Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-03 / 52. szám

4 FEST MEGYEI 1962. MÁRCIUS 3, SZOMBAT Utiszótár - turistáknak Idegenforgalmiunk növekedé­se és a magyar turisták egyre gyakoribb és nagyobb számú külföldi utazása újra életre hívta az utóbbi időben nálunk elhanyagolt útiszótár műfaját. A Terra Kiadó gondozásában megjelenő kötetek szóanyaga biztos elígaztíást nyújt a kül­földet járó turistáknak a min­dennapi életben leggyakrabban használatos idegen szavak és kifejezések értelmezésében. A nemrégen megjelent ma­gyar—német, német—magyar útiszótárt az elmúlt hetekben a magyar—orosz, orosz—ma­gyar kötet követte. A köny­veknek sikerüli volt, az olva­sók érdeklődéssel keresték és vásárolták a szótárakat, ezért a kiadó elhatározta: gyorsabb ütemben lát majd napvilágot a többi jelentős nyelv útiszótá­ra. A sorozatban legközelebb a magyar'—angol, angol—ma­gyar kötet jelenik meg? (MTI) Minden talpalatnyi fűidnek lesz gazdája „Türelmetlen" tagság — Körültekintő vezetőség—A premizálás kedvező hatása az újszilvási Kossuth Tsz-ben Még nem engedett ki telje­sen a föld fagya, illetve, ha napközben ki is enged, de éj­szaka újból megfagy. Az ilyen időjárás a legrosszabb, mert a földekre nemigen lehet le­menni. Az újszilvási Kossuth Tsz tagjai is bosszankodnak miatta. Noha nem hagyják magukat, az időjárással teljes tétlenségre ítélni, mert szór­ják a műtrágyát, dolgozgatnak a melegágyak körül, mégis ke­vés a munka, az ember pedig sok. A négy brigádvezető há­zánál, (naponta megfordulnak a tagok — be-benéznek, nem akad-e valami tennivaló. A termelőszövetkezet veze­tősége örül a tagság nagy szorgalmának, munkakedvé­nek, mert ez azt jelenti, hogy az idén több idejük jut a munka irányítására, a gazdái­ig aztán a szerencse I Táborfalván kemencével melegítik a csibenevelőt a Május 1 Tsz tanyaközpont­ján. Egyik szeles délelőtt, hogy újra tüzet rakjanak benne, kitisztogatták a ke­mencét. Kihordták a hamut az épület mellé, de azon nem sokat gondolkoztak, ho­vá szórják, azzal sem tö­rődtek, nincs-e még pa­rázsló zsarátnok a hamu alatt. Már pedig volt, és a szélben lángot is vetett, a láng pedig, mivel a ha­mut közvetlenül a tűzifa meg az alom mellé hány­ták, abba is belekapott. Te­tő magasságú lángnyelv csa­pott fel, előbb csak nyaldos­ta. aztán meggyújtotta a csibenevelő tetőzetét. Riadalmukból még fel sem ocsúdtak, .... azt sem tudták, mit tegyenek a könnyelmű kemencetiszto­gatók, amikor, mintha egye­nesen az égből pottyant volna oda, máris ott ter­mett egy piros autó, sisa­kos emberek ugráltak le ró­la, és gondolkodás nélkül hozzáfoglak a tűzoltóéhoz. El is fojtották gyorsan, megmentették a tsz tízezer csibéjét, meg a szerfás csi­benevelő gyúlékony épületét is a hívás nélkül; kellő pil­lanatban, váratlanul megje­lent dabasi tűzoltók. Csodálatos véletlen történt. A hívatlanul érkező dabasi tűzoltók éppen a tanyaköz­pontba tartottak. Gyakorla­taikat ugyanis rendszeresen a járás mezőgazdasági és ipari üzemeiben tartják, hogy ily módon helyismeretre tegyenek szert, megismerjék területük minden egyes üze­mének tűzvédelmi adottsá­gait. Ez alkalommal a Má­jus 1 Tsz került sorra és ép­pen jókor. Elmondható, 'bu­rokban' született a táborfalvi termelőszövetkezet, de ke­mencetisztogatással meg- bízótt, ezúttal szerencsés tagjai azért máskor mégse hordják a forió. hamut a tűzifa mellé. Hátha I éppen másfelé gyakorlatoznak a tűzoltók... J. Z. Elektronikus gége némák számára A Mainz-i Guttenberg egyetem villamos gépészeti intéze­tében olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségé­vel az olyan betegek, akiknek gégefőjét műtéttel távolí­tották el, saját hangjukat hallathatják. A készülék jelen­leg kísérlet alatt áll az egyetem kórházában. Amennyiben beválik, nagy segítséget jelenthet azoknak, akik gégerák következtében elvesztették hangjukat. A képen; Dieter Neumann orvos a készülék egyik feltalálója az elektro­nikus gégével (MTI külföldi képszolgálat) kívül a paradicsom bevételé­ből 254 0001 forintot fizettek ki a tagoknak:, akkor hitelt kell adni Andrási Bertalan főköny­velő szavának, aki azt mond­ja: a termelőszövetkezet tag­sága körülbelül annyi jövede­lemhez jutott, mintha 40 fo­rint left volna a munkaegy­ség értéke. Különösen örven­detes, hogy a többlet jövede­lem azoknak jutott, akik szor­galmasam és jól dolgoztak. így az ő munkaegységük negyven forintnál is többet ér. Az újszilvási Kossuth Tsz- ben kézzelfogható a premizá­lás eredménye. Ha az első év­ben bevált — így mondja a tsz elnöke — akkor miért szakíta­nának vele. Az első, vagyis a kísérleti esztendő tapasztala­tain felbuzdulva, igyekeznek kijavítani azokat a hibákat és aránytalanságokat, amelyek a jutalmazási feltételeknél ta­valy itt-ott megmutatkoztak. Ilyen hiba volt például, hogy a termelési szinteket egyönte­tűen állapították: meg a ha­tár minden részére. Ez pem volt teljesen igazságos, mert még a dűlőkön belül is eltérő a föld minősége. Az idén kategóriákba sorolják a földeket, minőség szerint és ennek alapján állapítják meg a premizálás feltételeit. Egyes növényeknél, mint például a kukoricánál, cukor­répánál és a máknál, növelik a prémiumot. Az idén a ter­ven felül termelt kukoricának 30 százalékát kapja a tag, ugyanígy a cukorrépánál és a máknál is. A változtatásokat, amely csak előnyére- szolgál a tagságnak, mindenkivel megis­mertette a vezetőség. A tagok­kal való beszélgetésre ugyanis jó alkalom volt a területvál­lalás, amelynek már a végé­nél tartanak. A kapásterület 95—96 százalékát elvállalták a tagok és a közeli napokban az utolsó tíz hold cukorrépa is gazdára talál. Minden talpalatnyi földnek lesz tehát gazdája az újszíl- vási Kossuth Tsz-ben. A föld pedig — ahogy itt is mondják nem hazudik: jó terméssel há­lálja meg a gondos művelést. Mihók Sándor VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffrnlrili/tTrlairi? Tavaszi gépszemle A ceglédi Dózsa Népe Tsz vezetősége február 28-án — a gépállomásokhoz hasonlóan — szemlét tartott, amelyen ala­posan átvizsgálták a mezőgaz­dasági gépeket. A szemlebi­zottság a kisebb hibáktól el­tekintve mindent rendben ta­lált. A műszaki szemle után megvizsgálták a tavaszi vető­magvakkal való ellátást, a te­rületvállalások, valamint a munkaverseny helyzetét. Ro­dosza Miklós, a tsz elnöke is- mértette a jelenlevőkkel, hogy két hónap alatt a tsz öt fő­nyi szerelőbrigádja a trakto­rosok bevonásával négy da­rab G—35-ös traktor főjavítá­sát, ezenkívül számos folyó­javítást végzett el. Kiemelke­dett teljesítményével Jansik István traktoros. A, szemlebi­zottság dicséretben részesítet­te Gaál Mihályt, a tsz műsza­ki brigádjának vezetőjét és Tóth Jánost, a hegesztő és belső szerelési brigád vezető­jét. Félmilliós megtakarítás maradékból A Ceglédi Ruhaipari Válla­lat maradekfeldolgozó részle­gében ugyancsak sok cikk ké­szül, amelyek egytől egyig megnyerik a vevők tetszését. Népgazdasági szempontból is jelentős ez a részleg, mert ed­dig félmilliós megtakarítást értek el azzal, hogy a mara- dékanyagokbóVtetszetős ruhá­zati cikkeket gyártottak. Városfejlesztési kiállítás A ceglédieket nagyon ér­dekli: milyen is lesz városuk húsz év múlva. A városi ta­nács ezért elhatározta, hogy a tanácsháza dísztermében nyilvános kiállítást rendez, amely bemutatja a húszéves általános városrendezési és fejlesztési programot. A két hétig nyitva tartó kiállítás iránt máris nagy az érdeklő­dés. BIKAEXPORT A ceglédi Vörös Csillag Tsz állattenyésztői méltán büsz­kék eddigi eredményeikre. A múlt évben például jóval túlteljesítették az üzemág be­vételi tervét. Az idén január­ban már huszonhárom hízó­marhát adtak át és a Terim- pex-szel kötött szerződés alap­ján a közös gazdaság mintegy félszáz hízott bikát szállít ta­vasszal Német- és Olaszor­szágba. MONBRavroSgE Este 6-tól — éjfélig Néhány vendéglátó egység­ben váratlan ellenőrzést tar­tott a járási rendőrkapitány­ság és a Ceglédi Vendéglátó- ipari Vállalat ellenőre. A monori Vigadóban tisztaság és rend fogadta őket. A kis cukrászdában azonban hiá­nyos volt az árjegyzék. A monori bisztró már ennél is több kifogásra szolgált rá. A málnás poharat piszkosan találták, az italállványok és a konyhai edények sem ra­gyogtak a tisztaságtól. Elmu­lasztották kifüggeszteni a helyiségben a fiatalkorúakra vonatkozó rendeletet. Az ár­jegyzék sem a kapható italok árát tüntette fel. A gyömrői gazdakörben a megvizsgált rövidital kevesebbnek bizo­nyult és úgy látszik, ott a takarítással is hadilábéi! áll­nak. A vecsési Halásztanyá­nál is hasonló észrevétele­ket tettek az ellenőrök. Rá­adásul itt még a konyhai mérleg is pontatlan. Az el­lenőrzés örvendetes tapaszta­lata, hogy ittas egyént se­hol sem szolgálnak ki. é-gl Becsületpénztár , A Nagykőrösi Konzervgyár VII. láda és raktározási üzem­részében;. követésre méltó, új módszert alkalmaztak a fize­tésnél. Nem jelent meg a bérszámfejtő és mindenki a bérlista alapján saját maga ' „szolgálta ki’‘ magát. AZ új, kísérleti fizetési módszer re­mekül bevált: egyetlen fil­lér hiány sem mutatkozott, és a jó példát bizonyára rö­videsen a többi üzemrész is követi majd. Dunakeszi is üdülőhely kíván lenni Elkészült a község távlati fejlesztési terve Dél felől úgyszólván össze­épült a főváros negyedik ke­rületével, északi szomszédja, az alig pár kilométernyire fekvő Alsógöd, már üdülő­hely, Dunakeszi azonban, bár szintén a Duna partján te­rül el, nem az. Pedig a Malomárok dűlőn (Dunasor- nak is nevezik máskülönben), sok évvel ezelőtt épült már a parton jó pár villa. Újab­ban nyaranta a néhány kisebb mellett négy nagyobb üzemi üdülőben több vállalat dol­gozói élvezik a folyó hűs vi­zét, s a környék szép pano­rámáját. Kétségkívül Duna­keszi is a Dunakanyarhoz tartozik és most elkészült távlati fej­lesztési tervének térképén a község északi részén a Duna-part már üdülőhely­ként szerepel. Be is rajzolták a jelenlegi strandjától kissé feljebb a majdan kiépülő nagyobb strandfürdő, üzletház, étte­remi sőt, szálloda helyét is. Dunakeszi a jövfijben szintén igényt tart az üdülőhely cím­re. Természetesen, nemcsak eb­ből áll a. most elkészült, és a tanács által már elfogadott tizenöt éves távlati fejlesztési terv. A légi Dunakesziből és A1ágból, tehát két község­ből kialakult új Dunakeszi belterülete rendkívül elnyúlt. Mintegy hét kilométer hosz- szúságban követi a Duna irá­nyát, szélessége pedig néhol a négy kilométert is megha­ladja. Ez a nagy terület azonban a legtöbb helyen csak el­szórtan épült be, másutt meg szűk, kacskarin- gós utcái szorulnak rendezés­re. ( A fejlesztési terv a község központjául a tanácsház kör­nyékét jelöli meg. Uj ta­nácsháza építésére még hosz- szú évtizedekig nincs szük­ség, ellenben új épületeket igényel a rendőrség, tűzoltó­ság, a posta, az OTP meg a Nemzeti Bank fiókja. Mind­ezt ebben a körzetben helyez­nék el és ide kerülne a korsze­rű orvosi rendelőintézet is. Ezenkívül modern, és az egészségügyi követelmények­nek megfelelő piac, több nagyobb üzlet, és egy egé­szen korszerű, huszonnégy tartermes általános iskola szintén. Továbbá két, egyenként X20 gyermek befogadásá­ra alkalmas óvoda és húsz csecsemő részére bölcsőde építését is erre a környékre tervezik. Az alagi részen tizenkét tantermes gimnáziumot és nyolctantermes ipari jellegű technikumot akarnak építe­ni. Ezt a két iskolát lehető­leg már a következő ötéves _ tervben szei-etnék megnyitni. A község különböző része­in még három óvoda és négy bölcsőde épülne, vala­mint még egy tizenkét tan­termes általános iskola. A Budapest határával érintkező Szabadságliget, amelyet régebben házhelynek parcelláztak, de lakóház épí­tésére ezen a helyen nem ad­tak engedélyt, a jövőben sem lenne állandóan lakott terü­let. A telektulajdonosok kö­zül ugyan többen is házat építettek, és abban laknak, de ilyen építkezésre most már évek óta, s ezentúl sem ad­nak engedélyt. Viszont víkend- házak építésére igen. Tehát ez a terület víkend-telep ma­radna, az északi fürdőtelep mellett, attól nagy távolság­ra délen, ez adná meg a község üdülőhely jellegét. A meglevő ipari nagyüzeme­ken kívül újabbak nem lé­tesülhetnek a községben, el­lenben a távlati terv nagyobb szabású helyiipari üzemnek létesítésével számol. A vízvezeték kiépítése szin­tén része a távlati tervnek, noha évről évre folyamatosan bővül. Jelenleg is épül egy hatszáz köbméteres víztorony, amely májusra készül el, és akkor az alagi részen hozzá­fognak a vezetékhálózat bő­vítéséhez. Idén négy 'kilométer hosz­szúságban akarják lefek­tetni a csöveket. Ezen és a mostani tizenkét ki­lométer hosszú csővezetéken kívül még negyvenhat kilo­méternyi vezetékre lenne szükség, ami közel húsztól- lió forint költséget jelent. Most a Fővárosi Vízművek kezelésében állanak a kutak és az egész hálózat. Ha a köz­ség engedélyt kapna önálló vízgazdálkodási társulat ala­kítására, s ehhez a lakosság is hozzájárulna, úgy az egész községben a vízvezeték tíz éven belül kiépülne. Sz. E. kodás szervezésére, mint ta­valy. Mert a nagy munkákedv nem olyan régi keletű. Na­gyon frissen él még Németh István tsz-elnök emlékezeté­ben az az időszak, amikor az egész falut be kellett járni, ha egy-két emberre volt szük­ség. A tagok arra hivatkoztak, van elég munkájuk a vállalt Területeken. Ez igaz is volt, csak ott tévedtek sokan, hogy nemcsak a vállalt terület az övék, hanem a szövetkezet egész gazdasága és annak minden munkája. * A „pálfordulás” alig két he­te következett be, a zárszám­adó közgyűlés .után. Egy-két nap alatt két és félmillió fo­rintot osztottak ki a tagok kö­zött a munkaegységekre. Meg­jelentek, a járandóságért azok is, akik tavaly távol tartot­ták magukat a „közös’’ mun­kától és látniuk kellett, mi­lyen tekintélyes összeget kap­tak azok, akik nem húzódoz­tak, amikor a vezetőség mun­kába szólította őket. A zár- száma.dó közgyűlés olyan lec­ke volt, amelyet ki-ki a maga kárán — vagy hasznán — ta­núit meg. Ma már „szeme” van a munkaegységnek az új- szilvási Kossuth Tsz-ben is. A „rangot” a 29. forintos ér­ték adja, amit a tavalyi ered­mények után osztottak. Nyolc és fél forinttal fizettek töb­bet, mint aménnyit terveztek. Az utóbb elmondottak, lát­szólag ellentétben állnak, amit a munkafegyelemről, a közös munkában való részvételről mondottunk. Eddig nincs el­lentétben. A szövetkezet tag­sága, vagy annak többsége de­rekasan dolgozott az elmúlt évben. Néhány kivételtől elte­kintve — mint Polónyi Lajos és Dömök József, akiket a zárszámadó közgyűlésen is ; megbíráltak — a termelőszö- | vetkezet tagsága jó gazdája i volt a gondjaira bízott terü­letnek. így érték el, hogy csaknem valamennyi kapásnö­vény jobb termést adott, mint ahogyan azt év elején j tervezték. Ez pedig a legjobb I „bizonyítvány” a tagság szor- I ga,l máról, különösen olyan .mostoha esztendő után, mint jí a tavalyi. £ Dolgos, mumkaszerető nép £az újszilvási, különben nem í is tudta volna megvetni a lé- íbát a falu határának többsé­gét kitevő homokon. Az em­berek munkaszeretét a tsz ve­it zetősége még azzal is ..fűsze- í-rezte”, hogy az év elején kf- jmondta: azoknak a jövedelme i; legyen több, akik többet és í; jobban dolgoznak. Minden jegyes növénynél Megállapítot­ták a termésszinteket, még­is mondták, hogy ennek elérése j; esetén mennyi munkaegységet íjkap a tag. A túlteljesítés után í prémiumot állapítottak meg. J A kukoricánál holdanként! . 20 ^ mázsán felüli termés esetén a többlet 15 százalékát kapta £meg a tag, továbbá mázsán- ^ ként egy-egy munkaegységet Sírtak a javára. A burgonyánál 230. a takarmányrépánál 20 ^százalék volt a tervet megha­ladó termés prémiuma. ^ A legtöbb tag, megelégedés­sel fogadta a jó munka jutal- ^ mazásának ezt a módját, de gazért akadtak, akik nem bíz- v tak abban, hogy teljesíthetik | a megállapított termésátlago- Jí kát, de még inkább kételked- Jtek, hogy ezek a prémiumok ^kifizetésre is kerülnek. y ^ Ha ma arról beszélünk, hogy j bosszankodnak a tagok a rossz £ időjárás miatt, mert dolgozni 3 szeretnének, akkor ebben a ^munkaegység értékének vára­kozáson felüli emelkedésén kí- ^ vül annak is része van. hogy a termelőszövetkezet vezető­cége állta a szavát, az utolsó dekádig és az utolsó fillérig Riadta a többtermelés után já- £ ró prémiumot. Háromszáz- ^ negyvenhét mázsa lucernát. 2268 mázsa szénát, 156 mázsa’ í kukoricát, 170 mázsa takar- % mányrépát, 14 mázsa burgo­nyát, 7 mázsa cukrot vittek ^ haza a i tagok | , • , , premium amen. í Ha ehhez számítjuk még, hogy 2 a munkaegység részesedésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom