Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-25 / 71. szám

ms. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP nsr hecvf.i Kádár János fogadta Károlyi Mihálynét Kádár János, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, szombaton fo­gadta a Károlyi Mihály teme­tési gyászünnepsége alkalmá­ból Magyarországon tartózko­dó Károlyi Mihálynét. (MTI) Eg» ötös, 31 négyes a lottón A 12. játékhétre beérkezett 4 529 704 darab lottószelvény, öttalálatos szelvény egy da­rab volt, 1 698 638 forint 75 fil­lér nyereménnyel. Négy talá­latot 31 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 54 795 forint. Három találatot 3042 fogadó ért el, a nyere­ményösszeg egyenként 558,75 forint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 91 720 darab, ezekre egyenként 18,50 forin­tot fizetnek. (MTI) ÚJABB ARCKÉPES BÉLYEGET AD KI A POSTA A Postavezérigazgatóság közli, hogy március 29-én, a SZÖVOSZ V. kongresszusa megnyitásának napján, Berkes Ferencnek, a mun­kásmozgalom mártírjának arc­képét ábrázoló, egy forint értékű emlékbélyeget hoz forgalomba. Az űj bélyeg 1953. június 30-ig használható fel postai küldemé­nyek bérmentesítésére. (MTI) Milyen lesz a jövő Szentendréje? „Tavaszi" örömök Nyaraló telepek — Műemlék belváros — Máris nagy az érdeklődés a parcellák iránt \ A Dunakanyarnak Visegrád mellett egyik legszebb és leg­érdekesebb gyöngye tagadha­tatlanul Szentendre. Az ódon kisváros igen sokat megőr­zött a letűnt korszakok jel­legzetes építészeti emlékeiből. A műemlékek valóságos mú­zeuma, és ritka szépségeiből nágyon sok nagynevű festő­művész merített ihletet mára régmúlt időkben is. Ősrégi kereskedőváros volt, itt ta­láltak új hazát és építettek hajlékot maguknak a török hódítók elől észak felé húzó­dó szerb és dalmát kereske­dők. Vagyonúkon kívül épít­kezéseikkel ide mentették a dalmát tengerpart jellegzetes stíluselemeit. Különleges han­gulatát napjainkig megőriz­te Szentendre. Ennek is része van abban, hogy jelentős sze­rephez jutott a Dunakanyar gyors ütemben fejlődő ide­genforgalmában. A kormányzat törvényere­jű rendelete rendezési tervek készítésére kötelezte a váro­sokat, hogy további fejlődé­sükből jó előre kiküszöbölhes­sék a káros hatású tervszerűt- lenséget. Szentendre is elké­szítette a maga távlati rende­zési tervét és a nagy körül­tekintést igénylő munkában figyelemmel volt különleges adottságaira is, valamint arra a szerepére, amelyet mint az idegenforga­lom egyik jelentős centrumá­nak kell betöltenie. Ezzel kapcsolatban elkészült a tel­jes egészében műemléknek te­Tavaszi készülődés (Komádi rajza) Társasutazás- tanulási kötelezettséggel Az idei nyárra újfajta ki­rándulásokat szervez az IBUSZ a Német Demokrati­kus Köztársaság területére. Ezeknél a túráknál a külföldi ?' társasutazások minden esetben jí közös jellegzetességeihez hoz-2 zájárul a szinte kényszerű ^ nyelvtanulás is. ^ A kirándulókat ugyanis nem$ kíséri el tolmács, hanem hely-i£ ben csatlakoznak hozzájuk £ idegenvezetőkként szakkép- ? zett német pedagógusok, akik? magyarul egyetlen szót sem tudnak. S ezek a született né- ^ met tanárok nemcsak a prog- ^ ramokat szervezik meg és bo- nyolítják le, hanem rendsze- g résén oktatják is a csoportok ? tagjait a német nyelvre. ^ Az IBUSZ háromféle ilyen í nyelvtanulásos kirándulást ? szervez. Az egyiken, egy 14 ^ napos túrán az utasok Pots- ‘Íj damban szállnak meg és on- ^ nan tesznek kirándulásokat a ^ környékre. A másik kettőnek í a célja Drezda. Az egyik eset- ? bet 12, a másikban 15 napot ^ töltenek a Német Demokrati-^ kus Köztársaságban a turis-^ ták, akik szintén nemcsak a _______________________ | | Vízügyi Építő Vállalat, ^ Központi Gépiavító Üzeme ^ Vecsés ^ * vasesztergályosokat, autogénhegesztő vizsgával £ rendelkező á y szerelő lakatosokat, edzőt, ^ hegesztőt, lemezlakatost, | raktári kiadót keres felvételre Jelentkezés az üzem telephelyén: ^ Vecsés, Dózsa György út Munkásszállás nincs í L-----------------_-------------------i v áros látnivalóival, hanem környék érdekességeivel megismerkednek. (MTI) kinthető belváros részletes rendezési terve is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága már jóvá is hagyta azt. Most már ez a terv szabja még a jövőben sorra kerülő építke­zések és egyéb fejlesztési munkálatok módozatait. A szentendrei öreg város­házán nagy lelkesedéssel be­szélnek a jóváhagyott tervről és a város jövendő kilátásai­ról. A városi tanács műszaki osztályának élén néhány hét óta új ember áll: Pizág János építészmérnök, aki korábban városfejlesztési előadója volt a tanácsnak. Ráth György, a műszaki osztály régi vezetője, aki részt vett a rendezési ter­vek kidolgozásában, szentend­rei állását az Építésügyi Mi­nisztérium városrendezési fő­osztályán kapott munkakörrel cserélte föl. A fiatal utód ki­teregeti Sziráki Ferenc vb- elnök szobájának padlóján a parányi Szentendre város ha­talmas térképét és azon mu­tatja, milyen lesz a jövő Szent­endréje. A belvárost három kerület­re osztották: a Bükkös-parti városrészre, a Plébánia-domb és környékére, végül a Duna- parti városrészre. A Bükkös­patak partja mentén elterülő részek rendezése igényli a leg­nagyobb anyagi áldozatot, mert a terület nagy részén egészségtelen, elavult, mező- gazdasági épületek vannak. Itt szükség van a teljes építészeti újjáalakításra. A rendezési terv szerint a jelenlegi Papri­kabíró utca helyén városi park lesz. a patak partját és a Má­jus 1 utcát gépjárműforgalom­tól mentesített sétánnyá ala­kítják át. A Plébánia-domb és környéke a tulajdonképpeni mtjemlékjellegű városmag, ahol jelenleg 46 épület és öt melléképület áll. Ezek leg­többje értékes műemlék, le­bontásra ítélt, rozoga épület csak egy akad köztük. Űj épít­kezéseket csak a Rab Ráby téren és a görög püspökség szomszédságában engedélyez­nek. A város fejlődése szem­pontjából igen nagy jelentősé­gű a Duna-parti városrész, amely a Dunakanyar turista forgalmának útvonala, a 11-es út mentén fekszik. Már most is itt van a város kereskedel­mi központja. Szentendre vég­leges központját megfelelő re­konstrukcióval itt kell kialakí­tani, itt jelölték ki a tervezett ú' mozi és az új üzletházak helyét, gondoskodtak az autók számára megfelelő parkoló helyekről is. A jövendő Szentendre igen komoly problémája a közle­kedés. A belváros utcái szű- is I kok, nem alkalmasak árra, ‘ hogy rajtuk bonyolítsák le a % « ‘ S’ - •. , > 'Jf>.vn(í ; . ' ' • y ' : : ■ :: ■ . . •. A ráckevei általános iskola VII. leányosztályát nagy őröm érte. Bár az első tavaszi napok napsütés helyett havazás­sal köszöntöttek rájuk, tanárnőjük —, vigasztalásként — szánkózni vitte őket. Ha ló nincs —, jó a kutya is. Különösen ha ilyen erős. A ráckevei fiúk a lejtő helyett a szánkázásnak inkább ezt a formáját választják (Mészáros Géza felv.) ELSEJÉTŐL ÚJABB NEGYVEN KÖRZETI ÁPOLÓNŐ Április elsejei hatállyal, a körzeti ápolónők száma Pest megyében ismét negyven fő­vel növekszik, és ezzel most már a megye körzeti orvosai­nak (kétharmadát támogatja munkájában a lakosság köré­ben gyorsan népszerűvé vált házi ápolónővér. A most be­töltött állások közül tulajdon­képpen csak kilenc az új stá­tusz, ezekre okleveles ápoló­nőket neveztek ki, míg har­mincegy községi szülésznői ál­lást átszerveztek. Ezekre az állásokra az eddigi szülésznő­ket nevezték ki, akik eddig is lakóhelyükön, működtek, te­hát lakással rendelkeznék. A kilenc új állásba is olyan új ápolónő került, aki körzetében lakik, így tehát az új körzeti nővérek állásának betöltésé­nél a lakáskérdés nem okozott semmi nehézséget Az ez alkalommal kineve­zett körzeti ápolónők, ahogy a már állásban levő társaik, szintén hathónapos, munka melletti átképző tanfolyamon vesznek részt, hogy új munka­köri feladataikat jobban meg­ismerjék. Velük együtt most már közel 180 körzeti ápolónő dolgozik a megyében, keresi fel lakásukon a fekvő betege­ket. Eredetileg Pest megyében a második ötéves terv végéig tervezték az összes orvos* kör­zetek körzeti ápolónővel való ellátását, de a most szervezett új állások következtében re­mélhető, hogy a házi ápolónő­hálózat teljes kiépítése ennél a határidőnél jóval hamarább bekövetkezik. Esetleg már a jövő év végére minden egyes körzeti orvos mellé kerül egy- egy ápolónő. VASÁRNAPI POSTA NAGYKANALLAL folyton növekedő járműfor­galmat. A 11-es országúton közlekednek a Budakalász, Pomáz és Pilisszentkereszt, valamint a Leányfalun, Tahin és Dunabogdányon át Viseg­rád felé törekvő autók. Hogy ne torlódjanak össze a város szűk utcáin és ne zavarják a belváros hangulatát, a ren­dezési tervben kijelölték egy széles új körút vonalát. Ez a körút a Bükkös patak torkolata alatt, északon pedig a város fölött csatlako­zik a 11-es úthoz, így az átme­nő forgalom nem érinti a bel­várost. A műút és a Duna-part kö­zött elterülő rész, az úgyne­vezett 5-ös övezet részletes rendezési és beépítési terve már szintén elkészült. Itt kis­méretű, hatvan-nyolcvan négyszögöles telkeket alakí­tottak ki, amelyek kiválóan alkalmasak vikendházak épí­tésére. A hely gyönyörű, a kis telkek iránt igen nagy már most is az érdeklődés és re­mélhető, hogy hamarosan szép vikendtelep alakul itt ki. Ház­helyrendezési terv készült a ..Tómelletti szőlőhegy” nevű területre is, amely családi há­zak építésére igen alkalmas. A 10—11 katasztrális hold nagyságú terület eddig négy parcellából állt, most ötven házhelyre osztják föl. A terü­let déli lejtésű, legnagyobb ré­sze közművesített és így kivá­lóan alkalmas kertes családi házak építésére. A 2-es övezet az Ady End­re út baloldalán elterülő rész lesz, a „nagynyaralós” telep, amely egészen a Határcsár­dáig terjed. Itt jelölik ki a vállalati üdülőházak helyét. Az érdeklődés máris nagy iránta. A városnak az a része, amely a tervezett körúton belül fek­szik, hivatalos üdülőhely, ami megszabja az építkezések módját és jellegét. A körúton kívüli terület, amelyhez ízbég is tartozik, már nem üdülő­hely. Itt tehát falusias jelle­gű lesz a beépítés, ami azt je­lenti, hogy ezen a területen állatot is tarthatnak a lakók. — Mikor valósulnak meg ezek a szép tervek — kérdez­zük a város vezetőit. — Egyelőre csak az irány­vonalakat és a kereteket szab­ja meg a terv — mondják — és elindulhatunk a megvalósí­tása felé. Hogy mikor és meny­nyi valósul meg belőle, az ter­mészetesen a város anyagi erejétőL és az állam segítségé­nek mértékétől függ. De re­méljük, hogy lassan, fokozato­san kialakul Szentendre új képe. Magyar László Sokféle az ember — szok­ták mondani, s a sokféle em­ber között sokféle szerzet akad. Van, aki mindent egy­szerre szeretne, van, aki esz- : tendőket képes türelemmel, | zúgolódás nélkül várni, hogy j vágya teljesüljön. Van, aki ta- i karékosnak „született”, s van, : aki könnyelműnek, pocséko- | lónak. Van, aki tudja, hogy : mit kezdjen a pénzével, s van, ; aki azt kezd vele, ami éppen ■ az eszébe jut. ■ És nemcsak a pénzzel van ; így az ember. Az élettel is. \ Van, aki azonnal akar sikert, j érvényesülést, s aki, amit meg- j szerzett, nagykanállal, ízle- : lés, élvezés nélkül nyomkod- í ja le, hogy jöhessen a követ- : kező. Van olyan ember, aki : gátlástalanul csak annak él, : hogy minél többet szerezzen í meg az élet örömeiből, s en- ; nek érdekében nemegyszer a ; tilos utaktól sem riad vissza. • A nagykanalas ember — ve- -szélyes ember. Aki csak élni \ akar, de küzdeni nem, aki csak > aratni akarj de vetni nem, an- ! nak nem sok helye lenne kö- ! zöttünk. Lenne... De mégis ! akad helye, mégis nemegyszer ! szó nélkül megyünk el mellet- !te, nem intve, nem kérdve, ! miért e nagy sietség, hcvá ! vezet e mérhetetlen mohóság. Van, aki kétgyerekes csa­ládapa létére szoknyahajszo­lásban keresi az élet örömét* s ha teheti, egyetlen kalandot sem szalaszt el. Van, aki a sikert hajszolja, s a sikerrel járó pénzt céltalanul szórja, dobálja, nem gondolva arra, hogy nem minden nap hoz si­kert. Vannak, sokan vannak, akik könnyen megszédülnek. Mindez akkor jutott eszem­be, amikor fiatal ismerősöm­től pénzbeosztása iránt ér­deklődtem Ezerhatszáz fo­rintot keres. Szép pénz, ha az embernek nem kell haza­adni egy fillért sem, s ha még azt sem kérik számon, mit kezd a pénzzel, hová te­szi. „Eltolom” — mondta köny- nyed flegmával, s ebben az eltolás-ban az is benne volt, hogy bolond, aki sajnálja. De vajon ez a fiatalem­ber négy-öt esztendő múlva, amikor a családalapításra ke­rül a sor, nem lesz-e 'hangos zúgolódó, hogy: nem elég a pénz, mi minden kellene még stb.? Lehet, hogy hangos elégedetlenkedő lesz, aki nem magán, hanem környezetén, a társadalmon kéri számón, hogy családot alapít, de nin­csen semmijei De az „eltolt” ezresek eszébe sem jutnak! A fiatalok sajátja lenne ez? Nem. Sőt: sajnos, van hon- nét venniük a példát. Hány olyan család él, ahol fize­téskor négy-öt liter bor, két- háromféle hús járja, de fize­tés előtt öt-hat nappal már kölcsön kell kérni tíz-húsz fo­rintokat, hogy a legszüksége­sebbre jusson. S hány olyan ember van, aki nemcsak pén­zét rendezi el így, hanem éle­tét is? Aki eljutott valamed­dig, s nem gondol arra, hogy holnap is lesz, sőt, holnap­után is, hanem csak arra, hogy ma van, s ma jól van. Nem töri a fejét azon, hogyan lehetne holnap, holnapután még jobban. A távlattalan- ság, a mának élés, a holnapra nem gondolás nem kevés ember jellemzője. S az a fiatal, aki ezt látja otthon, aki ehhez igazítja a maga zsendülő életét, vajon miféle elvek szerint rendezi azt be? És az az ember, aki a meg­szerzett anyagi javakat csak arra használja fej, hogy megtömje a hasát, s ruhás- szekrényét, gondol-e arra, hogy a szellemtől elspórolt fo­rintok előbb-utóbb a hasra fordított, a ruhára költött forintok összegét is — csök­kenthetik? Meg kell tanulnunk — igen, valamennyiünknek — élni az élet örömeivel, szép-, ségeivel. Szabad és kell jó értelemben mohóknak len­nünk, minden iránt, ami szép, ami hasznos. De célszerű-e, hogy mondjuk, a család únos- untalan szórakozni jár, köny- nyed szívvel fizetik ki a két- háromszáz forintos számlát, de otthon, a vaságy matra­cain, nem marad lepedő, ha nagymosás van? És még foly­tathatnánk a sort... Anyagi javaink célszerű fel- használása — nem könnyű do­log. Ezt is meg kell tanulni. Megtanulni, ahogyan a fiatal- asszony tanulja a pénzbeosz­tás, a „kijövés” rejtelmeit, ne­künk is úgy kell tanulnunk, hogy mire mennyit költsünk. És azt is meg kell tanulnunk, hogy van holnap is, holnap­után is, életünket úgy kell berendeznünk, hogy ehhez is igazodjék. Népgazdaságunkat reális öt­éves terv irányítja, tervek egyengetik hazánk, népünk egészének útját. Jó lenne, ha minél több embernek, család­nak meglenne a maga ötéves vagy akár kisebb távlatú ter­ve. Hiszen vannak olyanok, akik sokszor még azt sem tudják, hogy holnap mit akarnak, akik úgy gondol­koznak, hogy: majd csak lesz valahogy, hiszen soha nem volt úgy, hogy vala­hogy ne legyen. S hány olyan ember van, aki többet, job­bat követel magának, de eszé­be sem jut, hogy erre e többre, jobbra csak saját tet­tei után van joga! Az ember olykor sokkal könnyebben megtanulja a leg­bonyolultabb dolgokat, mint a legkézenfekvőbbet: a maga feletti uralkodást, a maga sorsának meghatározását. A tudatformálás, az új ember, a szocialista ember ki­alakításának egyik fontos fel­adata ez. A nevelőmunka feladata. Nem valami elvo­natkoztatott nevelőmunkáé, hanem nagyon is konkrét, kész tényekkel számoló nevelésé. Vajon csak az iszákos kezé­ből kell kivenni a fizetést, s odaadni a családjának, hogy legyen kenyérre, ruhára való? Aki tékozló módjára bánik a saját életével, értelmetlenül pocsékolja azt, amellé nem kell odalépnünk, s megmutat­ni, ha kell százszor is a helyes utat? Nem „reszorf’-feladat ez, hanem kissé közügy. Olyan feladat, amelynek végső és igazi célja az új embertípus kiformálása. Azé az embertípusé, aki élvezi az élet szépségét, örömét, de aki tudja, hogyan teremtődött meg ez a szépség, ez az öröm, 9 aki azt is tudja, hogy mit kell azért tennie, hogy a hol­nap még szebb, örömteljesebb legyen. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom