepe van ebben a baleseti források fel­tárásának, amely az apróbb hiányokra is kiterjed. Nem­egyszer túl a műszaki hiá­nyosságokon, technológiai és fegyelmezetlenségi rendelle­nességeket is szóvá tesznek, s a művezetők, üzemveztők többsége elfogadja az őrök naplófeljegyzéseit, fontolóra veszi a javaslatokat, és gon­doskodik az akadályok elhá­rításáról. Érthető, hogy a balesetveszélyes munkák csök­kennek, azért is, mert idő­ben felhívják az előfordul­ható bajokra a fegyelmezet­len munkatársak figyelmét. Ott, ahol jól működik e szer­vezet, már majdnem minden dolgozó részese volt az egy hétig vagy két hétig tartó ügyeletnek, s így az nem­csak néhány ember ügye, ha­nem valamennyi munkásé. A mozgalom gyengeségei­ről is beszélni kell. Sajnos, vannak olyan vállalatok, ame­lyek, ha megindították a bal­esetek ellen küzdő mozgalmat, annak előkészítésére nem gondoltak, s további sorsá- r val sem törődtek. Érthető, hogy ilyen helyen semmiféle I eredmény vagy siker nem ta- ! lálható. De még ennél is íe- j lelőtlenebbek azok az el­sősorban helyiipari vállalatokf amelyek még csak nem is j reagáltak az egész megyét, sőt, az országot érintő felhívásra. Pedig ezeken a helyeken igen sokat kel’Äie téhni ä dolgozók egészségesebb és biztonságo­sabb munkafeltételei érdeké­ben. Nem dicsekedhet a megye vasipari és élelmiszeripari vál­lalatainak egynémelyike sem. Ezer fő közül a vasasüzemek­nél több, mint hatvannégy, az élelmiszeriparban ötvenöt em­berrel történt baleset. Pedig ezeknél az üzemeknél, zárt egységben könnyebb lenne megvalósítani a munkavédel­mi őrségmozgalmat. Sajnálatos tünete a másutt szépen fejlődő mozgalomnak, hogy egyes vállalatoknál lejá­ratták a sok reményre jogosí­tó akciót azzal, hogy az őrök által felderített hibákat és je­lentéseket figyelembe sem ve­szik, azokon nem változtatnak és választ sem adnak a kifogá­sokra. Máshol lekicsinylőén, meggondolatlanul becsmérlik, gúnyolják a munkavédelmi őröket, akik pedig minden dol­gozó védelméért, egészsége ér­dekében vállaltak és vállalnak önkéntes munkát. Mindkét esetben nagy hiba, sőt vétkes mulasztás, hogy a vezetők nem lépnek fel a mozgalom megszilárdítása -érdekében, s nem erősítik meg az őrök sza­vát, tekintélyét. Rossz példá­val szolgálnak a megyei gép­állomások közül a váchartyáni, a bugyi, aszódi gépállomások, a solymári Műanyag- és Játék­áru Vállalat, s a Monori Kefe­gyár is. Rajtuk kívül sajnos másutt is követnek el mulasz­tásokat. A balesetek számának je­lentős csökkenése a munkavé­delmi őrökkel jól dolgozó üze­mekben kedvező, örömteli ké­pet nyújt valamennyiünk szá­mára. Annál szomorúbb és egyben figyelmeztető is az ér­dektelenség. vagy meg nem ér­tés. Nem lehet nemesebb és szebb feladatot elképzelni, mint vigyázni embertársaink életére és egészségire. Elemi érdeke ez munkásnak és veze­tőnek egyaránt. De a vezető gondja, s fokozott felelőssége, hogy ennek érdekében minden segítséget megadjon. Az idei esztendőben a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa d akar­ja érni, hogy valamennyi üzemben bevezessék a munkavédelmi őrség mozgalmat. A szakmi­nisztériumok segíteni fogják a szakszervezeteket a cél elérése érdekében. Kibocsátják az egy­séges munkavédelmi igazol­ványt és jelvényt. Bizonyára adminisztratív intézkedéseket is foganatosítanak. Mindez nem pótolhatja és nem is pó­tolja azt a felismerést, hogy a nagyszerű cél érdekében min­den vezetőnek és munkatárs­nak segítenie és pártfogolnia kell a nagyszerű mozgalmat, amely a megyében már több, mint egy éve erősödik, s tel­jesíti hivatását. Tóth György Készül már a dinnyéskunyhó Fújhat a szél, eshet a hó,/ a réteken duzzadó barkaszir­mok már letagadhatatlanul jelzik: közeleg a tavasz. A határban járó-kelő ember per­sze más jelekből is követ­keztethet a kikelet érkezésére; éspedig az épülő dinnyés­kunyhókból. Rakják már itt is, ott is, az akácfavázas, szalmatetejű sárkunyhókat a dinnyések, kunyhó már tető alá került, mire e sorok megjelennek, a másikra is felrakják a szal­mát. Aztán? Kezdődik a hurcol- kodás. Hoznak ide bútort, szerszámokat, macskát, ku­tyát, s kényelmesen beren­dezik a tavaszi-nyári szállást. Most már nincs idő a kés­lekedésre, vetni kell a diny- nyemagot, hogy idejében kiül­maholnap kezdődik a sze­zon, költözködhetnek csalá­dostul ki a földekre. Kátai Lajossal meg Nagy László­val Tápiószele határában ta­lálkoztunk a ceglédi köves út mentén, ők is éppen kunyhót építettek. Amint a felvéte­len is látható, az egyik (Mészáros Géza felv.) tethessék a palántákat. A Bé­ke Termelőszövetkezetnek ket­ten a családtagokkal, húsz hold dinnyét gondoznak majd a szelei kunyhóépítők. Hogy milyen lesz a dinnye? Az rajtuk is múlik, ők azt ál­lítják, hogy jobb, mint a tavalyi. — Meg kell bolondulni!... Hogy mi van itt Pesten!.., (Komádi rajza) Jó úton a megye legfiatalabb gimnáziuma Évek óta megoldatlan kér- I jönnének hozzánk szívesen ... dés volt; a huszonkétezer lakó- j A további tervek? sú Érd község — a legnagyobb i — Az ősszel már két első község az egész országban! — osztályt indítunk. Az egyik továbbtanulni szándékozó di- reál-, a másik humán-tagozatú ákjai hova járjanak gimná­ziumba, Budafokra, Budapest­re, vagy Székesfehérvárra? De ez a kérdés foglalkoztatta azo­kat is, akik Budafok és Szé­kesfehérvár között laktak. Ért­hető tehát, ha az érdiek és a környező községek lakói egyre inkább sürgették: létesítsenek gimnáziumot Érden! Nos, ez a kívánság az ősszel teljesült. Ha egyelőre csak egy osztállyal is — társbérletben a helyi általános leányiskolában — megnyitotta kapuit az érdi gimnázium. — Jelenleg negyvenöt tanu­lónk van — ad felvilágosí­tást Székely Andor, a gimná­zium ideiglenes igazgatója. Reáltagozatú első osztályt nyitottunk, öt plusz egyes rendszerrel, azaz: diákjaink a hét egy nap­ján a helyi Búzakalász Terme­lőszövetkezetben végeznek gyakorlati munkát Stágli Jó­zsef agronómus vezetésével. A kérdés akaratlan; ha olyan nagy volt az igény, több je­lentkező mégsem akadt? — Jelenleg mintegy tíz ilyen kérelem fekszik az író­asztalomban, anélkül, hogy teljesíteni tudnánk azokat. A helyzet azonban az volt, hogy a működési engedélyt csak augusztus végén kaptuk meg, s addigra már a középiskolá­ban továbbtanulni szándékozó fiatalok helyet kerestek ma­guknak Budafokon, a főváros iskoláiban. Ma már azonban lesz Vagyis az ősztől kezdve már három osztállyal mű­ködik majd gimnáziu­munk. A gyorsabb fejlődés azonban majd csak akkor válik lehető­vé, ha felédül a gimnázium új épülete. — A tervek szerint mikor kerül erre a sor? — Az alapozási munkálatok még az idei tavaszon elkez­dődnek. A mintegy tizenkét­millió forintos építkezés elő­reláthatóan 1964-re fejeződik be, ak­korra készül majd el a 12 tantermes, előadótermek­kel, nevelői és igazgatói szobával, szertárakkal fel­szerelt korszerű épület. Addig sajnos itt, ebben az is­kolában tanítunk — összeszo­rulva. De aki ismeri Érd isko­lai helyzetét — tizenkét épü­letben, nyolc igazgatósággal működik Érd iskolahálózata — az így is elégedett lehet. Az új gimnázium működése jó kezdetet Ígér. Annak elle­nére —, hogy különböző okok­nál fogva ősszel még nem volt túlságosan magas a felvétel mércéje — a félévet hármas átlageredménnyel zárták. A gimnázium igazgatója, vala­mint tanárai bíznak abban, hogy az elkövetkező iskolaév sokkal eredményesebben és tapasztalatokban is gazdagab­ban zárul majd. P. P. Szemérmetlen lakásuzsora Pest környékén Csak új, törvényes intézkedéssel lehetne megzabolázni az erkölcs­telenül nyerészkedő háztulajdonosokat Öt ügyfél, öt panaszos lép be egyetlen óra leforgása alatt egymás után a tanácselnökhöz a pomázi tanácsházán. Mind a lakásadójára panaszkodik. — El kellett menekülnöm a lakásból, most rokonoknál hú­zódtunk meg', mert már nem bírtuk tovább a háziúr szeka­túráját — mondja az első pa­naszos. Egész házat, két szoba­konyhát bérel — főbérlő. A házigazda ugyanazon a telken másik házban lakik. Hónapok óta szünet nélkül fenyegető­zik, botrányos jeleneteket ren­dez, kevesli a bért, amelyet két éve havi 200 forintban saját maga szabott meg. Most hatszáz forintot akar kapni, olyan összeget, amit a csalá­dos bérlő megfizetni sem ké­pes. A bérlő feleségének ide­gei a naponta megismétlődő életveszélyes fenyegetéseket nem bírta tovább, a tanácstól kér most védelmet. — A tanács tehetetlen. Leg­feljebb megkísérelhetjük a bé­kéltetést, mint annyi más eset. ben, de mindig eredménytele­nül. A lakásrendelet értelmé­ben a magántulajdonban levő ház bére szabad egyezkedés tárgya. A sértésekre, zsarolási kísér­letekre pedig soha sincsen ta­nú, arra nagyon ügyelnek az ilyen háztulajdonosok. A következő panaszos síró asszony. Szintén a tulajdonos­sal egy telken, bérelt házban lakik, már olyan régen, hogy még hatóságilag megállapított bért, havi 25 forintot fizet. A 15000 forint pénzbüntetésre ítélték a váci KiOSZ volt gazdasági felelősét Rubin Hermann, a KIOSZ váci szervezetének volt a gazdasági felelőse. Ezt a tisztségét használta fel arra, hogy különböző törvénytelen­ségeket kövessen el. Az ügyészség árdrágító üzérkedés címén adott ki el­lene vádiratot. A Váci Já­rásbíróságon most megtartott tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy 1359 liter bor- és ital­féleséget vett át a Fehér Ga­lamb Étteremtől s azt a kis­ipari szervezet helyiségében 2—3 forintos felárral mérte ki. Más módját is megpróbál­ta a gyors pénzszerzésnek. Negyven méhcsaládot megvá­sárolt Berliner László váci lakostól 25 000 forintért, és azt már a következő napon eladta Tolerián Lajosnak — 40 000 forintért. Más alka­lommal vásárolt egy zon­gorát 7000 forintért, s azt 11 000-ért adta tovább Ze- manovits Tibornak. Miután a vád beigazolódott, kihirdették a büntetőtanács ítéletét. A járásbíróság 15 000 forint pénzbüntetésre ítélte Rubin Hermannt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosbításért fellebbezett, háztulajdonos, egyedülálló öz­vegyasszony durva sértegeté­sei, állandó veszekedései, kör­mönfont kellemetlenkedései végülis arra, késztették, hogy hajlandó lett volna többet is fizetni. A háztulajdonos azon­ban nem hajlandó megmon­dani, mi az az összeg, ameny- nyiért megtűrné a lakásban. Abban a házban, ahol az öz­vegy lakik, a második szobát három fiatal, lánynak adta bérbe, ágyanként havi 300 fo­rintért. Másik házának két szobáját szintén így sze­retné értékesíteni. Jól tudja, havi 1800 forintot mostani bér­lője nem fizethet lakbér fejé­ben. Pokollá teszi tehát az életét, hogy elköltözzön, és a megürült lakásba hat ..albér­lőt” fogadhasson. Albérlőt, noha valójában csak ágybér- lők lennének, de ágybérlőtar- táshoz rendőrségi engedély kell, amit persze nem óhajt kérni. Attól tart, aikkor nem adhatná bérbe ilyen „jutá­nyos” áron az ágyakat. A harmadik panaszost szin­tén agyonzaklatja a háztulaj­donos. Csere útján került a lakásba és azért ugyancsak a még hatóságilag megállapított bért fizeti. Elődjét, ahogy most őt, a háztulajdonos állandóan sértegette, fenyegette, de óva­tosan, mindig vigyázott, ne le­gyen jelen tanú. A bérlő vé­gül bírósághoz fordult. Ter­mészetesen a háztulajdonos mindent letagadott. Ekkor azonban a tárgyalóteremben megszólalt a saját, durva szit­kokat, sértéseket üvöltő hang­ja — magnetofonról. Bérlője a bírói ítélet alapján boldogan cserélte el a kétszobás lakást egyszobásra, ezáltal viszont nem szállt vissza a háztulaj­donosra a szabad egyezkedés joga. Most hát dühödt harag­ja a beutalt új bérlő ellen fordult. Ez meg tanácsot kér a községi tanácstól, nincs pénze magnetofon vásárlásá­ra. hol bérelhetne egyet. Végighallgattunk még két hasonló panaszt. A tanácshá­zán marasztalnak, várjuk meg a hivatalos óra leteltét, ad­dig még bizonyára jön néhány ilyen panaszos. Akad olyan nap, hogy nyolcán, tízen is jönnek, köztük nem egy már sokadszor, de a tanács akár­mennyire is szeretné, nem se­gíthet, nem nyújthat védelmet a lakásuzsora áldozatainak. És ez nem elszigetelt po­mázi jelenség, a fővároskörüli községekben mindenütt tom­bol a lakásuzsora, a zsarolás* ezer meg ezer család kiszol­gáltatottan tűri. Vagy megfi­zeti a követelt horribilis lak­bért, vagy elviseli a háztulajdonos minden durvaságát. Nemcsak a fő-, de az albérlő is. Mert sajnos, az albérleti díjakat szabályozó kormány- rendelet nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Tör­vényesen megszabott bérért ezekben a községekben nem kapható albérleti szoba és amelyik albérlő bírói úton állapíttatja meg a ténylege­sen járó bérösszeget, annak életét elkeseríti a bérbeadó. A háztulajdonosok pedig a fő-< bérletnél szintén visszaélnek a szabad egyezkedéssel, nagy többségük csak méregdrágán ad fedelet a bérlőnek. írásos szerződést nem köt, a kifize­tett bérről sem ad nyugtát, így még rá sem bizonyítható az árdrágítás, amit pedig a törvény szigorúan üldöz. Mi a teendő? Hogyan lehet­ne a községekben véget vetni a lakást bérelni kénytelen emberek kiuzsorázásának? Ne­héz erre a válasz, mégsem késhet a megoldás, meg kell találni, mert államunkban az effajta erkölcstelen nyerész­kedésnek nincs helye. Hatha­tós törvényes intézkedésre van szükség. Reméljük, rövidesen, sor kerül erre. Szokoly Endre Az erdők védelme társadalmi üggyé válik A Földművelésügyi Minisz­tériumban csütörtökön meg­beszélést tartottak az erdő- gazdaságok jogtanácsosai. Dr. Vágó Ödön, az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság főosztály- vezetője beszámolójában el­mondotta, hogy az erdőőrzési felügyelőket 1959-ben nevez­ték ki, s munkájuk meghoz­ta a kívánt eredményeket. Szervezettebbé tették az er­dők védelmét, s ennek meg­felelően a károsodások az I960, évi 7 600 000 forintról, 5 400 000 forintra csökkentek. Egyre kevesebb ismeretlen tettes károsítja már az erdő- gazdaságokat. Az erdők vé­delme mindinkább társadalmi üggyé válik, sokat segítenek ebben a helyi tanácsok, sőt a szervezett turisták is. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom