Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

1963. MÁRCIUS 29, CSÜTÖRTÖK 3 Új rövidfilmeket fejeztek be a Budapest Filmstúdióban Uj rövidfilmeket fejeztek be a Budapest Filmstúdióban A technika az ember szolgá­latában című népszerű, tudo­mányos újdonság az orvos- tudományt segítő, életmentő gépeket mutatja be. A film rendezője György István. Kollányi Ágoston Földből és fűzből címmel forgatta leg­utóbbi filmjét. A most elké­szült alkotás két világhírű magyar keramikus, Gorka Gé­za és lánya, Gorka Lívia mű­vészi stílusát, alkotóműhelyét és legszebb műveit mutatja be. (MTI) Kevesebb növényfélét nagyobb területen A MEK gödöllői kirendeltségének segítsége a kertészeti termeléshez A gödöllői járás termelő- szövetkezetei mintegy 1000 hold kertészeti áru terme­lésére kötöttek szerződést a MÉK gödöllői kirendeltségé­vel. A legnagyobb kiterje­désű területen a zsámboki szövetkezeti gazdák kertész­kednek, összesen mintegy 400 holdon, őket követik a dányiak, valkóiak, vácszent- lászlóiak, akik az idén ugyan­csak növelték a kertészeti te­rületet. A kertészkedő termelőszö­vetkezetek nagy segítséget KULTURÁLIS SEREGSZEMLE, 1962. A mendei bemutató A barátságos külsejű, új mendei művelődési otthon „növekedését” sokszor kísér­tem figyelemmel. Talán sen­ki sem érezte ugyanezt az ér­zést, mint amilyen az ón is­merkedésem volt ezzel a min­den igényt kielégítő kultúr- házzal. A sönfés feletti szín­padon tartott régi előadások emlékei bukkantak fel ben­nem: színfalak mögötti öltö- zések, asztal nélküli maszki- rozások... íűtetlenség, s az ivóból felhangzó kurjongatá- sok az előadás leghalkabb je­leneteinél ... Ma már mindez a múlté. Ma a megye leg­szebb művelődési otthonai kö­zé tartozik. A kulturális szemle bemu­tatóját Űri község csoportja nyitotta meg. Három népi tán­cossal kezdtek. Gyengébb sze­replésüket menti, hogy az együttes egy hónapja alakult meg. Ezután a maglódiak cso­portja következett Vegyeska­ruk kétszólamú mozgalmi da­lokat és helybeli gyűjtésű szlovák népdalokat adott elő jólhangzóan. Tánccsoportjuk négy táncot mutatott be. A közönség tetszését leginkább a „maglódi huppanós” vál­totta ki, ez a kedves, mozgal­mas, jó koreográfiájú tánc. A lápiósülyiek szavalója lendü­letesen indított: Pervomajsz- ki: „Én ifjúságom, én erőm” című versét kezdte el... de sajnos, a biztonságot adó sú­gó hiánya miatt belezavaro­dott versébe, de olyan rokon­szenvesen, hogy így is taps jutalmazta. Színjátszócsoport­juk Vojevkova szellemes jele­netét, a „Randevú kis hibá­val”-!; adta elő. Bemutatóju­kat a rendezői munka hiá­nya, a szereplők fegyelmezet­lensége jellemezte. A bemutató legművészibb élményét a gyömrőiek nyúj­tották. „Költői román tánc”-uk — Kisérti József betanítása — kitűnő, pontos, kidolgozott és jó ritmusú. Színjátszócso­portjuk Tabi László: „Külön­leges világnap” című vígjá­tékának harmadik felvonását adta elő, amelyet Bogoszky Sándor alapos felkészüléssel és biztos kézzel rendezett. A színjátszók példamutató sze­reptudása és az előadás gör- dülékenysége őszinte elisme­rést aratott. Ágh Éva kapnak a kirendeltség szak­embereitől, akik Horváth La­jos kirendeltségvezetővel az élen azt tartják: akkor tud­nak sok kertészeti árut fel­vásárolni, ha a termelőszö­vetkezetek azt meg is terme­lik. Ezért már a tervkészí­tés munkájához is segít­séget nyújtottak. Igyekeztek megértetni a ter­melőszövetkezeti vezetőkkel és tagokkal, hogy leghelye­sebb, ha nem aprózzák el a kertészeti területet sokféle növény termelésére, hanem kevesebb növényfélét termel­nek, de ezeket nagyobb te­rületen. A kertészeti terület elaprózásával ugyanis éppen a nagyüzemi termelésben rej­lő előnyöktől fosztják meg magukat. A kicsi, egy-két- holdas területeken nem hasz­nálhatnak gépeket a növény­ápolásnál. Egy-egy kisebb tétel szállítása költségesebb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy né­hány kertészeti növény ter­melésére könnyebb megtaní­tani a szövetkezeti gazdákat, mint 15—20-féle növényre. A kirendeltség dolgozóinak fáradozása sikerrel járt. Amíg tavaly 22 féle ker­tészeti növény termelé­sére kötöttek szerződést, addig az idén csupán 10 félére szerződtek, a tsz-ek. GYÓGYULÁS — Elmarad az értekezlet... Tessék kiírni egészségesnek ... (Pusztai Pál rajza) A tízféle növény mind olyan, amely a gödöllői járás ta­laj- és éghajlati viszonyai kö­zött a legjobban , díszük. Ma már elmondhatják, hogy öt holdon aluli táblán nem­igen termelnek kertészeti nö­vényt. A nagy tárcsái Rá­kóczi Tsz 35 holdas kerté­szetében 12 féle növényt ter­meltek tavaly, az idén már csak ötféle növény termelé­sével foglalkoznak. A zsám­boki Petőfi Tsz az idén a tavalyi 18 fajta növény he­lyett csupán nyolcfajta nö­vény termelésével foglalko­zik kertészetében. De lehet­ne sorolni tovább is a pél­dákat, amelyek mind azt mutatják, hogy a gödöllői járás termelőszövetkezetei­ben a kertészeti termelésben rátértek a szakosítás útjára. Nem hagyják magukra a kirendeltség dolgozói a ter­melőszövetkezeteket a palán­tanevelés időszakában sem. Rendszeresen látogatják a szövetkezeti kertészeteket. Horváth Lajos kirendeltség­vezetőnek az a szándéka, hogy valamennyi szövetkezetben meghonosítják a zsámboki szövetkezeti gazdák jól be­vált termelési módszerét, a hajtatást. A zsámbokiak ugyanis olyan növényeknél is, mint a tök, uborka, dinnye, alkalmazzák a hajtatást. Korábban adják át a ter­ményt, tehát jobb árat kap­nak érte. Néhány példa en­nek bizonyítására: a főző­tök szállítását a zsámbo­kiak akkor kezdték meg, amikor kilójáért 2,75 forin­tot fizetett a vállalat. A csö­möri Haladás Tsz 0,22 fo­rintért szállította a főzőtök kilóját. A zsámboki szövet­kezeti gazdák a görögdinnye kilójáért 2,42 forintot kap­tak, az isaszegi tsz akkor szállította a dinnyét, amikor annak kilónkénti ára 0.88 forint volt. A zsámbokiak a vöröshagymát is magról ter­melik. Tavaly a magról ter­melt vöröshagymából szép jö­vedelmük lett. Az idén nö­velik a vöröshagyma terüle­tét. A kirendeltség dolgozói szeretnék, ha más termelő- szövetkezetekben is megpró­bálnák a hagymának magról való termesztését. A korszerű, nagyüzemi zöldségtermelés fejlesztése nemcsak a termelőnek, hanem a kereskedelmi szerveknek is érdeke. Bajt okozott a zsugorodás, ele a gondosság elhárította a gyártmányfejlesztés akadályait a Mechanikai Művekben 1957 óta gyárt eiektro-kon- denzátort a Mechanikai Mű­vek. Eleinte sok gondot oko­zott ez a fontos híradástech­nikai alkatrész. A gyár mű­szaki gárdája úrrá tudott len­ni a nehézségeken. A gyártó gépeket és berendezéseket is önmaguk konstruálták és ké­szítették el, ez pedig nehe­zebb feladatot jelentett, mint úrrá lenni a gyártás gyer­mekbetegségein. Szépen fejlődtek, már kül­földi megrendelést i^ kaptak és egyszer csali bekövetkezett a baj. Tavaly történt, hogy az Orion-gyár jelentkezett: sok a hibás kondenzátor. El­képzelhető, nem a legjobban érezték magukat. Többször végiggondolták az összes gyártási műveletet, de min­dent rendben találtak. A kérdés, hogy mi okozta a bajt a százezres tételnél, csak akkor vált világossá, amikor az Orion-gyárban megvizsgálták a szóbanforgó kondenzátorokat. Kiderült, hogy érintkezési hiba van, ez pedig abból ered, hogy a Zsámbékí Gombgyárban és a Budapesti Műanyagfeldolgozó Vállalatnál nem minden ba­kelitagyat sütöttek át megfe­lelően, ezek használat köz­ben tovább zsugorodtak, ez­által az úgynevezett forresú- csok meglazultak. Tehát tőlük független hiba okozta a hibát, a megoldást mégis nekik kellett megtaiál- niok. Meg is találták. Úgy­nevezett vállas szegecset konstruáltak, amely akkor is biztosítja a kontaktust, ha a bakeütagy zsugorodik. Ezek­nek a szegecseknek a gyártá­sát sehol sem vállalták, így ezt is kénytelenek voltak sa­ját maguk megoldani, mert több éves fejlesztési munkájuk eredményeit nem hagyhatták kárba veszni a kivezetést biz­tosító szegecsek miatt. Az ügy tehát lezárult. Mégis, miért térünk vissza rá? Azért, mert a gyár kol­lektívájának nagy tanulságul szolgált ez a lecke. Megtanul­ták, hogy minden munkamű­veletnél számolni kell az ösz- szes hibalehetőségekkel, mert ha hiba történik, hiába tud­ják megmagyarázni ennek okait, végeredményben az ő gyártmányuk lesz rossz, ami­nek mindenképpen a népgaz­daság látja kárát. A műszaki fejlesztési fel­adatok kitűzésénél messze­menően figyelembe vették ezt a tanulságot és azóta megol­dották a szubminiatűr és a miniatűr elektro-kondenzáto­rok kivezetésének behegesz- tett változatát is- Ezeket a néhány milliméteres kondenzátorokat kis tranzisz­toros készülékekben alkalmaz­zák és itt a legkisebb érint­kezési hiba is leronthatja az egész készülék minőségét. Csak az elismerés hangján szólhatunk arról is, hogy bár fokozottabb biztonságra tö­rekszenek, ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy megmarad­nak a jól bevált típusok mel­lett. Ellenkezőleg. Továbbra is tökéletesítik az egyes tí­pusokat, csökkentik a mérete­ket, mert takarékoskodnak a drága importanyagokkal. Tökéletesítették például a régebbi fénycső fázisjavító kondenzátort. Feleslegessé vált a kivezetésnél alkalma­zott, külföldről behozott üveg­gyöngy. Igaz, hogy darabon­ként mindössze egy forint hatvan fillér a megtakarítás, százezres tételeknél azonban szép summa jön ki. Ezt a gyártmányukat is az elektro-kondenzátor család­nak megfelelően fejlesztették tovább. Az ovális formáról áttértek a hengeres változat­ra. A régi változatba két. egyenként hét mikron vastag­ságú alumínium fóliát és há­rom, egyenként nyolc mikron vastagságú kondenzátorpapírt tekercseltek. Az új változat­hoz mindössze a három pa- papírcsíkra lesz szükség, mert az alumínium fóliát a két szélső papírcsíkra — úgymond — rágőzölik. Ezáltal a fázis­javító kondenzátor mérete körülbelül a harmadára csök- ken, és mégis ugyanolyan ka­pacitású és feszültségértékű lesz, mint a régi volt. A vál­tozás „csupán” annyi, hogy sokkal kevesebb importanyag­ra lesz szükség ami azt je­lenti, hogy egymillió darabos szériánál évente 130 ezer dollárt takarítanak meg. Ennek az új konstrukció­nak a másik nagy előnye, hogy élettartama tízszerese a régi­nek. Miért? Azért, mert zár­lat esetén önmagát „meggyó­gyítja”. Ezért hívják „ön- gyógyulónak”. Ezt úgy szok­ták bebizonyítani, hogy sze­get vernek át a kondenzáto­ron, s így működtetik. Ilyen­kor az történik, hogy a zár­latot akozó szeg körül fel­melegszik a papírra gőzölt alumíniumréteg és elpárolog, így automatikusan megszűnik a zárlat és a kondenzátor za­vartalanul működik tovább. Ilyen fejlesztés láttán még akkor sem érheti szó ennek a gyárnak a portáját, ha az ele- j lén említett hiba meg is tör­tént. Nemcsak azért, mert a ! hiba forrása nem tőlük ered, i hanem azért se, mert nem- 1 hogy kedvüket szegte volna, ülenkezőleg: még körülte­j kin többé, alaposabbá lett gyártmányfejlesztő munká- I juk, F. I. EGY ÉVVEL HAMARABB Tegnapi számunkban beszámoltunk róla, hogy az MSZMP I Pest megyei végrehajtó bizottsága helyszíni ülést tartott a \ DCM-ben. A vb a DCM építőinek kezdeményezéséről tár- \ gyalt, amely arra irányul, hogy a cementmű üzembe helyezési \ határidejét egy évvel előbbre hozzák. A vb-tagjai megtekin- \ tetteik az építlcezést, délután pedig aktívaértekezleten találkoz- ; tak a dolgozókkal, akik mind a látogatás alkalmával, mind \ az aktívaértekezleten egyöntetűen vállalták az egy évvel rövi- \ debb határidőt. Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára az építők egy csoportjával beszélget. Balra mögötte Herbert Müller, az NDK főszerelésvezetője Király I.ászló. a megyei pártbizottság titkára és Baráth Károly, a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályvezetője megtekinti az építkezést A délutáni aktívaülés résztvevői, lent pedig négyen a felszólalók közül lag Traktorgyárból kihelyezett lakatos: — Három KlSZ-bri- gádot alakítottunk, ezekkel veszünk részt a rövidebb ha­táridőért indult versenyben Bizdák Géza: — Űj dolgozó vagyok, de máris megszeret­tem ezt a munkát. Kérem a törzsgárdát, álljon a verseny élére, segítse a többieket Balogh József: — A műveze­tők és brigádok munkáját is jobban hangolják össze! Szép Lukács: — Ötvennyolc éves vagyok, de nagyon örü­lök, hogy fiatalok között dol­gozhatok. Én is részt veszek velük együtt a munkaverseny­ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom