Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

«If MEG VfCívlav 1962. MÁRCIUS 29. CSÜTÖRTÖK A bűntett, amelynek „hő­sét’’ olvasóinknak most bemu­tatjuk, épeszű ember számára egyenesen elképesztő. Balázs János 24 éves segéd­munkás, zsámboki lakost no­vember végén a budapesti 43. számú építőipari vállalattól azonnali hatállyal elbocsátot­ták. Mégpedig fegyelmi úton, mert a munkásszálláson vere­kedett. Hadd tegyük hozzá elöljáróban, hogy e büntetés — meglehet — túlontúl szigo­rú volt. Balázs el is keseredett felette. Hazament falujába, két hétig otthon morfondírozott, azután egy szép napon átment Túrára, egy barátjával együtt leitta magát, a késő éjszakai órákban elkezdett garázdál­kodni, majd Zsámbok felé gya­logolva a túrái „Galgamenti Tsz szérűjénél, a Schell-tanya közelében gondolt egyet s így szólt barátjához: — Most megbosszulom őket! Ezzel gyújtót szedett elő, be­lépett az út közelében levő nagy kazalhoz és felgyújtotta azt... A barátja rémülten ki­áltott rá Balázsra, hogy megy és feljelenti, ám Balázs meg­fenyegette: — Ne menj sehová, kutyavi­lág lesz itt! A tüzet csak reggel vették észre. Akkorra már leégett 1490 mázsa árpaszalma. A kö­zelben levő százhúsz férőhe­lyes, szalmafedeles akol pedig csak azért nem fogott tüzet, mert aznap éjszaka nyirkos, ködös idő volt. A termelőszö­vetkezet tagságát az esztelen bosszú miatt így is közel fél százezer forint kár érte .,. Az esztelen bosszú műve Tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték a gyóni anyósgyilkost Annakidején hírt adtunk arról a gyilkosságról, amelyet Juris Ferenc gyóni segédmun­kás követett el anyósával szemben. A megyei bíróság Barnaföldi tanácsa szerdán, az esti órákban hirdetett íté­letet az anyósgyilkos ügyében. Juris Ferencet bűnösnek mon­dották ki, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkos­ság bűnében és ezért őt nem jogerősen 15 évi börtönbünte­tésre ítélte. Az ítélet ellen a védők enyhítésért fellebbez­tek. Pénz a sütőben Aki húszezer forinttal „meglopta" — önmagát A sok éves tapasztalatok bi­zonysága szerint pénzintéze­teink nemcsak a leghivatalo­sabb, hanem a legfurcsább esetek intézésének színhelyei is. A megrongálódott, érvény­telen, vagy annak vélt pénz kö­rül mostanában is sok, nem mindennapos történet játszó­dik le. Pápán az a különös eset történt, hogy egy ember 21 000 forinttal meglopta önmagát. Az illető még 1947-ben a láda­fiába helyezte hagyaték útján szerzett 20 000 forint ját, a na­pokban azonban kétségbeeset­ten rohant pénzével az OTP pápai fiókjába, mert észrevet­te, hogy pénzén még az apos­toli kettőskereszt rajza látható, s úgy vélte, hogy kis vagyona felett lejárt az idő. A bankban azenban megállapították, hogy ijedtségre nincs ok, mert an­nak ellenére, hogy azóta már új bankjegyeket hoztak forga­lomba, ez a pénz sem veszítet­te még el értékét. A pápai em­ber tehát megkönnyebbülten vette át a 20 000 forintjáról ki­állított takarékbetétkönyvet, csak akkor nézett nagyot, ami­kor közölték vele, hogy ha már 1947-ben takarék­ba tette volna pénzét, az­óta 21 000 forintot kama­tozott volna. Éttől az összegtől tehát meg­fosztotta önmagát a ládafiá­ban „takarékoskodó’“ ember. Még ennél is nagyobb kár érte azt a várpalota; lakost, aki az OTP helyett a konyhai tűzhely sütőjébe tette 50 OOC forintját. A pénz nagy része elégett, s a takarékpénztár veszprémi fiókja már csak 20 000 forintot fizetett ki a megmaradt papír- és ko­romhulladékért. Egy pécsi polgárnak viszont nem a pénzé, hánérn csalafin­ta terve ment füstbe. Ö tudo­mást szerzett arról, hogy a Magyar Nemzet; Bank kicse­réli a szakadt, égett, foltos papírpénzeket. Beállított hát a Nemzeti Bank pécsi fiókjához, hóna alatt egy dobozzal és elő­adta, hogy csintalan kisfia já­ték közben meggyújtott egy köteg százforintost és az hamu­vá égett. A hamut átadta és kérte, hogy azt mindjárt cse­réljék ki eredet; értékére. 1100 forintra. A pénztáros udvaria­san közölte, hogy a hamut el­küldik a Bankjegynyomda la­boratóriumába, ahol megálla­pítják az elszenesedett papír­lapok „kilétét". A laborató­riumi vizsgálat eredménye le­sújtó volt. A papírok jiem a bankjegy nyomását, hanem egyszerű újságcikkeket tartal­maztak elégésük előtt, a „ká­rosult” ugyanis nem pénzt, hanem újságpapírt égetett el, hogy pénzhez jusson. Az ered­ményt azonban már nem tud­ták közölni a „kárvallottal”, mert első látogatása óta a Nemzeti Banknak még a ^őr- nyékét is kerüli. Az eset hallatára nagyon kíváncsi lettem. Vajon miféle ember lehet az. aki a rajta esett egyéni sérelmet, amelyet a fővárosiban szenvedett el, fél­száz kilométerrel odébb, a tú­rái közös gazdákon akarja megtorolni? Balázs Jánossal előzetes letartóztatása idején, a Markó utcai börtön rácsai mögött találkoztam. Konok arccal, lesütött szem­mel fogadott. Az első pillan­tásra amolyan nagyszájú em­bernek mondtam volna, de a csakhamar kiderült, hogy na­gyon is szófukar. Különösen ami a bűntettét illeti. Bemutatkozásomra sértődött hangú kérdés a válasz: — Aztán mit akar tőlem? — Csak annyit, hogy miképp jutott a bosszú gondolatára? — Nincs mit mondanom. Ha kíváncsi rá, olvassa el. Ott van a vádiratban! — A munkahelyéről miért tették ki? — Mert verekedtem. — Nem fellebbezett? — De igen. Csakhogy azt mondták, kár a gőzért. — S a gyufához miért nyúlt? — Részeg voltam. — Tudja-e, hogy ez nem mentő körülmény? — Nem érdekel! — Mi érdekli az életben? — Semmi. — Szórakozni szeret? — Igen. Inni. Más moziba jár, én kocsmába. — Drága mulatság ... — Hát aztán! Kinek mi kö­ze hozzá? Amíg van pénzem, addig iszom. — Mi jó van a kocsmában? — Nem a kocsma a jó. Ha­nem a bor. Ha iszom, akkor már szép a világ ... — Csak ilyenkor? — Egyedül vagyok. — A szülei? — Az apám nem az enyém. — Mennyi iskolát járt? — Négy elemit. — Senkitől nem hallotta még, hogy nem jó dolog any- nyit inni? — Nem érdekel más véle­ménye. — Mennyit keres? — Ezerkettőt, ezerhármat, — Moziba nem járt? — Néha. Ha kedvem tartot­ta. — Melyik film tetszett? — Egyik sem. Talán a „Mat­róz a rakétában’’... — Színházban volt-e már? — Egyszer. A József Attilá­ban, Nagy marhaság volt. Nem mennék el még egy­szer ... — Újságot olvas-e? Dühösen kimeresztett sze­mek: — Engem nem érdekel a politika! — Az sem, hogy háború lesz-e, vagy béke? Hallgatás. — Melyik épületen dolgoz­tak? — A Párizsi-udvaron, ott a Ferenciek terénél. — Tudja-e, hogy az még a háborúból romos? Vállrándítás. — Hát azt tudta-e. hogy a tsz kazlát gyújtja fel? Ismét hallgatás. — Ott, Túrán akart bosz- szút állni? — Részeg voltam — így a válasz rekedt hangon. — Soha életében nem gon­dolt arra, hogy a tsz-ben vál­laljon munkát? — Nem. Nem szeretek oda­haza. — Nincsenek barátai a tsz- ben? — Nincsenek. — Nagy kárt csinált nekik. Nem sajnálja? Vállrándítás, — Tudja-e, hogy Túrán az emberek nagyon szidják ma­gát? Maga miatt kevesebbet kaptak az elszámolásikor! A konok hallgatás, a nyeg­le válaszolgatós helyett most először valami zavar tükrö­ződik a fiatalember tekinte­tén. Néhány tétova mozdu­lat, a bűntudat valami szik­rája. De csak egy pillanatra. Azután újra a hányi-veti kö­zöny. a mély hallgatás. — így akart bosszút állni? Kicsodán? A válasz már ismét az előbbi: — Megtettem, hát megtet­tem. ítéljenek el... A megyei bíróság Korpássy- tanácsa szerdán délben hir­detett ítéletet a gyújtogatás ügyében. Balázs Jánost bű­nösnek mondta ki társadal­mi tulajdonban levő va­gyontárgy szándékos felgyúj­tásában, s ezért őt tízévi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Firon András Munkába állnak az új típusú traktorok nagyobb mennyiséget kapnak, amelyek lejtős területeken gazdálkodnak. A hetven ló­erős, négykerékmeghajtású traktorral ugyanis eredménye­sen fel lehet venni a harcot a talajerózió ellen is. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK iMBümenzaarnBacmoiBiiiaa* Napirenden a kisiparosok helyzete A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a kisiparosok tevé­kenységével. Megállapította, hogy Cegléden az utóbbi évek­ben nem változott a kisiparo­sok száma lényegesen: jelenleg valamivel több mint 330 mű­ködik a városban. Az utánpót­lás érdekében 85 ipari tanuló sajátítja el a szakmát a ta­pasztalt, gyakorlott mesterek­től. A jelentés szerint hiány van kőművesben, üvegesben, villanyszerelőben és gépjármű­javítóban. A város központjá­tól eső távolabb települése­ken fodrászokra és cipészekre is szükség lenne. A jelentést követő vitában a végrehajtó bizottság foglalkozott a többi között a kontárkérdéssel. Uta­sították a vb ipari osztályát, hogy a KlOSZ-szal együttmű­ködve társadalmi bizottságot szervezzenek a jogtalan ipar­űzés ellenőrzésére és leleplezé­sére. Egyben utasították a sza­bálysértési hatóságot, hogy — különösen a nagyobb összegű munkákra vonatkozó kontár­kodásnál — példamutató bírsá­gokat szabjanak ki. Mindent összegezve a vb megállapította, hogy a kisiparosak jól kiegé­szítik a vállalatok és ktsz-ek működését, eredményesen részt vesznek a lakosság igényeinek kielégítésében, A vb elismeré­sét, megelégedését fejezte ki a KIOSZ útján a ceglédi kisipa­rosoknak. Rendet a piai-oju A ceglédi piacra ráfér már a rendezés. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága most két­százezer forintot hagyott jóvá, amelyet erre a célra felhasz­nálhatnak. Mindénekeiőtt kö­rülbelül ezer négyzetméteren, betonozzák a piacot. A piac belső részét ugyancsak beto­nozzák. Biztosítják a piac víz­ellátását. aminek következté­ben tisztább is lesz a piac. A folyóvizet ugyanis takarításra is felhasználják. A tejpiac új helyet liap és ott a kulturál­tabb kiszolgálás érdekében könnyen mosható beton aszta­lokat állítanak fel. Az állam! gazdaság jelenti A Csomói Állami Gazdaság dolgozói eddig 670 katasztrális holdat szántottak fel. A táb­lákba lucerna, tavaszi árpa, kukorica és napraforgó kerül. — A szakmai tanfolyamok ke­retében most három szőlő- és gyümölcstermesztési előadás­sorozat folyik a gazdaságban. A vizsgákat április végén tart­ják meg. — Eredményesen nö­velték a gazdaság tejhozamát. Az 1960. évi 3780 literrel szem­ben 1961-ben 3896 liter volt a tejhozam. — Jelenleg Somogy megyében 850 darab hízómar­hát vásárolnak fel, amelyeket majd Máltába. Izraelbe. Svájc­ba és az NSZK-ba exportál­nak. monoé ayiafiBB Tanárjelöltek Monoron A monori gimnázium veze­tősége megállapodott az Eöt- vős-kollégium igazgatójával: április 16. és május 5. között harminc tanárjelölt kerül Monorra. hogy a tanultakat a gyakorlatban is megismerjék. A fiatal nevelők nemcsak a tanítás módszereivel és az is­kola belső életével ismerked­nek meg, hanem azzal a kör­nyezettel is, amelybe ágyazva a gimnázium tevékenykedik. A monori nevelők máris hoz­záláttak a program kidolgozá­sához. Arra is időt szakíta­nak, hogy a tanárjelöltek meg­ismerjék a monori társadalmi szervek tevékenységét, a vidé­ki népművelési problémákat, a falusi és tanyai iskolák hely­zetét. hl índu Inak a: országos versenyen A Nagykőrösi Állami Gaz­daság fiataljai beneveztek az országos silózási versenybe. A brigád versenyvállalását el­juttatta az illetékesekhez. Raj­tuk kívül a Rákóczi Tsz fia­taljai is most készülődnek a nevezésre. A vetélkedés egyéb­ként sokfelé lábra kapott- A Rákóczi Tsz-en kívül a gép­állomás fiataljai is vetélked­nek. A szocialista címért há­rom brigád indult harcba, ezenkívül a brigádok páros versenyben is állnak. Hollornijílan — holtáiglan A boldogító igent nem a templomban, hanem a városi tanács házasságkötőtermében mondta ki két fiatal pár. Sze­merei Teréz, a városi tanács dolgozója Olter Gyula villany- szerelővel, Balogh Margit sze­gező Lengyel Sándor géplaka­tos segéddel kötött házasságot. A IÍISZ-esküvők résztvevőit úttörők és kiszisták köszöntöt­ték. Ezerkétszáz motorfűrészes brigád! dolgozott a téli fakitermelésnél j Ezen a télen már 1200 mo­torfűrészes brigád dolgozott erdeinkben, s a kitermelés­re került fa csaknem 60 szá­zalékát a motorfűrészek dön­Miért nem olvashatnak újságot a turaiak? címmel cikket közöltünk la­punk március 14-i számában, amelyben a túrái hírlapellá­tás problémájával foglalkoz­tunk. Az ügyijén illetékes Bu­dapest Vidéki Postaigazgató­ságtól cikkünkre az alábbi választ kaptuk: „A cikk alapján a túrái hír­lapterjesztést és kézbesítést újból felülvizsgáltattam és az alábbiakban intézkedtem: Az előfizetők jogos kívánsá­gának figyelembevételével a kézbesítők kérésére a külön- íordulós hírlapkézbesítést 1962. március 27-ével bevezet­tettem. A reggeli vonattal utazók lapellátásának biztosítására, március 17-től a reggeli for­galmas időszakban a pályaud­vari árusítást megszerveztem. A megyei hírlaphivatalt utasítottam, hogy szervezői útján a hivatal hírlapterjesz­tési munkáját segítse elő. A túrái postahivatal hírlapter­jesztését a továbbiakban is fokozott figyelemmel kísérem. Dr. Jáder Béla az igazgatóság vezető- helyettese”. rolt jellemek éltek a színpa­don. A h árom felvon ásos cse­lekményt élénk, igazi operett­derűvel, jó ritmusérzékkel ál­lította színpadra. Az egész előadáson végigvonult vala­mi oldott könnyedség, őszin­te derű. Operettet éreztünk a színpadon, s ehhez a kitűnő szereplő gárda adta a leve­gőt. Harmaczy József alakította Pétery György zeneszerző sze­repét. Nagyon szép, bársonyos tenorja őszinte sikert ara­tott. Czéh Gitta, Lolita éne­kesnő szerepét finom eszkö­zökkel formálta meg. Hangja kellemes, játéka kulturált. Dévényi Cecilia és Róna­széki/ András (Gonzales és Rodrigó alakítói) az előadás fő erőssége. Játékukban nagy­szerű karakter-formálást, új megoldási formale keresését vettük észre. Megérdemelten sok tapsot kaptak a magyar Erkel-együttes tagjainak sze­repében: Szatmári Olga, Baly- lya Zsuzsa, Varga Ilona, Tantos Kati, Márton István, Farkas János. Szakái János. Meg kell még említeni Erős Pál, Sághy István, Hővel László és Novotny István játékát, akik jó alakítást nyújtottak. Segítette az est sikerét Sos- tarics Zsuzsa igazi dél-ame­rikai légkört árasztó díszlete. A színpadképek hangulatte­Dévényi Cecilia remtő, szuggesztív ereje, a sze­replő gárda mozgatása, a cse­lekménybonyolítás .igen jól sikerült. A jelmezek fes­tőién színesek, stílusosak vol­tak. (Rimanóczy Yvonne ér­deme). A bemutató igényes, derűs, kellemes színházi est volt. Minden jel arra mutat, hogy a Déryné Színház operett- együttese sokáig fogja ját­szani szerte az országban és Pest megyében is a Valahol Délen-t. Ladányi István A Vörös Csillag Traktor­gyár D 4 K—70 jelzésű, négy- kerékmeghajtású, hetven ló­erős univerzális traktoraiból az idén száztízet kapnak az állami gazdaságok. Ezek az új típusú traktorok az idén ke­rülnek először a mezőgazda­ságba és segítségükkel a ho-; mokterületek talajmunkáit ; oldják meg. A korábban al- j kalmazott lánctalpas trakto- j roknál ugyanis rendkívül \ nagy volt a gépek üzemelési \ költsége, mert a homok a já- \ rószerkezetbe kerülve, tönkre-: tette a lánctalpakat. A Vörös: Csillag Traktorgyár nehéz j univerzális gépéből jövőre már azok a gazdaságok is: ^ Az Állami Déryné Szín- ^ ház bemutatói egymást kö- ^ vetik. A Nóra, az Aranyla- ^ Irodalom, az Esküvő pre- ímierje után szombat este £ Tabi László—Kemény Egon— í Erdödi János operettjét, a ? „Valahol Délen”-t mutatták í be, amelyet az Operettszín- ^ ház 1957-ben játszott nagy í sikerrel. Most a vidéki közön- ^ sóg elé kerül üdén fülbe- mászó, kedves dallamaival. ^ Jó muzsika és jó operett a ^ Valahol Délen. Őszinte, köz- ^ vétlen, emberi. Dallamvilága ^gazdag, s ez a rádióból is ^ jól ismert muzsika szövi át ^ a cselekmény lényegét, a dél- j amerikai magyar vendéglő j hamis világát, a külföldre í szakadt, tehetséges zeneszer- í ző küzdelmes, az amerikai ^ életformából kiábrándult, Í hányatott életét. Szép, tiszta ^ hangvételű előadást láttunk, ^ igazi művészi élményben volt ^ részünk. A Valahol Délen ^ előadása túlnőtt a csak ope- ^ retti látványosságon. Az ér- £ (ékes zene mellett sokszínű, ^ ötletes, tartalmas játékot ^ nyűjtott a közönségnek. A jó j előadás elsősorban a rende- > zőnek, Csongrádi Máriának í az érdeme. Rendezését ki- ^ forrott stílusérzék jellemzi, i Nem találkoztunk az előadás í alatt jóformán egyetlen ope- í rett sablonnal sem. a rende- ^ ző által pontosan köriilhatá­Valahol Délen Bemutató a Déryné Színházban tötték le és darabolták fel. A nagyarányú fejlődésre vall, hogy az első motorfűrészeket alig egy évtizeddel ezelőtt kezdték használni a magyar erdészek, és nagyobb arányú alkalmazásukra csak hat-hét évvel ezelőtt került sor, . A kétszemélyes MRP és az egyszemélyes Druzsba mo­torfűrészekkel felszerelt bri- . gádok részére az Országos Erdészeti Főigazgatóság orszá­gos versenyt hirdetett. Három évvel ezelőtt még nehezen elérhető célnak tűnt a mátrai erdészek kezdemé­nyezése, hogy egy-egy fűrész­szel 2000 köbméter fát döntsenek és daraboljanak. Most viszont már szép szám­mal vannak olyan brigádok, amelyek a téli fakitermelésnél és a gyérítésnél évente 4000 —5000 köbméter fát dolgoz­nak fel, ami több mint tízezer fatörzset jelent, (MTI) Száz új hidas-traktort kapnak a szőlőtermelő állami gazdaságok Azokban a szőlőtermelő ál­lami gazdaságokban, ahol még sok a régi telepítésű, kis sortávolságú szőlő, a műve­lés gépesítésére az idén száz új hidas traktort állítanak munkába. A Vörös Csillag Traktorgyár ötven UH—28-as féllánctalpas hidas-traktort szállít. Ezt a géptípust az UE—28-as erőgép továbbfej­lesztésével alakították ki. A Szőlészeti Kutatóintézetben a Zetor traktorok járószerkeze­tének átépítését oldották meg, s ezekből a gépekből ugyancsak ötven áll az idén munkába. A hidas-traktorok általában három sor szőlőt fognak a kerekeik közé és egyaránt felhasználhatók ta­lajművelésre, valamint perme­tezésre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom