Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
19S2. MÁRCIUS 21, SZERDA Vt.sl MEG* '^Msrlap 3 Biztosítsuk a nagyüzemi szőlőtelepítéshez a szaporítóanyagot Az ötéves tervtörvény országosan 80 000 kataszfcrális hold nagyüzemi szőlőtelepítést irányoz elő. Az új ültetvények egy-egy szövetkezeti üzemiben 150—250 katasztrális hold ösz- szefüggő területen létesülnek és ez úton megteremthetjük a korszerű művelés alapfeltételét, a gépesítés széleskörű alkalmazását. A korszerű új üzemek területi elhelyezésének, nagyüzemi rendszerének kialakításával már minden megyében foglalkoznak. a műszaki bizottságok és feladatuk a szövetkezetek speciális adottságait figyelembe véve, olyan üzemek tervezése és kialakítása, amelyek népgazdasági szempontból is hasznot hajtők és jövedelmezők. E nagy feladat igen sok szaporítóanyagot kíván. Kijelöltük azokat a szőlőszaporítóanyag termelő gazdaságokat, amelyekben 1963 őszétől kezdve tervszerűen biztosítani tudjuk a fajtatiszta szaporítóanyagot. Az idő azonban sürget és keresnünk kell olyan megoldásokat is, amelyek nagymértékben elősegítik a tervfeladat biztosítását, sőt —amennyiben jól dolgozunk — ennek számottevő túlteljesítését. Erre most kedvező lehetőség nyílott. A télen ugyanis nem okozott számottevő kárt a szőlővesszőben és rügyekben a fagy. Ezt a lehetőséget kell most megragadnunk és szervezetten megkezdeni az egészséges szőlővesszők metszés alatti kiválogatását, előkészítését a gyökerez te lésre. Az országot járva sok helyen láthatunk olyan szőlőterületeket, amelyekről a sima vesszőt sem az ősz folyamán, sem később, január, február hónapban nem szedték le. Önkéntelenül is felvetődik a gondolat, hogy a márciust felhasználva növeljük a hazai sima Vessző lészedését és gyökerez- tető iskolában való elhelyezését, Eat a feladatot úgy kell tekintenünk, mint az ötéves terv telepítéseihez vezető kisegítő megoldást, mert ha nem gyűjtjük be a tél folyamán egészségesen ' maradt sima vesszőt és nem rakjuk le gyö- kereztető iskolába, akkor egy év ütemkieséssel számolhatunk és elvesztettünk egy lehetőséget, amely a túlteljesítéshez vezet. Erről kívánunk néhány gondolatot mindenki számára elmondani, számítva a szövetkezeti tagok, egyéni gazdák és állami gazdaságok dolgozóinak hathatós közreműködésére. Az Ültetvényterv Vállalat irányítása alatt működik a vesszőfelvásárló kirendeltségi és megyei instruktoragronó-1 musi hálózat. A vállalatnak tehál megfelelő szakgárdája van, amellyel a metszés alatti vesszőbegyűjtést szakmai- ! lag megalapozhatjuk. Ezért a vállalat minden szőlőtermelővel, elsősorban szövetkezetekkel, azok tagjaival megállapodást köt a metszés időszaka alatti simavessző kiválogatására, előkészítésére és kötegelésére. A siker titka az, hogy a metszés időszaka alatt terven — vagy leszerződött sima vesz- szőn — felül megszedett vesz- sző termelői árát az a dolgozó kapja meg, aki a vesz- szőt a metszéskor kiválogatja és az előbbi feltételeknek megfelelően szakszerűen előkészíti. Az így begyűjtött vesszőt az Ültetvényterv Vállalat a szövetkezet vezetőségével megállapodva, gyöke- reztetésre otthagyja, vagy az erre kijelölt gazdaságba elszállítja. A szövetkezeti közös munka felmerült költségeit a vállalat külön megállapodás alapján téríti a gazdaság számára. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a metszéskor összegyűjtött vesszötöbblet vessző legyen, tehát érvényben marad minden szerződéses megállapodás, terv, amely adott szövetkezetei, állami gazdaságot kötelez vesszőbegyűjtésre. A terven felüli vesszőre kell tehát alkalmazni a termelői ár kifizetésénél a teljes összeget, mert ez a tervtúlteljesítéshez vezet a többletmunka elvégzésével. A metszés alatti vessző kiválogatása, illetve begyűjtése csak olyan szőlőfajtáknál valósítható meg, amelyeket a vessző színéről fajtahitelesen lehet megállapítani. Ezek: Ezerjó, olaszrizling, kövidinka, pozsonyi-fehér, sárfehér, oportó, kékfrankos és chasse- las. Az Ültetvényterv Vállalat csak ezekre a fajtákra köt megállapodást és a megkívánt fajtatisztaságot, minőséget, a begyűjtéssel egyidőben ellenőrzi. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a kadarka- és furmintvesszőt csak azokról a területekről szabad begyűjteni, amelyeken 1961. évben a szelekciós felügyelőség az előirányzott szelektálá- si munkát elvégezte. A lehetőségek tehát adva vannak arra, hogy a következő hetekben tekintélyes mennyiséggel növeljük a gyökerezte- tésre alkalmas sima vessző mennyiségét. Ezért fordulunk felhívással minden szőlőtermelőhöz, szövetkezethez, szövetkezeti taghoz, állami gazdasághoz, hogy ne engedjük elveszni ezt a nagy értékű szaporítóanyagot, amely a tavaszi metszés után legfeljebb mint tüzelő értékesíthető. Fejes Sándor Vetés a falu közepén? Isaszeg közepén szántóföld van — s a község szélein építkeznek. A ,,belvárosban” levő szántóföldek egyéni kézben vannak, akik földjüket művelik — ahelyett, hogy építkeznének rá, vagy eladnák. Jó volna, ha valami megállapodás vagy döntés születne ez ügyben, hiszen sokan vannak, akik szeretnének Isaszegen építkezni. Máté László, Isaszeg, Móricz Zsig- mond u. 13. T Hogyan bíráljunk? Több mini háromezer szerfás épülethez szállítanak az idén faanyagot az erdőgazdaságok Az erdőgazdaságok a módosított típusterveket figyelembe véve, kitermelték a termelőszövetkezetek szerfás építkezéseihez szükséges faanyagot. A Földművelésügyi Minisztérium megrendelése alapján az idei fakitermelési szezonban 3100 különböző gazdasági épület fa vázát szabták ki, de felkészüllek arra is — amennyiben a közös gazdaságoknak erre szükségük van —, fiogy további 300—Í00 épülethez szállíthassanak anyagot. (MTI) Ünnepség a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 43. évfordulója alkálimból A Magyar Tanácsköztársaság kikáltásának 43. évfordulója alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa kedden délután ünnepséget rendezett a pesterzsébeti vasas művelődési otthonban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, a Minisztertanács elnökhelyettese. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ünnepség részvevőinek I soraiban ott volt a politikai, x gazdasági és a kulturális élet '/ több más vezető személyi- "í sége. | Tóth Tiborné, a XX. ke} rületi pártbizottság első tit- kára nyitotta meg az ün- népségét, majd Nógrádi Sán- ^ dór, az MSZMP Központi ^ Bizottságának tagja mondott | ünnepi beszédek Nógrádi Sándor haiigsúlyoz- ^ ta: a Magyar Tanácsköztár- ^ sasá.g' kikiáltásának 43. év- ^ fordulója egybeesik azzal az ^időponttal, amikor a ma- £ gyár dolgozó nép már meg- j valósította a Tanácsköztár- ? saság első nagy eszményét, ^ a szocialista termelési viszo- ^ nyok teljes győzelmét ha- zánkban. Büszkeséggel tölt ^ el bennünket — mondotta ^ •—, hogy ilyen történelmi ^ magaslatról tekinthetünk í vissza a Tanácsköztársaság ij dicső napjaira. ^ A továbbiakban annak je- ^ lentőségéről beszélt, hogy í 1913-ban megalakult a Kom- ^ munisták Magyarországi Párt- í ja. A párt fennállásának el- | ső napjától kezdve megal- J kuvás nélkül harcolt a bur- ^ zsoá demokratikus rend ^ megdöntéséért, a tőkés osz- ^ tályokat kiszolgáló reformiz- ^ mus ellen, a proletárhatalom í megteremtéséért, s részletesen i méltatta a kommunisták küz- 5 delmeit. \r J Nógrádi Sándor nagy tapsit sál fogadott beszéde után fe.1- í csendült az Internacionálé. y '■ Az ünnepség második felé- ^ ben művészi műsor követ- kezeit. A képen: Szűcs Mária növendék és Mezei Tibornc oktatónővér mérik a gyermekek súlyát (MTI foto: Friedmann Endre felv.) Lassú munkához idő kell „Forduljon bizalommal a Tatarozó, Karbantartó és Javító Ktsz- hez, bármikor, bármilyen ügyben” — olvasható a reklám a mo- nori moziban. A múlt év tavaszán — amikor a mo- nori postahivatal kapott egy hírlapárusító pavilont — a hivatal vezetője élt is ezzel az alkalommal. Szólt a hisznek, hogy . vezessék be a pavilonba a villanyt. A vezetőség intézkedett: a költségvetés elkészült Decemberben aztán a postahivatal vezetője ismét érdeklődött, hogy mi lesz a villany beszerelésével. A vezetőség ígéretet tett, kijött egy Követendő példa A Szadai Községi Tanács nemcsak a tanácsülésben, hanem állandóan foglalkozik a társadalmi munka szervezésével. Érthető, hiszen a társadalmi munka rendkívül fontos ahhoz, hogy minél előbb szebbé, még szebbé varázsoljuk a községünket. A lakosság szívesen vállalja a munkát — s a tanácstagok is, akik nemcsak szerveznek, hanem dolgoznak is. Úgy érzem, hogy ez a jó hozzáállás valóban követendő példa. Ifj. Petrák János Szada Szavalóverseny Albertirsán Albertirsán a Tessedik Sámuel általános iskolában szavalóversenyt rendezett a fiúk Rákóczi Ferenc és a lányok Martos Flóra úttörőcsapata. A versenyben részt vevő ötvenhárom lányt és harmincnégy fiút Ponicsán Gyula igazgatóhelyettes üdvözölte. Ezután megkezdődött a verseny, ahol az ötödikesek az Alföldet, a hatodikosok az Arany Jánoshoz című verset, a hetedikesek a FeltáA Magyar Rádió közli A szerdai Fiorentina—U. Dózsa KK labdarúgó-mérkőzés második félidejének közvetítése 16.25 óra helyett 16 órakor kezdődik a Kos- suth-adón. A firenzei mérkőzés után újabb találkozó közvetítésére is sor kerül. Körülbelül 16.50 órakor az MTK—Tatabánya bajnoki labdarúgó- mérkőzés utolsó félórájáról számol be a rádió. (MTI) madott a tenger-t és a nyolcadikosok József Attila Anyám-ját mondták el kötelező versként. A verseny legjobbjai: Amb- rózi Pál, Békés Kéttó, Bar- tos Csaba. Méhész Marietta, Cselovszki Pál, Hrobár Erzsébet, Puskel János és Re- vuezky Edina. Az iskola legjobb szavalója címet Re- vuezky Edina érdemelte ki. Köszönet illeti a nevelőket, akik sokat segítettek a verseny — egyben a csapatok próbázása — előkészítésében. Borsai Endre csapatvezető Jódozott asztali só A veresegyházi víz bizonyos fokig táptalaja lehet a strumas megbetegedéseknek. A lakosság egy része szorgalmasan szedi a Jodostrumin-t, s az orvosok arra utasítják a pácienseket, hogy főzéshez, étkezéshez jódozott asztali sót használjanak. S ez valóban jó és olcsó — csak az a bökkenő, hogy az élelmiszerboltokban nem árusítanak jódozott sót. Kérjük a megyei tanács kereskedelmi osztályát, a ME- SZÖV-öt, az egészségügyi szerveket: intézkedjenek, hogy a FÜSZÉRT szállítson elegendő jódozott sót az üzletekbe. Egy veresgyeházi olvasó----------— -------------T anterem után a gyakorlatban A Jahn Ferenc Csecsemő- és Gyermekápolónőképző Iskola 38 másodéves növendéke, tanulmányi idejük befejező szakaszában\ az iskolában folytatott elméleti és gyakorlati oktatás után most a Hein Pál Gyermekkórházban gyakorolnak. Munkájukat az orvosok és az oktató ápolónők irányítják. Alacsonyabb az órabér 1962. januárjában az Úcsai Vegyesipari Ktsz-ben, ahol mint önálló szobafestő és mázoló szakiparos dolgoztam, megszűnt a szakmunka, s átirányítottak a ktsz-en belül egy másik üzemágba, segédmunkásnak. Mint szakiparosnak 7,10 forint volt az órabérem. új munkahelyemen viszont csak öt forintot kapok óránként. Jogos-e? If j. Falusy Gábor, Öcsa, Arany János u. 25. A március 14-i, „D. G. Nagykőrös” aláírásé levélre szeretnék válaszolni. A levél íi’ója a saját esetét említi, amikor kára származott a bírálatból. De meg kell említeni azt is, hogy a levél írója nagyon tárgyilagosan megállapítja: bírálni hasznos és fontos. Én is ehhez a véleményhez csatlakozom. Szocializmust építő társadalmunknak a bírálat nélkülözhetetlen fegyvere, hiszen csak az egészség^ bírálat légkörében tudjuk a termelésben és a mindennapi életünkben jelentkező hibákat kiküszöbölni, a problémákat megoldani. Példákat sorolhatnék, hogy a i bírálat, illetve az alulról jöVESZÉLYES ÁLLOMÁS Kedves Olvasónk! A szövetkezeti alapszabály 14. pontja értelmében a szövetkezet eblökének jogában áll, hogy — ha bizonyos területen nincs munka — más munkára irányítsa át még a szakiparosokat is. S ugyancsak az alapszabály rendelkezik arról, hogy a ktsz-ben dolgozók csak a munkájuknak megfelelő bért kaphatják. Tehát ön, mint segédmunkás csak öt forintot óránként, mivel (most nem szakiparosként dolgozik) nem végez értékesebb munkát. Ha ön ezt — joggal! — hátrányosnak tartja, úgy kérje a megyei KISZÖV-öt, hogy irányítsák át olyan közeli ktsz-be, ahol a szakmájában dolgozhat, megfelelő díjazás ellenében. Előzőleg azonban beszélje meg az elnökkel, bogy (nem állunk olyan jól szakiparosokban!) mikor tudja önt újra a szakmájában, foglalkoztatni. vő kezdeményezés milyen szép abban a pesti üzemben, ahol dolgozom. Éppen ezért a vezetőknek, a párttagoknak, a szakszervezetnek és mindenkinek, éberen kell őrködni a bírálat tisztasága felett. Kovács Lajos Nagykáta A veresegyházi állomás ötven éve épült. Elég szűkre méretezték. Ha mindkét vágányon szerelvény áll, veszélyes a vonatok közötti közlekedés. Különösen veszélyes ez reggel, 6.33 órakor, amikor a második vágányra. befut a 4417-es vonat. Az első vágányon tehervagonok állnak, s a mozdonyvezető „előrehúz” a személyvonattal. így a tömeg a két szerelvény közé kerül. összetorlódik: a szerencsétlenség naponta a levegőben lóg. Ha egyelőre nincs is keret az állomás bővítésére, a. bajon segíthetnek a mozdonyvezetők. Mert ha nem húzhatnak előre, a tehervagonok mellé* az utasok összetorlódás nélkül is felszállhatnak a személyvonatra. A veresegyházi utasok Új bisztró nyílt Cegléden a napokban a Pesti úti elég rossz hírnek örvendő „Kábák” italbolt helyén, Az új bisztró szép, kényelmes, inodern. Nem ártana hasonló szépítés például a Nagykátai út és a Széchenyi út sarkán levő italboltnak sem. Gulicska Imre tudósító Megvizsgálták A Szövetkezetek Pest me- .gyei Központja és a Földművesszövetkezetek Ceglédi Járási Központja arról értesítette szerkesztőségünket, hogy megvizsgálták a február 7-i „Az olvasók fórumában” és a február 10-i számunkban megjelent az „Udvariasabban”, illetve a „Zsebpénz ára” című cikkben foglaltakat. A megyei és járási vezetőség utasította az érintetteket, hogy a továbbiakban úgy viselkedjenek, ahogy a szocialista kereskedelem szelleme megkívánja. Bírálatunk nyomán tataroztatta, mozaikkal bur- koltatta a csak papíron magasabb kategóriába sorolt Bethlen Gábor utcai italmérést a Váci Vendéglátóipari Vállalat. Így a gödöllői kisvendéglő — a kertvárosiak és az öreghegyiek egyetlen szórakozó helye — valóban kellemes látványt nyújt. Reméljük, hogy a külső tatarozás után cégtáblát is helyeznek az italmérésre. Csiba József tudósító szakmunkás, majd három ipari tanuló, akik kint voltak kétszer — s a munkát nem végezték el ugyan, de az „előmunkálatok” révén elérték azt, hogy a pavilonba becsurog az eső. Bementem én is személyesen — de az eredmény még mindig semmi. Vajon a lassú munkához tényleg ilyen sok idő kell? Kellner Ferenc hírlapárus, Mo- nor, Baross Gábor u. S.
