Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-04 / 53. szám

1952. MÁRCIUS 4, VASÁRNAP t'Lsr MEG GYÓGYÍRT VARNAK PANASZAIKRA TeJJtatálat lenne, ha a DCM_ építkezésnél a Hunyadi-brigá­dot a magyar—német barát­ság brigádjának neveznék el. Faggyal, hideggel dacoló he­gesztői, lakatosai, segédmun­kásai ugyanis állandó össze­köttetésben állnak három kül­földi vendéggel. Horst Sturze, Wolfgang Pananta és Walter Schreier a magyár munkások­kal együtt szereli-hegeszti a DCM berendezéseit. Magyarok, németek jól meg­értik egymást, mert vagy kéz­nél van a tolmács, vagy ha éppen nincs, akkor segít a jel­beszéd. Wolfgang Pananta ve­zetőszerelő, de nem harag­szik, amikor a Hunyadi-bri­gád legfiatalabb tagja is csak keresztnevén szólítja és így beszél róla: — Wolfgang rendes ember, íól kijövünk vele. Hamza Sándor, a brigád fcenjaminja, vagyis ő a legki­sebb. Alacsony termetű em­ber. A Nyírségből került ide, a Duna mellé, a naey építke­zéshez. ö ezt mondja a néme­tekről: — Kár, hogy nem volt al- Rnlmam németül tanulni. Ha nem kellene tolmács, egysze­rűbb lenne a barátkozás. Horst Sturze a hegesztők főnöke”, legalábbis a brigád tagjai így mondják, Walter Schreier pe­dig művezető. Közös erővel szerelik, hegesztik a forgóke- menee égető rostélyát. Magya­rokat, németeket egyaránt sarkall, hogy a DCM gépei­nek szerelése határidőre elké­szüljön. Nem kímélik erejü­ket. ne lehessen rájuk különö­sebb panasz. Gyakran változik az idő a Duna mellett, eléggé huzatos helyen épül a nagy mű, a lá­togató úgy érzi, mintha a Pi­lis vonulata és a Naszály ge­rince között állandóan gyors lenne a légáramlás! Sokat fúj a szél, legújabban pedig csak­nem mindig csapadékot: ha­vat vggy^sőt zúdítanak,a sö­tét-felhők'“ az építőkre, ä sze­relőkre. .ii t V/ Talárt az eszkimók sem öl­töznek melegebben, a Hunya­di-brigád emberein vastag vattaruha. — Nem fázunk — mondja Sándor János. — Aki azonban úgy érzi, hogy a hideg csípi az orrahegyét, az bemegy a „bungalovba”, a melegedőbe. Kapunk védőitalt, vagyis teát. Jólesik a hidegben. Nemcsak melegít a tea, hanem koccin­tani is lehet vele. Helyesbít­hetek? —• kérdi Sándor János a riportert. — Tessék. — Mi csak nappal nem fá­zunk. Mozog az ember, jön- megy. szerel és hegeszt. De éj­jel! Sajnos, a munkásszállásunk nem elég meleg. — Más baj is van — szól ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\N\\\\V\\\\\V közbe Antal Sándor. — Nincs forró víz a szálláson. Nem tu­dok kimosni még egy zseb­kendőt sem. És a rádió!? Mi- ént zárják már el este fél ki­lenckor? Ki gondolja, hogy már akkor alszunk? Rögtönzött brigádgyűlés ala­kul. Mindenki szeretné szavát hallatni, minden embernek van véleménye. Bezzeg, most senkit sem kell nógatni: — ki­nek van hozzászólni valója, kartársak? Hát, senkinek sincs véleménye? Pillanatok alatt kiderül, hogy a Hunyadi-brigád tagjai pontosabban ismerik. a mun­kásszállásokra vonatkozó szo­ciális normákat, mint azok. akiknek mindezt — hivatalból kellene tudniok. Záporoznák a kérdések: — Miért nincs a szobákban 13 fok meleg? — Miért nem jut egy em­berre legalább hat köbméter légtér? — Miért nincs kétszer he­tenként meleg viz, fürdésre és mosásra? — Miért nem tudunk reggel pihenten ébredni? — Miért nincs biztonság? Feltörték a szekrényemet, el­tűnt a zakóm ... Túlzások is akadnak. Hunyadi László brigádvezető