Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-23 / 69. szám

VI. ÉVFOLYAM. 69. SZÁM 1962. MÁRCIUS 23, PÉNTEK A továbbtanulásról Egy iskolaigazgató és a művelődési osztály vezetőjének véleménye Amikor ez a beszélgetés le­zajlott, még nem születtek meg: a végleges döntések. A Petőfi iskolában is, ahol egyik látogatásomat tettem, _ csak aznap délutánná tervezték a társadalmi bizottság megbe­szélését a tanulók továbbtanu­lási terveinek eldöntésére. Ennek ellenére Horváth Le­hel, az iskola igazgatója szí­nesen kimutatást rögtönzött az előzetes felmérések alap­ján a tovább tanulni szándé­kozó nyolcadikos diákok el­képzeléseiről. A számok azt mutatják, hogy a tanulók nagyobb százaléka a gimnáziu­mot választja, s csak a kisebb százalék készül ipari techni­kumokba. Az istkolának három nyolca­dik osztálya van. összesen harmincegyen jelentkeztek valahová továbbtanulási szán­dékkal. A megoszlás a követ­kező: 20 tanuló gimnáziumba, hét ipari technikumokba, há­rom mezőgazdasági techni­kumba és egy zenei gimná­ziumba jelentkezett. Az ipari technikumok közül elsősor­ban a villamosipari és gép­ipari keresettebb. Sikerült megértetni a szü­lőkkel és a gyerekekkel, hogy csak a jó, jeles és kitűnő ta­nulóknak érdemes tovább ta­nulnia. A közepesek s a még gyöngébb tanulók in­kább ipari tanulóknak men­nek. Akik később úgy ér­zik, hogy mégis érdemes len­ne tovább tanulni, módjuk és lehetőségük van rá, hogy akár a gimnázium, akár va­lamelyik technikum esti vagy levelező tagozatára jelentkez­zenek. Jelentős kérdés maradt fé- lig-meddig megválaszolatlan a beszélgetés során, s ez sem az igazgató hibájából. — Hogy lehet az, hogy az az iskola, amelyből egy év­vel korábban tizenöten jelent­keztek a mezőgazdasági tech­nikumba, ebben az évben csak három tanulóját bocsátja oda? Ez bizony igen siralmas visz- szaesésről tanúskodik. Kérdésemre a válasz kö­rülbelül így hangzott: — őszintén szólva a szülök bizonyos fokig idegenkednek a mezőgazdasági technikumtól. Sürgős intézkedésnek kellene történni, amely megnyugta­tóan rendezné az iskola sorsát, s végleges elhelyezést biztosí­tana a jelenlegi lehetetlen ál­lapot megszüntetésére. — Másik oldalról a technikum­nak sem ártott volna nagyobb propagandát kifejteni, kevés volt az agitáció. A városi tanács művelődés- ügyi osztályán Kiss Lajos osztályvezető ugyancsak a to­vábbtanulás kérdéseiről adott tájékoztatást, A lehetőségek ebben az év­ben is a tavalyihoz hasonlóak. Jellemző, hogy a fiútanulók egy része távoli, soproni, sze­gedi technikumokba adja be felvételi kérelmét. Jelentős számban mennek ipari tanuló­nak, s ezen a vonalon nem is mutatkozik fennakadás. Viszont a mezőgazdasági technikumnál nincs annyi je­lentkező sem, amennyi egy első osztály létszáma. Pedig a városban nagy szükség lenne a mezőgazdasági káde­rekre. Kilátástalanabb vidéki technikumokba inkább elkül­dik a szülőik gyerekeiket, ahol kevesebb a valószínűség a fel­vételre. A szülők még idejében meg­gondolhatnák a dolgot, figye­lembe véve a helyi lehetősége­ket és a mezőgazdaság fejlő­dését. Most kedvezők a lehe­tőségek, s a tanulók megta­lálnák a számításukat a tech­nikum elvégzése után. Való­színű, sokan lesznek, akik ősszel fogják felkeresni a gim­náziumot és a mezőgazda- sági technikumot, mivel oda nem nyertek felvételt, ahová eredetileg jelentkeztek. A technikum pedig elsősor­ban természetesen azoknak biztosít helyet, akik elsőnek oda jelentkeztek. Tamasi Tamás A ládagyár dolgozói április 4 tiszteletére versenyfelaján­lást tettek. A verseny pontok között szerepel a jó anyaggazdálko­dásba selejt és hulladék mini­mumra csökkentése, a munka­fegyelem -megszilárdítása, a liésések és igazolatlan mu­lasztások megszüntetése és a napi termelés növelése. A verseny állását napon­ta, gépegységenként érté­kelik és utána a ver­senytáblán feltüntetik az eredményeket. A vezetőség céljuíaimat tű­zött ki a legjobb eredményt elérő dolgozók részére. A céljutalmat az április 4-i ünnepségen osztják ki és ugyanakkor kerül kiosztás­ifjú „történészek” között Persze nem komoly pro­fesszorokról lesz szó, hanem fiatalokról, gimnazista lá­nyokról, fiúkról. Szeretik a történelmet is. tudásukat a szakköri foglalkozások alkal­mával bővítik. A tagok ön­álló kutatások vagy egyéb forrásmunka alapján igen ér­dekes előadásokat tartanak. Sasvári György például a konzervgyár megalakulását és az 1896. év óta történt fejlődést dolgozta fel. De itt vannak a többiek is, Torma Marika, Benke Ilonka, Zsu- zsandor Gyula. Az előadások tematikáját Nagykőrös múltja, céhes Ipa­ra, a kapitalizmus fejlődése, napi politikai események képezik és sorolhatnánk eze­ket tovább. A szakköri foglalkozások nemcsak ismereteiket, hanem a beszédstílust is fejlesztik. Varga László ra az 1961. évi nyereségré­szesedés is. A versenyben legjobban szereplő dolgozók jutal­ma 500 forint. A szabógép munkásai kö­zül előreláthatólag Pacséri Mátyás és Tanács Lajos éri el a legjobb eredményt. Ez azonban nem végleges, mert Csapó György is a nyo­mukban halad és ha igye­kezik, könnyen megelőzheti versenytársait. Ezt a versengést dolgozó­ink nem a jutalmáért kezde­ményezték. Fontosabb annál mindannyiunk számára a terv teljesítése. Reméljük és bízunk abban, hogy ez a versengés és igye­kezet nem lesz eredményte­len. Török Sándor Napirenden: az iskolareform előkészítése és a gyakorlati oktatás kiszélesítése HiVATALOSAN: TAVASZ w Szép, rendes lesz a fiúkollé­gium udvara. A fiúk szívesen dolgoznak kint a kertben, hogy azt otthonosabbá varázsolják Még hótakaró borítja a földeket, de már a határ­ban megindult a munka. Az állami gazdaság kertészetében Kukia Dániel a melegágyakat üvegezi be Tart a silózás a Hunyadi Mihály és Fokti Imre a vágógépnél (Foto: Fehér Szilárd, Sebők Antal és A városi tanács üléséről A legutóbbi ülések egyikén a művelődési osztály vezetője ismertette a város ötéves művelődésügyi programját. Ezen belül szóba jött az isko­lareform megvalósításának kérdése is. A tanyai isko­lák felső tagozatos növendé­keit a városi iskolákban lehet csak magasabb színvonalú, szakszerű oktatásban részesí­teni. A jelenlegi adottságok mellett ez a külterületen nem oldható meg. Meg kell valósítani az isko­lák körzetesítését. Ennek az a módja, hogy a tanyai iskolák ötödik, hatodik, hetedik és nyolca­dik osztályos tanulóit a rendelkezésre álló jár­művekkel behozzák a vá­ros iskoláiba. Itt ugyanis teljesen osztott is­kolák működnek, ahol külön foglalkoznak a nevelők az egyes osztályok, évfolyamok növendékeivel. Határozatot hoztak, amely­nek értelmében az ötéves művelődésügyi program kere­tében meg kell valósítani, hogy az összes általános is­kolában bevezessék a gyakor­lati oktatást a városban. Hogy a politechnikai képzés szín­vonala emelkedjen, üzemi es mezőgazdasági szakembereket kell be­vonni az oktató-nevelő munkába. Biztosítani kell a megfele­lő gyakorló területeket a me­zőgazdasági ismeretek elsajá­tításához, s műhelyekről is gondoskodni kell. Mindezt pedig olyan formában kell megvalósítani, hogy a lehe­tő legfejlettebb, legkorszerűbb eredmények alapján ismer­kedjenek meg az egyes ter­melési ágakkal, hiszen a jövő számára készítik elő a tanuló­kat. A városi pártbizottság és a városi tanács észrevétele alapján gondoskodtak a feladatok kivitelezésének anyagi vonatkozásairól is. Így például a Kossuth álta­lános iskola a politechnikai oktatás bevezetésére és az is­kola tanteremhiányának csök­kentésére 100 000 forintot kap a községfejlesztési alap­ból. Tit. — A PETŐFI Termelőszö­vetkezet 35 darab marhát fo­gott be hizlalásra, a szerződés teljesítésére. A „szakma kiváló tanulója*4 címért — három első helyezett városunkban A Szentendrén kiállítással egybekötött ipari tanulók megyei döntőjében a körö­siek is képviseltették magu­kat. A 224. számú helyi iparitanuló-iskola, kilenc szakma, tíz növendékét küld­te a nemes versengésre, ezen­kívül a kiállításra 102 mi­nősített munkadarabot vit­tek el, amelyekkel sikerült az első helyezést elérni. Az érte kapott 800 forint pénz­jutalmat azok a tanulók kap­ják. akiknek a remekművei elsősorban hozzájárultak a sikerhez. A ..szakma kiváló tanuló­ja'’ címért folyó verseny­ben az asztalos szakmában Nagy Zoltán (faárugyár), a női szabó szakmában Halá­pi Katalin (szabó ktsz), a nőj fodrász szakmában Ex- ner Erzsébet (községgazdál­kodási vállalat) nyerték az első helyezést. A szép munkáért pénzju­talom és kéthetes üdülés il­leti őket, s ezenkívül részt vesznek az országos verse­nyen is. Más szakmákban több 3., 4. és 5. helyezést értek el a kö­rösi fiatalok. MA: KLUBELŐADÁS A szimfonikus zene cím­mel Bálint Ferenc, az álla­mi zeneiskola igazgatója elő­adást tart. A klubelőadás este 8 óra­kor kezdődik és zenei be­mutató kíséri az előadást. A TIT várja és hívja az érdeklődőket. fok Celsius hőmérsékletű mé- hében az értéktelen agyag csengőhangú, kemény, időt­álló terrakottává nemesül. Ki­váló tulajdonságai közé tar­tozik, hogy nem támadja meg a nagyvárosok poros, füstös, savas levegője. Ezért alkal­mazzák szívesen épületdísz­ként is. ■— Szebb, díszesebb a kerá­mia, ha ecsettel visszük a cserépre, a vízzel elke­vert, lisztnél is finomabb má­zat. Száradás, majd a máso­dik égetés következik. Ilyen­kor a kemence hasznos teré­ben 900—1000 Celsiust jelez a Seger-kúp. Ez a feltalálójáról elnevezett kis valami olyan anyagból készült, amely arány­lag magas hőmérsékleten lá­gyul csak meg, és lehajlik. így mérjük a kemence hőmér­sékletét. — A második kemencebon­tás még az elsőnél is érdeke­sebb, izgalmasabb. A máz szí­ne, tónusa csak ekkor derül ki. Úgy mondjuk: a máz a tűz­ben érik. Előre, sokszor csak megközelítőleg lehet eltervez­ni, milyen színű lesz a máz. DIÓHÉJBAN ENNYI. míg az agyagból kerámia lesz. — Egy kérdés még. Min dol­gozik most a művész csoport? — Az Állami Operaház épü­let díszeit készítjük. Mozaik­szerű alapon, virág és gyü­mölcsfigurák változatos, moz­galmas csoportosításban. Ter­mészetesen. csak felújítás, a régi, tönkrement darabokat pótoljuk. — Köszönjük szépen, s ha Pesten járunk az Ybl Miklós téren, az Iparművészeti Mú­zeumban, vagy az Operában, eszünkbe jut majd, hogy Nagy­kőrösön van egy műhely, ahol alkotó kezek munkája nyomán tűzben érik a szívet melenge­tő szépség. — erpál —■ — BOTRÁNYOSAN vere­kedett Vágó Miklós Kocsér, XIII. dűlő 22. szám alatti la­kos. Szabálysértéséért 180 fo­rint bírságolást kapott. — EZERNÉGYSZÁZ katasz­teri holdon végezte el a szántást tavaszi növények alá a Dózsa Termelőszövetkezet. í — VASÁRNAP áramszü- I net. Március 25-én reggel : hét órától délután 15 óráig i áramszünetet tart az áram- szolgáltató vállalat a szoká­sos karbantartási munkák el­végzése miatt. IJJ KÖNYV Jevdokimov, Nyikoláj: A bűnös lány. Jevdokimov kisregénye iz­galmas és megdöbbentő kon­fliktust tár fel. Egy fiatalem­ber szerelmes egy lányba, azonban a lányt olyan erővel tartja hatalmában egy szek­ta. hogy lemond a fiú szerel­méről és hozzámegy a szekta egyik tagjához. Cselekedeté­nek következményeit nem tud­ja elviselni és öngyilkos lesz. A kisregény bemutatja az. el­vakult hívőket és haszonleső papjaikat, akik kapzsiságuk és ellenséges politikai nézeteik fedőszerveként használják fel a szektákat. (Európa Könyv­kiadó. Ára: 27 forint.) Munkaverseny április 4 tiszteletére Amíg az agyagból kerámia lesz... Tudósítás a díszítőszobrász stúdióból — KISZ-bizotitsági ülést tart a KISZ városi bizottsága ma délután háromórai kezdettel az MSZMP városi bizottság nagytermében. Napirenden szerepel az elmúlt esztendő munkájának kiértékelése. — HÉTEZERKÉTSZÁZ fo­rint viharkárért. Az Állami Biztosító helyi fiókja most fizeti a februárban keletkezett viharkárok megtérítését. A Szabadság Termelőszövetke­zetnek 7200 forint értékű vi­harkára volt. — 23 000 FORINT garázs­ra. A városi tanács végrehajtó bizottsága a szesz-, szikvíz- és jéggyártó vállalat létesítendő gépkocsigarázsához 23 000 fo­rinttal járult hozzá. — Jó minőségű anyag kell hozzá — kezdi Molnár Elek. — A kibányászott agyagot tö­rik, szitálják, s vízzel tészta puhasága anyaggá gyúrják. Ezután pihentetni, érleltetni kell. A szoborról, figuráról gipszminta készül, mely hű mása a művészi alkotásnak. Ebbe a gipsz f ormába -döngöl­jük, gyúrjuk bele az anyagot. Az összeállítás — egy szobor öt-hat részből áll — javítga­tás után szárítás következik, s ezután az első égetés. — A tűzálló téglával bélelt, kisebb szobanagyságú kemen­cében fával fűtünk. A kemen­ce elgyújtásától számított har­madik napon bontjuk ki a be­falazott ajtónyílást. Izgalmas munka ez, mert ha a szárítás nem volt alapos, az égetnivaló figura valósággal felrobban. «= A kemence hét.nyolcszáz A TELEKI UTCA 7. számú ház kapuján majd minden hé­ten dugig megrakott teher­autó cammog ki. Vezetője fél­tő gondossággal kerülgeti a mellékutca kátyúit, gödreit. Törékeny a rakomány és főleg t értékes. Azzá teszi nemes ; anyaga, a sok-sok munka, meghogy művészkezek f orrnál- : ták minden darabját. A Képzőművészeti Alap : iparvállalatának díszítőszob- | rász stúdiója dolgozik itt. Fel- ; váltva négy-négy művész: Hó- : na Gusztáv meg Csikasz Lász- | ló brigádja. A házigazda, aki : mindkét csoport munkájából \ kiveszi a részét: Molnár Elek i szobrászművész. : Egy évnél is több telt azóta, í hogy tudósítást adtunk mű- \ terméről. Megismerkedtünk : múltjával, művészi pályafutá- \ sónak egyes állomásaival. • Most hadd essék szó a mester- '• ségről, arról, hogyan is ké- szül a manapság oly kedvelt, \ évezredek során újra és újra ' felfedezett kerámia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom