Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

nnr MF.GlLi Kivltm 1962. MÁRCIUS 9. PÉNTEK Sajtótájékoztató a dél-koreai helyzetről Az SZKP Központi Bizott­ságának hétfőn megnyílt tel­jes ülése folytatja munkáját a nagy Kreml-palotában. A csü­törtöki ülést Nyikolaj Podgor- nij, a központi bizottság el­nökségének tagja nyitotta meg. s az elnökség, valamint a plénum férfi résztvevőinek nevében .köszöntötte a szovjet nőket és az ülésen jelenlevő nőküldötteket, a nemzetközi nőnap alkalmából. Az első felszólaló Fjodor Kulakov, a sztavropoli határ- területi pártbizottság első tit­kára volt. Támogatta a me­zőgazdaság vezetésének azt az új rendszerét, amelyet Nyiki- ta Hruscsov beszámolójában ismertetett. Hangsúlyozta, hogy ezek a változtatások kü­lönösen szükségesek a sztav­ropoli határterületen, ahol az utóbbi időben megnagyobbí­tották a gazdaságokat. Itt je­lenleg 125 állami gazdaság és 141 szövetkezeti gazdaság mű­ködik. Ezek mindegyike mint­egy 29 000 hektár földön gaz­dálkodik, 23 000 juhval és sok ezer szarvasmarhával rendel­kezik. Mint Kulakov elmondotta, a határterület szovhozaira és kolhozaira több mint 25 ve­zető és kiszolgáló szerv jut, de ezek közül egyik sem irá­nyítja közvetlenül a mező- gazdasági termelést és nem is szól abba bele. Ez a helyzet meg fog változni a területközi termelési igazgatóságok meg­alakításával. A sztavropoli határterületen annyi ilyen igazgatóságot hoznak majd létre, hogy mindegyikre 40— 50 gazdaság jusson. Felszólalt még a csütörtöki ülésen a többi között Viktor Piszarjev, ismert növényne­mesítő és Leonyid Florenty- jev, a kosztromai területi pártbizottság első titkára. Ezután következett szólásra Szergej Pavlov, a Komszomol központi bizottságának első tit­kára, aki emlékeztetett arra, hogy a szűzföldek termővé té­telében mintegy 750 000 fiatal vett részt. A múlt évben ezek­re a területekre 36 000 olyan fiatal utazott önként, akik technikumban, vagy felsőok­tatási intézményekben végez­tek. Ugyancsak tavaly, a fia­talokból álló munkacsoportok 12 millió hektár földön ter­mesztettek kukoricát. Viktor Fjodorbv, a vegyé- [ szeti állami bizottság elnöke, arról beszélt, hogy a műtrá­gyázás a Szovjetunióban idén eléri a 17,2 millió tonnát, vagyis 5,2-szer felülmúlja a háború előtti, 1940-cs színvo­nalat. A műtrágyagyártásnak 1965-ben el kell érnie a 37,7 millió tonnát A csütörtöki ülésen felszó­lalt még: Vaszilij Csernisev, Primőré határterület pártbizottságának első titkára, Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, Pjotr Morozov, az amuri pártbizottság első titkára, Mihail Sfcinyica, az odesszai területi pártbizottság első tit­kára, valamint Sztyepan Kií­rón, az SZKP voronyezsi terü­leti bizottságának első titkára és Jakov Bicsevoj, a novo- alekszandrovói határterületi bizottság első titkára. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagy- követsége csütörtökön sajtó­tájékoztatót tartott az Új­ságíró Szövetség székhazában. Szakasits Árpádnak, a MUOSZ Sukarno nyilatkozata a nyugat-iriáni kérdésről Sukarno indonéz elnök csü­törtökön elhangzott nyilatkoza­tában a nyugat-iriáni kérdés­sel foglalkozott. Hangsúlyozta, olyan értesülések érkeztek, Nyugatnémet mammuttégek képviselői érkeztek Lipcsébe A Német Demokratikus Köztársaságban továbbra is a tavaszi lipcsei vásár áll a közérdeklődés homlokteré­ben. Jóllehet a nyugat-berlini lapok csütörtökön arról tudó­sítottak vezető helyen, hogy — „Bonn hírzárlatot rendelt el a Kroll-üggyel kapcsolat­ban” — vezércikkeikben, il­letve glosszáikban mégis a lipcsei vásárral foglalkoztak. A Der Tagesspiegel vezér­cikkeiben szokatlanul éles hangnemben szidalmazza „az angol alsóház bizonyos képvi­selőit és a NATO-tagországok üzletembereit, akik Lipcsében Walter Ulbrichttal poharaz- gatnak”. A lapnak különösen az nem tetszik, hogy az említett poli­tikusok és üzletemberek Lip­csében „nemcsak kereskede­lemről, hanem sajnos, politi­káról is beszélnek’’. A Hamburgban megjelenő Die Welt nyugat-berlini ki­adásának csütörtöki számá­ban azért fakadt ki, mert a bonni kormánykörök tilalma ellenére mégis 671 nyugatné­met cég rendezett kiállítást a mostani lipcsei vásáron, még­pedig több mint 18 000 négy­zetméternyi területen. K. Ju­lius Balkow, a? NDK külke­reskedelmi és belnémet ke­reskedelmi minisztere szer­dán elmondotta: „Tegnap óta nagy nyugat­német konszernek igazgatói, cégvezetői és más vezető sze­mélyiségei tartózkodnak Lip­csében. Itt vannak a Krupp- cég, a Mannesmann-konszern, a Phönix-Rehein-Ruhr-Ag, a salzgitteri kohómű és a Höcshst-f estékgyár képviselői. Tehát minden úgy történt, ahogy vártuk. A nyugatnémet konszernek nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy Lipcse a világkereske­delem Metropolisa”. Nemzetközi szakszervezeti gyűlés Lipcsében A Szabad Német Szakszer­vezeti Szövetség meghívására Lipcsében harminc állam szak- szervezeti képviselői tartottak gyűlést. A gyűlésen • többek között felszólaltak a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség, vala­mint az afrikai, szovjet, cseh­szlovák é9 lengyel szakszerve­zetek küldöttei. A gyűlés részvevői határo- j zatot hoztak, amelyben szak- szervezeteik tagjait felhívják, hogy tevékenyen harcoljanak a béke megőrzéséért, a békés együttélésért, a német béke­szerződés megkötéséért és a dolgozók szociális szükségle­teinek kielégítéséért. amelyek szerint a holland kor­mány arra készülődik, hogy Indonéziával hivatalos tárgya­lásokat kezdjen a vitatott nyu­gat-iriáni problémáról. Az elnök hozzáfűzte: „Még nem áll előttünk tiszta kép Hollandia álláspontjáról. Még nem tudjuk, milyen alapon óhajtják is a hollandok elkez­deni a megbeszéléseket. Indo­nézia — jelentette ki Sukar­no — mindenesetre arra tö­rekszik, hogy nonmalizálja a Hollandiához fűződő kapcso­latait. Az elnök ismét nyomatéko­san hangsúlyozta, „ha a hol­land kormány nem mond le makacs álláspontjáról, akkor Indonézia előtt nem állhat más választás, mint a katonai erők alkalmazása”. „Nyugat-Inán még 1962. végére visszatér az anyaországhoz.” A Burmái Forradalmi Tanács nyilatkozata a törvényességről A Burmái Forradalmi Ta­nács szerdán bejelentette, mindaddig érvényben marad, nak a megdöntött U Nu- kormány alatt és korábban hozott törvények, amíg azo­kat a forradalmi tanács ren­delettel hatályon kívül nem helyezi. elnökének megnyitó szavai után Pék Ten Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője számolt be a dél-koreai hely­zetről. Elmondotta többek között: az amerikai imperialisták kü­lönböző mesterkedéseinek cél_ ja, hogy mielőbb elérjék Japán reakciós vezető körei­nek és a Dél-Koreában ural­kodó, japánbarát Pák Csöng Hi vezette katonai hatalmi csoportnak a közeledését. Ez­zel ugyanis szeretnék meg­nyitni a japán militaristák számára a Dél-Koreába veze­tő utat. AZ USA imperialista kö­rei messzemenően támo­gatják a japán monopol­tőke behatolását Dél-Ko­reába és Ázsia más országaiba. Jelentések szerint a külön­féle japán monopolista egye­sülések azon mesterkednek, hogy mintegy 500 millió dollár befektetéssel magukhoz ragadják Dél-Korea gazdasá­gi kulcspozícióit. A japán mi­litaristák Dél-Koreába kül­dik saját szakembereiket, hogy a leállt vagy munká­jukat szüneteltető gyárakban — saját tőkéjükkel — megin­dítsák a munkát, és tulaj­donukba vegyék a dél-koreai ipar különböző ágait. A továbbiakban az ügyvi­vő hangoztatta, hogy az ame­rikai imperialisták kulisszák mögötti intézkedéseinek cél­ja: örökreszólóvá tenni Dél- és Észak-Korea kettészakított­ságát. Mindenáron meg akar­ják akadályozni Korea egye­sítését, s ezzel meg akarják menteni Dél-Koreában a min­den eresztékében recsegő gyar­mati uralmukat. Emberrablással vádolják Spellman bíborost A bécsi polgári lapok meg­rökönyödve számolnak be egy nem mindennapi perről, ame­lyet egy amerikai asszony in­dított Spellman amerikai bí­boros és hat amerikai érsek ellen. A 41 éves Alice Ryan sze­rint W. A. Ryan New York-i katolikus pap 1950-ben titok­ban feleségül vette őt, s Ali­ce azóta négy gyermeket szült férjének. A pap felesége a bíróság elé tárt bizonyítékokkal iga­zolja. hogy miután az egyházi hatóságok fülébe jutott a tit­kos házasság, férjét Spellman bíboros parancsára orvul tőr­becsalták, elkábították és egy kolostorba zárták. Alice Ryan férje szabadon- bocsátását. a maga számára 37,5 000 dollár, mindegyik gyer­meke számára pedig 500 000— 500 000 dollár kártérítést é» tartásdijat követel Spellman bíborostól, valamint a férje elrablásában és fogva tartásá­ban bűnrészes érsekektől. Quadros volt elnök visszaérkezett Brazíliába A brazíliai Santos kikötővá­rosban sok' ezer főnyi tömeg kitörő lelkesedéssel köszön­tötte Quadros volt elnököt, aki több hónapos világ körüli útja befejeztével hazatért Brazíliá­ba. Quadros — mint ismeretes — az elmúlt év augusztusában mondott le elnöki tisztéről. Le­mondását a reakciós erők elle­ne összpontosított támadásával indokolta. A rádió és a televízió mai műsora DÉLOLASZORSZÁGI MUNKANÉLKÜLIEK VASÚTI TRAGÉDIÁJA Az olaszországi Ravenna i egymásba f úródott, a pogy- közelében csütörtökön kisik- j gyászkocsi pedig egy közeli lőtt egy száz kilométeres se- j épületbe rohant, bességgel száguldó gyorsvonat, i A gyorsvonat utasai dél- A szerelvény legtöbb kocsija I olaszországi munkanélküliek voltak, akik észak felé igye­keztek, hogy az iparosított Milanóban próbáljanak sze­rencsét. Első jelentések szerint a roncsok között eddig 12 holt­testet találtak. A sebesültek száma eléri a százhúszat és soknak állapota válságos. műsora. Műsorismertetés. Körül­belül 20.50: Eizenstein. Filmössze­állítás a szovjet film kiváló mes­teréről. 21.45: Hírek. TV-bíradó is­métlése. Párizsban halálra ítélték — de akkor már Spanyolország­ban volt. A háború utáni Franciaország legveszélyesebb föld alatti szervezetének fő­nöke, forma szerint élet-ha­lálra keresik —, de egy ame­rikai televíziós riporter aka­dálytalanul interjút készít ve­le „valahol Algériában”. Mel­lén nyolc sorban ülnek a ki­tüntetések, de emberei plasz­tikbombákkal százakat gyil­kolnak meg. Ki- ez a Raoul Sálán? Hogyan lett az indo­kínai és az algériai francia csapatok egykori főparancs­nokából — föld alatti fasisz­ta puccs vezér? Algírban vagyunk. A ragyo­gó fehér parancsnoksági épü­let egyik ablakán valaki be­lő — a szomszéd ház tetejé­ről, tankelhárító kézi fegy­verrel. Rodier őrnagy szárny­Rostock, az NDK kikötővárosa \ képen: egy korszerű új szálloda a pályaudvar közelében (MTI külföldi képszolgálat) segéd meghal," Sálán tábor­nok, akinek a lövést szánták, néhány másodperccel később lép a szobába. Mindez öt évvel ezelőtt tör­tént. A lövést az ultrák, az OAS emberei küldték. Az a szervezet és politikai csoport, amely Algériát gyarmati sor­ban akarja tartani. Salant „túl demokratának”, „túl puhá­nak’’ tartották az arabok el­leni háborúban. Sőt, árulónak. Tragikomikus fordulata a j sorsnak, hogy Philippe Cas- tille, aki a lövést irányította, 1961-ben Párizsban Sálán megbízottjaként a plasztik­robbantásokat szervezte. Te­hát: újabb kérdőjelbe ütkö­zünk. Hogyan kanyarodott idáig az extábornok, akit a j nyugati újságok „a titokza- I tos” jelzővel illetnek? I Pedig nem is olyan titok­zatos. Múltjában nem egy jj hasonló kanyart találhatunk, í A második világháború í előtt a hadsereg titkosszol- í gálatának magasrangú tiszt- i je, s mint ilyen, az olaszok 'j abessziniai hadjáratánál ta- í lálkozhattunk vele, ahol a J Temps című lap tudósító já­rnak álcázva figyeli az esemé­nyeket. Kitör a háború és Sálán a Hitler-párti francia bábkormány oldalán áll: lö­vet az angol és a degaulleista francia csapatokra. De vál­toznak az idők, 1943-ban már látja, hogy rossz oldalhoz csatlakozott, gyorsan irányt \ változtat, s a szövetséges egy­ségekkel vonul be Dél-Német- országba. Filmszerű gyorsasággal per­getjük a továbbiakat. Pa­rancsnok lesz az indokínai dzsungelháborúban, majd a vietnámiak győzelme után Al­gériába kerül. 1957-ben az ultrák célpontja, egy évvel később, amikor De Gaulle ép­pen az algériai fasiszták fel­kelésének segítségével kerül hatalomra, Sálán ezt kiáltja: „Vive De Gaulle” — Éljen De Gaulle! Ekkor még kettős játékot ^ játszik. Nem telik el azon- í ban hosszú idő, összeütközik a két hatalmi elképzelés: az ultráké, akik a régi gyarma­tosító rendszert szeretnék megtartani és De Gaulle-é, aki látja, hogy fordul a vi­lág, s új módszerekkel kelle­ne megőrizni az afrikai be­folyás maradványait. Sálán az algíri Fórumon áll és szó­nokol. Válaszul a tömeg — a gyarmatokon élő fehér tele­pesekből rekrutálódott né­hány ezer ember — ezt üvöl­ti: „Akasztófára De Gaulle- lal!” Franciaországban nincs e szónoklatnak visszhangja. Franciaországban a tömegek szemben állnak a fasizmus­sal. Itthon csak föld alatti plasztikőrökre futja. Uralomra kerülése után De Gaulle még így ír Salanról: „Meghitt barátom”. Nem sok­kal később azonban haza ren­deli Algériából, s alacsonyabb beosztásba teszi. Két dudás egy csárdában nem fér meg, az előkelő St. Cyr-i katonais­kola két egykori növendéke — De Gaulle és Sálán — szakítanak. Kirobban a má­sodik algériai fasiszta puccs. Sálán és több más magasran­gú katonatiszt ellen per kez­dődik Párizsban, de a vádlott tábornok háborítatlanul Spa­nyolországba szökhet. Nevet a világ: a francia hadseregügyi miniszter írásban haza ren­deli Salant! A meghívó ter­mészetesen a papírkosárba kerül, de megindul a plasztik- bomba-robbantások szinte végtelen sorozata. Aki még nem ismerte volna, megis­merheti falakra mázolva, s vérrel írva e három betűt: OAS. „Organisatio de l’Armée Secréte”, vagyis: a Titkos Hadsereg Szervezete. Az, algériai béke kialakulá­sát az OAS nem tudja meg­akadályozni, de bajokat, bo­nyodalmakat, emberhalált még okozhat. Sálán nem je­lentős politikus, s nem ko­moly ellenfél, ami ereje még­is van, az a hatóságok elnéző gyengeségében rejlik. Egy mindenesetre biztos: Sálán — ugyanúgy, mint 1940- ben most is rossz lóra tett. Tatár Imre ■halcin, a „titokzatoá Felszólalások az SZKP Központi Bizottsága plénumának csütörtöki ülésén KOSSUTH-RÁDIÓ 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: Lányi Sarolta versei. 9.10: Táncze­ne. 10.10: Iskolai kórusok éne­kelnek. 10.20: Kamarazene. 11.00: Hordalék. 11.20: Könnyűzene. 12.15: Farkás József népi zenekara .iát- V szik. 12.55: Operarészletek. 13.30: J Gazdaszemmel a nagyvilág mező- í gazdaságáról. 13.45: Fúvósindulók. í 14.00: Téli villámok. 14.20: Spor-; toló ifjúság. 14.40: Tavasz előtt.; 15.10: Wagner: Trisztán és Izolda. J 15.30: Madarász Emilre emléke-' zünk. 15.50: Szív küldi szívnek; szívesen. 16.25: Az R 62-es riport- ; tekercs. 16.40: a berlini rádió mű-; sorából. 17.15: Ötórai tea. 17.45:; Rádióiskola. 19.15: Téli órák —: hasznos mulatságok. 22.20: Mai; emberek. 22.30: Könnyűzene. 23.00:; A Magyar Rádió és Televízió; szimfonikus zenekarának új fel- ! vételeiből. 23.35: Dunajevszki.i és < Tijardovics operettjeiből. PETÖFI-RÁDIÖ 14.15: Emil Gilels zongorázik.; 14.40: A két kópé. 15.00: Madrigá-; lók. 15.10: Verbunkosok, népdalok.; csárdások. 15.50: Egy Népfront-; akcióbizottság munkájáról. 16.05:! Zenekari muzsika. 16.50: 1000 szó! franciául. 17.00: A pagodák orszá-; gában. 17.45: Nyina Dorda énekel.; 18.05: Monokultúra és politika.; 18.20: Operettrészletek. 19.05: Ze- < ne kényszerzubbonyban. 19.30: Fa-« lurádió. 19.50: A magyar vonósné-; gyes hangversenye. 21.50: Képző-5 művészetünk és a közönség. 22.00:1 Korda György énekel. 22.20: Leg-Í kedvesebb verseim. 22.35: Opera-; részletek. TELEVÍZIÓ 17.40: Kicsinyek műsora, l. Akis; disznópásztor, Csehszlovák báb-; film. 2. Hamupipőke. Angol árny-! film. 3. A nagyta karit ás. Csehszlo-; vák rajzfilm. 18.15: Beszélgessünk; oroszul! Nyelvlecke haladóknak.; 18.30: Tiszta szerencse. Vidám ze-; nés műsor. Közvetítés a MOM Mű-! velődési Házból. A szünetben 19.30: TV-híradó, maid A jövő hét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom