Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-04 / 53. szám
FEST ME« 1962. MÁRCIUS 4, VASÄRNAP MEGYEI TÜKÖR AMI A KÉT TIZED MÖGÖTT VAN IB. B. MADE IN USAj Aprily Lajos: Marcim A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős evőét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejű cinke víg dithyrambusa: daktilusok. Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som. Fut, fut az áram a déli sugárban s hökken a hó a hideg havason. Barna patakja napra kacagva a lomha Marosba csengve siet. Zeng a csatorna zeng a hegy orma, s zeng, ugye zeng, ugye zeng a szíved? MARI ANITA Bemutató a Katona József Színházban Nemcsak Európában, Ame- : rikában is egymás után szü- i leinek a Bardot-utánzatok. | Egy a sok közül: Jane Fonda. ' Két tized első látásra nerr sok. Alig tűnik szembe. Meri mi az: a tizedes pont után például nem „nulla” áll, hanem „kettes”, mint a jelen esetben is. De az „egész’ szám ugyanaz: hármas. A változás lényegtelen. Lényegtelen? Mit is rejt ez a két tized? ... Csobánkán, az új, szép és rendkívül barátságos általános iskola tanári szobájában meditálok ezen a kéttizedes dolgon, miközben Pinkola Sebestyén igazgató a félévi eredményekről beszél. Idézi a jelentés statisztikai adatait, összehasonlítja a korábbi számokkal, majd még régebbi papírokat szed elő. Olyan papírokat, amelyek évekkel ezelőtt készültek. Abban az időben, amikor három rendes és két szükségtanteremben, három műszakban dolgozott itt Csobánkán az a tízegynéhány lelkes pedagógus, aki vállalta, hogy minden körülmények között, még három műszakban is ellátja munkáját, míg felépül a domboldalon a modern, új, tágas és világos épület. Azóta sokat változott az iskola és a tantestület élete, munkája. Ma már egy műszakban tanítanak. Kialakult az iskola szigorú rendje, fegyelme, megteremtődött a tantestület egysége, s jóval könnyebb lett az igazgatás is. Korábban nem volt nevelői szoba, s a kollégák jóformán szót is alig tudtak egymással váltani. Ma pedig együtt vannak, egy időben tanítanak, egy időben végeznek, kicserélhetik véleményüket, tapasztalataikat, ami különösen az egyszakosoknál fontos. A rendszeres véleménycserével könnyebben jutnak közös nevezőre oktatási és nevelési kérdésekben. Ezek a tényezők eredményeznék a javulást? Ezek is, de nemcsak ezek. Legalább is ezek nem mérhetők, nem kézzelfoghatóak. A kéttizedes javulás mögött még egy érdekes szám húzódik meg: négy százalékkal csökkent a bukások száma, s három százalékkal nőtt a kitűnők és jelesek tábora. Ami a bukást illeti, különösen az első osztályokban szembetűnő a változás. Az egyik első osztályban az elmúlt év félévi adatai szerint tíz gyerek, a másik osztályban négy gyerek bukott. Most osztályonként kettő-kettő a bukottak száma. Jobb az anyag? Kevesebb a „nehéz eset”? Talán az is, de még valami: tervszerű, rendszeres, a tanításhoz kapcsolódó korrepetálást végeznek az alsó osztályokban, így a két első osztályban is. Egyik osztályban Balázs Antalné tanít, aki harminckét éve pedagógus. Itt Csobánkán már nyolc éve. A másik osztályban Barta Erzsébet, fiatal tanítónő dolgozik, aki öt éve pedagógus, s mind az öt évet Csobánkán töltötte. Érdekes és rendkívül hasznos az idős és a fiatal pedagógus együttműködése. Egy évig együtt is laktak albérletben, s még akkor megszokták, hogy megbeszéljék munkájukat, összhangba hozzák módszereiket. Általában együtt készítik el a tanmenetet, tantervet, sőt, az első időkben együtt készítették még az óravázlatot is. Az értekezletek, utasítások anyagát szintén együtt beszélik meg. Barta Erzsébet saját bevallása szerint nagyon sokat tanult tapasztalt kolléganőjétől, s igyekezett átvenni módszereit. Különösen sokat tanult a szemléltető eszközök használatánál. Balázs Antalné a sokoldalú szemléltetést és a cselekedtetést különösen fontosnak tartja, mert tapasztalata szerint sokszor igen nehéz esetekben is célravezető. Éppen ezért a szokásos szemléltető eszközök mellett még saját, egyéni módszereket is kidolgozott és újabb, máshol nem használt, nem ismert szemléltető eszközöket is készített, például egy számko- rongot, amelyen a gyerek maga rakosgatja az áthelyezhető számokat. Ezt, s a többi módszert Barta Erzsébet is alkalmazza. Osztályaikban több gyereknél értek el egész ko-; moly eredményt az intenzí- j vebb szemléltetés és a rend-] szeresebb korrepetálás révén.; A korrepetálás tehát célra- ■ vezető. Igen hasznos lenne a végzős növendékeknél is. Ez azonban csak alkalomszerű. Jó megoldás volt erre a tár-: sadalmi napközi, amely ko-: rábban működött, s több: gyengébb tanuló szép eredményt ért el, de az idén nincs társadalmi napközi az érdek- i telenség miatt... A tanulmányi eredmény: javulásához, s további javí- j tásához eredeti ötlettel nyúj- \ tott és nyújt segítséget az út- \ törőszervezet. Baross Péter út- < törővezető elmondta, hogy he- í lyesírási versenyt hirdettek, mert Csobánka lakossága ke- j vert nyelvű, ezért a gyerekek j helyesírásával és helyes ma- j gyár kiejtésével sokat kell j bajlódniuk. A verseny osztá- j lyonként folyik, s év végén 1 dől el az eredmény, amikor j az osztályok legjobbjai állnak j rajthoz. Azok a tanulók, akik j eredeti jegyükhöz viszonyítva j legtöbbet javítanak, legtöbbet; fejlődnek, jutalomban része-; sülnek. Ez a jutalom nagyon j vonzó: a nyári táborozás költ- ; ségének felét az iskola és az í úttörőszervezet fizeti. (tm) / • Színházkultúránk pótolni va- i ló hiányai közé tartozik, sok j más mellett, Garda Lorca : színpadművészetének megis- : mertetése is. A Marianita \ bemutatásával a Katona Jó- \ zsef Színház törlesztett va- : lamit a huszadik századi i spanyol irodalom legnagyobb : alkotójával szembeni tartozá- : sulikból. A Marianita Garda Lorca | korai darabjainak egyike és : első darabja, amelyik jelen- I tős sikert hozott a szerző- : nek 1927-es bemutatója után. A sikerben a darab értékén : kívül föltétlenül jelentős : része volt annak is, hogy bemutatása idején mondani- : valója a kor spanyol társadalmának, Primo de Rivera zsarnoki diktatúrája, szorításában felfokozott erővel' hatott. A darab alapja egy, a spanyol nép ajkán ma is élő néprománc, mely a VII. Ferdinánd gyűlölt uralma ellen fellépő andalúzok szabadságharcának egyik történelmi mozzanatát örökíti meg. Mariana Pineda fiatal ; granadai özvegyet szerelme viszi a szabadságharcosok táborába, ez készteti arra, hogy titokban a felkelés vörös zászlaját hímezze. Végül elfogatása után felismeri, hogy a szerelem csak összefoglalója az élet mindazon értékeinek, melyek csak a szabadságtól nyernek értelmet. így tudja életét is áldozni anélkül, hogy áruló szóra nyílna ajka. A Marianita eredete nép- románc, erre is céloz a mű bevezető képe. S az, hogy néprománc az ihletője, meg is határozza a darab légkörét s előadásmódját is. Sokkal inkább lírai mű ez a darab, mint drámai alkotás, nem pusztán, mert Garda Lorca verses formában alkotta meg, hanem mert szemléletében az eredeti romantikus történet nyomon- követésével a szerelem és szabadság nagy lírai apoteó- zisává válik. Azzá teszi az az indulattal és szenvedélytől fűtött lélekrajz is, amivel a költő eszméi ' hordozójából, Ma- rianitából pompás, minden ízében a valóságot sugárzó vívó- dó és vérbő nőalakot tud teremteni. A lírai eredet a darab előadása és rendezése számára okvetlen bizonyos konzekvenciákat jelent. Nagyjából és egészében Vadász Ilona rendezése megfelel a mű adta követelményeknek. A néprománc realista elemeket stilizáló hangvételét, a lorcai színpad népi játékokat továbbfejlesztő hagyományait állítja — Bakó József kitűnő díszleteinek és Nagyajtay Teréz kifejező jelmezeinek segítségével — a színpadra. Az első és a harmadik felvonás — vagy ahogy a szerző eredetileg nevezte: olajnyomat — majdnem hiánytalanul a lorcai elképzelések megvalósítása, a második felvonás sajnos kissé megtöri a rendezés és a játékstílus egységét naturalista beütéseivel. Nem utolsó sorban talán azért, mert a máskor kitűnő Ladányi Ferenc Don Pedro alakjában itt, mintha nem találná meg helyét s nehezen hitelesíti játékával Marianita iránta érzett szenvedélyét. Berek Kati Mariannája élményt jelentő alakítás. Töretlenül mutatja meg ezt a pompás nőalakot, csupa érzelem, viharzó szenvedélyével szinte zeneien --'ellenpontozott ' belső vívódásaival és végül nagyszerű felismerésének megtisztító utolsó pillanataiban. Külön meg kell említeni azt is, hogy Berek Kati verset is tud mondani, amit sajnos az egész együttesről ilyenformán nem lehet állítani* s a színpadi verskultúra kiütköző hibái talán a legnagyobb hiányossága az előadásnak, annak ellenére, hogy András László fordítása jól mondható szöveget ad a szereplőknek. (cs. o.) A rock and roll nyugaton már kiment a divatból. Helyét új tánc foglalta el, neve: twist. Bemutatja: Sophia Loren. AWWWVWVVIk Tenkely Miklós: RAKODOK — Na és? — kérdezte Cája. — Mit „naés”? Nem érti? — mérgelődött Balogh. — Többet keres és nem kell beleszakadni addig se, míg felállítják majd a darut. — Ezzel keresünk többet? •— fitymálta Szalóki a rozsdás vasat. — Ezzel — bólintott Balogh. — A mi falunkban minden padlásajtó fölött ilyen van. Sokat kibír ez... Gyuri! Vidd el a műhelybe, áztassátok petróleumba, aztán olajozzátok meg! Siess! A fiú elszaladt a csigával. Balogh pedig néhány fagerendát cipelt ki a fészerből, meg kalapácsot, ácskapcsokat. — Érted? — kérdezte Szalóki Cájától. — Nem. — Állványt csinál, csigával húzzuk fel a nagyobb darabokat ... — Marhák! Minek nekem csiga? — köpte ki a csikket a hústorony és hatalmas karjait behajlította. — Ez kell! Nem csiga! — vert rá hatalmas felső karjára. — Ilyen szúnyogcsődörök ne jöjjenek rakodónak! Ide erő kell!... — Sötét bivaly — legyintett Szalóki és odament Baloghoz. Ekkor jelent meg az első vagon a rakodó vágányén. A tolatósép lassan, óvatosan nyomta maga előtt a lapos kocsikat. — Hol az istennyilába tekeregjek maguk? — kiabálta Céia ti't’h:.—cogva a moz- öon> sivitását. Rossz volt a váltó, tatirűk, idomok, gerendák között. Balogh, a brigádvezető kilógott közülük. Nemrég került fel faluról. Építkezésbe kezdett, ott töltötte napjait a saját telkén. A bort nem itta, nem is kártyázott. Már ez is elég volt ahhoz, hogy ne szeressék. Ráadásul még föléjük tették. Pedig ők ugyancsak dörzsölt rakodók. Balogh fiatal ember volt. Szalókinál és Cájánál jóval fiatalabb, alig túl a harmincon. Gyuri mégis bácsizta, tetszett neki a hallgatag, komoly, de magabiztos, erős ember. — Fogadok, hogy megint újít! — böffentett Szalóki. — Mindig ilyenen jár az esze... Azt hiszi, hogy feltaláló lesz. — Keresni akar — kontrázott Cája. — Sokat! Mert épül a kacsalábon forgó másfélszobás kastély. — De Laci bácsi, legalább a sajátjában lakik majd, nekünk meg gatyánk se lesz, nem házunk — védte Gyuri Balogh Lászlót. — Ki kérdezett? — torkolta le az öreg Szalóki. — Nézzék csak. emberek! — lépett elő Balogh a szerszámraktár mögül. Kinyújtott tenyerén egy rozsdás csiga feküdt. — Csiga — ismerte fel Gyuri. j Egymást túllicitálva szidták a ; vasutasok jó istenit. Disznó- t ság. Normában dolgozik az 5 ember, mégis órák hosszát í tétlenkedhet. Amióta beve- \ zették az ipari vágányt a ra- \ kodéra, még rosszabbul megy £ minden. Azelőtt? Egymást férték a héttonnás kocsik, nyo- l más fel a portékával, jöhe- 1 tett a következő! Most meg £ malmozhatnaik. ; — Ki fizet ezért? — mérgelődött a kis, aszott Szalóki. \ — A nagyisten, aki az ég$ ben van, de fütyül rád, te í vén borzsák!... — kontrázott 5 Cája, a behemót rakodó, í — Borzsák a nagyanyád!... ; Gyuri, a fiatal cigánygye- ; rek hangosan vihogott az öre- \ gek mérgelődésén. Kényelme- ! sen elfeküdt a földön, feje alá j rakott két téglát és cigaret- {tázott. Barnára sült hasáról f felhúzta a csíkos trikót, hadd ; érje még a nap. S Szalóki nyitott tenyérrel rá- j vert a fiúra, csak úgy csat- ; tant: ; — Ne röhögj, ha felnőttek ; beszélnek! ; — Ujuj! — kiabált a fiú haj sát simogatva. — Majd lenyel- í tem a csikket. \ — A főnök úr megint spekuj Iái — intett Cája a másik ket- ; tőnek? ! Negyedik társuk, a brigád/ VP7»atr>. 3 kő! zött járkált. Időnként elí tűnt a felhalmozott betongyűNAFTALINOS NAGYVILÁG dón, Párizs, Moszkva hangjaival. Az előbb még a világ végén éreztem magam, s hirtelen utolért a nagyvilág. Pedig a java csak ezután jött. Már kint járok a folyosón, amikor észreveszem, hogy a bejárati ajtó fölül eltűnt a nagykés. Balázs bácsi huszonöt éve akasztotta oda, amikor apja halála napján testvérével az örökségen összekülön-l bözött. öt magyar holdért folyt a vita, ami így zárult akkor: — Ezzel a késsel teszek igazságot, ha még egyszer a házamba jössz. Becsoszog az öreg az udvar-: ról, s látja, hogy nézem a kés i nélküli falat. Rámtekint, majd i ránt egyet a vállán. — Levettem, mióta egybe \ vannak a földek. — Es az igazság ? — kér-: dezem. — Igazságot tett az élet. \ O damegy a barna ládához,j elővesz egy bőrszíjas, \ szúette fakulacsot, amin ott j sötétlik az évszám: 1883. Po-: harat töröl és tölt. Üj bor csobog az öreg ku-: lacsból... Németh Géza — Mit csinálnak itt, fiatalasszony? — kérdezem a kályhára mutatva. — Naftalint égetünk. Julis néni mondta, hogy ez gyógyítja a szamárköhögést. Két beteg kisfiú ül a nafta- linos ködben és köhög. Jobbra, a kis zsalugáteres ablak alatt széles tölgyfaasztal — paddal. Kétoldalt egy-egy szép tornyosra vetett ágy. Az ágy mellett ül a nagymama, s egy ősi, faragott rokkán hihetetlen gyorsasággal fonja a kendert. A fiatalasszony pedig piszkálja a naftalint, hogy jobban égjen. Csípi a szemem a füst, s a gyógymód körüli véleménykülönbségben támadt csendet távozásra akarom kihasználni. Rámszól a rokka mellől az aszott, szinte csonttá-bőrré zsugorodott öregasszony: — Várjon, nézze, mit hozott az unokám karácsonyra a városból. [fölkel, s odaballag a négyír részes fiókos szekrényhez. Ekkor látom meg a tetején a Munkácsy televíziót. Bekapcsolja. Mi ez? A földes, nedves, naftalinos kúrától köd.ös szobában izzani kezd a varázsszem. Hí:adó tényei villannak, s a vén rokka zümmögése egybevegyül Lon* z ácsai Alszög ott gubbaszt a hétszázéves vártemplom tövében. Ez a falu legrégibb része: girbe-görbe utcákra öreg házak támaszkodnak. Ez a régi falu, aminek már friss vetélytársa lett a két kilométerrel odébb, a vasúti töltés másik oldalán épült tágas, nagyablakos, cseréptetős új telep. Itt azonban még lassabban csörgedez az élet, s a múltnak nemcsak a romantikája, de az árnya is él. M egállók Balázs bácsi háza előtt. A múlt század közepén épült. Földszintes, nyeregtetős, ágasfás, nádazott épület. Utcai homlokzatán korhadt deszkaoromzat. A konyhából jobbra-balra egy-egy szoba nyílik. Ég a tűz a kemencében. A szabadkéményt az idén befalazták — füstölőt szerkesztettek a helyére. A baloldali „tiszta szobában” nem lakik senki. Legalább is a három kocsi (lakodalmas, gyerek-, vagy halottaskocsi) egyikének kell a ház felé megindulni, hogy a tiszta szobát kinyissák. Benyitok tehát a lakószobába. Aza.2 csak benyitnék, mert átható, keserű füst csap felém. Soha nem éreztem még 1lyen kesernyés, fullasztó illatot.