Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-07 / 55. szám
MST »IECVEI 1962. MÁRCIUS 7, SZERDA Klszeljov az ENSZ új fötitkárhelyefitese Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Jevgenyij Dimit- rijevics Kiszeljovot nevezték ki az ENSZ politikai ügyekkel és a Biztonsági Tanács ügyeivel foglalkozó főtitkár- helyettesévé. Az új szovjet főtitkárhelyettes Géorgij Petro- vics Arkagyev helyébe lép, aki a múlt héten mondott le tisztéről. Kiszeljov 1938 óta van diplomáciai szolgálatban. 1955-től 1959-ig a Szovjetunió kairói »agykövete, majd a szovjet külügyminisztérium közel- keleti osztályának vezetője volt. Fidel Castro egy Volga szárnyashajót kapott ajándékba A Batumi Hajógyár dolgozói Kubába szállították üzemük termékeit, az új típusú szovjet szárnyasnaszádokat. A Volga nevű hajót Fidel Cast- ronak ajándékozták. Párizsban és Tuniszban is hivatalosan közölték, hogy a francia—algériai tárgyalások szerdán kezdődnek meg Evianban. A francia és az algériai küldöttség összetétele ugyanaz, mint az előző titkos megbeszéléseken volt. Francia részről Louis Joxe, az algériai ügyekkel megbízott államminiszter, az FLN részéről Krim Belkaszem miniszterelnökhelyettes vezeti a tárgyalást. A legutóbbi algériai események lehűtötték azt a francia hivatalos részről megnyilvánult optimizmust, hogy a tárgyalásokat a hét végéig befejezik. Az OAS egyre féktelenebb terrorja és a francia hatóságok cinkos tétlensége következtében A szovjet vezető államférfiak üdvözlete a ghanai köztársasági elnökhöz Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnöke és Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet küldött Kwame Nkrumah ghanai köztársasági elnöknek azzal kapcsolatban, hogy öt évvel ezelőtt kiáltották ki Ghana függetlenségét. A szovjet vezető államférfiak megelégedéssel állapítják meg, hogy a Szovjetunió és Ghana „vállvetve halad az egyetemes béke megszilárdításáért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban”. a fegyverszünet tényleges végrehajtásának kérdése vált a zárótárgyalás központi problémájává. Az FLN képviselői nem titkolják bizalmatlanságukat a francia fegyveres erőkkel szemben, és részt követelnek az algériai béke helyreállításában. Erre vall Szaad Dahlab- nak, az algériai ideiglenes kormány külügyminiszterének Rómában az Uniténak adott legújabb nyilatkozata, amelyben hangsúlyozta, hogy a fegyverszünet végrehajtását az algériaiakból álló algériai tisztek által vezényelt karhatalmi erőnek kell biztosítania, amely a kormányt helyettesítő ideiglenes végrehajtó szerv, nem pedig a francia főkormányzó alá tartozik. Dahlab rámutatott: francia részről hozzájárultak, hogy ez a helyi karhatalom 45 000 főből álljon. Ez azonban nem elég, a létszámot emelni kell. Dahlab nyilatkozatában az új algériai állam küpolitikájára utalva kijelentette, hogy az semleges lesz. A francia hadsereg ugyan három évig Algériában maradhat, és ezt követően meghatározott ideig fenntartja támaszpontjait, a népszavazás után. azonban a francia hadseregnek már még fi mezőgazdasági termelés fejlesztésének tervei reálisak Az SZKP Központi Bizottsága plénumának vitája Hruscsov elvtárs beszámolója teteti Az SZKP Központi Bizottságának plénumán kedden délelőtt megkezdődött a vita Hruscsovnak, a párt első titkárának „A Kommunista építés jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének megjavításában” címmel tartott beszámolójáról. Elsőnek Gennadij Voronov. az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK-irodájának elnök- helyettese szólalt feL Hangsúlyozta. hogy miután elvetet- ( nak, aki egykor az ukrán pártszervezetet irányította. Podgomij bejelentette, hogy a fűféleségek területe ez évben az egész területnek kevesebb mint egy százalékát teszi ki. A kukorica vetésterülete ugyanakkor az egész vetésterületnek körülbelül egy- harmadára rúg. A harc most azért folyik, hogy a hektáronkénti átlag kukoricatermés elérje az ötven mázsát. Podgomij végül megállapította: a köztársasági mezőgazdasági dolgozók elé állított feladatok teljesen reálisak és teljesíthetők. Saraf Rasidov, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy Üzibekisztánnak, mint eddig, ezután is biztosítania kell az ország gyapotellátását A plenum ma folytatja munkáját. kell kezdenie Algéria fokozatos kiürítését. A hangsúly a kiürítésben van, nem pedig dig a francia katonai erők fenntartásán — mondotta Dah- lab miniszter. Az OAS a hétfő reggeli algíri bombatámadás után az esti órákban Oránban hajtott végre újabb nagyszabású merényletet. Egy mintegy 30 tagú bandfa rabautón behajtott az oráni börtön udvarára és gyújtóbombákkal, gránátokkal lángba borította a a börtönépületeket, amelyekben 1900 algériait tartottak fogva. Azokra a foglyokra, akiknek sikerült celláik ajtaját feltörniük, géppisztolyokból lőttek. Több börtönépület a robbanás következtében beomlott. A támadás este nyolc órakor történt, éjfélkor még lángokban állt az oráni fogház. A francia hivatalos jelentés mindössze két halálos és 30 sebesült áldozatról szól, a hír- ügynökségek tudósítóinak becslése szerint az áldozatok száma lényegesen nagyobb. A börtön személyzetét a banditák autókra rakták és egy távoli helyre szállították. Constantine-ban összetűzésre került sor arab tüntetők, az európai ultrák és a csendőri erők között. Hivatalos jelentés szerint „az arabok belelőttdk a tömegbe”. Ezzel szemben a 10 halott és 30 sebesült kivétel nélkül arab. Egész Algériában az elmúlt 24 óra alatt 37 halott és 130 sebesült áldozata volt a merényleteknek. Az algíri repülőtéren az utolsó pillanatban akadályoztak meg egy merényletet, amelynek borzalmas következményei lehettek volna. A marokkói légitársaság egyik Constellation típusú utasszállító gépében hat kilogramm súlyú plasztikbombát találtak. Ugyancsak végzetes következményekkel járhatott volna az a bombamerénylet, amelyet Párizsban követtek el hétfőn este a fasiszta banditák. A Boulevard Raspail sarkán, a város szívében felrobbant egy parkoló autóban elhelyezett plasztikbomba. A szertefröcs- csenő benzintől tüzet fogott a közeli ház három lakása. Az egyik lakásból a tűzoltók az utolsó pillanatban mentettek ki hét kisgyermeket Texasi lovag Mind több részlet érkezik Robert Kennedy, az amerikai elnök öccse, világköriili útján tartott beszédeiből. Indonéz diákok előtt például kijelentette, hogy az Egyesült Államok háborúja Mexikó ellen agresszió volt, teljesen méltatlanul és igaz- talanul szakították el a megtámadottól Texast, Arizonát és Felső-Kaliforniát. Végre egy amerikai igazságügyminiszter, aki megmondja saját országáról, hogy agresszor! No, azért ne tessék megijedni, nem olyan veszélyes ez az önkritika. Az említett háború ugyanis több mint egy évszázaddal ezelőtt zajlott le és e területek teljesen beleolvadtak az Egyesült Államokba. Robert Kennedy tehát olcsón játszotta a lovag szerepét. Beszéde alapján azonban úgy látszik, hogy az Egyesült Államoknak körülbelül egy évszázadra van szüksége az események józan megítéléséhez. Következésképpen meg kell várni a 2062. esztendőt, amikor egy amerikai igazságügyminiszter ismét ellátogat majd, Indonéziába és diákok előtt kijelenti: „Amit Kuba ellen tettünk, agresszió volt”. Hír szerint texasi szenátorok — az egykori hódítók utódai — méltatlankodnak, hogy Robert Kennedy a száz év előtti agressziót elismeri. összehasonlíthatatlanul nagyobb azonban a felháborodás világszerte azért. amit a Kennedy-féle politika nem ismer el — a mai ageressziáróL (ti) Gyermekmunka és „gazdasági csoda tf Az utóbbi időben mind többet emlegetik bizonyos nyugati körökben a .gazdasági csodát, mint a kapitalizmus megújulásának bizonyítékát. Ez a „csoda” ma már nemcsak Nyugat-Né- metországban fordul elő, hanem az áldás hatósugarába került — az iparilag elég egyenetlenül fejlődött — Olaszország is. Az olasz nagytőkések nem sajnálják a pénzt a szakemberektől, akiknek egyetlen feladatuk van: annak kutatása, miképp lehetne a profitot növelni újabb beruházások nélkül. A tőkések közgazdászai rá is jöttek a megoldásra, amely minden (kapitalista) kíván- nalmat kielégít. A dolog pofonegyszerű: foglalkoztassunk serdülő vagy még fiatalabb gyerekeket, akik nem sztrájkolnak az alacsony fizetés miatt, mert örülnek, hogy nem ingyen dolgoznak. Persze, az ötlet egyáltalán nem új. Úgy emlékszünk, ezzel a megoldással efiy-két évszázaddal ezelőtt is próbálkoztak a tőkések, pedig akkor még nem tudták, hogy kései utódaik a huszadik század második felében feltalálják a gazdasági csodát. Ez a helyzet Olaszországban. Egyes gyárakban már évek óta foglalkoztatnak nyolc-tíz-tizenkét éves gyerekeket napi nyolc-kilenc- órás munkaidőben, nevetségesen. csekély fizetésért. Hivatalos statisztikai adatok szerint a múlt év végén 299 ezer tizennégy éven aluli gyerek végzett rendszeresen vagy alkalmilag fizikai munkát. Csak mellékesen említjük meg: Olaszországban nemrég hoztak törvényt — az 1952-es nemzetközi megállapodás alapján — arról, hogy a foglalkoztatás alsó korhatára tizenöt év. Hogy a törvényt mennyire tisztelik, arra álljon itt egy példa: a szicíliai Lentiniben egy citrom- és na- rancstermelő gazdaságban rendszeresen fogllakoztatnak iskoláskorú gyermekeket. Egy tizennégy éves kisfiú elmondta a vizsgálóbizottságnak, hogy több társával együtt már öt év óta végez állandó munkát. A gyümölcs szállítására szolgáló ládákat ugyanis ők készítik —> önállóan. Mit szóljunk ehhez? Ahol a kapitalisták ilyen ügyes módszereket alkalmaznak, ott igazán nem csoda, hogy kitartó fáradozásaik eredményeként . megszületik —. a „gazdasági csoda”... (—erő) ték a személyi kultusz idősza- í kának elavult dogmáit, s ki- j bontakoztak a párt és a nép \ alkotóerői, a mezőgazdaság- / ban jelentős haladás mutatíko- í zik. ; Voronov emlékeztetett, hogy! Sztálin személyi kultusza kü- ! Ionosén nagy károkat okozott í o mezőgazdaságnak. A mező- i gazdaságot nem hozzáértő í emberek irányították, akik: megszépítették a valóságot,; ésszerűtlen tevékenységük a j mezőgazdasági termelés gaz- \ dasági alapjainak aláásása irá- ; nyába vezetett. í A felszólaló rámutatott, \ hogy a mezőgazdaság vezetésé- ; ben helyenkint .jelentős j hiányosság az ösztönössé«, í a termelés rossz szervező- \ se, az élenjáró tudomány j és gyakorlat lassú megho- : nosítása. Ezzel összefüggésben bejelen-\ tette Voronov, hogy az orosz- • országi föderációban kidolgoz- < tóik a mezőgazdaság igazgató- í sának úi rendszerét. A továbbiakban ismertette a ; mezőgazdasági termelés és; termékfelvásárlás új szerve- ; zési formáját. í Ezután Nyikolai Podqomij, í az Ukrán KP Központi Bi-í zottságának első titkára emel- í kedett szólásra. Hangsú- í lyozta. hogy a Szovjetunió gazdasági ; sikereit jól ismerik a vi- 1 lágon. és e sikerek általa- ! nos elismerést vívtak ki. A mezőgazdasági termelés : azonban még elmaradt a! kommunista építés követel-; ményeitől. Az Ukrán KP Központi \ Bizottságának első titkára el- j mondotta, hogy a füves vetés- \ forgó Ukrajnában nem is \ terjedt el egészen, s ebben \ nagy érdeme van Hruscsovn PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: BUDAPEST (1) BEKE MARI ÚTJA Egy 16 éves lány éleiéért, ! sorsáért, nemcsak ő maga a I felelős. Elsősorban nem is { ő. Hogy ki? Ebből a törté; netből tatán kiderül. Karcsú, szép lány Beke Má- ! ria. Arca fiatalotsan üde, bőre ; sohasem látott még festéket, ; ajkai mégis vérpirosak. Nem betegségtől, hanem a szinte í kicsattanó egészségtől. Falun ; nevelkedett, egy dunántúli kis ; községben, városban alig volt J egyszer-kétszer. Az öt testvér ! közül ő volt a legidősebb, s ti- í zenihat éves koráig otthon la- ! kott. Édesapja és édesanyja \ idestova tíz esztendeje, hogy a ; szövetkezetben dolgoztak. Be- í ke Mária a nyolc általános is- ; kola elvégzése után sem gon- ; dőlt arra, hogy elhagyja a csa- ; ládi házat De teltek az évek, í kettő, három, és ő tizenhat j éves lett. Ekkor hirtelen gon- ä dolt egyet: elmegy hazulról. ; önálló lesz. Dolgozik. A szü- j lei egyre marasztalták, jöjjön £ a szövetkezetbe, úgyis kell a 5 munkaerő, de a barátnői adudig duruzsoltak a fülébe, hogy £ nem lehetett visszatartani. \ Mindenképpen a város után 5 vágyott, s mivel anyai ágon a rokonok Budapesten laktak, £ úgy döntött, hogy a fővárosba f jönJ Néhány hét alatt többször is levelet váltottak, Mária szülei és a fővárosi rokonok, s végül megegyeztek, hogy a lány hozzájuk megy latoi. Lajos bácsi, Mária nagybátyja, mér húsz éve Budapesten élt, gyárban dolgozott, s mivel gyereke nem volt, szívesen fogadta a kétszobás lakásba. A felesége, Klári néni. szintén örült, hogy felvidul egy kissé az életük. Az utazás eseménytelenül telt el. Lajos bácsi és Klári néni kint várták Marit az állomáson. A lány még sohasem járt Budapesten. Hallott róla, képekről, s az iskolából máir ismerte a fővárost, mégis a nagy élmény erejével hatott rá minden S ő gyermeki jókedvvel örült a Sok újdonságnak. A lakásban gyorsan berendezkedett, otthonosan érezte magát, s már az első napokban megismerkedett a környezetével, a környékkel. Ügy szívta magába a városi élet érdekességeit, mint kiszáradt föld a vizet. Moziba ment, a Duna-parton sétált, villamoson utazott merő szórakozásból, és felmászott a Gellérthegyre. ötszáz forinttal jött el hazulról, a szülei adták, s ez természetesen hamar elfogyott. Itt volt az ideje, hogy munka után nézzen. Lajos bácsinak is az volt a véleménye, hogy helyes lesz mielőbb munkába állnia. Elmentek a munkaközvetítő kirendeltségre, s miután Marinak semmilyen szakmája nem volt, Csepelre irányították segédmunkásnak. Nem nagyon tetszett neki a szó: segédmunkás. Amikor hazafelé tartottak meg is jegyezte Lajos bácsinak, hogy ő azért más munkát képzelt magának. De Lajos bácsi megnyugtatta. hogy majd a gyárban betanítják és szakmunkás lesz belőle. — Tudod, mennyi lány dolgozik ma már a gyárakban? Még érettségizettek is ..; Munkások... Nekem is van néhány lányom... Igaz, hogy az egyik nagyon szeleburdi, de azért jól dolgozik... A többiek is. s Mindig az legyen előtted, hogy az embert a munkája után ítélik meg..; Mari hallgatta a nagybátyját, de gondolatai időnként elkalandoztak. Milyen messze van ez a Dimitrov tér Csepeltől. És naponta kell megtenni, kétszer is ... Arról ugyanis már hallott, hogy Csepel elég messize esik a várostól. De Lajos bácsi efelől is megnyugtatta: — A gyorsvasúttal tizenhat perc alatt kint vagy. Másnap reggel Lajos bácsival együtt mentek ki a csepeli kerékpárgyárba, s a falusi kislányt szívesen fogadták az üzemben. Megmutatták neki, hogy mit kell majd csinálnia. Odaállították egy széles asztalhoz. ahol négy kis vaskarikát kellett egymásba fűznie. Egy középkorú férfi, Mohácsi János művezető avatta be a mesterség egyszerű titkaiba. Eleinte ügyetlenül állt a kezében a szerszám és a munkadarab. De a művezető újra és újra türelmesen elmagyarázta, hogy tudja a legkönnyebben összekapcsolni a karikákat. Ha a havi fizetését az első munkanap teljesítménye szerint fizették volna, bizony aligha tud belőle megélni. Az előírás szerint 2500 karikasort kellett csinálnia, s ő alig* adott át hatszázat a műszak végén. Pedig meg kell vallani, hogy nagyon igyekezett. Még az ebédidőt is korábban befejezte és odaállt a pad mellé, hogy gyakorolja magát. A művezetőn kívül jóformán senkivel sem ismerkedett meg, pedig tőle jobbra is. balra is dolgoztak. Két lány és három férfi dolgozott a mellette levő pádon. A lányok többször meanróbáltak vele szóbaele- gyedni. de amikor látták, hogy a hallgatag falusi kislányt idegesíti a kezdeti „tehetetlenség”, hagyták, tanulja csak a munkát. Két órakor, a munkaidő befejeztével. Mari bement az öltözőbe, átöltözött és elindult hazafelé. A gyorsvasút hamar beröpitette a Boráros térre. Korán volt még, jóformán előtte az egész délután, nem akart hazamenni. Lajos bácsi és Klári néni úgy sincsenek otthon, ők ötig dolgoznak. Elindult hát felfelé, a Tolbudhm körúton. Sétált. Nézegette a kirakatokat. Aztán betévedt a Kossuth Lajos utcába. Itt már sok látnivaló volt/ Titokban ki is választott magénak egy szép blúzt, egy kalapot meg egy cipőt. Az első fizetéséből ezeket a holmikat fogja megvenni ... Ezen a korányéit, álmos délutánon is sokan jöttek- mentek a Kossuth Lajos utcában. A nap égetően sütött: De ő hozzá volt szokva a napsütéshez, már kisgyerek korában sokat dolgozott nyaranként a forró mezőn. A kirakatoknál. újra és újra megállt, s az ott elhelyezett ruhadarabokat összehasonlította azokkal. amiket ő viselt. Sima szürke szoknya volt rajta és egy tarka blúz, lábán lapos sarkú fehér cipő. Bár faluról jött. a ruhájáról ítélve nem látszott vidéki lánynak. Ám a beszéde jellegzetes dunántúli tájszólásról árulkodott. Késő este lett. amikor hazakeveredett. Először el is tévedt, de aztán mégis visszatalált a Kiskorúira, majd a Dimitrov térre. Lajos bácsi feddően kérdőre vonta: — Merre jártál? — A városban. Kirakatokat nézegettem... — Nézd, kislányom, én megígértem apádnak, hogy vigyázni fogok rád. Ezt a szokást nem fogjuk bevezetni. Ha vége a munkaidőnek, hazajössz és megvársz minket. S együtt maid elmegyünk. — Itt ücsörögjek a lakásban? — Tizenhat éves vagy, és semmi helyed az utcán. Ha strandra akarsz menni, akkor szólj. Mindent előre jelents be. Ha mi nem tudunk elmenni. akkor is elmehetsz, de tudni akarjuk, hol vagy. Nálunk ez lesz a szokás . .. (Foly tájuk) Az FLN nemakarja a fegyverszünet végrehajtását a francia hadseregre bízni Ma kezdődnek a francia—algériai tárgyalások Evianban