Pest Megyei Hirlap, 1962. március (6. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-18 / 65. szám
1962. MÁRCIUS 18, VASÁRNAP A FÁSÍTÁSI HÓNAP HÍREI j Az ország fásításához ötmillió facsemetét nevelnek eb- J ben az évben a ceglédi erdészet csemetekertjeiben. A fásí- $ fást hónap allcalmával a ceglédi erdészet mikebudai cseme- £ tekertjében megkezdték a facsemeték kiszedését és szállítását. \ A homokos területről közel másfél millió akácfa csemetét \ szállítanak a napokban a termelőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba. Az országutak mentén facsemetékkel pótolják a hiányokat. A budai erdészet dolgozói kanadai nyárfacseme- i tével ültetik be a Vecsés—Üllő közötti útszakasz széleit. A ceglédi erdészei mikebudai csemetekertjében az osztályozott akácfacsemetéket a későbbi szállítások idejéig elvermelik. Kiszedik az akáccsemetéket a ceglédi erdészet mikebudai csemetekertjében. A budai erdészet dolgozói a Vecsés és üllő közötti országút mentét kanadai nyárfacsemetével ültetik be. (MTI Fotó: Bereth Ferenc felv.) JÓ HÍR A DUNAI EVEZŐSÖKNEK Csónakkikötő épül Surány üdülőtelepen A Szentendrei szigeten, szemben Alsógöddel, a Duna partján fekszik a P ócsmegy erhez tartozó Surány üdülőtelep, amelyen már évek óta sok nyárilak, vikendház áll és számuk évről évre gyarapszik. Kedves üdülőhelye ez a telep a fővárosi dolgozóknak, ezenkívül pedig túrái közben az evezősök is szívesen megpihennek partján. Eddig azonban a kikötést megnehezítette, hogy nem volt a telepnek csónakkikötője, amit különben a csónakkal rendelkező állandó üdülők is erősen hiányoltak. Csónakháza már van a telepnek és most a régen óhajtott kikötő is megépül, előreláthatólag már erre a nyárra. Most kapott hivatalos értesítést P öcs megy er községi tanácsa arról, hogy a csónakkikötő építésére 61 ezer forintot bocsát rendelkezésére a Dunakanyar Bizottság. Ebből a pénzből természetesen a betonkikötő és a csónakházig vezető sín csak akkor készülhet el, ha társadalmi munkában nem lesz hiány. Abban pedig nem lesz, mert azok, akiknek Surámy-telep tavasztól őszig második otthonuk, szívesen vállalják a munkát, csakhogy meglegyen a kikötő, amelyet különben a községi tanács házi kezelésben építtet meg. 250 ezer melegágyi ablakkeret, 314 előregyártóit hétvégi nyaralóház a Ssemfiezidrei Kocsigyár idei tervében Az idén is jelentős segítséget ad a mezőgazdaságnak a Szentendrei Kocsigyár. Háromszáz fúvatott kerekű táblás kocsit készítenek két változatban. Az egyik fajta _ a szivattyús vízszállító, a másik a trágyaszóró és permetező kocsi. , A melegágyi ablakkeretből 250 ezer szerepel az éves tervben. Mivel a legtöbbre az év elején van szükség, azt kérték a gyártól, hogy az első negyedévben 110 ezer ablakkeretet készítsenek el. A gyár vállalta a többletmunkát. Megszervezték a második műszakot, s így eleget tudnak tenni az indokolt kívánságnak. Az erdőgazdaságoknak négyszáz úgynevezett rönkközeiítő kerékpárt készítenek, a nehéz erdei munka megkönnyítése érdekében. Az eddig felsorolt gyártmányok képezik a gyár éves termelésének egynegyedét. A többit az ezer politúrozott munkaasztal, a negyvenezer csővázas szék, a 314 szétszedhető és bárhol felállítható hétvégi nyaralóház, a négyszáz kisvasúti pályakocsi képezi. Kipróbálás alatt van az olvasóink által már ismert személygépkocsihoz kapcsolható camping utánfutó kocsi, amelyek gyártását akkor kezdik el, ha a kísérletek kedvező eredménnyel végződnek és az illetékes szervek egyetértenek a gyártással. Ennek a kis gyárnak! a fejlődésére jellemző, hogy három-négy év alatt két és félszeresére növelte az éves termelési értéket. A dolgozók száma viszont ez alatt az idő alatt mindössze hetvennel növekedett. Elsősorban, tehát a termelékenység növelésével gyarapodott a termelési érték. Évente 15 százalékkal nőtt a termelékenység a Szentendrei KoA MAI FIATALOK A szép márciusi napfény beragyogja az egyik kaku- csi özvegy asz- szony házát. A naptár március 4-ét mutat, vasárnap van. Az özvegy, egyedülálló asszony, Magyar LÁszlóné, békésen alszik. Két fiatal ember eközben háza tetején javítja a háztetőt, amit az idő foga régen kimart, lent az udvarban pedig két fiatal lány rendezkedik, vágja a fát. Serényen dolgoznak és jókedvűen. Boldogok! Fiatal szívük erősen dobog az izgalomtól: mit szól majd az öreg néni, ha felébred és kijön? Már dél felé halad az idő. Az öreg asszony felébred. Kijön az udvarra. Néz, néz és megtelik a szeme könnyel. Csak most érti meg, mi volt az a zörgés, amit álmában hallott. Szólni sem tud! Csak néz és néz. A fiatalok pedig gyorsan hozzálátnak a benti munkához. Kályhacsövei tisztítanak, ta.karíta- nak ... Fel-felhangzik vidám énekük, amely jelképezi a boldog ifjúságot. A néni pedig a munka végeztével kerül- fordul és hozza a kis pénzecskéjét, kétszáz forintot. Azt akarta a fiataloknak adni munkájuk jutalmául. A fiatalok megköszönik a pénzt, de el nem fogadják. ígérik, hogy máskor is meglátogatják és továbbra is segítenek majd. Az öreg néni nem tud mást mondani, csak azt, hogy hát ilyenek a kommunista fiatalok! Ez történi Ka- kucson, amikor a KISZ-szervezét Ifjú Gárdája segítségére sietett egy magárama- radt özvegyasz- szonynak. Kleinei- ser János KISZ- titkár, Királyfalvi Aranka, Szűcs Piroska és Kloclca István járt Magyar Lászlónénál. Érdemes feljegyezni nevüket, akik lelkes munkájukkal példát mutattak a többi KISZ-fiataloknak is. Kulcsár Ödön iskolaigazgató, községi párttitkár esigyárban, pedig az elmúlt öt évben mindössze 15 új gépet kaptak. A termelékenység növelésének fő eszköze tehát a munikaszervezés volt és jelenleg is csak erre építhetnekMegkönnyíti ezt a munkát, hogy az elmúlt években kialakult a gyár törzsgárdája. Stabil törzsgárdával sokkal köny- nyebb végrehajtani a szervezési feladatokat. Nagy része van ennek a törzsgárdának abban, hogy tavaly a tervhez képest 31 százalékkal csökkent az önköltség, több mint hárommillió forint nyereséget adtak a népgazdaságnak terven felül. Ezek az eredményeik önmagukért beszélnek. A további fejlődés viszont megköveteli, hogy az illetékes felettes szervek most már azt is tegyék lehetővé, hogy több jó gépet vásárolhasson a Szentendrei Kocsigyár. A párizsi kommünre emlékezünk Tavaly emlékezett meg a haladó emberiség a párizsi kommün kikiáltásának 90. évfordulójából. Ma ismét március 18-át írunk és a megemlékezés nem kevésbé indokolt, mint egy évvel ezelőtt. De ma a kommünárdok népe úgy ünnepli az első munkáshatalom születésnapját, hogy nemet kiált az algériai háborúnak és útját állja a plasztikbombás neofasiszta terrorlegényeknek Franciaországban. Ez ad különös jelentőséget 1962. március 18-án a kommün megünneplésének. A legnagyobb vívmány, amelyet a kommün a párizsi nép és az egész emberiség számára alkotott — a munkáshatalom volt. Lissagaray, a kommün harcosa és történetírója ezt jegyezte fel az első mun- háshatalom kikiáltásáról: ,JHa a március 18-i forradalomnak semmi mást nem köszönhetnénk, mint a munkaügyi bizottság felállítását, akkor is többet tett volna a munkásért, mint Franciaország valameny- nyi burzsoá nemzetgyűlése 1789. május 5-e óta,.” A kommün legtöbb szociális intézkedése ugyanis a munka- és kereskedelemügyi bizottságtól indult ki, melynek élén a n m- gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő alakja, Marx barátja, Frankel Leó állott. A Ixrrrumün — bár nem vezette forradalmi munkáspárt — kétségtelenül munkáshatalom, a proletariátus diktatúrája volt. A róla szóló értékelések közül Marx meghatározása is ezt hangsúlyozza: „Lényegében a munkásosztály kormánya volt, a termelő osztálynak a kisajátító osztály ellen vívott harcának terméke, az a végre felfedezett politikai forma, amely mellett a munka gazdasági felszabadítása végbemehetett.” Ugyancsak Marx emelte ki a kommün ama jellegzetességéi, hogy általa létrejött az osztály- szövetség egyfelől a munkásság, másfelől a kispolgárság és az értelmiség között. „Ez volt az első forradalom — írja Marx —, amelyben a munkás- osztályt nyíltan elismerték, mint az egyetlen osztályt, amely társadalmi kezdeményezésre képes, elismerte még a párizsi középosztály nagy tömege is — kiskereskedők, iparosok — egyedül a nagytőkések kivételével." A párizsi kommün óriási nemzetközi jelentőségű esemény volt, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében. A kommün mérte az első nagy csapást a burzsoá rendre és a burzsoá államra, s mutatta meg először, hogy a munkásosztály érett a hatalom átvételére. Jelentősége akkor bontakozott ki igazán, amikor 1917 novemberében egy olyan hatalmas országban, mint Oroszország, győzött a prole- tárforradalym, majd a második világháború, után a munkás- osztály Európa és Ázsia számos országában meghódította a hatalmat. A történelem bebizonyította, hogy a párizsi kommün a nemzetközi munltásosz- tá-ly hatalomra jutásának hősi előhírnöke. Dr. Vigh Károly VASÁRNAPI POSTA Ha a „miért"-re választ kap az ember Az apám néhány héttel ezelőtt meglátogatott és panaszkodott: „a gyárban leépítés várható!...” Egy budapesti nagyüzem karbantartó részlegénél dolgozik, s sohase elégedetlenkedett munkájával, keresetével. Mindig volt tennivaló valamelyik üzemrészben, ha pedig már mindennel végeztek, akadt feladat az irodák épületében^ Most pedig — panaszolta — napról napra csökken a munka, a művezető pedig titokzatos arccal jár-kél, s a szaktársak, akik általában hamar megtudják a híreket, azt rebesgetik, hogy leépítés lesz a karbantartóknál, mert túl nagy rezsivel dolgozik a vállalat, s akik nem közvetlenül a termelésben vannak, mehetnek . ; ; Heteken keresztül aggódott, gondolkozott, s érdeklődni kezdett más munkahelyeken dolgozó .szaktársaknál: lehetne-e hozzájuk átmenni? Ezt az átmeneteit utolsó lehetőségnek tartogatta. Nem szívesen vállalkozott volna rá..; Megszerette helyét, munkatársait;;; A gyár egy lépésnyire van lakásához. Most menjen máshová? .:; A napokban aztán derűs arccal újságolta, amikor felugrottam hozzájuk, hogy vaklárma volt az egész. Nem azért kevesebb a javítás, mert elbocsátás lesz, hanem azért, mert tavasszal új üzemrészt alakítalak ki, nemsokára kezdődik az építési, s nem akarják az embereket szétszórni, minden kézre egyszerre, egy helyen lesz szükség ..: Nem kapkodhatnak harmincfelé, f 4 Elgondolkoztam ezen az eseten, s tudok még sok, ehhez hasonlót, amikor felesleges izgalmat, szóbeszédet, indokolatlan nyugtalanságot okozott az emberek tájékozatlansága, a válasz nélkül maradt „miért?“. Egyszerűnek látszó gazdasági intézkedés, legyen az kisebb normaigazítás, üzemrész átszervezés* vagy bármi más, az embereknek akár százait is izgathatja. De még kritikusabb, ha közéleti, politikai, társadalmi intézkedésről, rendeletiről, eseményről van szó. Természetesen az indoklásnál nem „csemegék” tálalására, nem „szenzációkra“ gondolok. Mindent a maga idejében, megfelelő felvilágosító szóval, de őszintén. Egyszerű dolog ez, az élet naponta száz és száz komoly problémát vet fel, mégis gondolkozni kell rajta, mert az egyszerű ügy abban a pillanatban nem egyszerű már, amikor az emberekben — ha átmenetileg is — kétséget hagy, nyugtalanságot okoz. Elkerülhető ez? Elkerülhető, hiszen nem kell hozzá más, csak szándék a „figyelmesség”-re, s az, hogy a művezető, a szakszervezeti bizalmi, fontosabb esetekben a pártbizalmi illetékes kézből kapjon megbízható tájékoztatást, s felhatalmazást, sőt, utasítást: beszélgessen az emberekkel, adjon választ a „miért?“-re. Az elkerülhetőség mellett még * fontosabb a szükségesség! Egy gyár, egy termelőszövetkezet vagjy akár egy hivatal tevékenységének eredménye elsősorban az ott dolgozó emberek munkájától, aktivitásától, hangulatától függ. Persze, mindenképpen elvégzik feladatukat, hiszen vérükbe ivódott, hogy dolgozni kell, vérükbe ivódott, hogy az életben a legalapvetőbb, a legfontosabb a munka, s az emberek többsége nem is tudna meglenni nélküle! De mennyivel jobb, ha teljes szívvel, lélekkel feladataira fordíthatja figyelmét, nem nyugtalanítja semmi, derűs, magabiztos. Érdeklődésűik, választ várásuk jó dolog, hiszen társadalmi rendszerünk tanítja az embereket a közügyek iránti érdeklődésre, a minden iránt megnyilvánuló érdeklődésre, véleményalkotásra és véleménynyilvánításra. Tovább megyek: ne csak a nyugtalankodó, látszólag érdekeket sértő intézkedéseknél kapjanak az emberek választ, felvilágosítást,- hanem a „miért?” megmagyarázása terjedjen ki azokra a feladatokra, célkitűzésekre is, amelyek jó végrehajtásától holnapunk függ. Be keli vonni az emberek százait, ezreit egy-egy akcióba. Ha látják a célt, még áldozatot is hoznak. Ezt bizonyítja például az az óriási értékű és óriási erkölcsi hatású társadalmi munka, amit az emberek városokban, falvakban évről évre végeznek. De a közvetlen cél, a „miért?” világosan álljon mindenki előtt. Lássa tisztán a munkás, miért kell átszervezni az üzemrészt, mi a célja annak, s az új körülmények között meginduló zavartalan munkának mi lesz a haszna. Lássa a termelőszövetkezeti tag, hogy miiért kellett esetleg ötvenezer forinttal többet tartalékolni a kiosztás kárára, milyen új gép lesz abból, s milyen hasznot, milyen könnyebbséget hoz az. Lássa a hivatalnok, hogy az ügyintézés egy lépcsőfokának kikapcsolása, átszervezése mennyivel gyorsítja az emberek ügyes-bajos dolgainak intézését mennyivel rövidíti az „akta” .átfutási idejét”. Ne nélkülük, hanem velük! A felvilágosító szó, a tájékozottság, nemcsak egyszerűen nyugodt munkalégkört teremt, de a „beavatottság”, a „miért?” ismerete — mondhatjuk így — a „közügyek részesévé” teszi az embert... A rábízott feladatot így nemcsak egyszerűen elvégzi kötelességből, megszokásból, de a végrehajtásért a jobb munkáért, a cél eléréséért felelősséget is érez, mert nem „szenvedő” alanya, hanem alkotó, tudatos részese az ügyeknek. Ennek a gondolatsornak másik pólusa: ne csaik tájékoztassák az embereket azok, akiknek ez feladatuk, hanem kérjék is ki véleményüket. A jó kapcsolat teljességét ez adja. A munkahelyek zöménél így is van ez. de mennyivel jobb lenne, ha mindenütt így történne! ... A ránk váró nagy feladatok nagy tervek végrehajtása során az eddigieknél is jobban akarunk támaszkodni az emberekre. Építsünk jobban bizalmukra, együttérzésükre, részvételükre is. Az így nyert bizalom, aktivitás „megéri” a „figyelmességgel” járó fáradságot ... S ez a kérdés nemcsak átvezetés stílusának, hanem a párt tömegkapcsolatának kérdése is! Tenkely Miklós
