Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

MST »IECVEI 1962. MÁRCIUS 7, SZERDA Klszeljov az ENSZ új fötitkárhelyefitese Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy Jevgenyij Dimit- rijevics Kiszeljovot nevezték ki az ENSZ politikai ügyek­kel és a Biztonsági Tanács ügyeivel foglalkozó főtitkár- helyettesévé. Az új szovjet fő­titkárhelyettes Géorgij Petro- vics Arkagyev helyébe lép, aki a múlt héten mondott le tisz­téről. Kiszeljov 1938 óta van dip­lomáciai szolgálatban. 1955-től 1959-ig a Szovjetunió kairói »agykövete, majd a szovjet külügyminisztérium közel- keleti osztályának vezetője volt. Fidel Castro egy Volga szárnyashajót kapott ajándékba A Batumi Hajógyár dolgo­zói Kubába szállították üze­mük termékeit, az új típusú szovjet szárnyasnaszádokat. A Volga nevű hajót Fidel Cast- ronak ajándékozták. Párizsban és Tuniszban is hivatalosan közölték, hogy a francia—algériai tárgyalá­sok szerdán kezdődnek meg Evianban. A francia és az algé­riai küldöttség összetéte­le ugyanaz, mint az elő­ző titkos megbeszélése­ken volt. Francia részről Louis Joxe, az algériai ügyekkel meg­bízott államminiszter, az FLN részéről Krim Belkaszem miniszterelnökhelyettes vezeti a tárgyalást. A legutóbbi algériai ese­mények lehűtötték azt a fran­cia hivatalos részről meg­nyilvánult optimizmust, hogy a tárgyalásokat a hét végéig befejezik. Az OAS egyre féktelenebb terrorja és a fran­cia hatóságok cinkos tétlen­sége következtében A szovjet vezető államférfiak üdvözlete a ghanai köztársasági elnökhöz Hruscsov, a Szovjet Minisz­tertanács elnöke és Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet küldött Kwame Nkrumah ghanai köztársasági elnöknek azzal kapcsolatban, hogy öt évvel ezelőtt kiáltot­ták ki Ghana függetlenségét. A szovjet vezető államfér­fiak megelégedéssel állapít­ják meg, hogy a Szovjetunió és Ghana „vállvetve halad az egyetemes béke megszilárdí­tásáért, a népek szabadságá­ért és függetlenségéért vívott harcban”. a fegyverszünet tényleges végrehajtásának kérdése vált a zárótárgyalás köz­ponti problémájává. Az FLN képviselői nem tit­kolják bizalmatlanságukat a francia fegyveres erőkkel szemben, és részt követel­nek az algériai béke hely­reállításában. Erre vall Szaad Dahlab- nak, az algériai ideiglenes kormány külügyminiszterének Rómában az Uniténak adott legújabb nyilatkozata, amely­ben hangsúlyozta, hogy a fegyverszünet végrehajtását az algériaiakból álló algériai tisztek által vezényelt kar­hatalmi erőnek kell biztosí­tania, amely a kormányt helyettesítő ideiglenes vég­rehajtó szerv, nem pedig a francia főkormányzó alá tar­tozik. Dahlab rámutatott: francia részről hozzájá­rultak, hogy ez a helyi karhatalom 45 000 főből álljon. Ez azonban nem elég, a létszámot emelni kell. Dah­lab nyilatkozatában az új al­gériai állam küpolitikájára utalva kijelentette, hogy az semleges lesz. A francia hadsereg ugyan három évig Algériában maradhat, és ezt követően meghatározott ideig fenntartja támaszpontjait, a népszavazás után. azonban a francia hadseregnek már még fi mezőgazdasági termelés fejlesztésének tervei reálisak Az SZKP Központi Bizottsága plénumának vitája Hruscsov elvtárs beszámolója teteti Az SZKP Központi Bizott­ságának plénumán kedden délelőtt megkezdődött a vita Hruscsovnak, a párt első tit­kárának „A Kommunista épí­tés jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában” címmel tartott beszámolójá­ról. Elsőnek Gennadij Voronov. az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-irodájának elnök- helyettese szólalt feL Hang­súlyozta. hogy miután elvetet- ( nak, aki egykor az ukrán pártszervezetet irányította. Podgomij bejelentette, hogy a fűféleségek területe ez évben az egész terület­nek kevesebb mint egy százalékát teszi ki. A kukorica vetésterülete ugyanakkor az egész vetés­területnek körülbelül egy- harmadára rúg. A harc most azért folyik, hogy a hektá­ronkénti átlag kukoricater­més elérje az ötven mázsát. Podgomij végül megállapí­totta: a köztársasági mező­gazdasági dolgozók elé állí­tott feladatok teljesen reá­lisak és teljesíthetők. Saraf Rasidov, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy Üzibekisztánnak, mint eddig, ezután is biztosítania kell az ország gyapotellátását A plenum ma folytatja mun­káját. kell kezdenie Algéria foko­zatos kiürítését. A hangsúly a kiürítésben van, nem pedig dig a francia katonai erők fenntartásán — mondotta Dah- lab miniszter. Az OAS a hétfő reggeli al­gíri bombatámadás után az esti órákban Oránban hajtott végre újabb nagyszabású me­rényletet. Egy mintegy 30 ta­gú bandfa rabautón behajtott az oráni börtön udvarára és gyújtóbombákkal, gráná­tokkal lángba borította a a börtönépületeket, ame­lyekben 1900 algériait tar­tottak fogva. Azokra a foglyokra, akiknek sikerült celláik ajtaját feltör­niük, géppisztolyokból lőttek. Több börtönépület a robbanás következtében beomlott. A tá­madás este nyolc órakor tör­tént, éjfélkor még lángokban állt az oráni fogház. A francia hivatalos jelentés mindössze két halálos és 30 sebesült áldozatról szól, a hír- ügynökségek tudósítóinak becslése szerint az áldozatok száma lényegesen nagyobb. A börtön személyzetét a banditák autókra rakták és egy távoli helyre szállították. Constantine-ban összetű­zésre került sor arab tün­tetők, az európai ultrák és a csendőri erők között. Hivatalos jelentés szerint „az arabok belelőttdk a tömegbe”. Ezzel szemben a 10 halott és 30 sebesült kivétel nélkül arab. Egész Algériában az elmúlt 24 óra alatt 37 halott és 130 sebesült áldozata volt a me­rényleteknek. Az algíri repülőtéren az utolsó pillanatban akadályoz­tak meg egy merényletet, amelynek borzalmas követ­kezményei lehettek volna. A marokkói légitársaság egyik Constellation típusú utasszál­lító gépében hat kilogramm súlyú plasztikbombát találtak. Ugyancsak végzetes követ­kezményekkel járhatott volna az a bombamerénylet, amelyet Párizsban követtek el hétfőn este a fasiszta banditák. A Boulevard Raspail sarkán, a város szívében felrobbant egy parkoló autóban elhelyezett plasztikbomba. A szertefröcs- csenő benzintől tüzet fogott a közeli ház három lakása. Az egyik lakásból a tűzoltók az utolsó pillanatban mentettek ki hét kisgyermeket Texasi lovag Mind több részlet érkezik Robert Kennedy, az ameri­kai elnök öccse, világköriili útján tartott beszédeiből. Indonéz diákok előtt példá­ul kijelentette, hogy az Egye­sült Államok háborúja Me­xikó ellen agresszió volt, teljesen méltatlanul és igaz- talanul szakították el a meg­támadottól Texast, Arizonát és Felső-Kaliforniát. Végre egy amerikai igaz­ságügyminiszter, aki meg­mondja saját országáról, hogy agresszor! No, azért ne tessék meg­ijedni, nem olyan veszélyes ez az önkritika. Az említett háború ugyanis több mint egy évszázaddal ezelőtt zaj­lott le és e területek telje­sen beleolvadtak az Egyesült Államokba. Robert Kennedy tehát ol­csón játszotta a lovag szere­pét. Beszéde alapján azon­ban úgy látszik, hogy az Egyesült Államoknak körül­belül egy évszázadra van szüksége az események jó­zan megítéléséhez. Követ­kezésképpen meg kell vár­ni a 2062. esztendőt, amikor egy amerikai igazságügymi­niszter ismét ellátogat majd, Indonéziába és diákok előtt kijelenti: „Amit Kuba ellen tettünk, agresszió volt”. Hír szerint texasi szená­torok — az egykori hódítók utódai — méltatlankodnak, hogy Robert Kennedy a száz év előtti agressziót elis­meri. összehasonlíthatat­lanul nagyobb azonban a fel­háborodás világszerte azért. amit a Kennedy-féle politika nem ismer el — a mai ageressziáróL (ti) Gyermekmunka és „gazdasági csoda tf Az utóbbi időben mind többet emlegetik bizonyos nyugati körökben a .gaz­dasági csodát, mint a kapi­talizmus megújulásának bi­zonyítékát. Ez a „csoda” ma már nemcsak Nyugat-Né- metországban fordul elő, hanem az áldás hatósuga­rába került — az iparilag elég egyenetlenül fejlő­dött — Olaszország is. Az olasz nagytőkések nem sajnálják a pénzt a szakem­berektől, akiknek egyetlen feladatuk van: annak ku­tatása, miképp lehetne a profitot növelni újabb be­ruházások nélkül. A tő­kések közgazdászai rá is jöttek a megoldásra, amely minden (kapitalista) kíván- nalmat kielégít. A dolog pofonegyszerű: foglalkoz­tassunk serdülő vagy még fiatalabb gyerekeket, akik nem sztrájkolnak az ala­csony fizetés miatt, mert örülnek, hogy nem ingyen dolgoznak. Persze, az ötlet egyálta­lán nem új. Úgy emlék­szünk, ezzel a megoldással efiy-két évszázaddal ezelőtt is próbálkoztak a tőkések, pedig akkor még nem tud­ták, hogy kései utódaik a huszadik század második felében feltalálják a gazda­sági csodát. Ez a helyzet Olaszország­ban. Egyes gyárakban már évek óta foglalkoztatnak nyolc-tíz-tizenkét éves gye­rekeket napi nyolc-kilenc- órás munkaidőben, nevet­ségesen. csekély fizetésért. Hivatalos statisztikai ada­tok szerint a múlt év vé­gén 299 ezer tizennégy éven aluli gyerek végzett rendszeresen vagy alkal­milag fizikai munkát. Csak mellékesen említ­jük meg: Olaszországban nemrég hoztak törvényt — az 1952-es nemzetközi meg­állapodás alapján — arról, hogy a foglalkoztatás alsó korhatára tizenöt év. Hogy a törvényt mennyire tisz­telik, arra álljon itt egy példa: a szicíliai Lentini­ben egy citrom- és na- rancstermelő gazdaságban rendszeresen fogllakoztatnak iskoláskorú gyermekeket. Egy tizennégy éves kisfiú elmondta a vizsgálóbizottság­nak, hogy több társával együtt már öt év óta végez állandó munkát. A gyümölcs szállítására szolgáló ládá­kat ugyanis ők készítik —> önállóan. Mit szóljunk ehhez? Ahol a kapitalisták ilyen ügyes módszereket alkalmaznak, ott igazán nem csoda, hogy kitartó fáradozásaik ered­ményeként . megszületik —. a „gazdasági csoda”... (—erő) ték a személyi kultusz idősza- í kának elavult dogmáit, s ki- j bontakoztak a párt és a nép \ alkotóerői, a mezőgazdaság- / ban jelentős haladás mutatíko- í zik. ; Voronov emlékeztetett, hogy! Sztálin személyi kultusza kü- ! Ionosén nagy károkat okozott í o mezőgazdaságnak. A mező- i gazdaságot nem hozzáértő í emberek irányították, akik: megszépítették a valóságot,; ésszerűtlen tevékenységük a j mezőgazdasági termelés gaz- \ dasági alapjainak aláásása irá- ; nyába vezetett. í A felszólaló rámutatott, \ hogy a mezőgazdaság vezetésé- ; ben helyenkint .jelentős j hiányosság az ösztönössé«, í a termelés rossz szervező- \ se, az élenjáró tudomány j és gyakorlat lassú megho- : nosítása. Ezzel összefüggésben bejelen-\ tette Voronov, hogy az orosz- • országi föderációban kidolgoz- < tóik a mezőgazdaság igazgató- í sának úi rendszerét. A továbbiakban ismertette a ; mezőgazdasági termelés és; termékfelvásárlás új szerve- ; zési formáját. í Ezután Nyikolai Podqomij, í az Ukrán KP Központi Bi-í zottságának első titkára emel- í kedett szólásra. Hangsú- í lyozta. hogy a Szovjetunió gazdasági ; sikereit jól ismerik a vi- 1 lágon. és e sikerek általa- ! nos elismerést vívtak ki. A mezőgazdasági termelés : azonban még elmaradt a! kommunista építés követel-; ményeitől. Az Ukrán KP Központi \ Bizottságának első titkára el- j mondotta, hogy a füves vetés- \ forgó Ukrajnában nem is \ terjedt el egészen, s ebben \ nagy érdeme van Hruscsov­n PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: BUDAPEST (1) BEKE MARI ÚTJA Egy 16 éves lány éleiéért, ! sorsáért, nemcsak ő maga a I felelős. Elsősorban nem is { ő. Hogy ki? Ebből a törté­; netből tatán kiderül. Karcsú, szép lány Beke Má- ! ria. Arca fiatalotsan üde, bőre ; sohasem látott még festéket, ; ajkai mégis vérpirosak. Nem betegségtől, hanem a szinte í kicsattanó egészségtől. Falun ; nevelkedett, egy dunántúli kis ; községben, városban alig volt J egyszer-kétszer. Az öt testvér ! közül ő volt a legidősebb, s ti- í zenihat éves koráig otthon la- ! kott. Édesapja és édesanyja \ idestova tíz esztendeje, hogy a ; szövetkezetben dolgoztak. Be- í ke Mária a nyolc általános is- ; kola elvégzése után sem gon- ; dőlt arra, hogy elhagyja a csa- ; ládi házat De teltek az évek, í kettő, három, és ő tizenhat j éves lett. Ekkor hirtelen gon- ä dolt egyet: elmegy hazulról. ; önálló lesz. Dolgozik. A szü- j lei egyre marasztalták, jöjjön £ a szövetkezetbe, úgyis kell a 5 munkaerő, de a barátnői ad­udig duruzsoltak a fülébe, hogy £ nem lehetett visszatartani. \ Mindenképpen a város után 5 vágyott, s mivel anyai ágon a rokonok Budapesten laktak, £ úgy döntött, hogy a fővárosba f jön­J Néhány hét alatt többször is levelet váltottak, Mária szülei és a fővárosi rokonok, s végül megegyeztek, hogy a lány hozzájuk megy latoi. Lajos bácsi, Mária nagybátyja, mér húsz éve Budapesten élt, gyár­ban dolgozott, s mivel gyereke nem volt, szívesen fogadta a kétszobás lakásba. A felesége, Klári néni. szintén örült, hogy felvidul egy kissé az életük. Az utazás eseménytelenül telt el. Lajos bácsi és Klári néni kint várták Marit az ál­lomáson. A lány még sohasem járt Budapesten. Hallott róla, képekről, s az iskolából máir ismerte a fővárost, mégis a nagy élmény erejével hatott rá minden S ő gyermeki jó­kedvvel örült a Sok újdonság­nak. A lakásban gyorsan beren­dezkedett, otthonosan érezte magát, s már az első napok­ban megismerkedett a környe­zetével, a környékkel. Ügy szívta magába a városi élet érdekességeit, mint kiszáradt föld a vizet. Moziba ment, a Duna-parton sétált, villamo­son utazott merő szórakozás­ból, és felmászott a Gellért­hegyre. ötszáz forinttal jött el hazulról, a szülei adták, s ez természetesen hamar elfo­gyott. Itt volt az ideje, hogy munka után nézzen. Lajos bá­csinak is az volt a véleménye, hogy helyes lesz mielőbb mun­kába állnia. Elmentek a mun­kaközvetítő kirendeltségre, s miután Marinak semmilyen szakmája nem volt, Csepelre irányították segédmunkásnak. Nem nagyon tetszett neki a szó: segédmunkás. Amikor ha­zafelé tartottak meg is je­gyezte Lajos bácsinak, hogy ő azért más munkát képzelt ma­gának. De Lajos bácsi meg­nyugtatta. hogy majd a gyár­ban betanítják és szakmunkás lesz belőle. — Tudod, mennyi lány dol­gozik ma már a gyárakban? Még érettségizettek is ..; Munkások... Nekem is van néhány lányom... Igaz, hogy az egyik nagyon szeleburdi, de azért jól dolgozik... A többi­ek is. s Mindig az legyen előtted, hogy az embert a mun­kája után ítélik meg..; Mari hallgatta a nagybáty­ját, de gondolatai időnként el­kalandoztak. Milyen messze van ez a Dimitrov tér Csepel­től. És naponta kell megtenni, kétszer is ... Arról ugyanis már hallott, hogy Csepel elég messize esik a várostól. De La­jos bácsi efelől is megnyug­tatta: — A gyorsvasúttal tizenhat perc alatt kint vagy. Másnap reggel Lajos bácsi­val együtt mentek ki a csepe­li kerékpárgyárba, s a falusi kislányt szívesen fogadták az üzemben. Megmutatták neki, hogy mit kell majd csinálnia. Odaállították egy széles asz­talhoz. ahol négy kis vaskari­kát kellett egymásba fűznie. Egy középkorú férfi, Mohácsi János művezető avatta be a mesterség egyszerű titkaiba. Eleinte ügyetlenül állt a ke­zében a szerszám és a munka­darab. De a művezető újra és újra türelmesen elmagyaráz­ta, hogy tudja a legkönnyeb­ben összekapcsolni a kariká­kat. Ha a havi fizetését az első munkanap teljesítménye sze­rint fizették volna, bizony aligha tud belőle megélni. Az előírás szerint 2500 karikasort kellett csinálnia, s ő alig* adott át hatszázat a műszak végén. Pedig meg kell vallani, hogy nagyon igyekezett. Még az ebédidőt is korábban befejez­te és odaállt a pad mellé, hogy gyakorolja magát. A mű­vezetőn kívül jóformán senki­vel sem ismerkedett meg, pe­dig tőle jobbra is. balra is dolgoztak. Két lány és három férfi dolgozott a mellette levő pádon. A lányok többször meanróbáltak vele szóbaele- gyedni. de amikor látták, hogy a hallgatag falusi kislányt idegesíti a kezdeti „tehetet­lenség”, hagyták, tanulja csak a munkát. Két órakor, a munkaidő be­fejeztével. Mari bement az öl­tözőbe, átöltözött és elindult hazafelé. A gyorsvasút hamar beröpitette a Boráros térre. Korán volt még, jóformán előtte az egész délután, nem akart hazamenni. Lajos bácsi és Klári néni úgy sincsenek otthon, ők ötig dolgoznak. El­indult hát felfelé, a Tolbudhm körúton. Sétált. Nézegette a kirakatokat. Aztán betévedt a Kossuth Lajos utcába. Itt már sok látnivaló volt/ Titokban ki is választott magénak egy szép blúzt, egy kalapot meg egy cipőt. Az első fizetéséből ezeket a holmikat fogja meg­venni ... Ezen a korányéit, álmos délutánon is sokan jöttek- mentek a Kossuth Lajos ut­cában. A nap égetően sütött: De ő hozzá volt szokva a nap­sütéshez, már kisgyerek korá­ban sokat dolgozott nyaran­ként a forró mezőn. A kiraka­toknál. újra és újra megállt, s az ott elhelyezett ruhadara­bokat összehasonlította azok­kal. amiket ő viselt. Sima szürke szoknya volt rajta és egy tarka blúz, lábán lapos sarkú fehér cipő. Bár faluról jött. a ruhájáról ítélve nem látszott vidéki lánynak. Ám a beszéde jellegzetes dunántúli tájszólásról árulkodott. Késő este lett. amikor hazakevere­dett. Először el is tévedt, de aztán mégis visszatalált a Kiskorúira, majd a Dimitrov térre. Lajos bácsi feddően kérdőre vonta: — Merre jártál? — A városban. Kirakatokat nézegettem... — Nézd, kislányom, én megígértem apádnak, hogy vi­gyázni fogok rád. Ezt a szo­kást nem fogjuk bevezetni. Ha vége a munkaidőnek, ha­zajössz és megvársz minket. S együtt maid elmegyünk. — Itt ücsörögjek a lakás­ban? — Tizenhat éves vagy, és semmi helyed az utcán. Ha strandra akarsz menni, akkor szólj. Mindent előre jelents be. Ha mi nem tudunk elmen­ni. akkor is elmehetsz, de tud­ni akarjuk, hol vagy. Nálunk ez lesz a szokás . .. (Foly tájuk) Az FLN nemakarja a fegyverszünet végrehajtását a francia hadseregre bízni Ma kezdődnek a francia—algériai tárgyalások Evianban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom