Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

rest Micro k/CMap 1962. MÁRCIUS 18, VASÁRNAP ■ KÖSZÖNTŐ T?z a vasárnap mintha kínálkozna arra, hogy pár mon­Tj dalban azolcat köszöntsük megyénkben, akik a hosszú téli esték éjszakába nyúló óráiban azon fáradoztak, dolgoz­tak, hogy községeik, városaik kulturális életét színessé, ele­venné, gazdagabbá tegyék. Évről évre hagyományosan térnek vissza a kulturális seregszemlék. A csoportok elindulnak falvaik színpadairól, hogy a körzeti, a járási és a megyei (esetleg az orszíjos) bemutatókon, fesztiválokon hírnevet szerezzenek. Énekesek, színjátszók, népi táncosok, versmondók, muzsikusok sereg­szemléi sorakoznak a naptár egészen júliusig húzódó vasár­napjain. is minden tavaszi seregszemlét nagy izgalom előz meg. Iz- M galom a sok ezer résztvevő részéről, akik a szereplés adta lehetőséggel a legjobbat akarják nyújtani, izgalom a hivatásos népművelők részéről, akik várakozással tekintenek a seregszemlék elé, hogy egy év leforgása alatt mennyit fejlődtek a csoportok, milyen művészi szintet értek el. A számadások vasárnapjai lesznek az elkövetkezők. Ne­mes vetélkedések — csoportok között. Nem az első, második vagy harmadik helyért való versengések, nem a magasabb pontszámért való küzdelem, hanem a csoportok egészséges tapasztalatcseréje, élményszerzés, tudásgyűjtés, amelynek esz­mei tartalmát az 1962 nyarán Helsinkiben megrendezésre kerülő VIII. Világifjúsági Találkozó határozza meg. Az idei seregszemlék homlokterében a béke és a népek közötti barát- ^ ság gondolata áll. $ Március tizennyolcadika a körzeti seregszemlék első va- $ sárnapja. Galgamácsán, Gödöllőn, Aszódon, Törökbálinton. £ Mendén és Szokolyán a közönség és a bíráló bizottságok elé ^ lépnek a szemle résztvevői. Július elsejével bezárólag hatvan-£ kilenc alkalommal hirdetik meg a plakátok szerte Pest me- 4 gyében a körzeti, a járási és a megyei bemutatók időpontjait. | 4 zt kívánjuk: szerepeljen minden csoport sikeresen, sze- $ rezzenek sok elismerést, sok tapsot, öregbítsék közsé- $ geik jó hírnevét, s térjenek háza sok tapasztalattal, kellemes jj élményekkel gazdagabban. 4 y \\\\\\VV\\\\\\\V\\V\\W^^ /. Műemlék- műemlékvédelem nélkül ? I Jelenet a Cleopatra című filmből ^\\V\\\\\\\\\\\^^^ Simái Mihály: HALK HŰSÉGBEN Egy öreg kommunista harcos emlékére Bizony, nehéz a szó, midőn most elbúcsúzom, elmegyek. Behajtanék, s már nincs időm, hogy egy virágot felvegyek. Ha majd — tán holnap — meghalok, s hainvadt arcomra néz a gyász, maradjon rátok egy marok makacs por és e meghagyás: Mi eddig tűzként égetett, s már csak hunyó piros parázs; rátok hagyom az életet, mint nagy, nehéz megbízatást. A pajzsos, éber harcokat, a béke szűz homlokzatát, a tornyos, szárnyas gondolat gondját ti hordjátok tovább. Űj csillagként közelgőnek felétek forró, nagy napok: arassatok... szeressetek... szeressetek... arassatok... Mint harsány fényt a hajnalok, mint ragyogást a déli ég, hirdessétek a legnagyobb, legszebb hitet: a Párt hitét. Bennem kihúnyt, kihűlt a nap. Sürget a sorsom: elmegyek. De lialk hűségben itt marad lángtalan lelkem köztetek. S ne Is őrizze holt nevem komor keret, vagy kósza hír; csak szívetek, mint eleven, piros, hatalmas sziklasír... % SZÍNHÁZI ESTÉK BANDITÁK A Fővárosi Operettszínház bemutatója KATI A József Attila Színház előadása I Offenbach-m uzsikát halla­ni — operettrajongóknak, úgy hiszem, mindig élményt jelent. A nálunk is népsze­rű francia szerző zenéje ma is friss, ma is eleven.; így aki megnézi a Főváro­si Operettszínház új bemu­tatóját, már ezért sem csa­lódik. De nem csalódik az előadásban csakúgy, mint a kellemesen, élvezhetővé át­dolgozott — Kristóf Károly munkája — szövegkönyvben, sem. A jó előadás avatott kezű rendező — Simon Zsuzsa — munkáját dicséri. A művészek között nehéz lenne valamiféle rangsort felállítani. Nagyon tetszett Latabár Kálmán, aki az al­katához szabott szövegben tud újat nyújtani még ak­kor is, ha közben sajátos í ______________ m űvészetét adja — elsősor­ban azért, mert ezúttal sok­kal inkább beleilleszkedik az egész együttesbe, mint bár­mikor eddig. Petress Zsuzsa a szép banditalány szerepé­ben elsősorban művészi já­tékával és szép énekhangjá­val nyújt teljes élményt. Oszvald Gyula ezúttal már élőbb figura, mint eddigi szerepeiben, ami azt bizo­nyítja, hogy a fiatal bonvi- ván mindinkább megtalálja helyét a színház kitűnő együttesében. Zentay Anna temperamentumos játéka, vérbő humora. Kiss Ilona ízléses figuraformálása — mind erősségei a darabnak. Külön szólni kell Balogh Edina és a tánckar remek táncairól, amely- nem kis vésze a sikernek y Egy mai magyar színdarab 4 bemutatása mindig örömet «kelt az emberben. Nos, ez- i úttal Sós György darabjá­énak bemutatójára vállalko- é zott a József Attila Színház é együttese. Siker? Félsiker? é Inkább az utóbbi, ez azon- í ban nem a színészek hibája, é Kati — titkárnő. Csinos, ^ fiatal lány, aki szeretne férj- 4 hezmenni, hogy kiszabadul- 4 jón az otthoni üzletlakásból, 4 amelynek faláról pereg a } vakolat. A szándék helyes, de 4 az út, amelyen elindul célja é megvalósítása felé — koránt é sem követendő. Nem a tiszta ^szerelem útját járja, pedig ^ az út ott áll előtte Patak é Balázs személyében. Ám az ^ egyszerű munkásfiú becsü- 4 letesen kíván rálépni a sze- 4 relem útjára, Kati azonban é ezt az utat nem találja eléggé é szépnek s megbízhatónak, é Először egy mérnök után fut, é de amikor az csak a testét \ kívánja tőle, otthagyja; "S é visszatér Balázshoz, de meg- é maradni mellette továbbra ^ sem tud. Kiveti hálóját az * öregedő igazgatóra, majd a .wwwwvvwwwwwwv.««««««»,«,«»»» lakásügyi bizottság vala­mennyi előadójára, hogy la­kást szerezzen vélt boldogsá­ga számára. Őszintén szólva nem ért­jük Katit. Az író nem se­gít tisztázni előttünk jelle­mét, s hiányzik a darabból az a helyes írói állásfoglalás is, amellyel magápak kelle­ne ítélkeznie a lány felett. A színház kitűnő együttest vonultatott fel. Katit Szemes Mari alakítja, s nem az ő hibája, hogy a szövegkönyv nem adott nagyobb lehetősé­get a figura mély átélésére. Sinkovits Imre megpróbálja eljátszani mindazt, ami a szövegkönyvből kimaradt és néhány jelenetben ez kitű­nően sikerül is. Gobbi Hilda munkásasszohya ezúttal is kitűnő. Békés Rita, Velen- czey István, Káló Flórián, Zámory László, Gáti Pál és Csók István szintén hozzá- L^árely,.ardfegiőadáphftai '..dfi/ffi István rendezése — a szö­vegkönyv adta lehetőségek­hez képest — dicsérendő. p. P. tézkedés is. Többek között prospektusra gondolunk. Több szomszédos országban tapasz­taltuk, hogy az ócsai temp­lomnál kisebb értékű neveze­tességek, műemlékek esetében is színes, több nyelvű pros­pektusokat készítenek, s az esetek többségében ezeket nemcsak a helyszínen, látoga­tás alkalmával adják az érdek­lődők kezébe, hanem a vendég már a szállodai hall aszta­lán, vagy szobája asztalán ta­lálja. Ha nem is ilyen nagy­szabású propagandával, de legalább alaposabb és mara­dandóbb helyszíni tájékozta­tással — prospektussal — az ócsai templom esetében is szolgálhatnánk. Nem látszik érdektelennek a vendégkönyv rendszeresítése sem. Gyako­riak a látogatók, mert az épü­let nemcsak régisége, de épí­tészeti megoldása miatt is ér­dekes. Érdemesnek látszik az is, hogy szakemberek alaposan meg­vizsgálják a templom környé­két Értesüléseink szerint ugyan a templomkertben a harmincas évek elején már volt ásatás, s onnan komoly értékek kerültek elő, de ezen túl feltételezhető, hogy az épületnek kripta-, sőt alagút­rendszere is van, amelyről korábban nem tudtak, csupán sejtették létezését. .1960 de­cemberében ugyanis, amikor az iskola és a napközi otthon vízvezetékét »helyezték a föld­be, a munkások a templomtól háromszáz méterre egy tégla­boltozatra bukkantak. A vas­tag boltozat árokásás közben beomlott, s egy vastag tégla­fallal és téglaboltozattal ren­delkező, még elég erősnek lát­szó alagútrészlet tárult a ki­váncsiak elé. A községi ta­nács vezetői — nagyon helye­sen — azonnal intézkedést tettek a boltozat befedésére. A vízvezetéket távolabb he­lyezték, az esetről pedig je­lentést tettek a Nemzeti Mú­zeum régészeti osztályának, ahonnan ígéretet kaptak hely­színi vizsgálatra. Erre a vizs­gálatra a községi tanács tu­domása szerint nem került eddig sor. Helyes lenne talán az alag­út szemléjét és az épület ta­tarozását összehangolni. Ha nem is kerülnének elő újabb komoly értékek, s a templom idegenforgalmi nevezetesség szempontjából sem gazdagod­na, akkor is érdemes lenne a szakemberek helyszíni ellen­őrzése, mert legalább végér­vényesen tisztázódna, mi igaz a templomhoz kapcsolódó ro­mantikus néphitből, s esetleg eloszlatná a tévedésen nyug­vó illúziókat. Az épület értéke azonban mindezeken túlmenően több figyelmet érdemelne, mint amilyenben az elmúlt eszten­dőkben része volt. Tenkely Miklós Az utóbbi időben többször kap- ' tunk aggódó figyelmeztetést: j veszélyes ütemben pusztulnak ' a hétszáz éves, hires ócsai műemléktemplom értékei, és ; sürgős intézkedés szükséges, mert bekövetkezhet a jóváte­hetetlen: egyes értékek pótol­hatatlanul tönkre mennek. A , jelzések alapján meglátogat- ' tűk az épületet. Az aggoda- . lom indokolt. Évek óta nem tatarozták, , kivéve a református egyház által végeztetett legutóbbi te- , tőjavítást. Elhanyagoltságára ‘ jellemző, hogy az északi ol- , dalfal kidőléssel fenyeget, s a tetőzet szegélykövei közül , több helyen kihullott a ha- , bares, s nagyobb vihar ese- \ tén szintén leomolhat. Ez kü­lönben életveszélyesnek is lát- szik. A templom belsejében a főhajó keleti és nyugati felé­ben erős beázás történt, s hűl- , lik a vakolat. Ennél is súlyo­sabb, hogy a kincseket érő eredeti freskók porlanak, hul­lanak, s nagyon könnyen ar- ! ra a sorsra jutnak, mint á déli apszis freskója, amely ; ma már kivehetetlen. A fal­festmény romlását az okozza, . hogy — amint Németh Géza református segédlelkész el­mondotta — két évvel ezelőtt egy gyerek kicsúzlizta az ab­lakot, s akkor éjjel zivatar volt, melynek következtében az eső bevert, s átáztatta a fal ablakhoz közel eső részeit. Ami az épület belsejét ille­ti, szükségesnek látszik az oszlopfők kiszabadítása is a vastag mészréteg alól, mert az értékes és eredeti kőfara­gások közönséges gipszmintá­nak tűnnek. Feltételezhető az is, hogy a falakon, az évszá­zados mészrétegek alatt még freskók is lehetnek. A műem­lék nevezetessége és látoga­tottsága megérdemelné, hogy a legszükségesebb karbantar­tási munkák mellett ezekre a feltárásokra is sor kerüljön. A községi tanács kezdeménye­zésére — ahogy ezt Bozlik Sándor vb-titkártól megtud­tuk — a járási tanács műsza­ki osztálya két évvel ezelőtt előterjesztést adott illetékes szerveknek, amelyben leírta a műemléképület akkori ál­lapotát. Véleménye szerint a tatarozás akkor körülbelül 3Ó ezer forintot igényelt volna. Mai rendbehozása minden bi­zonnyal többe kerül majd, mert azóta az épület állaga jelentősen romlott. Érdeklődtünk tapasztala­taink alapján az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő­ségtől, ahonnan azt a meg­nyugtató választ kaptuk, hogy a templom állapotáról tudnak, s még ebben az év­ben sor kerül a tatarozásra. A tatarozáson kívül azon­ban szükségesnek látszik■ az értékes épület idegenforgalmi nevezetessége miatt más in­í í A vasrácos ablakon at „az 5 ------------------------------------ŐSZI \ n ap aranyfénye tékozlóan öm- \ lőtt a pipafüsitös szobába. A *4 Duna vize azért már meg- (4 megborzongott olykor, és fö- £ lőtte hófehér szárnyakon el­suhant egy-egy sirály, talán ^előőrse a messzi északon út­ira készülő madárcsapatnak. 4 A tintafoltos asztalokon ned- 4 vés kefelevonatok hevertek az köblös kalamárisok között és *4 a nyomdafesték szaga elve- '<j gyűlt a jófajta verpeléti dő­lj hány illatával. ^ A pirosra szívott tajtékpi- (4 pákból pici. göndör felhőcs- fj kék formájában lebbent a hal- ványkék füst a boltozatos ^ mennyezet felé 2 — Javftnokunk históriát ír ^ — intett bozontos szemöldöké- ^ vei az öreg professzor. Fiatal ^ tanítványa az ablaikmélyedés felé fordult, ahol Potemkin fj Ödön, a Lehel huszárok haj- fj dani hadnagya kezében halkan ^ percegett a görcsösen szorí- tott toll, nyílegyenes betű- ^ barázdákat szántva a fehér pa- ^ pírlapra. ^ A Tudományos Akadémia ^ új javítnoka — alig néhány J hete kapta meg ezt a sze- rény korrektori állást — meg- ^ hallotta az öreg professzor (4 hőik megjegyzését. Tollát- ^ óvatosan a kalamáris szélé- *4 hez támasztotta, majd csön- ^ des, szelíd hangon megszólalt. | — Bizony, históriát, vagyis­4 hogy inkább az emlékeimet ^ rendezgetem, hogy az igazi ^ históriaírók felhasználhassák. (j Nem is most fogtam hozzá, *4 már öt éVvel ezelőtt, 1862- *4 ben megírtam a javát. A nagy, fj kényszerű tétlenségben volt ^ időm hozzá gazdagon. Ki is ' nyomattam ezer példányban, de a császári fogdmegek raj­tamütöttek, elkobozták és megsemmisítették az egész auflagot, engem pedig lakat alá tettek. Most, hogy annyi hercehurca után helyreállt az alkotmányos élet, talán már nem számít bűnnek, ha a publikum elé teregetjük a szabadságharc emlékeit. Ai öreg professzor lfía . ta"--------- mtvanya f elragyogó szemmel nézett az érdekes nevű akadémiai ja- vítnokra, aki elgondolkozva rendezgette az asztalán heve­rő íveket. — Ha megengedné urambá- tyám — szólt kiásé bizonyta­lanul — kérdeznék valamit. — Bátran, öcsém, kérdezz csak. — A neve, Potemkin, mint­ha orosz név lenne. Tán csak nincs atyafiságban Potemkin herceggel, Katalin cárnő mindenható kedvesével, aki­ről már olvastam egyet-mást? — Tudja a jó ég. Lehet, hogy valamelyik ősöm orosz­földről került a magyar hazá­ba, de az már nagyon rég lehetett. Az oroszságból csak a nevünk maradt meg, a szí­vünk, a lelkünk régesrég szín­magyarrá vált. Potemkin a neve annak a derék nyomdász­nak is, Potemkin Alfonz, aki negyvennyolc március idusán Länderer nyomdájá­ban kiszedte Petőfi Talpra magyar-ját. a felszabadított magyar sajtó első termékét. Vele atyafiságban vagyok. Itt él Pestem fametsző műhelye van, dew elég ritkán kerü­lünk össze. A forradalom alatt karddal is, vinkellel is szolgálta a szabadságot. Vilá­gos után, bujdosás közben, véletlenül összeakadtunk. Ak­kor talán jó lett volna, ha ki­sütjük valahogy az atyafisá- got Gregor Alexandrovics Potemkinnel, Taurisz hercegé­vel, de bizony nem sokra mentünk, bár a nevünkre föl­figyeltek azok az orosz tisz­tek, akikkel dolgunk akadt a hosszú úton. ök is firtatták az atyafiságot. A diák a korrektor asztalá­hoz húzta székét, úgy figyelte tovább Potemkin Ödön sza­vát. — Szeretek hallani ezekről a régi dolgokról, a szabadság- harcról, negyvennyolcról — mentegetőzött szerényen. —■ Hát arról van is hallgat- nivaló elég — szólalt meg a szoba másik sarkában pöfé­kelő öreg professzor. — De írnivaló is akadna bőségesen, bár már elég so­kat összefirkáltak róla "olya­nok is, akik messze voltak a tűztől és csak utólag gyűjtö­gették össze az adatokat ró­la — mondta rá a javítnok, majd kis szünet után így folytatta: — A legtöbbet érő, szép, komoly munka, nagy történészünké, Horváth Mi­hályé, aki hosszú bujdosása alatt külhonban, Genfben ír­ta meg és adta ki Magyar- ország függetlenségi harcának háromkötetes történetét. Most két esztendeje jelent meg a becses munka. De hát Hor­váth Mihály, aki különben maga is részt vett a szabad­ságharcban és Haynau pri­békjei in effigie halálra is ítélték, mindent nem tudha­tott, ámbátor nagyon sokat tud. A magyar hadsereg fel­oszlásának igazi okairól, az aradi és a temesvári dolgok­ról csak kurtán emlékezik • meg, pedig hát itt ért meg a végső katasztrófa, Arad mel­lett, Temesvár alatt. Én Arad, valamint Temesvár vívásában, következésképpen a végzetteljes Temesvár alatti csatában, 1849. augusztus 9-én is részt vettem, és attól fogva a borosjenői fegyverlerakásig, s az aradi hadifogságból való kiszabadulásig jelen voltam, minden érdekes mozzanatot if­jú éberséggel figyeltem. Már azokban a vészterhes pilla­natokban is éreztem, ma pe­dig, tizennyolc esztendő táv­latából, tisztán látom, , hogy történhetett volna másképpen is. Ha Vécsey Károly tábornok engedelmeskedik Bem apó parancsainak, ha úgy -irá­nyítja a csatát, ahogyan az öreg lengyel hős kívánta, hát Világos után sem vész el az ország szabadsága. Azok­ban a hetekben még leg­alább százezer elszánt honvéd állt fegyverben, Komáromnál Erdélyben, Dunántúlon. Eze­ket akarta Bem összefogni és hadirendbe állítani. De Vé­csey, no meg aztán Görgey keresztülhúzta a számítását, A JüL kerekre nyílt szem­w B ” mel figyelte a beszé­lőt, akinek hangját egészen áttüzesítette az emlékezés. Az öreg professzor is kö- I MAGYAR LÁSZLÓ:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom