Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-21 / 67. szám

4 1963. MÁRCIUS 21, SZERDA TEGNAPBÓL A HOLNAPBA Az idén százhatvanmiüió forint értékű munkára kerül sor a Dunamenti Hőerőműben A második félévben a belső szerelések is megkezdődnek Százhalombattán Manapság nem ismeretlen az ilyen nagy lépés. Van, ahol múlhatatlanul szükséges, amíg másutt nagyszerű élre- törést jelent. Az új eszten­dőben a tegnapból a holnap­ba, legalább a holnap küszö­béhez jutott a Váci Finom­fonó is. Hinni is nehéz, hogy ami­kor automata gépek felállí­tásáról és üzembe helyezésé­ről adunk hírt naponta, még olyan munkahelyek is létez­nek, ahol az egykor forra­dalmat jelentő gőzgépek dol­goznak. Csakhogy ezt az ipari forradalmat már belep­te a por, s az elektronikus agyak és okos gépek idejét él­jük. Vácott nincs szó ennyiről, de magában az is nagy elő­rehaladás, hogy ez év ele­jén a szerel őrrvunkák befeje­zésével a gőzgépről áttérhet­tek elektromos meghajtásra. Azelőtt a hatalmas gázbe­rendezés transzmissziók hosz- szú során juttatta el az ener­giát az egyes fonógépekhez. Ha valami baj érte a gőzgé­pet vagy elkövetkezett két esztendőnként az alapos ja­vítások ideje, két-három hétig állt az egész üzem. Most villamosmotorok fo­rognak, s lehetővé teszik a fennakadás nélküli munkát. Mibe került ez a változás, s megérte-e? Számok válaszol­nak helyettünk. Százezer fo­rint körül jár a felújítás költsége, s csak az elektrifi- fcálás által elérhető alacso­nyabb üzemeltetési költség 200 ezres megtakarítást je­lent! Az üzem, s a népgazda­ság 15—20 tonna fonal több­lettermelés hasznát könyvel­heti el. Talán az ósdi lehetősé­gek és munkakörülmények, de a kisüzem jelleg is hozzá­segítette a finomfonót ahhoz, hogy az itt dolgozó lányok és asszonyok egy nagy család tagjaiként éltek, s élnek itt ma is. A jóbarátság pedig megteremti a feltételeit a pon­tos és segítőkész munkának. Ezért ünnepelhették örömmel a magyar gyapjúfonó pester­zsébeti fonodája fölött ara­tott győzelmet. A kettőjük viadalának eredménye a győz­tes váciak részére 170, a pest- erzsébetieknek 120 pontot ho­zott. De mindkét rokonüzem az ipari átlag feletti műszaki színvonalon végzett. Harminc­öt vendég és a váci vendéglá­tók ünnepelték az eseményt, jókedvvel, barátsággal, fe­hér asztal mellett. Mit nyújtanak a váciak ebben az esztendőben? Remélhető, hogy legalább olyan derék módon viselnek | hadat az akadályok ellen é- ! ben, mint ezt tavaly tették. ! Az idén 1100 tonna fonalat ! kell kiengedni a kapun, s ez önmagában is tisztességes súly, hát még, ha hozzávesz- szük, hogy az 1100 tonna anyag sokszor megfordul a gépeken és a fonónők ke­zében. Meg kell dolgozni érte. De nem az emberi erő, hanem az emberi szellem erőfeszíté­sének idejét éljük. A műsza­kiak huszonhatféle műszaki intézkedési elképzelést valósítanak meg az idén. Az elektrifikálás adta gondoktól az anyaggazdálko­dásig, a gépek jó kihaszná­lásáig, a modernizálásig min­dent magukban foglalnak a tervek. A műszaki és gazda­sági változtatások haszna egymillió-kétszázezer forint! A vezető gárda mindezt szerény csöndességgel intézi. Nincsen tromlbitaszó és dob­pergés, mert az emberek na­pi dolgaikat köznapi csönd­ben és természetességgel vég­zik. A váci műszakiak is „csak” ennyit tesznek. Erősítés is érkezik. A leg­újabb ipari forradalom ugyan nem tesz egyelőre varázslatot a falakon belül, de már mos­tanában kapnak egy új len­gyel kártolót. A közeli esz­tendőkben hét korszerű gépet kapnak. Mindannyian öröm­mel újságolják ezt, s várják is az illusztris és hasznos vendégeket. A fonógyári krónika derűs lapjaira jegyezték a követke­ző tételeket is. Elektrifikálják az üzemi konyhát. Robotgépet állítanak szolgálatba, s a bur­gonyatisztító fölteszi a koro­nát a korszerűvé alakított konyhára. Remélhetőleg a sza­kácsok naponta ünnepük a kedvező változást, finom fala­tokkal. És ha az elmúlt esz­tendőben az öltöző szépült meg, az idén az étkezde a so­ros. Érdekes híradás néhány olyan szám, amely a szinte­tikus szálak felhasználásának növeléséről szól. A fonalak ja­vából drága szőnyegeket sző­nek. A műszálak hozzákeve­rése előnyösebbé teszi azok tu­lajdonságait. Három évvel ez­előtt még két százaléknál tar­tottak, míg az idén elérik a szintetikus szálak arányában a tíz százalékot. Mindez a máról adott hír­adás. A holnaphoz sorolható az üzem nagy eseménye: meg­alakult a szocialista üzemrész a Fonógyárban, öt szocialista brigád volt az alapja annak a nagy méretű fúziónak, amely az ott dolgozok még szorosabb és baráti együttműködését akarja elősegíteni. Közösen vállalt önkéntes munkák sza­bad időben, egy árva gyerek rendszeres gondozása és se­gítése, együttes szórakozási programok szerepelnek napi­renden, de ha a munka úgy kívánja ott is szerepet kap az új életrend. Megbetegedett lá­nyok és asszonyok vállalásait átveszik, s a magukéval együtt teljesítik a többiek ad­dig, amíg társnőjük egészsége­sen vissza nem tér. Nem könnyű a tegnapból a holnapba lépni. Ám úgy lát­szik Vácott a finomfonóban megtették ezt. Az idők szava és az emberek törekvése egy­aránt lehetővé tette ezt. Tóth György Az emberek a legkevésbé gondolnak arra, hogy kissé átalakított petróleumban, kátrányban, vagy fenyőfában járnak — ez nem aggasztja őket, mert a fő dolog, hogy a műanyag ruházati cikk tu­lajdonságai az eredeti termé­szetes anyagokéval megegyez­zenek, vagy még jobbak le­gyenek. A textiliparunkban fel­használt természetes és műszál aránya ötéves ter­vünk végére eléri á 70:30- at. Ez az arány már megfelel a világszerte kialakult átlag­nak. A már ismert és sokfé­le ruházati cikk gyártásánál használatos poliamid típusú szálon — ehhez a csoporthoz tartozik a hazánkban is ké­szülő danulon — és a terlisz- ter anyagokban levő poliak- rilnitrilen kívül újabb mű­szálakat is felfedeztek. Ezek közül a magyar szakemberek a legnagyobb figyelemmel kí­sérik az olaszok poüpropilén- jét, amelyet petróleumból ál­lítottak elő. A víznél köny- nye’ob, felszínén úszik, kopás­álló, magas hőfokot is kibír. A Magyar Posztógyárban már megkezdték feldolgozásának első kísérleteit, hogy amikor­ra esetleg megkezdődik a ha­zai alapanyaggyártás, fonásá­nak, szövésének technológiája rendelkezésükre áll. Az acé­lát műselyem és az úgyneve­zett üvegnylon bár nem a legfrissebb újdonság, de szélesebb körben most használják fel hazánkban estélyi és táncrufeak anya­gához. A műanyag tért hódít a ci­pőiparban is, s bár szó sincs A szeszélyes időjárás ellené­re, a terv szerint, sőt, azt megelőzve halad a százhalom­battai erőmű építése, és már csaknem teljes egészében ki­bontakoztak a leendő hatszáz megawatt teljesítményű Du­na-menti Höerűmű körvonalai. Valamennyi üzemépületben annyira előrehaladt a munka, hogy aa év második felében — több héttel megelőzve a tervben előirt .menet­rendet” — megkezdhetik a belső szereléseket. Az idén 160 millió forint érté­kű építési, illetve szerelési munkát végeznek el, s ennek eredményeként jövőre már megkezdődik a részleges pró­baüzemelés. A 16 méter magas főépü­let vasbetomvázán már fel­húzták a kereíállásokat kitöltő falazat nagy részét és a többi üzemépületben meg­kezdték a belső gépalapozási munkákat. Készen áll az egyik 50 megawattos turbina alapja, jelenleg a másodikat szerelik. Tető alá került a műhely, a végleges raktárépület, s most a vizkivételi mű aknaszekré- nyének süllyesztésén dolgoz­nak. Í Mésr az idén elkészül itt az ország legnagyobb, 200 méter magas kéménye, amelynek alapgyürűje 28 méter átmérőjű. Nagy munka vár a csator­naépítőikre, hiszen az erőmű óránkét S0 000 köbméter vizet használ el. Ehhez különleges méretű vezetékeket kell építe­ni, s így még több százezer köbméter földet mozgatnak meg. Az üzemépítkezéssel pár­huzamosan gondoskodnak az erőmű leendő dolgozói­nak elhelyezéséről is. Rövidesen nyolcvan készenléti lakás építését kezdik meg az új lakótelepen, amelynek kör­nyékén felsorakoztak már a szerelőmunkások szállásépü­letei is. (MTI) Új anyagok ruházkodásunkban arról, hogy teljesen kiszorít­ja, de sokszor jól helyettesíti a drágább és nem mindig olyan tartós bőrt. Ez évben tízmillió pár ci­pő készül nem bőr talp­pal és 1 300 000 párnak a felső része textil, illetve műbőr lesz. A vásárlók maguk is sokszor tapasztalják, hogy hideg, esős időszakban a formagumitalp, a mikroporuscs, a transzpa­rens, vagy a gumi kruppon- talp még jobbnak is bizo­nyult, mint a bőr. A legújabb műanyagtalp a Tunit nevű gumikrupon, amely varrha­tó, ragasztható, s lehetővé te­szi, hogy köztalp nélkül is gyártanak gumitalpú cipőket. Tizenkétmillió pár cipőbe épí­tenek be tartósabb rostmű­bőr kérget A kecses, tűsar­kú cipőt viselő nők is keve­sebbet fognak ezután bosz- szankodm és cipészhez járni, mert az új sarkok, amelyek fa helyett cellulózból, acélai­ból, polietilénből készülnek, sokkal erősebbek. A vulkalon nevű új sarokflekk élettartam ma is jóval hosszabb, mint a bőré. Ülést tartott az Országos Föl^ihűvesszövetkezeti Tanács Kedden a SZÖVOSZ szék­hazában ülést tartott az Or­szágos Földművesszövetkeze­ti Tanács. Az ülésen dr. Ta- tár-Kiss Lajos előterjesztése alapján az Országos Föld- m ű vessző vetkezet i Tanács megvitatta és elfogadta a SZÖVOSZ-kongresszus elé kerülő jelentést, s a határo­zati javaslatot Képek a Dunamenti Hőerőmű építkezéséről A tél mindig sok nehézséget okoz az építőiparban. Ennek ellenére évről évre jobban hasznosítják a korszerű technoló­giák segítségével, a téli hónapokat is. Alábbi képeink Száz- • Imhomöattán, a Dunamenti Hőerőmű építkezésén készültek. Az elsők között épftlt fel az erőmű víztisztító berendezése A kapcsolóházat is gyors ütemben építik. A speciális módszerekkel készülő ház már megmutatja végleges formáját REFLEKTORFENYBEN ANTAL ILA liáns saerep is — először Erdélyben született. Gyer­mekkorának legszebb emlékei is ide fűződnek. Télen a me­redek hegyoldalakon szan- káztak s a teniszpályákból át­alakított jégpályán a Kék Duna dallamára próbálta az első lépéseket, mint balett­táncos növendék. A gyermek­kort tizennégy éves korig a balettmuzsikák aranyozták be. Ott élt állandóan a színház­ban. Ha prózai darab ment, akkor is ott állt a kulisszák mögött vagy a nézőtéren a „nulla sorban” — ahogy alt­kor az első sort hívták. Az többnyire üres volt a magas heiyárak miatt. Azután, mi­vel nemcsak jól táncolt, ha­nem kellemes, szép hangja is volt — s Erdélyt felcse­rélte Budapesttel, a Zene­akadémiára iratkozik, s éve­ken keresztül Maleczki Bian­ka hűséges tanítványa lett. Ugyanakkor elkísérte a ko­lozsvári színház prózai elő­adásának emléke is — s egy szép napon bekopogott Rózsa­hegyi Kálmánhoz színjátszást tanulni. A balettáncos nö­vendékből így lett énekesnő és színésznő. Primadonna, 1936-ban már tapsolja a kö­zönség. Nagynénié — Anna Roselü — Amerikába hívja. Kint a filmezés lehetősége várja. A Paramount film­gyár szerződést kínál. A fia­tal színésznő álmatlan éjsza­kákat tölt. Azután egy szép napon dönt — itthon marad, s aznap este a karmesteri pál­Kilóg a lóláb — özv. Kocsisné ca intésére felcsendül a zene­kar, s ő Santuzzát énekli Mas­cagni : Parasztbecsületében. Kirobbanó siker. Az első igazi nagy élmény. Hűséges marad a szerepéhez hosszú éveken keresztül, s azután jönnek a többiek. A Víg özvegy, a Marica grófnő, a Denevér — ebben két bril­Adél, néhány évvel később Rosalinda. A következő évad­ban egy egészen fiatal éne­kesgárdával bemutatják a Hoffman meséit. Ismerős ne­vek a korabeli plakáton: Giulietta: Orosz Júlia, Hoff­man: Szabó Miklós, Olympia: Gyurkovics Mária és Antó­nia: Antal 11a, Szerepek sokasága. Hosz- szú-hosszú éveken keresztül primadonna. Hogy hány da­rabban játszott, hány szerepet formált meg? Sokat. Nagyon sokat Nem is tudná meg­mondani szám szerint. Egész pályafutása alatt az élménye­ket rögzítő színészek közé tar­tozott. Élményekből építi fel mindig a szerepet, így teszi hitelessé azokat. Innen van az, hogy mások esetében ta­lán észre sem vett árnyala­tok bemutatása, érzékeltetése, hála törvényszerű, természe­tesen ható. Rutinos színész? Igen. De ami a szerep mögött van, ar­ról kevesen tudnak. Álmo­dik a szerepekről. S a sze­rep — amelyről álmodik — megvalósulásra kerül, hirte­len izgalom — majdnemhogy lámpaláz fogja el. Négy éve tagja a Petőfi Színpadnak. A községekben mindenki nevén szólítja. Mindenki szereti, is­méid. S most, mikor megkér­dezem tőle, milyen darabról álmodik? — kicsit cinkos mo­sollyal néz rám. — Szeretem az operetteket. Hiszen muzsikában nőttem : feL De bármennyire is hoz­zám nőtt a műfaj, valahogy mégis új, modern darabok, drámák, vígjátékok foglalkoz­tatnak. Ha tudná mennyire szerettem a „Kilóg a lóláb” című Örsi-darabban özv. Ko­csis Pétemét; pedig azt i mondják, nem volt jó darab, i Én szerettem ezt a szerepet. ; Vagy az Őszi napsütésben i Vera, ahol sok színt lehetett j kibontani. Nem is beszélve a : mostani szerepemről, örsi, A j kapitányban, az anya. A leg- i szebb anyaszerepek egyike. \ Rajong a színpadért ez a törékeny fizikumú, intellek- j tuális színésznő. Egyéniségé- j bői mindig valami magabiz- : tos szuggesztív erő árad. S i ez egyformán érződik, akár j főszerepet, akár csak epizód- \ szerepet játszik. Emlékezetes, \ kitűnő alakítások hosszú so- j | ra jelzi útját. A megálmodott | szerepek sokasága. Azoké a \ szerepeké, amelyeken túl I mindig az egész művet látja, j alti saját szerepének átélésé- ! vei mindig újat, tanulságosat ! ad a nézőtérnek. Valahol itt \ keresendő Antal 11a művésze- \ tének, sikerének és a közön- J ség szeretetének a titka. Ladányi István ^ A csatornák betonozása nagy körültekintést és alapossá­got igényel. A képen látható csatorna betonozását, a vas­szerelés elvégzése után, a napokban kezdik meg A vízkivétel! művet elkészülte után a föld alá süllyesztik. Ehhez nagy mennyiségű földet kell az építőknek meg- mozgatniok (Gábor Viktor felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom