Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-24 / 70. szám
4 1962. MÁRCIUS 24, SZOMBAT Az összefogás eredménye Tanulságok a budaörsi úttörők kulturális seregszemléjéből A budaörsi Dózsa György úttörőcsapatnál a napokban zajlott le a pajtások kulturális seregszemléje, ahol jó néhány pajtás küzdött az elsőségért szavalásban, mesemondásban, az éneklésben és a különböző hangszereken való játékban. Bizony, Szakály Mátyás, Egressy Károly és Nagy Lajos tanároknak nehéz dolguk volt a sok jó eredmény értékelésekor. A pajtások jól készültek a versenyre és szép számmal voltak résztvevők. De hogyan vált ilyen eredményessé a kulturális seregszemle Budaörsön? A tanév elején Szabó Gyula járási úttörőtitkár meglátogatta a budaörsi úttörőket. A fiúcsapat vezetőjével beszélgetve megállapította, hogy bár nem dolgozik rosszul a csapat, de sokkal többre képes. Ehhez azonban a nevelőtestület fokozott segítségére lenne szükség. Ugyanígy vélekedett a csapatvezető is egy taggyűlésen, ahol az úttörőcsapat munkájáról számolt be a párttagságnak és kérte segítségüket a pedagógusok fokozott bevonásához az úttörő munkába. Ezen a taggyűlésen határozták el, hogy a csapatvezető és az iskola igazgatója a soron következő nevelési értekezleten a tantestülettel tárgyalja meg, hogyan tudna a nevelő- testület fokozott segítséget nyújtani az úttörőszervezetnek? Ezután minden osztályfőnök, minden nevelő örömmel ajánlotta fel segítségét az úttörőmunka megjavításához. A soron következő feladat pedig éppen a kulturális seregszemle előkészítése volt. Az osztályfőnökök, akik mindnyájan vállaltak rajvezetői munkát, ettől az időtől kezdve rendszeresen látogatták rajuk úttörőfoglalkozásait, s úttörő feladatként a fiúiskola minden felsőtagozatú osztályában, illetve rajában, lebonyolították a kultúrverse- nyeket. Ez az összefogás biztosította, hogy a budaörsi fiúiskolában a rajokon belüli kulturális seregszemlén 134 úttörő és 25 nem úttörő vett részt. Közülük 42 pajtás jutott el a csapaton belüli döntőig. Az úttörőcsapaton belül minden nevelő megtalálhatja azt a munkaterületet, ami számára a legkedvesebb. Szakály Mátyás énektanár az úttörők ének- és zenei képességeit segíti kibontakozni, Váczi Pál testnevelő tanár pedig a sport- versenyek lebonyolításában ténykedik eredményesen. Nyugodt leikiismerettel el lehet mondani, hogy a budaörsi fiúiskola úttörőcsapata jobb munkát végez, amióta a nevelőtestület tevékenyen bekapcsolódott az úttörőéletbe. Az osztályfőnökök így még közelebb kerültek osztályukhoz, s ez oktató-nevelő munkájukat is eredményesebbé teszi. A szomszéd teremből erélyes hangok törnek át hozzám. Uj- szászi Ferenc pajtás szavalatát hallom, amelyet néha György József osztályfőnök-rajvezető megjegyzései szakítanak meg. A rajvezető-osztályfőnök, aki egyébként irodalomszakos, tanítványát készíti fel szavalásban, mert ő is, mint többi tanártársa, úgy szeretné, hogy a Dózsa György úttörőcsapat jó eredményeket érjen el a já_ rási versenyen. Igen, ők már épp úgy gazdái az úttörőcsa- i patnak. mint a csapatvezető, vagy az iskola igazgatója. Ügy gondolom, ez az út az, amely jó eredményekhez vezeti az úttörőcsapat tevékenységét. Jasinszky István Sajtótájékoztató az időszerű mezőgazdasági tennivalókról A téli időjárás jelentős eltolódása különleges helyzetet teremtett a mezőgazdaságban. A tavaszi felkészülés legsürgősebb tennivalóiról pénteken Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek. Előcsíráztatott vetőmag Tizenöt hold vetéséhez burgonyát csíráztat a ráckevei Arany Kalász Tsz kertészete. Amint az idő megengedi, azonnal megkezdik a vetést (Gábor felv.) Ábel hasznos volt a márt tusi tél Hosszú téiállóképességből „vizsgáztak“ az új búzafajták a fagykísérleti állomáson Ä kulturális seregszemle hírei A magyar mezőgazdaság új szántóföldi növényfajtáit minden esztendőben a mátraszent- lászlói fagykísérleti állomáson vizsgáztatják. Az országnak ezen az egyik legmagasabb és leghidegebb vidékén még mesterséges úton is fokozzák a hideget: rendszeresen eltávolítják a védelmet nyújtó hótakarót a növényekről, hogy jobban megfigyelhessék hideg- túrő képességüket. Az utóbbi esztendők időjárása nem kedvezett ezeknek a kísérleteknek, a telek általában rövidek és enyhék voltak, s ezeket még az érzékenyebb, melegebb éghajlaton nemesített olasz búzák egy része is jól bírta. A természet az időn „pótolja mulasztását”. A fagykísérleti állomáson különféle őszi vetésű takarmánynövények mellett negyven hazai és külföldi búzafajtát, illetve fajtajelöitet tartanak megfigyelés alatt. Átterelésük eredményét általában már március közepén megállapítják, most azonban még csak a megfigyeléseket g.vűj - tik. A kutatóknak az a véleményük: most kivételesen nem baj a határidő kitolódás, mert azok a búzafajták, amelyek kiállják a természetnek ezt a ritka provokációját, biztosan jól viselik majd el a szokásos téli időjárást. (MTI) Nagyüzemi szőíöművelő gépek mintapéldányai A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár idei új gyártmányai között vannak szőíöművelő gépek mintapéldányai is. Hatféle művelőeszközt gyártanak a hidas-trak torhoz. Ezek a fedő, nyitó, a saraboló tartozékok, a lazító és az oldalazó kapa, továbbá a függesz- íőberendezés. Az első példányok már elkészültek. Hiányt pótol majd a motoros csörlő is, amelynek segítségével a meredek lejtőket lehet megművelni. Különféle munkagépek tartoznak a csörlőhö?., mint például a szőlőművelő taliga. Szüretkor a vontiatókö- télre szállítótargoncát kapcsolhatnak, ami feleslegessé teszi, hogy fogatokkal menjenek a szőlőbe. A csörlőbsrendezést ez év őszére készítik cl. (MTI) íj film forgatására készülnek a Budapest Filmstúdióban A Budapest Filmstúdióiban megkezdték az 1862-es tervben szereplő harmadik játékfilm forgatásának előkészítését. Az első újdonság Kállai István Az igazság házihoz jön című színdarabjának filmváltozata, amelyet Húsz évre egymástól címmel mutatnak majd be a mozikban. Szereplőgárdája a múlt év végén állt először a felvevőgép elé; azóta az alkotók már elkészültek az utolsó simításokkal is. Az év második filmjét, amelynek forgatókönyvét Szász Péter Irta, rendezője Várkonyi Zoltán, már for- I Dunabogdányban gatják. Az államosítás éjszakáján játszódó Utolsó vacsora című újdonság felvételeinek egy részét „albérletben” a Hunnia Filmstúdió műtermeiben készítették. A Budapest Filmstúdió következő filmjét Galgóczi Erzsébet Félúton című regénye alapján forgatják. Kis József, a rendező és Magyar József, az operatőr hozzákezdtek a felvételek' előkészítéséhez. Vasárnap tovább folytatódnak a Sziklai Sándor kulturális seregszemle körzeti bemutatói. A tápiószecsői művelődési otthonban délután fél három és este fél hat órai kezdettel kerül sor Kóka, Szentlőrinckáta, Szentmárton- káta, Tápióság, Tápiószecső és Tóalmás községek színjátszó és népitánc-esoportjai- nak, énekkarainak és szavalóinak nemes vetélkedésére. Ugyancsak vasárnap rendeznek körzeti bemutatókat Mondén, Galgahévízen, Al- bertirsán, Gyónón, Vecsésen, i Pilisszén tívánon. Az úttörők járási kulturális seregszemléjére is ezen a vasárnapon kerül sor. Cegléden, Monoron, Aszódon, Budakeszin, Gyónón és Vácott találkoznak egymással a járások legjobb úttörő szavaiéi, népi táncosai, színjátszói és énekesei. Valamennyi helyen délelőtt kilenc órai kezdettel rendezik a bemutatókat. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK *—«a—MBBM— Székház — társadalmi munkából Az abonyi községi önkéntes tűzoltótestület ez ideig nem rendelkezett olyan helyiséggel, ahol összejöveteleit megtarthatta volna. Most 15 000 forint községfejlesztési hozzájárulással és jelentős társadalmi munkával székházat építenek maguknak. Az épülő közel 20 méteres épületben helyezik el az őrszobát, a szertárt és az oktatótermet. Az önkéntes tűzoltók először két épületet lebontanak, majd utána fognak hozzá a székház építéséhez. A népszerű, tűzoltókat a község lakosai is segítik, hogy mielőbb tető alá kerüljön otthonuk. Felnőttek az iskolapadban A Ceglédi Mezőgazdasági Technikumnak a legutóbbi összesítés szerint 309 hallgatója van a levelező tagozaton. Közülük mindössze 73 a nőhallgató. A tsz-ekből összesen 129-en járnak a technikum levelező tagozatára, 72 közülük a kihelyezett osztályokban tanul. Harmincnyolcán képviselik az állami gazdaságokat, 19-en a gépállomást. A tanácsi apparátusból és a pártszervezetekből 28-an részesülnek oktatásban a levelező tagozaton, ezenkívül 43 fizikai dolgozó és nyolc vezető beosztású vizsgázott a félévkor. A levelező tanfolyamok tanulmányi átlaga a félévi jegyek alapján 3 volt, az elmúlt iskolai év végén 3,36. Egy másik vitáiban azt kellett eldönteni, vajon az egyeztető bizottság illetékes-e az ügyben. A ktsz-alkalmazottak munkajogi vitáinak fórumáról ugyanis egyetlen törvény sem intézkedik félreérthetetlenül. A legérdekesebb problémát O. Gy. állatfelvásárló esete vetette fel. Tizenhárom forintos kilónkénti egységár helyett 16,50 forintért vásárolt sertést Pilisen, viszont ugyanannyiért tovább is adta az Uj Élet Tsz-nek. Az egyeztető bizottság úgy döntött, hogy a vállalatot nem érte károsodás, ezért helyt ad O. Gy. fellebbezésének. Sorsok fontos fóruma Komoly problémával küzdenek azok, akik az egyeztető bizűltságoidiG*-í«Mdulnak..jE!ftL' mondás, áthelyezés, kártérítés elleni panaszok a ? *frgyekorib- bak. a monori járás egyeztető bizottságának legutóbbi ülésén K. V. ügyével foglalkoztak. Öt a monori malomüzem megszüntetése után a Budapesti Gizella Malomba helyezték. Noha az áthelyezést népgazdasági érdek indokolja és az ügy lebonyolításának körülményei is szabályosak voltak, az egyeztető bizottság nem hozott olyan döntést, amely a fellebbezést elutasította volna. Míg meg nem győződnek arról, hogy K. V.-t nem lett volna mód lakóhelyéhez közelebbi munkaheljme helyezni, addig nem mondják ki az utolsó szót. Április 4 tiszteletére vállalják A Nagykőrösi Ládagyár dolgozói versenyfelajánlást tettek április 4. tiszteletére. A ver- senyipontok között szerepelt a többi között a megfelelő anyaggazdálkodás, a selejt és a hulladék további csökkentése, a késések és igazolatlan mulasztások megszüntetése és a napi termelés növelése. A vezetőség a versenyben legjobban szereplő dolgozók részére 500—500 forint jutalmat tűzött ki. Busszal az iskolába A Nagykőrösi Városi Tanács ülésén foglalkoztak a város ötéves művelődésügyi programjával. Ezen belül megvitatták az iskolareform végrehajtásának teendőit is. Megállapították, hogy a tanyai iskolák felsőtagozatos növendékeit csak a városi iskolákban lehet magasabb színvonalú, szakszerű oktatásban részesíteni. Meg kell valósítani az iskolák körzetesítését. Ennek az a módja, hogy a tanyai iskolák felső tagozatos tanulóit a rendelkezésbe áTIő járművekkel — például autóbusszal — behozzák a városi iskolákba. A városi tanács határozatot hozott, hogy az ötéves művelődésügyi program keretében valamennyi általános iskolában bevezessék a gyakorlati oktatást. Üzemi és mezőgazdasági szakembereket kell bevonni az oktató-nevelő munkába. A városi pártbizottság és a városi tanács észrevétele alapján gondoskodtak a feladatok megvalósításának anyagi vonatkozásairól is. így például a Kossuth általános iskola 100 000 forintot kap a községfejlesztési alapból a politechnikai oktatás bevezetésére és a tanteremhiány csökkentésére. Megjött a „hivatalos“ tavasz — Érlekes ... Az előbb mintbn ketten ültek volna itt. (Komádi rajza) Nem állnak egyedül — Hl unokámmal talán már az isten sem bír! Én, meg az anyja is, amit csak meg lehet tenni, azt megtettük. Szép szó, verés, mit sem használ. Jön- megr, előfordul, hogy éjjelre sem talál haza. A bekötött fejű nénike kétségbeesetten álldogál a konyha közepén. — Most hol van a lány? Dolgozik? — Dehogy! Kórházban van. Kezembe veszem a fényképet. Tizenhat éves, de sokkal idősebbnek látszó, tapasztalt szemű nő néz rám róla. — És a vőlegény? Öt is láthatnám? — Tessék. Ezt itt felejtette — mutat egy elmosódott, szürke amatőrfelvételt. — Furcsa história ez — fordul Ballai Sándor, a járási tanács osztályvezetője a nénihez. — Jót akarunk, amikor A legszebb emberi tulajdonságok egyike a segíteni- akarás, a védtelenek, gyengék, a kicsinyek gyámolítása, az elesettek felemelése. Erre a feladatra hivatott a gyámhatóság, amely a maga területén állandóan figyelemmel kíséri, hol van szükség beavatkozásra, szóban és tettben nyújtott segítségre, öt aktát lapoztunk fel s elolvasása után a helyszínen látottakat mondjuk el. Valamennyi eset munkájuk egy-egy ágát mutatja meg. Szerencsére az ilyen szélsőségek nem jellemzőek mai életünkre — de azért sok tanulsággal szolgálnak. Házasság nem köthető nem engedélyezzük ezt a házasságot. — Elhiszem, de tessék minket is megérteni. Beleegyeztünk volna már ebbe a sem- tniháziba is, csak vigye. Azt gondoljuk, a maga keservén megnevelődik. Nem volt a lánnyal semmi baj, míg iskolás volt. Mindennek nehéz sorsunk, rossz életünk volt az oka — mondja a néni, majdnem sírva. — Mert durva, goromba ember volt a lány apja. Vejem végül betetőzte gonoszságait, két éve itthagyta a feleségét a két gyerekkel, összeállt egy tizennyolc éves nővel, de tartásdíjat nem fizet a gyermekei után. — Azóta aztán minden fék elszakadt itthon. Mikor ez a fiú elkezdett idejárogatni, nem örültünk neki. Hallottunk egyet-mást, de csak a gyám- hatósági eljárás után tudtuk meg. hogy jóformán összesen egy évet sem dolgozott. Mondtuk nekik, nyomorogni fogtok, de ők kötötték az ebet a karóhoz. Szerintük most találta meg Jóska az igazi helyét. Két szakmát is tanult, mégis boncsegéd lett egy kórházban. — És azt tudják-e — kérdezem —, hogy amikor az anyja meg a nagyanyja dolgozni küldték — megverte őket? “ Kém, erről nem hallottunk. Nem mentünk át Po- mázra érdeklődni. Aztán ideköltözött hozzánk. Azt mondta, előbb-utóbb engedélyezik a házasságot, akkor minek éljen külön. Mi meg kénytelenkelletlen beleegyeztünk. Most azonban, hogy megkaptuk a végső elutasító papírt, kértük a fiút, menjen el, ne tegyen továbbra is csúffá bennünket. — Tulajdoniképpen miért nem egyezett bele a járási és a megyei gyámhatóság a házasságba? — Hozzászoktunk már a felelőtlen szülőkhöz, fiatalokhoz, de az itteni helyzet mégis sok fejtörést okozott nekünk — válaszol a nagymamának Ballai Sándor. — A lány idegösz- szeroppanással már kórházban feküdt, amikor az apja elhagyta őket. Azt, hogy ilyen kétes magatartású. én is csak most hallottam. Egyébként az ősszel fordultak hozzánk a házasság- kötési kérelemmel, tekintve, hogy a lány kiskorú. A huszonhét éves fiú eddigi élete, munkája, emberi megnyilvánulásai nem alkalmasak arra. hogy a tervezett házasságot nyugodt- nak, tartósnak és kiegyensúlyozottnak lássuk. Dolgozni egész eddigi életében csak napokig, legfeljebb hetekig dolgozott. — Elhisszük, hogy maguk szeretnék a lányt révbe érkezetten látni. De ennek nem sz a módja, hogy olyan házasságba vigyék, amelyről már a megkötéskor is látnivaló: élet- képtelen. Mit tesz majd a lány. ha a nyomort nem birják és ahogy ilyenkor szokás, marakodva élnek, aztán elhagyják egymást. Esetleg már gyerekkel jön vissza az anyjához, ide magúidhoz. — Igaz, igaz — bólogat a na'’■'marna. — De már elfáradtunk. ~ forduljanak hozzánk. Ha a lány kijön a kórházból, behívatjuk. akár többször isi. Beszélünk vele. Meglátják, nincs még elveszve. Találhat olyan fiatalembert is, aki mellett biztosítva lesz a házasság anyagi és erkölcsi alapja. Égy tizenhat éves lány nem elveszett ember, könnyen hajlik a ióra — biztatja meleg, szerető hangon a nagyanyát a járási tisztviselő. Jő1esett 'kilépni a tiszta levegőre és a keserű bánattal, tehetetlen ségeel fojtó légkör után nagvot szippantani a fagyos hegyi 1 evezőiből. Komáromi Magda
