Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
«*T HECref 1962. MÄRCIüS 25, VASÁRNAP A fiókkönyvtár meggyvörös kályhája ISKOLA ÉS A MAI IRODALOM Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Moravia regény nyomán készült Egy asszony meg a lánya című olasz filmet, Sophia Lorennel a főszerepben AZ ELSŐ BÁL fogadtak... A csapattal beutaztam az országot. Tanulás és sport: ezzel telt — és milyen hamar eltelt a négy év. Technikus lettem. Ide kelá-í rültem a fonóba. Megszoktam az üzemet, az éjszakai műszakot. Keresetemből ruház- kodtam, szórakozásra még nem telt. X övetkczö őszön bevonultam katonának. Huszonkettő múltam, mikor leszereltem — és nem tudtam táncolni. A sportolástól mozgásom darabos, nehézkes volt. Menjek tánciskolába? Szégyelltem már a tizenhat évesek közé beállni. Egyszer klubdélutánon nyokkál beszélgettem. Már nem tudom, kinek jutott eszé- £ be; hirtelen elhatározták, (; megtanítanak táncolni. Tilta- koztam. Csak sokára enged-; tem a szelíd erőszaknak. De y utána minden szerdán és y pénteken, mikor nyitva volt ? a klub, odamentem. Egy egész' műhely, az előfonó alapszervezete törődött velem. A lányok beosztották egymás közt, mindig más és más tanított, táncolni. | fásodik hónapja ennek; mór. S jövő szombaton lesz az első bál, amire elmegyek. Életemben az első ... — mondta mosolyogva a fiú. s aztán eltűnődve sokáig so- dorgatta az asztalterítő leló- £ gó bojtjait. % Kocsis János í Az egyik megyei gimnázium tavaly érettségizett diákjával beszélgettünk a közelmúltban, aki jelesen érettségizett irodalomból. — Ismeri a mai irodalom kérdéseit? — Igen. — El tudná mondani, milyen irányzatok jellemzik napjaink irodalmát? —A szocialista realizmus... — Azután? 1 — Többről nem tudok... így kezdődött. S ez elkövetkező rövid egyórás beszélgetés alatt sok minden kiderült. Többek között az, hogy ez a jelesen érettségizett diák (aki mellékesen az irodalommal szorosan ösz- szefüggő pályára kíván lépni) ezúttal hallott először a népiesek vitájáról, az egzisztencialista irányzatról, a modernségről, ismeretien számára Jevtusenko, Moravia, Sartre, Laxness, Andrlcs, Dürenmatt, Faulkner, Quasimodo és más, ma élő vir lágnagyságok neve — nem is beszélve műveikről, munkásságukról. Gondoltuk akkor, a véletlenek különös játékáról van sző csupán, ezért felkerestük a megye több gimnáziumát, ahol hasonló kérdésekről beszélgettünk a diákokkal. Az eredmény némiképp változott ugyan — elsősorban néhány, Pesten is az ifjúság körében nagy „sikert” aratott művet illetően (Moravia: A római lány, Sagan: Jó reggelt, búbánat, Caldwell: Isten földecskéje, Sabatier: Bulvár) — az általános kép azonban nem volt túlságosan meggyőző. Különösképpen akkor nem, amikor a mai magyar irodalom problémáiról, irók-költök munkásságáról érdeklődtünk. Középiskolás diákjaink jól ismerik Balassi, Csokonai, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Ady és József Attila életét, munkásságát, helyét a magyar irodalomban. De amikor Hornját Aladárra, Gelléri Andor Endrére, Radnóti Miklósra, Somlyó Zoltánra. vagy akár csak Nagy Lajosra kerül a szó — nem is beszélve napjaink íróinak, költőinek munkásságáról — egyszeriben elhallgatnak a diákok, vagy a legjobb esetben néhány általánosságot mondanak. Miért? Való igaz, hogy tankönyveinkben aránylag szűk hely jutott a közelmúlt vagy még inkább napjaink irodalmának. (Helyesen vagy helytelenül, most nem ezt vitatjuk.) De ha már a tankönyvek nem foglalkoznak megfelelő módon ezzel, akkor miért nem beszélnek róla többet irodalomtanáraink? A kérdést a legilletékesebbeknek tettük fel: jónéhány irodalomtanárnak. Nem kívánunk túl hosszan nyilatkozni a kapott válaszokról. Sajnos a kép elég sötét, ugyanis a diákok hiányos irodalmi felkészültsége sok esetben a tanárok hiányos irodalmi tudására — a mai irodalmat illetően — vezethető vissza. Egylkük-másikuktől ugyanis szinte alig kaptunk pozitívabb válaszokat, mint a diákoktól. S ami talán még elszomorítóbb, mindez nemcsak aus idős, évtizedekkel ezelőtt végzett irodalomtanárokra vonatkozik, hanem az elmúlt években végzett fiatalok egy részére is. Hangsúlyozzuk, hogy ez az állítás nem minden irodalomtanárra vonatkozik! A megkérdezettek között akadtak szép számmal olyanok is, akik nagyon jól ismerik a mai irodalom kérdéseit. Iskola és élet. Gyakran szóltunk már erről a gyakorlati oktatást, a munka megszerettetését illetően. Ezúttal azonban úgy vetnénk fel az iskola és élet kapcsolatát: hogyan segíti irodalomoktatásunk egy művelt, irodalmat kedvelő nemzedék kialakítását, amelynek már szinte olyan szükséglete a jó könyv, a jó színházi előadás, mint * mindennapi kenyér, JEz végső soron az irodalomoktatás legfőbb feladata, nem pedig az. hogy öncélúan bifláztassunk be diákokat, tömjük tele a fejüket évszámokkal, életrajzi adatokkal és így tovább. A eél: a diák felnőtt korában a helyére tudja tenni ezt vagy azt az írót, költőt, meglássa az irodalomban azt, ami érték s azt, ami kevésbé értékes; így válogasson a könyvek között, így járjon színházba és így tovább. Ilyen irodalomtanítási szemlélet kialakításához természetesen az szükséges, hogy elsősorban a pedagógus legyen járatos az élő irodalomban. Ezt sajnos ma még általánosságban nem mondhatjuk el. Lehet, hogy a megállapítás miatt egyesek féltik az irodalomtanárok tekintélyét a diákok előtt. Helyes ez a féltés? Kérdéssel válaszolunk. Akkor nem járatja le a pedagógus a tekintélyét a diákja előtt, amikor a diák például Moravia regénye, vagy Jevtusenko költészete kapcsán tesz fel kérdéseket a tanárjának s az vagy elüti a kérdést, vagy őszintén bevallja, hogy nem Ismeri az említett író, költő munkásságát? Ml hát a kiút? Mindenekelőtt ismerni, olvasni kell az irodalmi lapokat és folyóiratokat. Nagyvilág, Kortárs, Élet és Irodalom, Űj írás, hogy csak a leglényegesebbeket említsük. Szinte halljuk a kérdést is: ugyan miből vásárolják meg ezeket a lapokat rendszeresen? Jó, előfordulhat, hogy minden pedagógusnak személy szerint nem telik minderre. De közösen ... talán nem jelentene túlságosan nagy anyagi megerőltetést. Vagy éppen az iskola fizet elő ezekre a lapokra, folyóiratokra, vagy legalább is egyikére, másikára. S azután... Bizonyos mértékben lépést kell tartaniok könyvkiadásunkkal is. amelyhez némi segítséget nyújt az iskolai, községi, városi könyvtár is, ha a személyes vásárlás nehézséget jelent. Túl mindezen feltétlen szükséges lenne minél előbb valamiféle továbbképzés formájában összehívni a megye irodalom- tanárait, ahol egyetemi tanárok ezzel kapcsolatos előadásait hallgathatnák meg. S ezeket a továbbképzéseket rendszeressé lehetne tenni a jövőben is. Iskola és élet. Közelít egymáshoz — vitathatatlan. Rajtunk áll, hogy meggyorsítsuk ütemét —, az irodalom oktatásában is. P. P. Marlon Brando, a neves amerikai színész jelenleg Tahiti szigetén forgatja új filmjét melőszövetkezeíi község taná-j esi végrehajtó bizottságának ■ elnökével. — A község lakossága gyor-i san növekszik. A század ele-: je óta megduplázódott, és ma: már közel jár a kilencezerhez, j Lakóinak jelentős része vas-; utas. Legalább ezerkétszáz j vasutascsalád él Túrán. Leg-j súlyosabb problémánk volt a; legutóbbi években a villany és! a járda. Községfejlesatési ala-1 púnk minden pénzét ezek! megoldására fordítottuk. Ki-j lene kilométer hosszúságú vil-j lanv vezetékhálóza tot' építet-i tünk és ma már két kis utca: kivételével, mindenütt, van: villany, és építettünk négy ésj fél kilométer hosszú gyalog-: járdát. Közben felépítettük aj strandfürdőnket is. 1959-ben, j de annyira megkedvelték eztj az intézményt a túrái ak, hogyj most már bővítésének tervével' kell foglalkoznunk. Az idén j sor kerül rá. — Szép. nagyméretű kultúr- J otthont építünk rövidesen, mert j a jelenlegi kultúrotthonunk; már egyáltalában nem felel j meg a növekvő igényeknek. Már \ méltó helyet is kijelöltünk a \ számára, a község legszebb he- ; lyén, a Bartók Béla téren. Aj hozzávetőleges számítások sze-j rint belekerül majd mintegy: négy és félmillió forintba, de; bizonyosan kapunk hozzá az < államitól is hathatós támoga- J tűst. Műszaki terveit a jövő jj évben rendeljük meg, és úgy i számítjuk, hogy 1985-ig befe-J jezfhetlüfc az óp'tést. Az új; művelődési, otthon megoldja £ Túra mozikérdését is. EZERSZEMÉLYES MOZI Túrán j Kissé túlzottnak látszik, de í Takács Gyula vb-elnök szerint \ számítani kell a község továb-í bi növekedésével és szinte bi-; zonyosra vehető, hogy 1965-ig j a lakosság lélekszáma túlnő aj tízezerén. m. L í 3 ? \ TORÁNAK. a Galgavölgy egyik í legnagyobb és legnépesebb í községének neve ■ nem sokszor 2 szerepel a magyar históriában, Í Két történelmi emlék kapcso- Í !ódi.k hozzá. Az egyik még a ; XVI. századból való, 1585. augusztusában a szolnoki bég ; nagy vásárt tartott itt. A kö- jjzeli magyar várak fegyveresei fazonban rajtaütöttek és a vé* 5 rés csetepatéból hatalmas \ zsákmánnyal tértek meg. 5 Zsákmányaikat és foglyaikat ' 150 szekéren vitték váraikba. \ A fejveszetten menekülő török \ vásárosok, akik megmenekülitek a veszedelemből, áruikat ja Galga vizébe dobálták. A \ környék népe századokig ku- ' tatotf. a kincsek után a Galga ; iszapjában. A másik nevezetes j történ elmi esemény az a csa- jta volt. amelyet 1849. július (20-án Perczel Mór honvédhu- j saárjai itt vívtak meg Tosztoj í orosz tábornok cári seregével. ; Túra múltjának ezt a két : kiemelkedő eseményét jegyez- jte fel a krónika. Most a jele* inéról és a jövőjéről beszélge- 1 tünk Takács Gyulával, a ter- ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ Nagy sikerrel játsszák filmszínházaink A három testőr című színes, szélesvásznú francia filmet, amely Dumas regénye nyomán készült Üj kultúrotthon t épít Túra ségi tanácselnök, akit Csáki- néval közösen keresünk fel. Rövidesen beigazolódik, hogy a kijelentés nem frázis. Mögötte segíteni akarás, sőt már kézzelfogható elgondolás áll. — A postahivatal a nyáron elköltözik. Vásároltak egy nagyobb épületet. Mostani helyüket a könyvtárnak szánjuk ... A posta jelenlegi helyisége a község régebbi településű részén van, közel a fiók- könyvtárhoz. Átköltözés uián a művelődési házban, a mostani központi könyvtárban lehet a fiók. Az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben is nyitnak fiókot.- S milyen lehetőséget ad a postaépület? — Ahogy én látom — gondolkozik az őszhajú tanácselnök — átalakítás után, amelyhez anyagi segítséget adunk, berendezhetnek ott gyermek- részleget, bevezethetik a fiatalok által régen kért szabad- polcos kölcsönzési módszert, jut hely olvasőszobának, diakölcsönzőnek, talán a gyerekeknek berendezhetnek még ott külön Ms olvasószobát. \ köR-TítáröS aggodalmát tehát nemcsak ismeri a tanácselnök, da már kész terve van a megoldásra, amit ilyen ha- : tározott formában most hall : először Csákiná is. Ez a gon- : doskodás, meg a már koráb- j ban említett tízezer forintos : rendkívüli , támogatás is jelzi,j hogy Schmikli István, mint n : község vezetője, szívén viseli: a lakosság kul túráiódását, i fontosnak tartja a könyvet, j Ez őszintén szólva, meglep, j Nem minden községi tanács- j elnök tartja' ilyen fontosnak j a könyvtár dolgait. Meg is: kérdezem Schmikli Istvánt:í mi ösztönzi? : — Szeretek olvasni. Egyike : vagyok a könyvtár leggj'ako- • ribb látogatóinak ... Ha nem ; hiszi, meg is nézheti.. = ! — te —» ' ” látja Cít a kályhát? Ez is munkatársunk!... Hitetlenül nevetek, de a könyvtárosnő erősítgeti: — Komolyan mondom ... A sarokban széles, méternyi magas, meggyvörös, zománcozott kályha- áll. Érdekes formájú, szép is, de miért mutatja be „munkatárs”-ként Csoki lllésné, a dunaharaszti községi könyvtáros? Mosolyogva figyeli értetlen csodálkozásomat, és felfedi a titkot: — Amikor megvettük ezt a csehszlovák kályhát, egyetlen volt a faluban. Kitűnő darab. Ha létrán nem is tud járkálni, s nem is ad ki könyveket, kitűnő szervező. Vonzza az olvasókat... Nem hiszi? Bizonyítani tudom!... A keiségi tanács rendid vüli támogatásként tízezer forintot juttatott a múlt évben a könyvtárnak a szokásos fejlesztési hozzájáruláson kívül. Könyveket, felszerelési tárgyakat vettek belőle, meg ezt a kályhát. A község régebbi településű, parasztlakta részén már korábban nyitottak egy könyvtárfiákat, mert a központiban már nem győzték a forgalinat. Itt, ebben a fiókkönyvtárban állították fel a kályhát. Éppen szemben a kirakattal. Aid elment a gyalogjárón, s benézett, feltétlenül észrevette az új kályhát. Egyre többen kukucskáltak be, néhányan, a bátrabbak, meg is tudakolták: — Honnan van? Mennyi volt? Melegít-e jól? A könyvtáros örült a nem várt forgalomemelkedésnek, s nem volt rest a felvilágosítás után visszakérdezni: — Mit szeret olvasni? Nem könyvtári tag, ugye? Óhajt beiratkozni? Ma már öt ilyen kályha sugározza melegét a községben, s az olvasók száma is emelkedett. A központi könyvtárban is, de itt» a .fiókhelyiségben is naponta 100—150 kötetet kölcsönöznek ki. Sokszor j panaszkodnak is az olvasók: — Többet kell itt sorban j állni, mint a boltban!... r t Persze, költői túlzás lenne j azt állítani, hogy ezt a nagy í forgalmat a kályhának kö- í szönhetik a dunaharaszti | könyvtárosok. Köszönhetik el- ! sősorban annak az évek óta ; kialakult jó kapcsolatnak,: amely az olvasókhoz köti; őket, Ismerik a könyvtár' rendszeres látogatóit, tud- j jak, ki mit szeret, mit ol- \ vas. Az ajánlott könyvet nem- í igen hozzák csalódottan visz- j sz>, sőt, míg egy-egy köteti visszakerül, sokszor előbb í körbejárja az egész családot! és a rokonságot. Ez a ván-: dorút az ifjúsági könyveken j például maradandó nyomokat! is hagy. Némelyik már in-' kább tavaszi salátára hason-; lit, ezért újralcöttetés nélkül; nem is indulhat újabb fordu-; lóra. \ Jellemző a könyvtár iránti! érdeklődésre, hogy az elmúlt J három esztendőben Ötszáztíz- J ről ezerkétszázra emelkedett J az olvasók száma. Lehetne; több is a 13 ezer lakosú köz- J ségben, a mostani technikai j körülmények között azonban; aligha. .Már az újabb könyve- \ két sem tudják elhelyezni. A J három évve! ezelőtti kétezer- / nyolcszáz kötetes állomány öt J és fél ezerre emelkedett. — Kinőttük a ruhánkat — S mondja Csákiné. — Üj ruha \ kellene, különben nem tu-; dunk tovább fejlődni. ; Igep. A gyarapodás, a tér-: jeszkedés. Ez ma a legfőbb ! gondja szinte valamennyi í községi könyvtárnak. Az ál- j lami támogatás és a község- ( fejlesztési alapból nyújtott j anyagi segítség rendszereseb- ; bé tette a könyvvásárlást. Az j olvasómozgalom, s most a; könyvb- --átmozgalojn hatása- J ra újabb olvasók jelentkez- í nek. De a szűk kis helyisé-! gek ..kapacitása” kimerül. 5 Hogyan lehet ezen segíteni?; Például itt, Dunaharasztin?... J — Mi minden támogatást \ megadunk a könyvtárnak — í mondja Schmikli István köz- í j-rújáskor, fürdés után, a leI? váltott műszakból néhányan mindig visszatérnek a klubba, beszélgetni. Egyszer szóba került az első szerelem, az első csók, az első bál. A mindig hallgatag Sanyi hirtelen mesélni kezdett. rí lányáról kerültem a közeli J- városba. Öten voltunk í testvérek. Ingyenes ellátást a í kollégiumtól, tandíjmentessé- i get az iskolától kaptam, de j ruhát ők sem adhattak ... És ! nekem csak egy öltönyöm \ volt. A harmadik év végére ! kaptam ünneplő ruhát.' \ Végig kitűnő voltam. Pedig ! sokat kellett pótolni: a ta- : nyai iskolában nem tanultunk ; magyar nyelvtant, idegen nyel- ; vet, mértani. Klubdélután ■ volt a kollégiumban, bál az \iskolában; tanultam azalatt ;is. Szombat délután és va- ; sárnap reggel is, reggeltől ■ estig ... Néha meg sportol- I tam. ! Másodikban, a középiskolás | bajnokságon szóltak; I — Gyere. Neked van érzé- : k?d a röplabdához. : Örömmel mentem, szívesen
