Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-25 / 71. szám
nsr ff EC» </£íi'lan 1962. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP Öntözési továbbképző Inárcson A Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint a járásban minden esztendőben két alkalommal továbbképző előadásra hívják össze a járás öntözési szakembereit. Az első előadás- sorozatot március 27-én Inár- cson, a község kultúrtermében tartják meg. A járás öntözési szakemberei Hentsei Sándornak, a Földművelésügyi Minisztérium öntözési Igazgatósága főelőadójának előadását hallgatják meg a korszerű legelőöntözésről és annak gazdasági kihatásairól. A szántóföldi öntözés agrotechnikájáról Járányi György, a Földművelésügyi Minisztérium Öntözési Igazgatóságának osztály- vezetője tart előadást, míg a nagyüzemi kertészeti öntözés feladatait Paksi Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Igazgatóságának főelőadója ismerteti. Az előadásokat vita, majd filmvetítés követi. A „rejtett" tartalékok egyike Holdanként 1000—1500 liter tej-, vagy 120 kiló hústöbbletet jelent a lucerna állványos szárítása A „kiskunsági-féle" a mezőgazdasági kiállításon A szakemberek körében országosan is nagy érdeklődésre tart számot a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójának, Megyeri Vilmos elvtársnak kísérlete a szabadtartásos szarvasmarha-tenyésztésről. A „kiskunsági-féle” szabadtartásos istálló makettjét hatvan négyzetméter nagyságú területen bemutatják az idén megrendezendő Országos Mező- gazdasági Kiállításon is. — A MEGYE földműves- szövetkezeteinek választott vezetőségi tagjai közül 1250- en vesznek részt a tanácsok által szervezett ezüstkalá- szosgazda-tanfolyamokon. Megyénk állattenyésztését, annak tenyésztési és termelési színvonalát a takarmány mennyisége és minősége határozza meg. Mennyiségileg — takarmánymérlegünk számait figyelembe véve — különösebb kívánalom nem merül fel, annál inkább a minőség tekintetében. Az 1960— 61-es évben meglevő takarmányfedezetünk 1:8,4 fehérje-keményítő értékű takarmány . etetését tette lehetővé. Az ötéves tervben meghatározott célokat csak akkor tudjuk végrehajtani, ha megközelítjük az ideális 1:6,6-os fehérje-keményítő értékarányt. A fentiek tehát azt jelentik, hogy az eddiginél sokkal több takarmányfehérjére van szükségünk. Ennek érdekében fel kell tárnunk a megye mező- gazdaságának valamennyi tartalékát és összes lehetőségeit. Ennek egyik legfontosabb útja — amely nagy összegű beruházást sem igényei — a betakarítási veszteségek csökkentése. Különös tekintettel vonatkozik ez az évelő pillangós virágú takarmánynövények termesztésére és betakarítására. Az évelős pillangós virágú takarmánynövények vetésterülete megyénkben mintegy 25 000 kh. A lucerna és a vöröshere helytelen betakarítása miatt évenként több millió forintos veszteség éri a megye mezőgazdaságát. A renden történő szénaszárításnál ugyanis a keményítőérték 25—50, az emészthető fehérje 30—35 és a karoftin 80 —90 százalékának elvesztésével kell számolnunk. A legnagyobb veszteség a fehérjetartalom csökkenésével jelentkezik. Ez annál is súlyosabb, mivel az állatállomány fehérjeszükségletének a Sertéstenyésztési tapasztalatcsere a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete március 29-én tapasztalatcserét tart a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A tapasztalatcserén a megye szakemberei a sertéstenyésztés legfejlettebb módszereit vitatják meg. A tapasztalatcsere programja: a megnyitót tartja és a vitát vezeti Mikolai Ferenc, megyei főállattenyésztő. a vitavezető előadást, A sertéstenyésztés és hizlalás megszervezése a termelőszövetkezetekben címmel Baksa Ottó, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója tartja. Hozzászólásra felkérték Márkly Ernő megyei sertéstenyésztési felügyelőt. A vita és az összefoglaló előadás után Pólya Gyula, a termelőszövetkezet föállatte- nyésztője bemutatja a tapasztalatcsere résztvevőinek a tsz sertéstenyészetét. Új erdők a homokon: hárommillió facsemete ültetésére készülnek a Pest megyei tsz-ek Nagyszabású fásítási program megvalósítására készülnek Pest megye termelőszövetkezetei és legeltetési bizottságai. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a nagy kiterjedésű, terméketlen homokvidékéket mind nagyobb mértékben erdősítéssel hasznosítsák. Tavaly megy eszerte mintegy 1500 holdon telepítettek új erdőt, fasort, pótolták a kipusztult fákat. Az idén 4 260 000 forintot fordítanak fásításra a megye mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területein. Majdnem 6 000 000 lombosfa-cse- metét ültetnek el, s ebből több mint hárommilliót a termelőszövetkezetek tesznek földbe. Ezzel az idén 820 holddal gyarapodik az erdőterület, s körülbelül ugyanekkora területen végeznek pótlásokat, községfásítást. Számost termelőszövetkezetben nagy kiterjedésű erdősávokat telepítenék. (MTI) kielégítése, még a betakarítást veszteségek csökkentése árán sem biztosítható teljesen. Több évi tapasztalat bizonyítja, hogy a renden szárított széna átlagos fehérjetartalma hat-nyolc százalék között van. Néhány állami gazdaság tapasztalata szerint a pillangós széna állványon szárításával a fehérjetartalom eléri a 10—12 százalékot, tehát ily módon mázsánként háromnégy kilogramm emészthető fehérjével nyerünk többet. Mit jelent ez a holdanként! ! három-négy kiló fehérje megyénkben? Egy hold lucerna szénatermését 20—25 mázsának véve, az állványos módszerrel holdanként 60—80 kilogrammal több emészthető fehérjét takarítunk be, mintha termésünket renden vagy sodraiban szárítjuk. Ez a megtakarítás — tehát a 60—80 kilogrammos emészthető fehérjetöbblet — 1000—1500 liter tej megtermelésére elegendő. Az állami gazdasági tapasztalatok szerint egy mázsa állványos módszerrel szárított széna mindössze négy forinttal kerül többe, mint az egyéb szárítás mellett, ugyanakkor mázsánként több mint 30 forint értékű táplálóanyagot mentünk meg vele. Az állványon szárított széna, ha zsenge, korai bimbózás idejében vágjuk a lucernát, nemcsak a szarvasmarhák számára, hanem lucernaliszt formájában a sertéseknek is kitűnő fehérjetakarmánya. Tápanyagát tekintve ez értékesebb, mint a közepes minőségű korpa. A holdanként megtakar!- I tott 60—80 kilogrammos emészthető fehérje többlet 1000—1500 liter tej megtermelésére elegendő. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében ebben az évben a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 8000 holdon kell bevezetni az állványos lucerna, illetve vöröshere szárítást. Ez — a minimális fehérje- többletet véve — 8 000 000 liter többlettej megtermelésére elegendő, vagyis 3000 literes tehenenkénti tejtermelés! átlaggal számolva, több mint 2600 tehén évi tejtermelésével egyenlő. F.z a tej- többlet egy fő évi tejfogyasztását 150 liternek véve (tejtermékek is tejben számítva), több mint 53 000 ember évi tejszükségletét elégíti ki. Az idejében betakarított és állványon szárított lucerna, ‘lisztté őrölve felér a közepes minőségű korpa fehérje- értékével. Egy kiló sertéshús termeléséhez (fehérhússertést véve) 0,5 kilogramm emészthető fehérjét számolunk. A gépgyár szerelői a szárító üzem kisciklon berendezését szerelik (Mihók felv.) A közgyűlésen elhangzott szó valóság lesz Verseny a negyvenmázsás májusi morzsolt kukoricatermésért a dánszentmiklósi Micsurin Isz-ben mázsánál — válaszolja kérdésünkre. — Hogyan érik ei á rtegyvenmázsás szemtermést? — Úgy, ahogyan azt tavaly a harmilncholdas kísérleti parcellánkon elértük. Van mir tapasztalatunk, hogyan kell kikényszeríteni a fiádból, amit akarunk. Székely elvtárs elmondja be- I szélgetésünk során, hogy az elmúlt néhány évben kísérleteket folytatott a homoki kuko- ricatermeaziéssel. A kísérletek célja: bebizonyítani, hogy az Alföld takarmánynövénye is a kukorica. A kísérletek kiterjedték a talajművelésre, a trágyázásra, a tőszámra és a | kukoricafa jt ákr a. i — Mit mutatnak a kisérle- : Lök? — kérdezzük Székely eiv- ! társtól. I — Tavaly az aszályos időjá- ! rás ellenére is olyan termést takarítottunk be, amilyet a környékben egyetlen tsz sem ért el. Az elmúlt év jó próbája volt kukoricatermelési módszereinknek — mondja a fő- agronómus, majd így folytatja: — Az idén mind a háromszáz hold kukoricaterületünkön ugyanazokat a termelési módszereket alkalmazzuk, mint tavaly a kísérleti parcellánkon. Biztos vagyok benne, hogy az eredmény sem marad eh — Hogyan érik el az idén a 40 mázsás kukoricatermést? — Azzal kezdeném — mondja Székely elvtárs —, hogy nálunk az eke, ha kukorica alá szánt, csakis 35—40 centiméter mélyen járhat. Traktorosaink tudják ezt, de ml ennek ellenére is állandóan ellenőrizzük munkájukat. — Mi indokolja a szokásosnál mélyebb szántást? — Az évi átlagos csapadék ezen a vidéken 500—550 milliméter. Nekünk tehát akikor kell megfogni a vizel, amikor van. Sajnos, tavaly ősszel nem tudtuk az egész kukoricaterület alá felszántani földjeinket. Mi fejeztük be a járásban először az ősziek vetését, így a traktorokat más, jobban rászoruló tsz-ekbe vitték. Ezért vár még hetven hold föld felszántásra. — Az őszi mélyszántás elCSERÉPKALYHA-EPITEST Pest megye területén vállal ESZTERGOMI CSEREPKÁLYHAGYAR budapesti kirendeltsége Budapest IX., Bokréta utca 9. Telefon: 143—861. Piros arcú, barna fiatalember kopogtat szerényen, majd belép az irodába. A ceglédi Táncsics Termelő- szövetkezet elnökét keresi. — Mészáros elvtárs, vegyenek fel a tsz-be. Budapesten, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában dolgozom, de Felsőmikebudán lakom. Szeretnék tttbon dolgozni. — Mit szól ehhez az üzem? — Kétheti fel— időt kell még ott letölte- nem és utána jöhetek haza. — Rendben van. elvtárs, kérjen belépési nyilatkozatot a könyvelősé- gen. Amíg a kollégám a baromfitenyésztés iránt érdeklődik, a munkásfiú után. sietek. — Csilló Miklós a nevem — mutatkozik be mosolyogva. — Miért akar visszajönni a faluba? — Jól éreztem magam az üzemben is, de sok időt elrabol a bejárás. Amíg nőtlen voltam, addig csak megjárta, de tavaly ősszel megnősültem és most már több időt szeretnék tölteni itthon. — Mennyit keresett a gyárban? — Ezerötszázat havonta, de ennyi itthon is meglesz. — Milyen foglalkozást választ a tsz-ben? — Ha lehet, fo- gatos leszek, vagy rakodómunkás a gépkocsin. Az üzemiben is gépkocsin voltam. Az irodában megtudom, hogy a fogatossóg közkedvelt munkakör a tsz-ben, mert a havi ötven munkaegységet is elérik a kocsisok. Ehhez jön még a háztáji. — Teljesülhet Csilló Miklós kívánsága? — Szerencséje van, mert egy fogatolunk éppen most vonult be katonának ... (n. i.) maradása nem gátolja majd a kitűzött cél elérését? .......... — » En néöi félek a korata- vászi' szántástól sem. Csapadék van elég és .ha lehét szántani, néhány nap alatt felszántjuk a hátralevő hetven holdat — válaszolja Székely elv-társ. A talajerő kérdésére tereljük a szót. Erről a következőket mondja Székely elvtárs: — Nálunk a kukorica vagy lucematörés után kerül, vagy holdankint 200 mázsa szerves trágyát adunk. Ezután jön még a nagyadagú műtrágya. Holdankint 300 káló nitrogén, 200 kiló foszfor és 150 kiló káli tartalmú műtrágyát szórunk ifci. Ezért van nagy szükségünk Frezenszki elvtárs ígéretének beváltására. Akik tavaly látták a kísérleti parcellákat, csodálkoztak annak sűrűségén. Sokan jósolgatták, hogy a nagy melegben „megf ullad” a kukorica. A hol- dankinti huszonháromezres lószám a tsz vezetőit igazolta. Elegendő talajnedvesség és talajerő esetén, még a dánszentmiklósi homok is elbírja a huszonháromezer tövet. Rövid számvetést végez Székely elvtárs, majd ezt mondja: — Harmincdekás csövek mellett is 69 mázsás csövestermést számíthatunk. Tavaly volt olyan tő, amely nyolcvan- dekás csövet adott. A beszélgetés során szobákénál a vetőmag ügye is. — Ma már kiváló hibridvetőmagok vannak. Én feltétlenül híve vagyok a hibridve- tőmagnaik — mondja erről Székely elvtárs. A termelőszövetkezetben az elmúlt évben azt tapasztalták, hogy körülményeik között leginkább a martonvásári 1-es hibrid-kukorica, továbbá a termelőszövetkezetben előállított hibridkukorica adta a legjobb termést. — Csakis hibridkukoricát vetünk az idén is. Termelőszövetkezetünkben ma már ennek előnyeit senki nem vitatja — jelenti ki a főagronómus. A versenyt tehát komolyan veszik a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben. Úgy készülnek fel a kukoricatermelésre, hogy a közgyűlésen elhangzott szó valóság legyen. Miliők Sándor A holdanként! 60 kiló emészthető fehérjetöbblet tehát 120 kilós hits- sertés előállításának fe- ; he r j eszii kségle tét fedezi. 8000 hold évelő takarmány fehérjetöbblete csaknem 10 000 hízott fehérhús-sertés felneveléséhez elegendő. A megyében sok termelő- szövetkezet, kihasználva a telet, már most készül az állványok összeszerelésére. Az állványok előállításához szükséges famennyiséget az AGROTRÖSZT megyei vállalata szerzi be az állami erdőgazdaságoktól. Az állványok előállítása darabonként 50—55 forintba kerül. A Nemzeti Bank hosszúlejáratú hitelfedezetet nyújt minden olyan termelőszövetkezetnek, amely pillangós szénáját, illetve pillangós takarmányát állványos módszerrel kívánja szárítani. A fenti számok elgondolkoztatóak, és érdemes most már bátrabb lépést tenni a iegfontosabb fehérjetermő takarmányunk, a pillangós szé- nafálék tápértékének megóvása érdekében. Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő Évi 200-300 vagon lucernaliszt í j A Kiskunsági Állami Gazdaságban a közelmúltban kezd- ! ték meg egy úgynevezett forrólevegős szénaszárító üzem épí- \ tését. Az üzem munkábaállításávai megvalósul az állatie- \ nyésztő szakémberek régi álma: úgy szárítják meg a lucernái, • hogy a tápanyag — főleg a fehérje és a karotin — nem megy \ veszendőbe. A Mosonmagyaróvári Mezőgépgyár által készített \ berendezés 400—800 fokos hőmérsékleten szárítja a lucernát és | * szárítás után meg is őrli. Az üzem, amelyet a közeljövőben l átadnak a szerelők, az idén kétszáz vagon lucemalisztet fcé- : szít a társgazdaságdk részére — jövőre 300 vagont — ezen- \ felül ellátja a gazdaság jelentős állatállományát az évelő ta- ; karmányok lisztjével. Figyelemre méltó vállalást tett Herceg József, a dánszent- mátkiósi Micsurin Tsz fülei üzemeLVöégének vezetője a zárszámadás.! közgyűlésen. Az üzemegységben dolgozók, nevében vállalta, hogy az idén az üzemegység kukoricave tésterü- ietén átlagosan negyvenmázsás kukoricatermést érnek el — májusi morzsoitban számolva. Egyben fei szólította a vekerlei üzemegységben dolgozó tsz-tagokaí, hogy lépjenek velük páros versenybe. Herceg József bejelentését elismeréssel fogadta a tagság. Negyven mazsa, májusi morzsoitban? — ez igen. A vekerlei üzemegységben dolgozó tagok Kovács Ferencet, az üzemegység vezetőjét óíztat- gatták, fogadja el nevükben a versenyt. Ez meg is történt. A közgyűlésen jelenlevő vendégeket is tüzbehozta a két üzemegység közötti verseny, illetve az a szép cél, amit maguk elé tűzitek. Pre zen sziki Gábor elvtárs, a megyei tanács főagronómusa felszólalásában foglalkozott a versenykihívással s bejelentette, hogy a megyei tanács is segíti a tsz-ta- gok versenyét: műtrágyát juttatnak a tsz-nek. A tagok nagy örömmel vették bejelentését. Negyvenmázsás kukoricatermés, májusi morzsoitban számolva, a dánszentmiklósi homokon, vajon nem túlzás? Nem lőttek egy kicsit túl a célon, amikor ilyen termés elérésére vállalkoztak? Ezekre a kérdésekre Székely István elvtárstól, a termelőszövetkezet főagronómusától kértünk választ. — Az üzemegységek vállalása teljesíthető — mondotta Székely elvtárs. — Mi is komolyan vesszük a versenyfél- ajánlást. meg a tagok is — folytatja a főagronómust .— Van-e példa arra, hogy elértek már ilyen termést? — kérdezzük a főagronómustóL — Igen. tavaly májusi mor- zsoltra számítva, átlagtermésünk 24.07 mázsa volt. Volt egy olyan 30 holdas kisérleli parcellánk, amely 70 mázsás csövestermést adott. Ez pedig májusi morzsoitban is több negyven „Ha lehet, fofalosleszek...“