például ezt mondja: — Olyan vékony a szállás fala, hogy keresztüllátunk rajta. Megnyílnak a panasz for­rásai és szinte áradnak a sza­vak. Más keservek is szőnyeg­re kerülnek. Kiss Józsefnek ez a szívfájdalma: — Huszonnégy éves vagyok. Tanulni szeretnék. Gépipari technikumba akarok járni, hogyan kezdjék hozzá? Ki ad útbaigazítást nekem? Majsa János pesti, vagyis otthoni panasszal áll elő: — Nem tudunk aludni. Sem a család, sem éit-VBúdaéesteft, a VIII. kerületben, a Visi Im­re utca 4. szám alatti házban lakom. Mellettünk van az étel­gyár. Minden éjszaka megin­dulnak a gépek és zakatolnak fél tizenegytől fél kettőig. Már szóltunk. Ránk sem hederíte­nek. Mit csináljak? Sokféle a panasz, de vala­mennyire gyógyírt várnak a Hunyadi-brigád tagjai. Embe­ri és gyors megoldást, elinté­zést remélnek. Hóban-fagyban, esőben-sár­ban szerelik a DCM óriásgé­peit. Alakjuk, termetük eltör­pül a vas-, acél- és betonko­losszusok mellett. Hétköznapi gondjuk-bajuk. azonban nem. Panaszuk tehát nem lehet pusztába kiáltó szó... Molnár Károly A balatoni hadművelet A Harmadik Birodalom utolsó próbálkozása — Egy támadás, amit megsemmisítő ellentámadás követett 1945. március. A Harmadik Birodalom végnapjait éli, a hitleri hadsereg utolsó tar­talékait felhasználva próbál­ja megállítani a Vörös Had­sereg előrenyomuló csapatait, s a nyugati frontról von el nagyobb egységeket, annak érdekében, hogy ne a szov­jet csapatok érhessék el Berlint, hanem a nyugati ha­talmak, s e késleltetés mellett cél az is, hogy ideig-óráig még használhassa a magyar- országi olaj forrásokat a Har­madik Birodalom utánpótlás­ban és nyersanyagban igen­csak siralmas helyzetben le­vő hadserege. Brinkman ezredes információja 1945 február közepén Brink- man ezredes, az angol ka­tonai misszió vezetője Moszk­vában fontos információkkal jelentkezik a szovjet hadse­reg vezérkarának vezetöinéL Az angol kémszolgálat érte­sülései szerint a németek nagy ellentámadást készíte­nek elő a keleti fronton, Po- merániában, illetve Moravs- ka-Ostrava térségében. Ezt az információt megerősíti az í amerikai hírszerző szolgálat is. Az értesülés azonban téves. A szovjet felderítő szolgálat tapasztalatai megcáfolják eze­ket az értesüléseket, a jel­zett térségben semmiféle je­lentősebb csapatmozdulat nem tapasztalható, de ugyanakkor jelentős csapatösszevonásokat hajtanak végre a németek a Balaton térségében. Március első napjaiban már nyilvánvalóvá válik, hogy a németek Magyarországon, a Balaton térségéből kiin­dulva igyekeznek ellentáma­dást indítani, megakasztva ezzel a szovjet csapatok tá­madását, kijutva a Dunához, elvágva egymástól a szovjet csapategységeket, s távolabbi tervként visszafoglalni Szé­kesfehérvárt, illetve Buda­pestet. A terv azonban — kalandor­terv volt, a hitleri hadveze­tés kalandorterveinek egyik jellegzetes típusa, még akkor is, ha jeléntős erőket össz­pontosítottak a támadás si­kere érdekében. A halálfejesek és a wikingek A német hadvezetés ezek­ben a február végi, március eleji napokban jelentős csa- pategységeket vont össze a Balaton térségében. Elithad­osztályokat, már amennyire a háború végén elitnek le­het nevezni a többször is tönkrevert hírhedt német hadosztályokat, amelyeket azonban újra feltöltöttek, s hatodik emelet — Látod, én mindig meg­nyomom a kapu alatti gom­bot. Mire a felvonóhoz érek, a házfelügyelő már ott van. Persze, néhány év múlva már erre sem lesz szükség. Hang- hullámok segítségével kinyí­lik a liftajtó és a felvonó is elindul egyetlen szó kimon­dása után. , -r-.Afifetvopp nem jár — kiáltott ki a portásfülke kis ablakán át a házfelügyelő. — Mi baja van? — Egy sróf kiesett. És nem lehet beszerezni. Sehol sem kapni. — Na, akkor mehetünk gya­log a hatodik emeletre. Ne­ked könnyű, te fiatalabb vagy, mint cn, de nekem egy kis asztmám van. No, de rövide­sen nem lesz baj egy ilyen sróf miatt. Beülünk a helikop­terbe és egy kézmozdulattal Sümegi hatodik emeleti abla­kához irányítjuk a járművet. Az ablaknál önműködő, a ra­kétához hasonló fékezés kö­vetkeztében a helikopter megáll és egy elmés készülék betol majd bennünket Süme­gi szobájába. Hű, de kimerül­j tcm. Hányadik emeleten va- I gyünk. a führer utolsó reménysége­ként harcba dobtak. E tér­ségiben összpontosult többek között ebiben az időben a 3. SS. halálfejes páncélos had­osztály, az 5. SS wifcing pán­célos hadosztály, a 2., 3., 23. páncélos hadosztály, vala­mint a 35<5. gyalogos hadosz­tály, s itt igyekeztek harcba vetni a még, meglevő magyar ésapategységeket, többek kö­zött a 2. páncélos hadosz­tályt. A hitleri vezérkar azonban még a halálíéjesékben és a wikingekben sem bízott már eléggé, voltak tapasztalatai a szovjet hadsereg erejéről, s ezért a nyugati frontról át­dobták a keleti frontra a 6. SS páncélos hadsereget, s ennek adták feladatként a főcsapás végrehajtását a Ve­lencei-tó és a Balaton kö­zött, Dunaföidvár—Szekszárd irányában, hogy kiérve a Dunához, hátulról támadja meg a 3. ukrán front főerőit. A páncéloscsata Az emlékezet a balatoni hadműveletet így tartja szá­mon: a páncéloscsata. A csata lefolyását szenvedő köz­ségek lakosai emlegetik így a Harmadik Birodalom utolsó próbálkozását, a hadtudo­mány pedig a „balatoni vé­delmi hadművelet” néven tartja számon. Pánoéloscsata. A Harma­dik Birodalom szinte min­den páncélos tartalékát erre a kis területre összpontosítot­ta. Tizenkét hadosztálynyi erő volt itt, többek között 1600 harckocsi és rohamlöveg, 2500 ágyú, majdnem ezer aknavető, és több mint 800 repülőgép. A német had­vezetés — bár már szerzett keserű tapasztalatokat — még mindig féktelenül bí­zott a Tigris és Párduc harc­kocsik és a Ferdinánd roham- lövegek ellenállhatatlanságá­ban. A • pá-fteélöscsata méreteire jéllerhző; hogy • a hrréá kursz- ki páncéloscsatában 55—60 páncélos jutott a frontvonal egy-egy kilométerére, itt vi­szont a német hadvezetöség kilométerenként 76 páncé­lost vonultatott fel! Kisegítő hadművelet A németek a főcsapást húsz-huszonöt kilométeres arcvomalszakaszon tervezték, 6 a főtámadás támogatásá­ra két helyen indítottak kise­gítő hadműveletet. Kapos- i vár—Palis irányában, illetve a Dráva déli partjától Pécs —Szekszárd irányában. A kisegítő hadműveletek­nek egyrészt az volt a cél­ja, hogy a főcsapásnak el­lenálló szovjet egységek egy részét elvonja, másrészt vi­szont az, hogy a főcsapás si­kere esetében bekerítse a 3. ukrán front főerőit és meg­semmisítse. A hitleri had­vezetés mindent kigondolt, elhatározott, összes lehetsé­ges erejét összpontosította. De mint mindig, egyetlen do­loggal nem számolt: a Vö­rös Hadsereg harcosáinak rettenthetetlen bátorságával, áldozatkészségével, amivel az „idegen” magyar földet is védelmezték a fasiszta hor­dák ellen, megmentve ezzel Budapest népét egy esetle­ges újabb német megszállás borzalmától. Hitler parancsol A führer rendkívül nagy eredményeket várt ettől a támadástól, de az ő optimiz­musán túl, a „tárgyilagos“ német hadvezetés is utolsó lehetőségként számolt az előkészített ellentámadással. A Harmadik Birodalom vég­óráinak utolsó mozdulata volt ez, az utolsó csapás, olyan csapás azonban, amely nem menthette meg, mert a csapással széniben a ha­zánkat felszabadító Vörös Hadsereg egységei álltak. Március ötödikén a késő esti órákban megérkezett a führer parancsa a támadás megkezdésére. A parancsban Balról G. Heilik meteorológus, jobbról az acélvázra elhelyezett meteorológiai állomás (MTI külföldi képszolgálat) Hitler azt követelte az ösz- szevont csapatoktól, hogy március tizedikéig érjék ei a Dunát, majd felmorzsolva a szovjet csapatokat, a Duna mentén törjenek tovább elő­re Budapest irányába. A führer parancsa elhang­zott, s nem a német csapato­kon múlott, hogy a parancs — mint már annyiszor — csak papíron maradi. Március 6-a, hajnal 1945. március hatodikén hajnalban, igen erős tüzérségi tűz, valamint repülőbombázás után, megindult a német csa­patok támadása. Támadásra lendültek a Tig­risek és a Párducok, nyo­mukban ott csörtetett a gép- pisztolyos, golyószórós gya­logság, fejük felett a tüzér­ség lövedékei szálltak a szov­jet csapatok hátsóbb vona­lai felé. De már az első roham el­akadt. Elakadt, mert a szovjet csapatok nem hagyták ott harc nélkül állásaikat — mint ezt az Ardennefcben a nyugati hatalmak csapatai tet­ték — hanem szembeszálltak a túlerőben levő német egysé­gekkel, s bér néhány helyen sikerült a német csapategy­ségeknek áttörnie a szovjet vonalakat, lényeges térnyerést nem könyvelhetett el a né­met hadvezetés. A március hatodiki hajnali roham hatalmas vérveszte­ségébe került a német csa­patoknak, s a támadó páncé­losok közül is jelentős szá­zalék maradt ott „döglötten*’* kilőve, a Vörös Hadsereg egy­ségeinek állásai előtt. A né­met hadvezetés azonban nem vonta vissza csapatait, ha­nem újból rohamra küldte azokat. Nem egy helyen el­keseredett kézitusára került sor, de a szovjet csapatok nem adták fel állásaikat. !.v Kilenc nap «? Március hatodikától tizen­ötödikéig terjedő időben több nap is volt, amikor a né­met csapatok tizennyolc-húsz rohamot intéztek a szovjet csapatok állásai ellen. Jelen­tős térnyerésre azonban így sem tettek szert a német egy­ségek, s a tizedikét követő napok rohamai már azt je­lezték, hogy a német csapa­tok kifulladtak, felhasznál­ták utolsó ember- és anyagi tartalékaikat is, képtelenek végrehajtani a führer paran­csát, nemhogy a Dunát el­érjék, hanem még az első két nap célkitűzéseit sem tudták végrehajtani. Március tizenötödikére a német támadás teljesen meg­állt, már nem indultak ro­hamra a német csapatok. A tizedik napon, azaz már­cius tizenhatodikón azonban új támadás indult. Ezt a tá­madást azonban már a szovjet csapatok indították. A 2. ukrán front csapatai Mali- novszkij marsall, és a 3. uk­rán front csapatai Tolbuchin marsall parancsnoksága alatt támadásba lendültek. Hatal­mas tüzérségi előkészítés utón ellenállhatatlan roham indult, amelynek érzékelteté­sére elég egyetlen számadat: március 16-tól 24-ig a 3. uk­rán front csapatai száz ki­lométeres szélességben het­ven kilométert nyomultak elő­re. Ezt a rohamot a német hadvezetés már képtelen volt megállítani, az elkeseredetten védekező német csapategysé­gek a roham ütemét is alig lassíthatták. Sorra szabadul­tak fel a német-nyilas rém­uralom alól falvaink és vá­rosaink, s 1945. április 4-én egész hazánk szabad lett. A Harmadik Birodalom utolsó próbálkozása valóban az utolsó volt. Április ötö­dikén már Becsben voltak a szovjet csapatok, s megállít­hatatlanul törtek előre Ber­lin, a fasizmus fellegvára felé. De ekkor a felszabadult ma­gyar nép első lépéseit tette már a szabadság útján T.. K. L. — Az elsőn. — Még csak az első? Bez­zeg, néhány év múlva ennyi idő alatt a liftrakéta fúvókéi­nak segítségével ennyinél rö- videbb idő alatt már a kilenc­venedik emeleten lennénk. — Most azonban szuszogunk a fáradtságtól. — Nem kell panaszkodni. Már a másodticon vagyunk. Az á ross'z, hogy a széles lift­aknát meg kell kerülni és így többet kell járni az emelete­ken. Mondanom sem kell, hogy a jövőben nem is lesz liftakna. Kötél sem lesz. A felvonó földi parancsra hagy­ja el a vezérlőállomást. Gyor­san megy és simán fékez. A sebesség nagyságának valószí­nű csökkentési értéke mintegy 300 méter lesz másodpercen­ként. — Honnan tudod ezt ilyen pontosan? — Már a negyedik emelet? Üljünk le egy kicsit a lép­csőre. Várj, kiterítek egy új­ságot. Újság mindig van ná­lam. Jól jön, ha két emelet között elakad a lift. Ezt a vezérlőberendezést és csökke­nési értéket is az újságban ol­vastam, várakozás közben, unalmamban. Na, gyerünk. ■} Meglátod, simán felérünk az % ötödikre. Csak egy kicsit szúr $ az oldalam. Szóval, a sugár- % hajtóműves lift lesz a jövő $ felvonója. Állj meg egy picit, £ amíg kiszuszogom magam. Na, £ indulás! Így ni, ez már az % ötödik. Persze, eljön az idő, £ amikor egyáltalán nem lesz 0 felvonóra szükség. Automa- £ likus szívóberendezés felszív- f ja az embert a kívánt magas- í ságba. Mindenkinél lesz egy f ilyen zsebszívó-készülék. Pil- f latiatok alatt a kilencvenedi- % ken leszünk. Na, végre, a ha- í todik. De ne csengess be, egy % kicsit pihenünk. Az asztmám. $ Na, most már csengethetsz. $ Ez is elavult dolog, ez a nyo- % mócsengő. Ezt is felváltja ff majd a hanghúllámoktól meg- szólaló csengő. Mi az, nincse- % nek itthon? Hallatlan! Süme- % gi megfeledkezett rólunk! Hiá- % ba másztunk fel hat emeletet. £ Most indulhatunk lefelé. Ha $ a házfelügyelő kapott volna £ srófot, most csengetnénk £ neki, és levinne liften. No, £ de hol leszünk ettől néhány í év múlva! Egyszerűen be­tűiünk egy általunk irányított íj légörvénybe és azon lesiklunk j a földszintre. Ne siess úgy ... f Megint szúr az oldalam. Ül- f jünk le egy kicsit a lépcső­ire.. . Mit hoz a jövő, öre- \ gém ... *■ Palásti László AZ IDŐJÁRÁS ŐRSZEMEI A meteorológiai állomás érsélteny műszerei vihart jeleznek. A Kaspi-tengerben egy acél­vázon elhelyezett izbergi meteorológiai állomás munkatársai azonnal értesítik a környéken le­vő repülőtereket a tengeren levő utasszállító és teherhajókat, halászbárkákat. A meteorológiai szolgálat dolgozói éjjel-nappal őrhelyükön állnak, s nyári hőségben, téli fagyban fáradha­tatlanul jelzik az időjárást. Tizenkét éve irányítja az állomás munkáját G. Heilik meteoro­lógus, aki 25 esztendeje dolgozik ebben a szakmában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom