Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-03 / 52. szám

1962. MÁRCIUS 3, SZOMBAT FEST HEGVEI K^úrlap Munkás fiutulságfunk s&öme hiszik u párt pn ütik újjá hun s becsülettel végzi munkáját liléül iarloK a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ Pest megyei vég­rehajtó bizottsága péntek dél­előtti ülésén két napirendi kérdés szerepelt. Elsőként a KISZ kb 1959-ben elfogadott nevelési irányelveinek végre­hajtásáról szóló jelentést vi­tatták meg. Az ülésen részt vett és felszólalt Matusek Tivadar elvtárs, az MSZMP Pest megyei Bizottsága jpárt- és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője, valamint Ná- dasdi József elvtárs, a KISZ kb helyettes osztályvezetője. . A jelentés az üzemi ' Kléz -szervezetekben vég­zett nevelőmunka tapasz­talatait összegezi, a megyénk húsz ipari üze­miében végzett brigádvizsgá­lat alapján. A vizsgálatban résztvevők mintegy kétezer fiatal véleményét ismerték az üzemben töltött napok során. Jelentésükben elöljáróban megállapítják: a fiatalok túl­nyomó többsége őszintén bí­zik a párt politikájában, ki­veszi részét a különböző párthatározatok végrehajtá­sából, figyelemmel kíséri a hazai és a nemzetközi politi­kai eseményeket, s ezekkel kapcsolatos véleményét nyíl­tan kifejti. Üzemi munkásfiataljaink zöme becsülettel végzi a munkáját, s szívesen vállal társadalmi munkát is. Ko­runk legfontosabb politikai kérdéseit világosan látja, s ál­lásfoglalása öntudatos mun­kásfiatalra vall. Van azonban egy kisebb rétege ifjúságunknak, amely tájékozatlan a nemzetközi kérdésekben, politikai érett­ség és öntudat tekintetében elmaradt a többségtől. A' legtöbb példái erre azokban az üzemekben lehet találni, ahol sok leány dolgozik. Nincs, önálló véleményük, | nem érdeklődnek a politikai kérdések iránt, sőt, hangoz­tatják, hogy ők nem politi­zálnak. Az a segítség, amit a KISZ eszmei-politikai nevelőmunká­jához kapott a különböző tömegszervezetektől, értékes, de nem mindenütt kielégítő. Legtöbbet a szakszervezetek törődnek a munkásfiatalok­kal; különböző előadásokat rendeznek számukra, segítik a szakma ifjú mestere moz­galmat, s támogatják a szo­cialista brigádh'.ozgalom kiszé­lesítését a fiatalság körében. A nőbizottságoknak töb­bet kellene foglalkozniuk a fiatal lányokkal, felkelteni bennük a közügyek és a politikai kérdések iránti érdeklődést, jobban bekap­csolni őket az üzem életébe. A fiatalok eszmei-politikai nevelésében nagy szerepet játszik az idősebb párttagok személyes példamutatása, s az a patronázs-tevékenység, amellyel az üzemi pártszer­vezetek bízzák meg a kom­munistákat. Abban, hogy he­lyenként a fiatalok nem is­merik az idősebb generációk életét, a munkásmozgalom történetét, nem mindig a KISZ-szervezetek patron álá- sával megbízott kommunisták hibásak, gyakran a fiatalok sem igénylik az ilyen tá­mogatást, a nevelő szándé­kú segítséget. Az eszmei-politikai neve­lés fontos eszköze az okta­tás. Megyénkben — néhány járás kivételével — nagy gonddal készítették elő az idei oktatási évet. Különösen jó munkát végeztek a váci és a budai járásban, Cegléden és a Csepel Autógyárban. Üzemi KlSZ-szervezeteink- ben összesen mintegy nyolc­ezer fiatal tanul a különböző oktatási formák keretében. A politikai nevelés elvá­laszthatatlan a hazafiasság­ra és a proletár nemzetközi­ség szellemére való neveléstől i — állapítja meg a továbbiak- I ban a jelentés. A hazafias gondolkodást tettekben kell lemérni; aki szereti a hazá­ját, nemcsak' becsülettel dol­gozik érte, de kötelességének tartja szükség esetén fegyver­rel még is védeni. A haza védelmére való nevelés, fel­készítés nemcsak az MHS- szervezetek feladata, hanem a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségé is. A két, szervezet között e cél érdekében az eddiginél szorosabb együtt­működésre van szükség. A jellemformálásban nem becsülhető le a munkaver- seny, a különböző brigád­mozgalmak hatása. Megyénk üzemi fiatalságának mintegy 73 százaléka tömörült brigád­ba. Az ifjúsági brigádok kö­zül az elmúlt évben 35 nyerte el a szocialista brigád címet. Növekszik a szakma ifjú mestere mozgalom népszerű­sége. E mozgalom különö­sen alkalmas a fiatalok szak­mai továbbképzésére, megér­demli tehát a támogatást, mind a párt- és tömegszer­vezetektől, mind pedig a gazasági vezetőktől. A gazdasági vezetők többsé­ge minden erkölcsi és anya­gi támogatást megad a i'ia- taloik politikai és szakmai műveltségének gyarapításá­hoz. Számos üzemben bíz­zák meg nehéz feladatokkal a fiatalokat, amelyeket azok igyekeznek a legjobban vég­rehajtani. Ahol nincs meg a jó egyetértés a vezetők és a KISZ-szervezet között, ott rendszerint mindkét fél hi­bás. Végül a jelentés summázza azokat a feladatokat, ame­lyek az üzemi KlSZ-szerve- zetek tagjaira és vezetőire várnak, az eszmei-politikai nevelés megjavítása érdeké­ben. A végrehajtó bizottság a vita során elhangzott bírálatok és kiegészítések figyelembe­vételével a jelentést elfogad­ta. Második napirendi pont­ként az ifjúság a szocializ­musért mozgalom 1961. évi eredményeiről szóló jelentést vitatták meg. Az ülés Ara­tó András megyei titkár zár­szavával ért véget. Ny. É. Román kormányküldöttség utazott át Budapesten elnökhelyettese A „MUNKÁS PARLAMENT“ HATÁROZATAI NYOMÁBAN A kotrógépeknél is áttérnek a födarabcserés javításra a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál A lipcsei vásár alkalmából a Német Demokratikus Köz­társaságba látogató román kormányküldöttség a péntekre virradó éjszaka átutazott Bu­dapesten. A küldöttséget Alexandru, Birladeanu, a Ro­mán Népköztársaság Minisz­tertanácsának vezeti. A román kormányküldöttsé­get budapesti átutazásakor dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, a Külügy­minisztérium több vezető mun­katársa fogadta a Keleti pálya­udvaron. (MTI) Eddig négy baráti ország jelentette be részvételét az Országos Mezőgazdasági Kiállításra A tavalyi esztendő végén, december ötödikén, a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat termelési tanácsko­zást tartott. A korábbiaktól eltérően, a tanácskozáson nem vett részt a vállalat valameny- ny; dolgozója. Az egyes üze­mek és részlegek küldötteik­kel képviseltették magukat a .,munkásparlament”-nek ne­vezett tanácskozáson. Rajtuk kíyül megjelent a vállalat ve­zetősége, valamint a pártsze; - vezet és a szakszervezeti bi­zottság képviselői. Gyenei György igazgató megnyitója után a gyár valamennyi osz­tályvezetője beszámolót tartott, amelyeket vita kö­vetett. Az elhangzottak alapján tizen­hat pontból álló határozat szü­letett, amely á vállalat teljes munkáját nagy körültekintés­sel és alapossággal öleli fel. Mielőtt a határozat egyes pontjaival, azok határidejével és végrehajtásával foglalkoz­nánk, meg kell állapítanunk, hogy a ceglédiek az első ilyen jellegi! termelési tanácskozás­ból sokat tanultak. Ez alka­lommal helyesnek bizonyult az új módszer, amely szerint küldöttekkel képviseltették magukat az egyes részlegek, hiszen így a tanácskozás egyetlen részvevője sem ülte végig érdektelenül vagy eset­leg unatkozva az értekezletet. Feltétlenül követni fogja, terv szerint negyedévenként, az el­ső „munkásparlamentet” a többi. Bebizonyosodott azon­ban, hogy az idő szempontjá­ból fölösleges yalamennyi osz­tályvezető beszámolóját végig­hallgatni. hiszen azt már a ta­nácskozás előtt írásban elké­szíthetik. és úgy bocsáthatják a résztvevőik rendelkezésére. A küldöttértekezlet fel­adata a beszámolók meg­vitatása, az elvégzett mun­ka értékelése és a tervek érdekében határozatok fo- • galmazása, A határozatok pontjai közül hatnak már lejárt, vagy a kö­zeli napokban jár le a kitű­zött határideje. Fehér Jánost, a gyár főmérnökét kerestük fel kérdésünkkel, hogyan si­került végrehajtani saját ha­tározataikat és betartották-e a maguknak szabott határidő­ket. A főmérnök válaszában hangsúlyozta, hogy nagy fon­tosságot tulajdonítottak a ha­tározatok pontos betartásának. Különös jelentőséggel bír, hogv például a határozat ti­zenötödik pontja szerint az idei munkaversepyt megszer­vezték, kezdetét vette a mun­ka és minden hónap első de- kád.iában értékelik az előző havi teljesítményt és azt nyil­vánosságra hozzák. I;gv vala­mennyi dolgozó figyelemmel kísérheti saját és brigádja tel­jesítményét. A határozatnak ugyanaz a oontja foglalkozik a szocialista brigádmozgalom kiszél esít ésével. 1031-ben, a vállalat tíz­éves jubileuma alkalmá­val. három brigád nyerte el a szocialista címet. Jelenleg további tizenegy bri­gád küzd érte. A brigádok versenyét évente három alka­lommal. május 1-én. augusz­tus 29-án és november 7-én jutalmazzák, esetenként 14— 26 ezer forinttal, s hasonló összeg áll rendelkezésre a ki­váló dolgozók jutalmazására ( is. A határozat, negyedik pont­ja így hangzik: „Hasonlóan a j már előzőleg kialakított döm- 1 per és Szt—80. szalagszerű, il­letve födarabcserés javításá­hoz, 1962-ben át kell térni a kotrógépeknél is a fődarab- cserés javításra. Felelős: Sze- benj Ferenc technológiai osz­tályvezető és Huszár László művezető. Határidő: 1962. február 28.” Bár ottjártunk- kor a határidő még nem járt le, megkérdeztük, mit tettek a határozat e pontjának végre­hajtásáért. Rendkívül fontos — mond­ja a főmérnök, a mi munkánk­ban, ahol csak lehet, megszer­vezni a szalagosításit. Sajnos, ez nem mindenütt sikerülhet, mivel sok esetben egyetlen gép kerül hozzánk javításra abból a típusból, és ekkor a szalago- sításnak nincs értelme. Azon­ban tervet készítettünk tava­lyi tervteljesítésünk alapos áttekintésével és ebből vilá­gossá vált: olyan számú kot­rógépet javítunk, hogy érde­mes foglalkozni a szalagosí- tással. Ami a határidőt ille­ti. közölhetem, hogy már meg­kezdtük a szalaeosítást és a kezdet nehézségein túl va­gyunk. Számolunk az alkatrész­szükséglettel és előre el­készítjük a várható javí­tásokhoz szükséges főbb alkatrészeket. Érdekes lenne és nem is. jár­na haszon nélkül a határozat valamennyi pontjának értéke­lése, de legyen elég annyi, hogy a ceglédiek valóban vég­rehajtják saját határozataikat, am; pedig a határidőket ille­ti. igyekeznek lerövidíteni azokat. Hogy az 1961. decem­ber 5-i „munkásparlament” eredményes volt. azt a tények, a gyár hétköznapjainak mun­kája igazolja. Thurzó Tibor Megkezdődött a MÉSZÖV VI. megyei küldöttgyűlése Népszerű a nyugdíjasok klubja Jelentős tevékenységet fejtenek ki a nyugdíjas munkások a szakmaközi bizottságok keretében — Rövidesen másfél száz klubjuk lesz a megye nyugdíjas munkásainak Jelenleg Pest megye 70 községében, közel két és félezer taggal, 150 kh föld­területen működik falusi ifjúsági szövetkezet, lelkes pedagógusok vezetésé­vel. Évről évre fejlődött a szerződéses termeltetés meg­szervezése, különösen a zöld­ségtermelés, a tájtermelő köz­ségekben. Több helyen, így L őrinckátán, Tápióságon, Pi­lisen, Jnárcson, Törteién, NagykörösöUi Abonyban a jó együttműködés során kiala­kult a nagyüzemi zöldségter­melés, elfogadták azt az érve­lést, hogy kevesebb cíkkféle- séget, illetve fajtát termelje­nek, de nagyobb táblában. E módszer terjesztése nagyfon­tosságú a termelőszövetkeze­tek megszilárdításában, vala­mint a közellátás és az ex­porttervek teljesítése szem­pontjából is. A beszámoló megállapította, hogy jelentősen megnövekedett a szerződéses vetésterület: az 1958. évi 6514 kh-val szemben 1961-ben már 11 095 kh-ra kötött terme­lési szerződést a földmű­vesszövetkezeti hálózat. Ez a szerződött terület 70 szá­zalékos növekedést jelent. Még szembetűnőbb a fejlődés, ha a leszerződött árumennyiséget is figyelembe vesszük: az 1958, évi 3938 vagonnal szemben 1961-ben a leszerződött áru- mennyiség 8303 vagon volt. Ez 144,3 százalékos növeke­désnek felel meg. A földművesszövetkezetek sokrétű tevékenysége közül egyik legjelentősebb a falusi lakosság áruellátása a kiske­reskedelmi és vendéglátóipart hálózat útján. A földműves­szövetkezetek feladata a me­gye lakossága 58,1 százaléká­nak termelési és személyi szükségleteinek kielégítése. Az elmúlt négy évben sokat javult a kereskedelem kultu­ráltsága. technikai színvonala, a kereskedelmi dolgozók szak­mai és politikai színvonala. Ma már a boltok 46 százaléka — az 1958. évi 37 százaléklcal szemben szakosított üzlet, kö­zülük 172 új eladási formában működő önkiszolgáló, illetve , önkiválasztó egység. A falusi lakosság életszínvonalának emelkedését jól mutatja a megnövekedett érdeklődés az értékesebb iparcikkek iránt: 266 százalékkal több mosógé­pet. 156 százalékkal több rá­diót, 121 százalékkal több ke­rékpárt, 130 százalékkal több tűzhelyet, 233 százalékkal több könyvet, 124 százalékkal több épület- és tüzelőanyagot vásá­roltak 1961-ben, mint 1958- ban. A földművesszövetkezeti vendéglátóipar 117.5 százalék­kal nagyobb forgalmat bonyo­lított le 1961-ben, mint 1958- ban. A földművesszövetkezeti ipari és szolgáltató üze­mek száma eléri a 278-at, a jövőben a szolgáltatási tevé­kenység további bővítésére ke­rül sor, a termelőszövetkeze­tekkel közös üzemeket is lé­tesítenek a földművesszövet­kezetek a megyében. Felveszik a kapcsolatot a kjsipari szö­vetkezetekkel is, hogy a szol­gáltató tevékenység sokolda­lúbb legyen. A földművesszövetkezetek saját vagyona az elmúlt négy esztendő alatt több mint kétszeresére növeke­dett és évről évre csök­kent az igénybevett bank­hitelek összege, a leltárhiányok összege éven­ként általában több mint egy­millió forinttal csökkent. A beszámoló után dr. Dajka Balázs, a felügyelő bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita. A küldöttgyűlés alkalmából .,Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat kapták: Bo­kor József. MÉK csoportveze­tő. Dús Béláné. BFSZSZ elő­adó. Farkas Vilmos Tápió- bicske. fmsz-elnök. Galambos Sándor, MÉSZÖV ellenőr, Gyebnár Jánosné. Ceglédber- cel. fmsz igazgatósági elnök, Kovács János Bia. fmsz fel­ügyelőbizottsági tag, Krátky Zoltánná. Pomáz, fmsz cso­portvezető. Metzker Károly, Gödöllő. FJK felügyelő. Róik Károly, Ráékeve. Papp István. Szentendre. FJK főrevizor, Pék Andor. MÉSZÖV főrevi­zor és Vojtek Ferenc, Kiskun- lacháza, fmsz étteremvezető. (Folytatás az 1. oldalról) az ifjúsági szövetkezetek lét­rehozásával a falusi tanulóif­júság körében a mezőgazdasá­gi munka megkedveltetésé- ben és a szövetkezeti gondo- i lat népszerűsítésében. . ről, a tudományos munkában | es a termelésben \ szerzett új [ tapasztalatokról, részt vesznek a nemzetközi kemizálási be­mutatón és a gépkiállításon is. Több baráti állammal most folynak a tárgyalások a rész- ] vétel módjáról. (MTI) Az Országod Mezőgazdasági Kiállításra a Szovjetunió. Len­gyelország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Mongólia már bejelentette részvételi szándékát. Amellett, hogy ön­álló pavilonban számolnak be mezőgazdaságuk eredményei­Szerényen, csendesen, a ] nagy nyilvánosság figyelmét , elkerülve, új és rendkívül j nemes mozgalom bontogatja szárnyát megyénk városaiban, községeiben. A munkásmoz­galom régi, értékes hagyo­mányai elevenednek fel eb­ben a mozgalomban, amely­nek keretében a községek­ben alakuló szakszervezeti szakmaközi bizottságok egyre- másra hozzák létre a régi munkásotthonok hangulatát idéző nyugdíjasok klubját. Az első ilyen klubok egy évvel ezelőtt alakultak meg Vácott, Nagykőrösön, Dunaharasztin, s még sok más városban és községben. Palotás Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára elmondot­ta, hogy a jelenlegi 45—50 klub a nyugdíjas munkások százait vonzotta magához, s , a népszerű gondolat napról | napra nagyobb tért hódít. Az eddigi jelekből arra követ- ! keztetnek. hogy még ez évben, sőt, az év közepére, 150—160 klub alakul majd, s ezek hatása már nemcsak százaikra, de ezrekre kiter­jed. Mi a célja a nyugdíjasok klubjának? Elsősorban az, hogy a szakmaközi bizott­ságok kebelén "belül találkozó helyet adjon azoknak az idős ■ munkásoknak, akiknek már j alig-ajig nyílik lehetőségük j arra, hogy rendszeres és j élénk kapcsolatot tartsanak í volt munkahelyükkel. Külö- j nősen megyénkben számotte­vő ez, hiszen több ezer olyan nyugdíjas munkás él me­gyénk városaiban, falvaiban, akik Budapesten dolgoztak, de vidéken telepedtek meg. Nyugíjazásuk után megsza­kadna kapcsolatuk a szak- szervezeti mozgalommal, s ezen túl megszakadna a kap­csolat az ő régi életükkel, érdeklődési területükkel. Azoknak, akik hosszú évti­zedeken keresztül, sokszor egy egész emberöltőn át jó- ban-rosszban hívei voltak a munkásmozgalomnak, s éle­tük eggyé vált a mozgalom­mal, nagyon súlyos veszteség lenne ez az elszakadás. IA klub viszont lehetősé­get ad arra, hogy rend­szeresen találkozzanak egymással, s a még munkába járó fia- talabbakkal, a párt, a tanács, a szakszervezet, a különböző tömegszervezetek vezetőivel, akik gyakori vendégek a ba­rátságos esti összejövetele­ken. Ezek az esti összejövetelek lehetővé teszik, hogy az idős munkások kulturált körül­mények között töltsék idejü­ket, beszélgessenek, szórakoz­zanak. Dunaharasztin példá­ul, ahol Schmikli István, a községi tanács elnöke volt a klub egyik kezdeményezője, nemcsak jól fűtött, kényel­mes helyiséget biztosítottak, hanem televízió és büfé is rendelkezésére áll a látoga- ’ toknak. Mivel a nyugdíjas munkások jó része felesége*- 1 tül keresi fel a klubot, egyéb újságok, könyvek és folyó­iratok . mellett kézimunka­szaklapokról is gondoskod­tak az asszonyok részére. Délután kettőtől este tízig népes a klub. Van úgy, hogy 45—50 látogató keresi fel a népszerű találkozóhelyet. Egyes helyeken, mint pél­dául Nagykőrösön, a nyugdíjas munkások nem elégedtek meg az össze­jövetelekkel, találkozásokkal, hanem részt kértek a mindennapi mun­kában, új életünk formálá­sában. Itt például jelentős társadalmi ellenőrző tevé­kenységet fejtenek ki, ezzel a tanácsszervek munkáját se­gítik. A szakszervezetek megyei tanácsa minden támogatást megad ' a szakmaközi bizott­ságok megalakításához, s a nyugdíjasok klubját pedig anyagilag is támogatja. Örvendetes jelenség. hogy ma már egyre több község­ben a bejáró munkások is képviseltetik magukat a szak­maközi bizottságban, s szép számmal járnak el a klub rendezvényeire is. Ezzel szo­rosabbá válik egyrészt a nyug­díjasok, másrészt a még dolgozó, s bejáró munká­sok kapcsolata, amely az utóbbi években meglazult, az­zal együtt, hogy a bejáró munkások kiszakadtak lakó­helyük életéből, eseményei­ből. minden figyelmüket a munkahelyre, -a budapesti gyárra, üzemre fordították. (im)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom